Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-24 / 19. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLETEK* SZOLNOK MEGYEI 1A megvíTártbízottság és a megyí tanács XIX. évfolyam, 19. szám. Arat 70 fillér 1968. január 24., szerda. Negyedmilliárd forint megyénk fejlesztésére Jóváhagyta a megyei tanács as idei fejlesstési tervet és költségvetést Mint arról tegnapi lap­számunkban már hírt; ad­tunk, Szolnak Megye Ta­nácsa hétfőn tartotta idei első ülését. I idor Mihály vb-elnök szóbeli jelentés­ben adott számot a tanács­ülésnek a végrehajtó bi­zottság 1967. évi munkájá­ról­A beszámolót élénk vi­ta kővette. Többen hang­súlyozták, hogy a vb mun­káját a céltudatosság, az alaposság és körültekintés, valamint a kollektív dön­tés jellemzi. A vb tevé­kenységének pozitív érté­kelésén túl a hozzászólók a tennivalókról is beszél­tek. A jövőben is az a cél, hogy még színvonala­sabb. hatékonyabb legyen a vb munkája- Segítse, el­lenőrizze a végrehajtó bi­zottság az alsóbb szintű tanácsi vezetőket. Az is nagyon fontos — s ez jó­részt a személyzeti mun­kától függ —. hogy a kü­lönböző vezető posztokon olyan emberek legyenek, akikben a politikai meg­bízhatóság szakmai hozzá­értéssel és vezetői kész­séggel párosuljon. E napirend lezárása, el­fogadása után tárgyalta és jóváhagyta a megyei ta­nács az idei fejlesztési tervet, s önálló napirend­ként az előbbivel össze­függésben az 1968. évi költségvetést. Az új gazdaságirányítási rendszer a tanácsi terve­zés rendjében is lényeges változásokat hozott. Az új helyzetben a tanácsok minden szin­ten maguk határozzák meg saját fejlesztési ter­vük kidolgozásának mód­szerét és tartalmát. Fejlesztő«! célkitűzései kben is maguk döntenek, kivé­ve azokat a kőtelező elő­írásokat, amelyeket a kor­mány hagy jóvá a népgaz­dasági terv keretében- Az egyes létesítmények meg­valósításához szükséges pénzeszközök is annak a tanácsnak a fejlesztési alapjában szerepelnek, amelyhez irányítás. üze­meltetés és fenntartás szempontjából tartoznak. A tanácsi fejlesztési alap egységesen öleli fel a ta­nács valamennyi célkitű­zéseinek anyagi alapját, s az helyi bevételi források­ból és költségvetési jutta­tásokból tevődik össze. A községfejlesztési alap ál­lami kiegészítésének rend­szere is megszűnik, helyet­te a kommunális adó és a tanácsi vállalatok amorti­zációjának elvonásra ke­rülő hányada jelenti a sa­ját források képzésének új lehetőségét. Ezek összege az idei fejlesztési tervben 24,4 millió forintot tesz ki- Az elhatározott fejleszté­sek mielőbbi megvalósulá­sát — mint források — a bankhitelek is elősegíthe­tik. A javaslat szerint a megye ilyen jellegű szük­séglete összesen mintegy 8 millió forint. Az állami fix összegű hozzájárulás a me­gyei tanács fejlesztési alap­jához 167 millió forint. A fejlesztési tervben szerepel többek között 527 lakás építésének be­fejezése, 129 millió fo­rintos beruházással. Ebből a szövetkezeti laká­sok aránya mintegy 50 százalék. A víztermelés, elosztás, csatornázás és víz­kárelhárítás céljára 9 mil­lió forint áll rendelke­zésre, amelyből 4 mil­liót a megyei viz­es csatornamű vállalat sa ját fejlesztési alapjábó' biztosít. Az idén 38 kilométerrel bővül a vízvezeték háló­zat. Törökszentmiklóson be­fejeződik a város csator­názása, s megyeszei^e 16 kilométerrel bővül a csa­tornahálózat- Az idei terv­ben 9 millió forintos elő­irányzattal 10 középiskolai tapterem és 5 műhelyte­rem építése szerepel. Befe­jeződik a tiszafüredi 10 tantermes gimnázium épí­tése. 2 műhelyteremmel, a jászberényi gimnázium­hoz kapcsolódón 3 műhely- terem épül, s megkezdődik a tervezése a szolnoki 16 tanulócsoportos szakközép­iskolának és az újszászi 12 tanulócsoportos gimnázi­umnak. A költségvetés adatai szerint a szociális és egész­ségügyi ágazatban 258 kór­házi ágy, 142 szakorvosi rendelési óra, 2 orvosi körzet, az egyik gyermek- orvosi. 40 csecsemőotthoni hely, 10 szociális otthoni hely. 5 védőnői körzet és 2 öregek napköziotthonának fejlesztésére van lehető­ség. Ezenkívül az óvodák, iskolai napközicsoportok, diákotthonok fejlesztését is tartalmazza az idei terv-, illetve költségvetés. A megyei szintű közgaz­dasági számítások és a járási, városi tanácsok tervjavaslataiban szerep­lő előzetes adatok sze­rint a helyben képződő pénzügyi forrásaik nagy­ságrendje 52,5 millió fo- . * rínt. Ezt egészít ki szintén he­lyi forrásként a társadal­mi munka és a helyianyag értéke, számítás szerint 14,5 millió forint- Ha eh­hez hozzáadjuk a már em­lített 167 millió forintos állami hozzájárulást. va­lamint az előző évi pénz- maradványt s a tervezett bankhitelt, megállapítható, hogy az idén 257 millió forint szolgálja megyénk fejlődését A muzeológusoknak jó évük volt ^Zárszámadásu a megye múzeumi szervezeténél Egy rövid újságcikkben a teljesség igényével lehe­tetlen számot adni arról a sokrétű, szerteágazó mun­káról, amelyet a Szolnok megyei múzeumi szervezet az elmúlt évben végzett, így csak a feltáró és nép­művelő munka leglényege­sebb eseményeiről számol­hatunk be. Az elmúlt év a megyei múzeumok számára sike­tekben igen gazdag volt Erre engednek következtet­ni a múzeumi munka mi­nőségi és mennyiségi mu­tatói is. Értékes gyűjteményekkel gazdagodtak múzeumaink A régészeti leletmentések közül kiemelkedik a tisza- jenői Körös-ház és egy honfoglaláskori nagycsalád temetőjének a feltárása, va­lamint a kolbásszéki kunok középkori templomának a feltárása, — Selmeczi Lász­ló régész munkája. Stan- czik Ilona régész a jász- dózsai bronzkori lakótelep ásatását folytatta szép si­kerrel és eredménnyel vett részt a Tisza II. régészeti munkákban isi A néprajzi ’ gyűjtőmun­kából kiemelkedő a kun­sági gazdálkodás több mint félezer darabjának, köztük egy kunhegyesi tanya teljes gazdasági eszközeinek be­gyűjtése. Ez a munka Bel- lon Tibor karcagi muzeoló­gust dicséri. A képzőművészeti anyag is jelentősen gyarapodott: Szolnokra kerültek Zom­BESZAKAD A JÉG Ne menjetek rá gyerekek! Ki ne emlékeznék vissza gyermekkorára, amikoris ki­törő örömmel fogadta a havat és nem érezte a 20 fokos hideget sem, ha kor­csolyázásról volt szó. Meg­lehetősen enyhe tél elle­nére az időjárás most sem feledkezett meg a fiata­lokról. A téli szünidőben csak lehetett jégpályát csi­nálni az iskolaudvaron. — Közben befagyott a Zagy­va és a Tisza is. Cseles folyó a Tisza Ez azonban még nem jelenti azt, hogy nyugod­tan lehet korcsolyázni a folyó jégpáncélján- Tudni­illik alföldi folyóink meg­lehetősen szeszélyes vízjá- rásúak. Ma még összefüg­gő jégtakaró borítja a Ti­sza város alatti szakaszát, de lehet, hogy holnap Ti- szalök hirtelen leengedi a tárolt vizet, s a lezúdúló víztömeg azonnal meg­bontja a jégpáncélt. A téli időszakban kis vízállást! Zagyva gyors fo­lyású folyó. A kanyarok­ban és a sodorvonal men­tén korántsem olyan vas­tag a jég mint más helyen A minap kaptuk azt a hírt a szolnoki vízügyi igzagatóságtól, hogy bár a Tiszán 6—15 centiméter között váltakozik a jég vastagsága, a város alatti szakaszon azonban alig néhány centiméter, életve­szélyes. Tudniillik a fe­dettuszoda kifolyó meleg­vízfeleslege megakadályoz­za a vastagabb jégképző­dést. Mit avatkozik bele! A Zagyva jegén zsibon­gó gyerekseregből találom­ra szólítottam meg néhá­nyat. A megkérdezettektől a következő válaszokat kaptam. ' D- József, a Kassai úti iskola tanulója: Nem tud­nak róla anyukámék, hogy lejöttem a Zagyvára. — Nem félsz attól, hogy beszakad alattad a jég? — Hát... — hangzott a válasz és egy zavart váll­rándítás követte­Felhívtuk a mamáját te­lefonon. — Minek ütik bele minden­be az orrukat, csattantfel egy hang a vonal túlsó végén. — A gyerek az enyém, bízzák rám, hogy mit csi­nál. Bíznánk, hogyne bíz­nánk, csak a Zagyva jegé­nek teherbíró képességé­ben nem bízunk. A suli udvarán nincs jég F. Ilona, szintén az előb­bi iskola tanulója: — Mikor eljöttél, ki volt otthon? — Anyuka is, apuka is. — Látták a korcsolyát a kezedben? — Persze. — És mit mondtak? — Nem szóltak semmit. — Nem kérdezték, hogy hová mész korcsolyázni? Az iskola udvarára-e vagy a Zagyvára? — Hát a suli udvarán már nincs is jég. Ki felel azért, ha egy gyerek belefullad a vízbe? A válasz egyértelmű: a szülő, vagy szülők. Szolno­kon csak természetes jég­pályák vannak, azok pil­lanatnyilag nem használ­hatók az olvadás miatt- Ezt figyelembe véve a szülőknek még fokozottab­ban fel kell figyelni kor­csolyával távozó gyerme­kükre. — tőth — bory Lajos remek grafikái, — a Művelődésügyi Minisz­térium pedig értékes tábla­kép anyagot ajándékozott a múzeumnak. A legújabbkori gyűjtő­munka a Jászságban volt a legeredményesebb, ahol Tóth János muzeológus, a múzeum-baráti kör segítsé­gével értékes anyagot adott ki könyvben is a jászsági internacionalisták emlékei­ből. A feltáró és gyűjtő mun­kára támaszkodva igen ha­tékony a megyei múzeu­mok tudományos feldolgozó tevékenysége, elsősorban néprajzban, de a régészet­történeti területen és a mű­vészettörténetben is jelen­tősek a publikációk. Példa­mutató a személyi állo­mány továbbképzése: amel­lett, hogy doktori disszertációk születnek a megye múzeu­maiban, a tudományos dol­gozók csaknem 60 száza­léka a marxista—leninista esti egyetemen tanul. Tovább javult a múzeu­mi szervezet ismeretter­jesztő tevékenysége. A meg­rendezett kiállítások szín­vonala és látogatottsága je­lentősen emelkedett. Külö­nösen szerencsés és dicsé­retre méltó, hogy a mú­zeumi dolgozók egyik fő feladatuknak tartják a szakavatott tárlatvezetést, elsősorban a szocialista brigádok számára. Az ezirányú munka vég­zéséhez a múzeumi szer­vezet tovább erősödött: megnyílt — végre! — a túrkevei Finta Múzeum, és Tiszafüreden is állandó ki­állítást rendezhettek be. A megyében rendezett kiállítások közül — az előző kettőn kívül — kiemelke­dően sikeres volt a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulója al­kalmából bemutatott szol­noki reprezentatív kiállítás, és az Észt Grafikai és Ipar- művészeti kiállítás. Kedvezően alakultak a megyei múzeum nemzet­közi kapcsolatai. A külföldi szakkutatók egész sora járt Szolnokon, s csehszlovákiai, jugoszlá­viai, bulgáriai és Szovjet­unió-beli múzeumokkal si­került baráti, publikációs kapcsolatot kiépíteni. Kü­lönösen örvendetes, hogy Szolnok megye testvérvá­rosa, a tallinni múzeum is kérte a közvetlen kapcso­lat kialakítását, az eddigi jó viszony továbbfejleszté­seként. A megyei múzeumi szer­vezet számára tehát ered­ményekben gazdag volt az elmúlt év, és még azt az örömet is meghozta, hogy most már véglegessé vált: a megyei könyvtár a ne­gyedik ötéves tervben új hajlékot kap, így a szolnoki Kossuth téri, kétemeletes klasszicista épületet szinte teljes egészében a megyei múzeum veheti birtokába. Ez azt jelenti, hogy a je­lenleg még raktáron lévő gazdag anyagot — az idő­szakos kiállítások mellett bemutathatják a múzeum­látogató közönségnek. — ti — Karcagi megnyitóval kezdődik a Mezőgazdasági Könyvhónap eseménysorozata A korábbi évek hagyományianak megfelelően februárban ismét megrendezik a Mezőgazdasági Konyvhonapot Karcagon. Az ünnepélyes megnyitóra február 5-én kerül sor a felsőfokú mezőgazdasági technikum klubtermében. Ez az ünnepség egyben a mezőgazdasági könyvhónap megyei rnegmyitója is lesz. Ez alkalommal vitaindí­tó előadást Horváth Sán• dór, a Magyar Mezőgazda­ság főszerkesztője tart. Az ünnepségen könyvjutalma­kat adnak a felsőfokú me­zőgazdasági technikum azon hallgatóinak, akik a januári szigorlatokon a legjobb eredményt érték el, valamint a legtöbb me­zőgazdasági szakkönyvet vásárló Mezőgazdasági Könyvbarátok Köre tagjai­nak. Azt, hogy melyik kör kap iutalmat, a MEDOSZ megyei bizottsága dönti el- A Mezőgazdasági Könyv­hónap megyei megnyitója alkalmából könyvkiállí­tást is rendeznek a könyv- hónapra. valamint az utób­bi időkben napvilágot lá­tott mezőgazdasági köny- vakbői és folyóiratokból. A kiállításon könyveket is árusítanak majd. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szakirodalom iránti ér­deklődést ielentős mérték­ben fokozza, ha a külön­böző rendezvényeken szak­írók. szakelőadók részlete­sen foglalkoznak a kiadvá­nyokkal. Ezért jó, ha a könyvhónap szervező bi­zottsága a táj termelési adottságainak megfelelően meghatározza, hogy milyen témákból érdemes szakelő­adásokat tartani, s az elő­adók ismertetnék, hogy milyen könyveket. folyó­iratokat forgathatnak nagy haszonnal a gazdálkodók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom