Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-25 / 20. szám
1968. január 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Küldöttközgyűlés előtt a TIT Három hét után Három hét telt el az új gazdasági mechanizmus naptár szerinti bevezetése óta. A szolnoki vasútállomáson kérdeztünk meg embereket, hogyan vélekednek a három hét utánNagy József oktatótiszt: A dolgozók 6o százaléka itt a forgalomnál vidékről jár be. Mindig igazságtalannak tartották, hogy havonta 6 órát a szabadidejükből vettünk el oktatásra. Űj gazdasági mechanizmus kellett ahhoz. hogy ezt az intézkedést megszüntessük és a tanulásra szabadnapot biztosítsunk mindenkinek. Így most már követelhetjük, hogy tanuljanak az emberek, ha nem kényszernek, hanem szükségesnek érezhetik a tanulást. Kallus László térfelvigyázó: Húsz éve szolgálok a vasútnál. Most elértem azt, amit nagyon régen kértünk- Bevezették a közbe- váltásos rendszert. Így havonta 30 órát nyertem, ennyivel többet lehetek otthon. Szerintem ez is pénz, még meg a legjavából. Van egy reményem is, hogv sokan vagyunk a vasútnál, akik lakást kérünk. Hosszú idő után. talán kapok. Bn ezek után nézem még a vaj és a cukor, vagy éppen a bútor árát isülés Albert vagyonőr: Soha nem tudunk eleget beszélni a balesetvédelemről. Márpedig nekem örökké ezzel kell törődnöm. Nemrég még voltak, akik úgy szóltak visz- sza; harminc éve ezt csinálom, értem úgy, mint te, miért magyarázol? Könnyű volt nekik addig, amíg az államé volt a veszteség. Most a mi zsebünk bánja, ha valami törik, kárba- vész. Most már másként is beszélnek. A változásra már tavaly készültünk- 1966-ban 47 személyi sérülés volt nálunk és 1814 munkanap esett ki miatta. Tavaly már 15 baleset történt, 803 nap veszteséggel. Reménykedem, hogy ez a szám idén még tovább csökken. Személy szerint is jól jártam. Régóta halogattam. a tv-vételt Most fogok venniBalogh László elősarus: Egész megnyugtatott ez a néhány hét. Tiszapüs- pökiböl autóbusszal járok be. Olvastam, hallottam én, hogy térítik az útiköltség különbözeiét. De valahogy úgy van az ember, hogy az ilyet csak akkor hiszi, amikor már tapasztalja is. Sok ijesztgető mende-monda járta itt közöttünk. ami nem vált be. Szerencsére- Dehát azt már senki nem keresi, ki és miért is mondhatta. Tóth Gábor váltókezelő: Pár méterre volt már a vagon a múltkor, amikor egy emeltyűrugó elszakadt. Szilágyi István kézzel fogta össze. Másnak ez nem sokat mond. de szerintem ez az emberi helytállás példája. Én 1933 óta vagyok a vasútnál és 1946 óta váltókezelő. Szemünk a pályán, kezünk a váltón- Háromezerszer is állítunk naponta. Zúzmarás időben, forróságban egyaránt ez a dolgunk. Sok időt megértem. ezért tudok igazán örülni annak, ha valamibe jobban számítanak a magamfajta emberre. Remélem. így lesz. Benedek László váltókezelő: Vállalnánk is többet. Tessenek nézni- Szerszámmal el vagyunk látva. Alkatrészünk viszont alig van- Ha szakad egy rugó, nincs egy tartalék. Napok telnek, mire hoznak. Vagy kockáztatunk és levesszük éppen arról a műszerről. amelyet kevesebbet használunk. Ügy képzelem a mechanizmust, hogy mindenütt meglegyen az előrelátásNagy Flórián főintéző: Nálunk sok minden ezután rendeződik. De már van néhány újdonságunk. Az új kollektív szerződésünk előírja, 2520 órát dolgozhat például egy vonatkísérő. Néhány évvel ezelőtt még ennek csaknem a kétszeresét töltöttek úton. Tavaly előtt például átlag havi 300 órát. Idén az átlag 210 óra lehet- Aki volt már fáradt, tudja, mit jelent ez. Most egyre többször tapasztalom, hogy észszerű javaslatokat gondolnak ki az utazók. A cég- léd—vezsenyi vonalon az előírások szerint több ember hiányzik. Akik ott járnak azok vállalták, hogy a hiányzók helyett is elvégzik a munkát. Jók az ilyen kezdeményezések. Sok ilyet várunkB. E. A barátság és testvériség jegyében A közelmúltban szovjet katonák magyar internacionalistákat hívtak meg vendégségbe. Lukács András tolmács, Kálmán László, Szepesi Pál, Kónya Gábor és Münnich Károly felejthetetlen órákat töltött a szovjet katonák körében. Felelevenítették régmúlt emlékeiket, ki hol vett részt a fegyveres harcokban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején, s a fiatal szovjet állam védelmében. A fiatal katonák érdeklődéssel hallgatták az idős emberek szavait, akiket megbecsülésük jeleként vendégül láttak. Igaz barátsággal, a viszontlátás reményében búcsúztak a látogatás végén a magyar internacionalisták e kis csoportjától vendéglátóik, a szovjet katonák. EGYRE TÖBBEN KERESIK FEL A XVII. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VÄLLALAT TÜRKEVEI SZERVIZ RÉSZLEGÉT A GÉPKOCSIK KŐTELEZŐ ELLENŐRZÉSE ELŐTT, HOGY A HIBÄKAT KIJAVÍTSÁK Modern angol műszer segítségével állítják be a fényszórókat. Kibővített elnökségi ülés Mezőtúron A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat megyei szervezete a közeljövőben tartja küldöttközgyűlését. A Társulat életében jelentős esemény előkészítéseként a járási, városi szervezetek ezekben a napokban adnak számot az elmúlt közgyűlés óta végzett munkáról. A szolnoki járás, a törökszentmiklósi járás és város, valamint a jászberényi járás és város kibővített elnökségi ülése után a mezőtúri TIT-szervezet is értékelte az utolsó négy évben folyó ismeretterjesztő tevékenység eredményeit. Megállapítható, hogy Mezőtúron jelentős fejlődést értek el az ismeretterjesztésben. A didaktikai szempontból joggal kifogásolható egyes előadások helyett előadás- sorozatokat tartottak, népszerűvé vált a magasabb szintű „akadémiák” rendszere, de ezek mellett még egész sor új népművelési forma honosodott meg. Kiemelkedően jó a Téglagyárban folyó ismeretterjesztő munka: már hatodik éve működik a munkásakadémia, átlag ötven fős hallgatósággal. Hasonlóan jó eredménynyel működtek a tsz akadémiák is, öntözéses, vegyi és takarmányozási témakörökkel. Az előadásokat neves szakemberek. a szarvasi kutatóintézet és technikum, az orosházi felsőfokú technikum, a ken- deresi növényvédő állomás és a helyi felsőfokú technikum tanárai, illetve kutatói tartották, jelentős számú hallgató előtt. A nők akadémiájának előadássorozata is szépen sikerült. — ez elsősorban a IV. kerületi nőtanács érdeme. Sajnos az ifjúságnak szóló előadásokat nem tudták a városban kellőképpen megszervezni. A TIT jó munkáját fémjelzi, hogy az elmúlt négy „Kubában jártam" Szolnoki agrármérnök mint szaktanácsadó Regele Endre, a szolnoki Damjanich Tsz főállattenyésztője nemcsak a nyarat, hanem szinte az egész tavalyi évet Kubában töltötte. Tavaly márciusban száz fiatal mezőgazdasági szakembert küldött Amerika szabad földjére a KISZ, hogy nagyüzemi gyakorlatukkal, felkészültségükkel segítsék indulásában a kubai szocialista mezőgazdaságot. — Regele Endre — karcagi fiú különben, aki Gödöllőn végzett agráregyetemet — Sancti Spiritusba került másik társával. A 110 ezres város 400 kilométernyire van Havannától. Ott működik egy 18 ezer holdas állami gazdaság. Itt dolgozott szaktanácsadóként Regele Endre. Most már ismét a szolnoki tsz állattenyészetének vezetője. — Munka közben sokszor összehasonlítja ezt a gazdaságot a kubaival. A Sancti spi- ritusi állami gazdaság állattenyésztő üzem. Nyolcezer szarvasmarhát tart, ebből négyezer tehén, mégpedig a náluk őshonos zebu fajta. Az üzem a forradalom után alakult, s bizony még sok nehézséggel küszködik. Állatállományuk például 32 telepen szétszórtan helyezkedik el. Épületekkel ugyan nincs sok bajuk, mert az éghajlat lehetővé teszi — a leghidegebb napon is 15 fok a meleg —, hogy egy fejőállással, egy karámmal beérjék az állatok. Istállógépeik nincsenek. Csak kézzel fejnek és mindössze egyszer, esetleg kétszer naponta. Mégpedig éjjel két óra a fejésidő a nagy hőség miatt. Ennek is köze van ahhoz, hogy amíg Magyarországon két és félezer" liter az átlagos tejhozam. a kubai gazdaságban 1800 liter volt. A kubai mezőgazdaságra körülbelül az - illik ma, ami a miénket az ötvenes években jellemezte. Nagyon kevés még a gép. A kubai mezőgazdaságban nagyrészt szovjet MTZ traktorok dolgoznak. A szocialista országokból — a szovjeteken kívül elsősorban a csehektől, a bolgároktól — kapják a gépeket. De a gépre ember is kell. S Kubában a géphez értő ember is kevés még. Jellemző az a történet, amit Regele Endre mesélt. Húsz szovjet traktort kapott a gazdaság. — Azokat a fiatalokat ültették rá, akik a kubai néphadseregben a páncélosoknál szolgáltak. Megérkezése utáni első napokban például a szénabetakarító rendsodrót segített beállítani, megmutatta hogyan működik. A kubaiak hálásak a testvérországoknak. — Az USA gazdasági blokád alá vette, s vetette a szigetországot. A legtöbb segítség a Szovjetunióból érkezik. Szovjet traktorok dolgoznak, szovjet olajjal, a szovjet tanácsadók oktatják ki a gépek kezelésére a nagyüzemi technikára a kubaiakat. Természetesen a többi szocialista ország is teljesíti internacionalista kötelességét. A magyar fiatal mezőgazdasági szakemberek nemcsak szakmai tanácsadóként működnék, hanem résztvesznek a kubai ifjúsági szervezetek — az Ifjúkommunista Szövetség — rendezvényein is, beszélnek nekik a magyar fiatalokról. Az állami gazdaságban is működik ifjúsági szervezet. Meglepő, hogy nők nem igen dolgoznak a gazdaságban. Legalább is állandó munkájuk nincsen, ők is résztvesznek viszont a „tömeges munka” mozgalomban. Vagyis társadalmi munkát végeznek. Cu- komádszüretelés, kávécserje ültetés idején kiadják a jelszót Kubában: „Todó el mundó en el campo!” Magyarul: mindenki a mezőre. A kubai fiatalok jórésze a milícia tagja. Kuba a legagresszívebb imperialista hatalom, az USA szomszédságában építi a szocializmust. Minden pillanatban készen kell állniuk arra, hogy visszaverjék az ellenforradalmi kísérleteket. Regele Endréék meglepődtek az első napokban, mikor- azt látták, hogy a sancti spiritusi fodrász úgy borotvál, köpenye alatt ott a fegyver. A kubai milí- cisták minden héten egy teljes napot a kiképzésre fordítanak. Pedig ők is szeretnek fiatalosan élni. Szeretnek moziba járni, tévét nézni, s táncolni is. A mozikban sok szovjet, s magyar filmet is látni. Legkedveltebb táncuk a bozambiki, a tangó, a twist. Ha komoly dologról van szó, mindez persze másodlagos. Regele Endre ott volt azokban a napokban, mikor Ché Guevarát gyászolta Kuba. őszinte fájdalommal búcsúztak a nagy forradalmártól, háromnapos gyász borult a szabad szigetre. Guevara a népszerű emberek közé tartozott Kubában. Mint Fidel Castro is. Castrónak nagy a népszerűsége. Sokat jár az emberek között és nagyon sokszor beszél a televízióban. Kuba félgyarmati múltból indult a szocializmusba. Jellemző, hogy az országnak kétszázötven agrármérnöke van még csupán. Pedig a szocialista nagyüzemek, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok egyre-másra alakulnak, s a kubai parasztság egyre nagyobb tömegben ezt az utat választja. Jól jön hát minden segítség. Az is, amit a fiatal magyar mezőgazdasági szakemberek nyújtanak. B. L. évben csaknem nyolcszáz ismeretterjesztő előadást tartottak Mezőtúron, több mint 40 ezer hallgató előtt. A helyi népművelő apparátus nagy érdeme, hogy az előadásokat rendszeresen ellenőrzik, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy az előadók alapos szakmai és pedgógiai tudással állnak a hallgatóság elé, megfelelő szemléltető anyaggal. A mezőtúri TIT elnökség kibővített ülése igen lelkes hangulatban zajlott le, egyik biztosítékául annak, hogy a város értelmisége a következő időkben még eredményesebben gyakorolja majd népművelő funkcióját A nagyjavításra kerülő Tátra és Csepel gépkocsik motorjait nyolc órán keresetül járatják be és végzik el rajta a fékpróbát.
