Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-23 / 18. szám
1968. január 23., SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s JOBB IS LEHETNE! Elkészült a megyei baleseti statisztika Filmrendező főmérnökök Házi operatőr Könnyelműség volna kijelentenünk, hogy elégedettek lehetünk. Inkább azt mondhatjuk: jobb is lehetne. A megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályán elkészült az 1967-es baleseti statisztika. Az adathalmazból néhány érdekes számot közlünk olvasóinkkal. Mindenekelőtt a legfontosabbat: a múlt évben 632 különböző kimenetelű az okok között első helyen a gyorshajtás, másodikon a szabálytalan kanyarodás, harmadikon az elsőbbség meg nem adása, míg a negyediken a szabálytalan előzés áll. a gyermekbalesetekkel kapcsolatban csak annyit; számuk abszolút értelemben nőtt, bár sok esetben a gyerekek voltak okozói. A több éves tapasztalatokat figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy az országos sorrendben meglehetősen hátul vagyunk, ami viszonylagos értelemben örvendetes. Az azonban már sajnálatos, hogy 1967- ben több tömeges jellegű baleset történt. A két leg- r»agyobb a szandaszöllősi két halálos, illetve hét sérüléses, illetve a tiszaföld- vári két halálos és egy sérüléses közúti baleset volt — tóth — Karcagi Gábor, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettes főmérnöke kezdeményezte: dokumentumfilmen örökítsék meg a második tiszai vízlépcső éoítkezését. Filmgyártó vállalattal való együttműködésről szó sem lehetett, hiszen az temérdek nénzt emésztett volna fel. Azonkívül nem is kívánhatták volna meg, hogy éveken át lejárjanak Pestről, s minden fontosabb mozzanatot filmre vegyenek. Ezért született meg a döntés: házilag kell egy 16 milliméteres dokumentumfilmet készíteni az építkezésről. Igv lett Csikós Ferenc. a vízügvi igazgatóság fotósa ooeratőr. Azt pedig, hogy mikor mit kell fényképezni, a vízügy szakemberei mellett Boivárv Béla, a DUNABER főmérnöke. Babus László a kiskörei kirendeltség vezetője és Hargitai Gábor főmérnök, valamint Teleki László, a VIÉP főmérnöke mondia meg. A főmérnökök tehát egyúttal filmrendezők is. A második vízlépcső addigi beruházásait mintegy 900 méter hosszú filmszalag őrzi. Ismeretterjesztő előadások illusztrálására már bemutatták Abádsza- lókon, Tiszaburán, Tisza- szöllősön, Kunhegyesen, A ragyvarékasi gyermektragédia végső pillanata. Kiskörén — egyszóval az építkezés környékén. Az eddigi filmezés körülbelül tízezer forintba került Viszonylag nem nagy összeg ez. A film történeti értéke viszont igen nagy. Ezért volna jó, ha megyénk üzemeiben is ily módon megörökítenék a nagyobb beruházásokat. Ezt a filmet megtekinteni ültünk be a Közép- tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szolnoki központjába. Az „operatőr” mozigépész- szé változik, s a vetítés közben legalább hatszor a lelkemre köti: úgy nézzem a felvételeket, hogy-ez még nem kiforrott alkotás, ezt még vágni kell. Mire a vízlépcső avatására kerül sor, addigra elhagyják belőle a felesleges, vagy az ismétlő részeket. Most még csak az a cél, hogy minél részletesebben megörökítsék a munkát Nos, ezt a célt el is érték. A film pergetésével megelevenedik az 1966. évi nyári „ősállapot”, amikor még egyetlen kapavágás sem volt ott. Aztán megismerkedhetünk a Tisza medréből vett talajmintáktól kezdve minden lényeges munkafolyamattal. Tény, hogy ez a film ■elsősorban szakemberek számára érdekes. Nem a szépre, hanem elsősorban a történeti hűségre való törekvés dominál benne. Ettől függetlenül biztosan számíthat a laikusok figyelmére is. S nemcsak azért, mert olyan gépeket láthat benne a néző, mint a víz alatt harminc méter mélységben is betonfalat húzó TITANIA, s nemcsak az egyébként is érdekes beruházás, hanem a táj megkapó szépsége miatt is. Ez utóbbi főleg a — Pál- hidi Csaba főmérnök tevékeny közreműködésével készült — légifelvételekre vonatkozik. De a nagyméretű munkák dinamizmusa — például a gépesített föld és anyagmozgatás, a több kilométeres partbiztosítás — egyébként is magával ragadja a nézőt, fokozza érdeklődését a vízlépcső további építése és a film befejezése iránt. S. B. közúti baleset történt a megyében. Ez 1966-hoz viszonyítva több mint 17 százalékos emelkedést jelent. A sérüléses balesetek száma 9, míg a sérülés nélkülieké 33 százalékkal nőtt. Sajnálatos, hogy negatív értelemben változott meg a halálos balesetek arányszáma. A legkritikusabb terület megyénkben Szolnok, illetve a szolnoki járás. A statisztikából kitűnik, hogy a legtöbb közúti balesetet személygépkocsik idézték elő, ezeknek mintegy 76 százaléka magántulajdonban van. Az okozók között második helyen a motorkerékpárosok állnák. Elgondolkoztató az a tény is, hogy a megye gépkocsiállományát figyelembe véve a múlt évben minden hu- szonhetedik gépkocsi balesetet okozott. Az éves adatok elemzésekor az derült ki, hogy így jár, aki gyorsan hajt. PINTÉR ISTVÁN: üli Mégsem lett király sIlii! íill Kocafestő a Novarán A vadászatokon természetesen Horthy is részt vesz az „előírásos” felszerelésben, a tiroli parasztöltözetben. Megszereti a gödöllői vadászterületet, néhány szép trófeát sikerül itt szereznie- Da uralkodójához hasonlóan ő is inkább Bécsben vagy Schönbrunnban érzi jól magát. Hogyne szeretné az osztrák fővárost, hiszen az ott teljesített szolgálati évei végre meghozzák számára a gyorsabb előrehaladást Alig két esztendőt tölt Ferenc József mellett, máris fre- gattkapitány lesz, pedig előzőleg kilenc évet várt, hogy elsőosztályú sorhajóhadnagyból korvett- kapitánnyá léptessék elő. Aztán újabb két esztendő múltán, 1913. november l-én felvarrhatja a tengerészzubbonya ujiára a sor- haiókapitányi rangjelzést. Ez már magasabb rendfokozat, ezredesi rangnak felel meg. Ha nem kerül Becsbe, talán még nyugdíjaztatásáig sem jut el ilyen rangig- „Wien, Wien nur du allein---’* £s ráadásul: az elfoglaltság nem olyan nagy. a szolgá’at nem olyan kemény, mint a haditengerészetnél volt. Mit tegyen Horthy a szabad idejében? Beiratkozik Mayerhofer tanár iskolájába, ahová társaságbeli hölgyek és urak járnak, festeni tanulnak. A festőnövendék már elmúlt negyven esztendős. de azért gyors előrehaladást ér el. A tanár úr dúsgazdag ember, tanítványainak nem okoz gondot a tandíj, de azt nem tűrik, hogy tehetségükben kételkedjék — nemsokára elismerően állapítja meg. hogy Horthy sorhajókapitány úr képei közelítik meg leginkább a „hasonlóságot”. Az ő tanácsára Horthy másolni iár a művészettörténeti múzeumba. Csak az kellemetlen számára, hogy a tengerésztiszti egyenruhában másol ga tó „művészt” rendszerint nagy bámészkodó csoport veszi körül, megjegyzéseket tesznek rá. így hát a művészetkedveiő szárnysegéd elhatározza, hogy olyan témát keres, amelynek megfestésekor nem kell eltűrnie a bámészkodók seregét- Milyen torna a legjobb erre a célra? A megoldás magától kínálkozik: Ferenc Józseffel naponta találkozik, megfigyelheti arcát. A császár azonban nem beszélhet bele a festő munkájába, hiszen nem is tudja, hogy Horthy festi őt, és osztrák császár még soha nem ereszkedett le any- nyira. ho<*v belépett volna valamelyik számysegédje szobájába. Az elhatározást tett követi. Ebéd alatt, amikor Horthy szemben ül Ferenc Józseffel, alaposan megfigyeli arcának egy-egy részletét, emlékezetébe vési, ebéd után pedig rohan a festőállványhoz. és rögzíti a vásznon. Hosszú hónapokig tart a munka, amely nem marad titokban. Horthy nem állhatja meg, hogy el ne dicsekedjék munkájával a főhadsegédnek és a közvetlen személyes szolgálatot teljesítő inasoknak. Ezek aztán megszemlélik a portrét, s' úgy találják, hogy a festmény hasonlít őfelségére, nagvon élethű, maidnem olvan tökéletes, mint egy fénykép. A jó Ketteler. őfelsége első komornyikja egy alkalommal, amikor urát különösen ke- gveg és vidám hangulatban találja. veszi a bátorságot és elmondja nekj hogv a szárnvse- géd mit alkotott. Ferenc József a képet látni óbaitja. A következő nap reggelén, amikor a szárnysegéd szolgálattételre jelentkezik, egy vászonnal a hóna alatt csapia össze a bokáját. Ferenc József vagy másfél perei g összehúzott szemmel szemléli a kénét, amely őt vadászruhában ábrázolja, aztán kijelenti: — Minten natyon szép, minién natvon 1o, mintvennel naivon mek fatyok elegedve! Ez a festmény később a kenderesi Horthy-kúriába kerül, a kormányzó íróasztala fölé. S ha már Kenderesnél tartunk, jegyezzük meg, hogy ebben az időben Horthy egyelőre a 202 holdas atyai birtok háromheted részét mondhatja magáénak. Egyhetedet örökölt, kéthetedet pedig örökös társától vásárolt meg. S ennyi földje marad Hor- thynak még sokáig, ennyi van 1920-ban is, amikor kormányzóvá választásakor azt állítják róla. hogy „nagybirtokos”. Horthy bőséges jólétben él Bécsben. Négy gyermeke mellett nevelőnőt tart, amellett fiait a magyar tanterv szerint az Au- gusztineum jólképzett papjaival taníttatja, az iskolaév végén gyermekeivel Pozsonyba utazik, s a fiú. — ifj. Horthy Miklós és Horthy István — ott vizsgáznak. A sikeres vizsga után Horthy találkozik Lónvai gróf lovassági tábomokkol. Büszkén beszámol neki a gyerekek pozsonyi vizsgájának kitűnő eredményéről. — Jó, jő, ezt ismerem — mondia Lónyai. — Az ilyen nagvsikerű első vizsga után az ember gondolkodóba esik. hogy mit is neveljen abból a lángeszű fickóból. Talán külügyminisztert? De — miért ne még annál is többet? Jön aztán a gimnázium és az apa néhány év múlva megkérdi az igazgatót: mondja meg kérem, de őszintén, nem hülye ez a fiú? Amire aztán azt a választ kapja; no, az éppen nem. de hát... A grófi jóslat bevált. A felejthetetlennek tartott öt év után Horthy elbúcsúzik Bécs- től. A fényes bécsi udvarban nyitott szemmel járt: később, amikor kormányzó lesz, a saját udvartartásában igyekszik a bécsi nívót utánozni. Saját életmódjából. szokásaiból ugyancsak kiderül, hogy nagy hatással volt rá Ferenc József, a reakciós uralkodó, akit 5 olyan buzgalommal szolgált. Nem sokkal később kitör az első világháború. A volt szárnysegéd a Pólában állomásozó „Habsburg” nevű hajón, a negyedik divízió zászlóshajóján kap parancsnoki beosztást A hajó fedélzetén kapja meg Horthy. Szabolcs fivérének halálhírét, aki az első háborús őszön, novemberben tartalékos huszárfőhadnagyként a lengyel fronton esett el. Horthy fekete karszálagot köt tengerésztiszti uniformisára. Társaságban, felettesei és beosztottjai előtt minden alkalmat megragad, hogy a hősi halott fivérről beszéljen. Később, amikor Horthy Miidós uralmon van. életrajzírói is nagy helyet szánnak a háborúban elesett fivérnek: 6 mintegy az egész család nevében adózott vérével a hazáért. Az ócska „Habsburg‘,-ról 1914 decemberében a korszerű „No- vara” parancsnoki kajütiébe költözik Horthy. Novara város az észak-olaszországi Piemonteban. A fiatal Ferenc József császár hadserege 1849 márciusában itt mért döntő vereséget a szabadságukért és függetlenségükért harcoló olaszokra. Néhány hónap múlva Világos a magyar szabadság sorsát pecsételte meg. Novara ugyanazt je'enti az olaszok számára, mint a mi számunkra Világos, és az Osztrák- Magyar Monarchia róla nevezi el egyik hajóját. (Folytatjuk.)
