Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-25 / 20. szám

1968. január 25. SZOLNOK MEGVET NÉPLAP s » Szimfonikus-est a Szigligeti Színházban Negyven év színpadon Hétfőn fiatal művészek­nek tapsolhatott a szolnoki közönség az Országos Fil­harmónia 2. bérleti hang­versenyén. Fiatal művé­szeknek. hiszen fiatal volt az est szólistája, a jugo­szláv Pavica Gvozdic, fia­tal a karmester Oberfrank Géza. de fiatal múltra te­kinthet vissza a zenekar is, a Belügyminisztérium pár éve alakult szimfonikus ze­nekara. A közreműködők fiatalsága már kizárt egy hibalehetőséget, az úgyne­vezett rutin zenét. Min­denki muzsikát adott, s a pár apró technikai hibáért bőven kárpótolta a hall­gatóságot az előadó művé­szek szívből jövő zenéje. A művészek neve isme­retlen volt a hallgatóság előtt. — Igazán megérde­meltek volna egy kis elő­zetes propagálást — így utólag mutatjuk be őket. Pavica Gvozdic zongora- művésznő 1960-ban végezte el a Zágrábi Konzervató­riumot. utána 1963-ig Pá­rizsban volt tanulmány­úton, közben 1961-ben Münchenben egy nemzet­közi zenei versenyen első dijat nyert. 1962-ben pedig Párizsban nyert nagydíjat. 1963 óta hangversenyezik rendszeresen, a Szovjet­unióban, Lengyelországiján már háromszor is járt hangversenykörúton, de Európa szinte valamennyi országában fellépett. Feb­ruár közepén Londonban az El’sabeth Hallban ad hangversenyt. A karmester, Oberfrank Géza nevét már többen ismerik, hiszen hat éve — mióta elvégezte a Zeneművészeti Főiskola karmester szakát a Magyar Állami Operaház karnagya­ként működik. Viszont ugyancsak ismeretlen volt a Belügyminisztérium szim­fonikus zenekara, amelyben egy nagyon jóképessegű, fegyelmezett, de amellett szíwel-muzsikáló együttest ismertünk meg. Az est műsorán Rossini Olasz nő Algírban című nyitánya, Rachmaninov C- moll Zongoraversenye, és Csajkovszkij V. Szimfóniá­ja szerepelt. Már a nyitány megteremtette a hangver­seny jó légkörét, amely a zenészek tréfás meghatáro­zása szerint a fafúvók „mennybemenetele”, kivált­képp az oboa szólamé, hi­szen bravúrosnak tűnő, technikás szólók sorára épül a nyitány. Sajnos pont az oboa szólam nem tün­dökölt, zavaró volt a hang­szer kissé hamis behango- lása és valószínű ennek következményeként a hang­szeres művész kapkodó frazírozása. Rachamaninov C-moll Zongoraversenye a legnép­szerűbb a négy versenymű között. Bár előadása nem könnyű feladat egy zongo­raművésznek, viszont a mű lírai gazdagsága, témáinak melódiája, feldolgozási ré­szeinek sokszínűsége bőven kárpótol a fáradságért — Rachmaninov itt szinte fel­sorakoztatja és bemutatja a romantika egész fegyver­tárát. Érzésem szerint ez volt az est csúcspontja és ebben igen nagy része volt a jugoszláv zongoraművész­nő Pavica Gvozdic érzel­mekkel fűtött, igen ener­gikus játékának. Fölénye« technikai biztonsága nem ismert akadályt és bukta­tót. így teljesen átadhatta önmagát is a zenének, amely így kisugárzott a hallgatóságra és mindenkit magával ragadott. Csajkovszkij V. szimfó­niája ritkábban kerül mű­sorra, mint a VI. Valószí­nűleg nehézségi foka miatt is, de összetettebb, bonyo­lultabb kifejezésmódja is jelentős akadály. Legjob-r bán sikerült a második té­tel előadása. A harmadik és a negyedik tétel már kissé bizonytalan volt, meg­tört az addig tartó varázs. Kicsit mintha mindenki ki­fáradt volna, a zenekar már nem követte úgy a karmestert. Kutas János Jubilál a Közgazdasági Egyetem Az idén ünnepli 20 éves fennállását a Marx Károly Közgazdaságtudomány’ Egyetem. 1948-ban jött lét­re, a népi demokrácia első főiskolájaként. Elsősorban a tervgazdálkodás megin­dulása, a szocializmus épí­tése tette szükségessé a marxista—leninista alapon álló, megfelelő szakmai fel­készültségű közgazdászok kiképzését. 1966-ban az egyetemen a Miniszterta­nács határozata alapján há­rom kart szerveztek: ipa­rit, kereskedelmit és álta­lános közgazdaságit. A nappali tagozat mellett 1948 óta esti, 1951-től leve­lező oktatás is van. Az egyetem jelenleg is a közgazdasági felsőoktatás egyetlen hazai intézménye. A 3 karon több mint 200 oktató foglalkozik a kétezer nappali togozatos, a más­félezer esti és a hétszáz levelező togozatos hallga­tóval. Tizenhat éves volt 1923- ban. amikor először a kö­zönség elé lépett. Nagy szó volt az akkor, nyomdász­inas létére a kisújszállási főgimnázium tanárai és diákjai előtt szavalhatott. — Tanulni szerettem vol­na egész életemben, de so­ha nem volt rá módom úgy, ahogy szerettem volna. Pa­rasztgyerek voltam, még a nyomdába is csizmában mentem, mikor fölvettek mindenesnek. Ott azután mindent megfigyeltem, úgy beletanultam a mesterség­be, hogy a főnököm kezdett bíztatni, menjek el inasnak. Arra a szavalásra azért voltam büszke, mert meg­mutattam a diákoknak, hogy egy inas is tudhat szavalni. Ma már hatvanegy éves Nagy Kálmán, az egykori nyomdászinas. A haja szür­ke, de a mozgása ma is fiatalos. 1949-ben megszűnt a mezőtúri Borbély-nyom­da, azóta a Vörös Október Termelőszövetkezet irodá­jában dolgozik, ott kezd­tünk beszélgetni. Negyven éve amatőr színjátszó, hu­szonnyolcadik éve él és ját­szik Mezőtúron. Mindenki ismeri és szinte mindenkit ismer. Színpadra is a gimná­ziumban lépett először. Az ember tragédiájának né­hány részletét adták elő. — Akkor szerepeltem ugyan, de nem léptem szín­padra. Én voltam az Úr hangja. Szolnokon élt egy ideig, majd Mezőtúrra került 1940-ben. Az Iparos Dal­körben kezdett játszani. — Négy-öt hetenként volt előadás. Sokszor csak azért játszottunk, hogy valami pénzt szerezzünk a dalkör­nek. Elsiettük, összecsaptuk az előadásokat. A felszabadulás utáni időszak emlékezetes sikere volt, 1950-ben Afinogenov: Kisunokám című darabja, amelyet tavaly felújítottak, ugyanazt a szerepet játssza, mint tizennyolc évvel ez­előtt. Hetenként két-három alkalommal próbákra járt majdnem negyven éven keresztül. — Társaságot kedvelő ember vagyok. Sokszor kér­dezték a feleségemet, nem bánja-e, hogy próbákra já­rok. Mindig azt mondta, nem féltem, inkább félte­ném akkor, ha a kocsma­asztal mellett ülne heten­ként kétszer-háromszor. Most már ritkábban je­lentkeznek új darabbal, két-három hónap is eltelik két bemutató között. Job­ban ki tudják dolgozni az előadásokat, nem a pénz a legfontosabb. Hatvanegy éves korban rendszeresen próbálni és szerepelni még­sem lehet könnyű dolog. — Nem érzem öregnek magam. A színjátszás nem megerőltető, inkább felvidít, kikapcsolódást nyújt. A fia­talok között én is megfia­talodom. Talán csak a szö­vegtanulás nehezebb. Az­előtt két-háromszor elolvas­tam a szerepemet es a szöveget máris tudtam. Saj­nos ez most már nem elég. A szövetkezetben szociá­lis és kulturális felelős, es­ténként felváltva ügyeletet tartanak a művelődési ház­ban. — Mindig szerettem em­berek között lenni, az fel­vidított, a legnagyobb ba­jomat is el tudta felejtetni. Optimista vagyok, ha vala­mi baj megtörtént, soha vem siránkoztam azon, hogy igy vagy úgy talán el le­hetett volna kerülni. Sem­mi nem tudott annyira le­sújtani, hogy kétségbeessek. Csak az fájt, hogy nem tudtam tanulni. Néha tré­fásan azt szoktam mondani, négy évig jártam gimná­ziumba, ez igaz is, négy évig én hordtam át a kor­rektúrákat a nyomdából a gimnázium igazgatójának. I<IV jártam gimnáziumba Kisújszálláson. Harminchét éves volt a felszabaduláskor. — Ilyen korban már nehéz újrakez­deni a tanulást. — Harminckét éves ko­rig vették fel akkor az em­bereket a gimnáziumba. — Utána mehettem volna pe­dagógusnak, de nekem már későn jött ez a lehetőség. A nyomdában azért sokat tanultam és a színjátszás is sokban, pótolta az elma­radt iskolai éveket. Igaz, nem mindenben. Ha újra kezdhetném, többet tanul­nék, de azt hiszem, csak megmaradnék a nyomda ét a színjátszás mellett. Bistey András Óra a nagy előadóteremben PINTÉR ISTVÁN: Mégsem lett király Királyi könnyek Harthyt Bécsbe hívatják. IV. Károly 1918 februárjában a badeni főhadiszálláson fogad­ja őt. — önt kinevezem ellentenger­naggyá és a flotta főparancsno­kává! A kenderesi birtokos fia elő léptetésével tizenegy, nála idő­sebb parancsnokot ugrik át s rangsorban. A királyi elhatáro­zás abban gyökerezik, hogy Hor- thy Cattarónál megmutatta: ké­pes elfojtani az egyre erősödi elégedetlenséget, leginkább al­kalmas rá, hogy a flottát meg­tisztítsa a „megbízhatatlan ele­mektől”. IV- Károly legfelsőbb kézira­tában szükségesnek tartja, hogy , indokolja a szokatlan előlépte­tést; „Különös bizodalmám a flotta élére nagybányai Horthy Miklós ellentergemagyot állítot­ta. Ennélfogva rangban Idősebb és kiválóan derék sok tenger­nagy és sorhajókapitány a ná- luknál fiatalabb tengernagy alá rendeltetett. Ezek az urak ne te­kintsék intézkedésemet szeme lyük iránti bizalmatlanságnak. A haditengerészetem egynéhány ve­zető állásába fokozatosan fiata­labbakat is kell állítanom, ten­gerésztisztjeim kipróbált köte­lességérzetétől és hazafiasságától elvárom, hogy a rangban fiata- labbnak alárendelt bajtársak, fi­gyelembe vévén a komoly idő­ket. a szolgálat érdekét tőlük telhetőleg a legjobban előmoz­dítják és teljes erejükkel támo­gatják a flotta parancsnokát”­Horthy flottaparancsnokként tér vissza Pólába- Ott jelentés várja, hogy az egyik rombolón amely az Albániába tartó szál- Utóhajókat kísérte, letartóztattak két matrózt, akik társaiknak a békéről beszéltek, s arról, hogy a háború után más világnak kell jönnie. A matrózokat a flotta haditörvényszéke halálra ítélte. Életük az úi flottaparancsnok kezében van. Horthy azonban nem kegyelmez. Sőt. elrendeli, hogy a kivégzésen minden ha­jóról legyen jelen 20 ember. S amikór jelentik neki, hogy e nyilvános kivégzés megtörtént, elégedetten jelenti ki; — Nos. most észre térítettem mindegyiket! A régóta beteg monarchián azonban már kivégzésekkel serr tehet segíteni- IV. Károlynál? e) kell ismernie „népei’* önrendel kezési jogát, majd lemond az osztrák és a magyar trónról is Horthy flottaparancsnoknak szó­ló utasítása: a flottát adja át a zágrábi nemzeti tanácsnak. A király ezzel az üzenettel együtt altengemagvi kinevezést is küld -számára. Ezt a rendfokozatéi használja Horthy, ezt a rangjel­zést viseli lóháton és autón járva, kormányzóként is Egyéb­ként soha nem térhet vissza a flottához, igaz ambíciói rövide­sen jóval túlterjednek ezen­Szárazföldi útiénak első állo­mása Bécs. Badenben novem­ber 8-án elbúcsúzik IV. Ká- rolytól. A királyt ekkor már testőrei is elhagviák, a káosz teljes. Kevés hűséges ember tart ki mellette- Köztük van azonban Horthy. Amikor belép a császár dolgozószobájába, ka­tonásan. röviden jelentkezik mintha mi sem történt volna Megkapó kén- a fiatal király sze­mében könnyek, egy szót sem tud szólni a megindultságtól. S ennek láttán a sokat próbált, ötven esztendős admirálisa sírni kezd. De ő szóhoz jut- Rzi mondiq: — Amit ma délután Felsé­gednél megértem, a legtragiku­sabb egész életemben. Biztosí­tom. hogy továbbra Is minden porcikámmál szolgálom ügvít b’ztosftom tántoríthatatlan hű­ségemről. amelyben egész tiszt’ karom követ- Azon munkálko­dunk. hogv Felségedet jogaiba vi sszahelyezzük. Horthy még utoljára megszo­rítja IV. Károlv feléje nyújtott kezét, s aztán Bécsből Budapest­re utazik, a magvar főváros az őszirózsás forradalom győzel­mének napjait éli- Kikiáltottak a Köztársaságot. Károlyi Mihály a miniszterelnök- Horthy meg­próbálja felajánlani szolgálatait az úi rendszernek. Felkeresi Láng Boldizsár bárót, — egykoi Ferenc József udvarában a ka­tonai kabinet-irodában dolgo­zott —■ most a hadügyminiszté­riumban teljesít szolgálatot Láng kérésére Fényes László Károlyi Mihály kormányának hadügyi államtitkára haj lar.de fogadni Horthyt. Horthy Láng kíséretében ko­pogtat be Fényeshez, s széles mosollyal, kezét előre nyújtva közeledik hozzá, akit pedig nyilvánvalóan gyűlöl. hiszen Fényes monarchia-szerte ismert ellenfele a militarizmusnak és a háborúnak, s aki most nem fo­gadja el a feléje nyújtott jobbot — a cattarói gyilkossal csak nem fog kezet? A volt flottaparancsnok ettől egy kicsit zavarba jön. Néhány mondatot dadog a flotta pólai átadásáról, majd bátorságot me­rítve rátér látogatása valódi cél­jára; szívesen szolgálná az új kormányt- Fényes arcjátékával és egv kézmozdulattal adja tud- tul elutasítását. A későbbi sze­gedi fővezér elnézést kér a há­borgatásért, s bokáját össze­csapva távozik. S mi mást tehet: Kenderesre megy. Ott gazdálkodik majd. visszavonulva. A monarchia, amelvnek szolgálatára feltette az életét, nem létezik többé. A ten­ger és a flotta, ahol 32 eszten­dőt töltött, örökre elzárva előt­te- Van azonban Kenderesen 36 hold szántója. 135 hold rétje. 31 hold legelője. 315 négyszög­öl kertje és háza. Nem sok. ki­váltképpen annak, aki magas admirális! fizetéshez, a flottapa­rancsnok hatalmához, a bécsi Burg fényéhez' szokott. — de a megélhetést biztosítja. Még sze­rencse. hogy ezzel a birtokocs- kával rendelkezik. Hiszen külön­ben mihez is kezdene? Néhány hónap múlva azonban már tele van tervekkel. A Ká­rolyi Mihály-féle kormányt fel­váltja a proletárdiktatúra. A háborúban győztes hatalmak, a franciák, az angolok, az antant urai pedig a Tanácsköztársaság elpusztítását tervezik- Hozzájuk dörgölőznek most a magyar urak, akik nemrégiben még há­borút viseltek ellenük. Bázisuk Bécsen kívül Szeged. amelyet francia csapatok tartanak meg­szállva, s a városparancsnokság megakadályozta a proletárdikta­túra kibontakozását ebben a vá­rosban és környékén. Gróf Ká­rolyi Gyula elnöklete alatt ké­szül itt valamifajta emigráns kormány, de azt mondhatja ma­gáról, hogy hazai földön ala­kult, jóllehet idegen uralom alatt. Horthyt ide hívják, s fel­ajánlják neki a hadügyminiszie- ri tárcát. A politikusoknak egy katoná­ra van szükségük. S Horthy ms- után meggyőződött arról, hogy olyan szerepet vállal, amely az antant egyetértésével találkozik, belép a kormányba- Ennek a kormánynak nincs katonája csak tisztjei vannak, s nem is lehet hadserege, csak a tegnapi ellenség, az antant segítségével. Csakhogy ki tudja: a tegnapi ellenségnek melyek a mai szán­dékai? Tény: az antant háborúi visel a Tanácsköztársaság ellen. A Vörös Hadsereg egyelőre nem­csak tartja a frontot, hanem tá­madásra is van ereje. Nyilván­való, hogy a Tanácsköztársaságot nem verheti le az a katonai erő. amelyet Szegeden képesek lét­rehozni. Valószínűleg azonban, hogy a Vörös Hadsereg sokáig bír­ja a harcot az intervenciós csa­patok túlereje ellen- Az antant­nak ahhoz lesz szüksége ma­gyar katonaságra, hogy a Ta­nácsköztársaság felett aratott győzelmét egy számára megfele­lő rendszer létrehozásával érté­kesítse. (Folytatjuk.) 53482353234802010002010001482353010100010101020000000200010010010201020709730201020001010201020102014848000001000101020002000100000001010201000201530002000102010100024802000100000100025353535323235353534853534853480253485348535353532348235353005353535323535323534853535353535353532323530053235353535353532353

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom