Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-05 / 3. szám
VILÁG PROLETÁR IÁI FGYFSUUETEK! SZOLNOK MEGYEI IA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MŰSBŰSSSS^M XIX. évfolyam, 3. szám. Ara : 70 fillér 1968. január 5., péntek. Hat milliárdért — ötven milliárd Fokozódó erőfeszítések Magyarország ásványkincseinek gyarapításáért — Interjú Morvái Gusztávval, a Központi földtani Hivatal elnökhelyettesével A beszélgetést azzal kezdtük, hogy megkérdeztük Morvái Gusztávtól, a Központi Földtani Hivatal elnökhelyettesét.!: — Igaz-e még az a régi megállapítás, hegy Magyarország ásványi kincsekben rendkívül szegény? — Ez az álláspont — hangzott a válasz — ma már nem helytálló, hiszen az ország ásványi nyersanyagszükségletét forint értékben számlálva jelenleg mintegy 62 százalékban hazai forrásokból elégítjük ki. Természetesen népgazdaságunk a legdöntőbb nyersanyagokból, mint a kőolaj, a vasérc, a koksz, a nehéz színesfém-ércek, stb. még így is sok milliárd forintnyi behozatalra szorul. — Hallhatnánk-e valamit arról, hogy mennyire ismertek hazánk földjének mélységei, s mi a helyzet ilyen szempontból az ország különböző tájegységeivel? — Hivatalunk és a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére 12 évvel ezelőtt indult meg a Földtani Intézetben az a vizsgálatsorozat, amely a közeljövőben lezárul, és megbízható képet ad hazánk néhány fontosabb területéről. 1970 után az országot a várható geológiai kutatások szempontjából négy részre tagolnánk, azzal az elképzeléssel, hogy ebben a regionális rendszerben az Észak-Dunántúlon elsősorban a Dunántúli Közép- hegységet és a Kis-Alföld hozzá csatlakozó részét, Dél-Dunántúlon a Mecsektől nyugatra eső területrészeket, s a Balaton és a Mecsek közti részt, Észak- Magyarországon a Börzsönyt, valamint a Börzsöny és a Mátra közé eső területet, végül az Alföldön a duna-tiszaközi, délkelettiszántúli és nyírségi részeket tekintjük a geológiai kutatások súlypontjának. — Hogyan foglalhatnánk össze az ásványi nyersanyagkutatás gazdasági eredményeit? — Az elmúlt esztendőkben évente mintegy másfél milliárd forintot költöttünk földtani kutatásokra, s 1968-tól már csaknem 2 milliárd forintot irányzunk elő, vagyis az állami költségvetésnek majdnem 2 százalékát. Ha figyelembe vesszük, hogy a második ötéves tervben körülbelül 6 milliárd forintot költöttünk földtani kutatásokra, akkor hozzátehetik ehhez azt. is, amit ez a jelentős összegű kutatás a mérleg másik serpenyőjében, a nemzeti vagyon, a népgazdaság oldalán potenciális nyereségként nyom. Ez az összeg meghaladja az 50 milliárd forintot, vagyis ekkora tiszta haszon' jelentkezne, ha a 6 milliárd forint értékű kutatómunkával talált nyersanyagot kitermelnék. — Kaphatnánk-e némi tájékoztatást az egyes ásványi kincsek kutatásának helyzetéről, illetve a kutatási feladatokról? — A szénhidrogén (kőolaj és földgáz) kutatásokra az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt használja fel a kutatásra fordított összegek 70—75 százalékát. Ami a szenet illeti, elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk barnaszén- és lignitigényét teljes egészében, feketeszénigényét pedig körülbelül 65 százalékban tudjuk jelenleg hazai forrásból kielégíteni. Az elmúlt években tucatnyi új kőszénterületet készítettünk élő bányatelepítésre. A Magyar Alumíniumipari Tröszt Bakonyszent- tászló. Alsópere, Nyirád, Halimba és Iszkaszent- györgy körzetében jövőre is folytatja úi bauxitlelőhe- Iyek felkutatását. Az érckutatás súlypontja jelenleg a Mátrára és környékére esik. Ennek eredményességétől ólom-, cink- é; rézszükségletünk hazai forrásból való nagyobb mértékű kielégítését reméljük. — Miből fedezik a kutatási költségeket az új gazdasági me- hanizmusban? — Korábban legkézenfekvőbbnek a kutatási költségeknek a bányászati termékek árába való beépítése látszott. Sajnos, különböző árpolitikai meggondolások miatt erre nem kerülhetett sor. Ma már az összes érdekelt hatóságok és vállalatok egyetértenek abban, hogy a földtani kutatás kockázatát az államnak kell vállalnia, de az eredményes kutatásokra fordított költségeket a bánya- vállalatoknak a kitermeléssel egyidejűleg kell megtéríteniük. — Hogyan látja összeegyeztethetőnek a vállalatok anyagi érdekeltségét az ásványvagyon védelmével? — A föld mélyében rejlő hasznosítható ásványi nyersanyag a népgazdaság tulajdona. Ezek a tartalékok természetesen nem kimeri t Kötetlen ek. Az új gazdasági mechanizmusban a vállalatok a pillanatnyi haszon alapján kénytelenek az ásványi nyersanyag kitermelésének gazdaságosságát megítélni: ez a jobb minőségű készletek 'okozott igénybevételére é- a kevésbé jóminőségű készletek elhanyagolására vezet. Az új gazdasági mechanizmusban a vállalati önállóság alapján az esetek többségében a készletvisszahagyás felett a bányavállalatok vezetői döntik el. Ez fokozott felelősséget és a népgazdaság távlati igényeit is figyelembevevő magasabb erkölcsi követelményeket támaszt velük szemben. U. U Hta: Hatvan év a patikában Gkkünk nyomán Sport Rádió és TV műsor Á gombostű, a szerencse és egy levél Az idén megkezdi termelését a szolnoki panelüzem A harmadik ötéves terv első két évében meggyorsult a lakásépítés üteme. Az országban 1966-ban több mint 55 ezer új lakás épült. 1967-ben pedig 57 ezer helyett mintegy 59 ezer lakás építését' fejezték be. Az állami és a szövetkezeti ipar a korábbinál szélesebb körben hasznosította a korszerű, nagyüzemi lakásépítési eljárásokat. A tavaly átadott lakásoknak 44 százalékát építették fel paneles, blokkos és ön töt t- falazásos módszerrel. Az ország lakásépítkezéseinek szervezettsége azonban a javulás ellenére sem kielégítő. Tavaly is kísértett még a befejező munkák és átadások évvégi torlódása. A népgazdaság ez évi terve több mint 61 ezer lakás építésének befejezését irányozza elő. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban és a tanácsok építőipari vállalatai hét-nyolc, a szövetkezetek pedig négy-öt százalékkal több úi otthont építenek, mint tavaly. További jelentős lépést tesz az állami építőipar a tömeges lakásépítés kibontakoztatására. Ezekben a napokban kezdte meg az üzemszerű termelést Budapest második házgyára. Eb* ben az évben helyezik üzembe az évi 4200 lakást termelő győri és miskolci házgyárat, valamint a szolnoki úi panelüzemet is. Újabb laboratóriui külföldi utak Nyelvoktatás megyénkben tok, A megye középiskoláiban rendes tárgyként ösz- szesen hat idegen nyelvet tanítanak: oroszt, németet, angolt, franciát, olaszt és latint, igaz, ez utóbbit mind kevesebb óraszámban. A nyelvtanárok között igen sok a fiatal és ez nem véletlen. Körülbelül egy évtizede folyik fokozott mértékben a különféle nyelvszakos tanárok képzése és az azóta végzettek aránya az iskolákban igen nagy. Általános vélemény, hogy a fiatalok nyelvi felkészültsége jó. Módszertani felkészítésükre azonban mintha az egyetemek kevesebb gondot fordítanának. A diploma megszerzése után például nagy részük mégnem ért a nyelvi laboratóriumok kezeléséhez, s ezt később kell megtanulniuk. Pedig a modem nyelvoktatás egyre kevésbé tudja nélkülözni a korszerű eszközöket. A megyében jelenleg csak négy iskolában van laboratórium, de számuk ez év végére kilencre emelkedik és az újakat mind vidéken létesítik. A munkát nehezíti, hogy nincsenek programozott magnetofonszalagok, diakép sorozatok. Ezeket , Ugyan helyben is el lehet' készíteni, de csak igen nehéz, hosszadalmas munkával. Sok pedagógus maga fog hozzá, pedig ez az Országos Pedagógiai Intézet és az Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalat feladata lenne. A ráfordítás így jobban meg is térülne, hiszen a képeket, szalagokat sokszorosítani lehet. Helyi kezdemény esések l j, bőven termő dohány három tsz-ben Tizenöt termelőszövetkezettel van közvetlen kapcsolata a tiszaroffi dohánybeváltónak. Szeptemberben kezdték meg az üzemelési és az átvételi munka még január végéig megtart. Ennek befejezésével pedig megkezdik az új szerződések kötését. A dohánybeváltó körzeté ben három tsz új. eddig csak kísérleti célra termelt dohányfajta termesztését is vállalta. Az új. burley nevű füstölnivaló az eddig ismertek mellett egyik legbővebben termő fajta lesz. Parkosítják a strand bejáratát Három kilométer szennyvízcsatorna épült Törökszentmiklóson Törökszentmiklóson tavaly befejezték a szennyvízcsatornázást. A több mint három kilométer, átemelőkkel ellátott vezeték megépítésére mintegy 10 millió forintot fordítottak. A városgazdálkodási vállalat az idén újból hozzálát az utak szépítéséhez, parkosításához, s összesen mintegy 500 ezer forint értékű munkát végeznek. Különösen jelentős les? az a rtiunka, amivel a város közkedvelt strandjának bejáratát parkosítják. Tavaly 117 ezren keresték fel ezt a strandot, idén még több látogatóra, fürdőzőre számítanak. Népművészeti konyliagaruifűrák készítését kezdték meg Ttirkevén Sok háziasszony szereti és keresi az ízléses. szőttes konyhagarnitúrákat. Erre gondoltak a túrkevei hári- ipari szövetkezetben, amikor elhatározták, hogy szőttes abrosz, falvédő és hokedlitakaró készítésével lepik meg a vásárló közönséget. Az öt-hat színnel díszített garnitúrák első példányai még ebben a hónapban az üzletekbe kerülnek. A megyei tanács támogatásával munkaközösség alakult a laboratóriumokban tanító nyelvtanárok részére. A munkaközösség évente 2—3 alkalommal tart konferenciát, amelyen megismertetik a tanárokat a legújabb eredményekkel, bemutató tanításokat tartanak nekik, ugyanakkor ők is elmondják tapasztalataikat vagy beszámolnak a munkát akadályozó, nehezítő jelenségekről. — A múlt év őszén Karcagon volt ilyen konferencia, az idén tavasszal Szolnokon a Varga Katalin Gimnáziumban fogják megrendezni a következőt. Ha elkészül a tervezett újabb öt nyelvi laboratórium, több lehetőség lesz arra, hogy helyben készítsenek programozott magnetofonszalagokat különböző nyelveken és megküldjék a megye iskoláinak. A tervekben gyakran szerepel tapasztalatcsere más megyékben működő pedagógusokkal, például az országosan ismert hódmezővásárhelyi laboratóriumban tanító kollegákkal. Külföldi utak A nyelvtanár számára fontosak az oktatás technikai segédeszközei, de a legfontosabb mégis a nyelv minél teljesebb ismerete. Ezért egyre több külföldi utazást biztosítanak a tanároknak. Nyolc orosz szakos utazik a Szovjetunióba, közülük négyen általános iskolában tanítanak. — Az NDK-ba kettő. Olaszországba kettő, Angliába egy pedagógus megy és Franciaországba is ki tudnak küldeni egy vagy két tanárt. Nagyrészük nem először utazik, Németországban és Olaszországban már legalább egyszer mindenki volt, most másodszor kel útra. Az országonként változóan egy és két hónap közötti időtartamú külföldi tartózkodás idején a tanárok továbbképzésen vesznek részt. Ezek színvonala változó, az NDK-ban és Angliában például elég magas. Olasz- és Francia- országban kevés a kötött program, inkább csak a lehetőséget biztosítják a gyakorlásra. Tagozatos osztályok Kevés nyelvi tagozatos osztály van a megyében, pedig a hagyományos heti két-három óra általában nem elég arra, hogy egy nyelvet társalgási fokon tanítsanak a rendelkezésre álló idő alatt. A cél a beszédkészség fejlesztése, a grammatizá- tó, csak a fordításra összpontosító módszer egyre kevésbé célszerű. A társalgási fok eléréséhez több gyakorlásra, ehhez több időre van szükség. A tagozatos osztályokban ez az idő rendelkezésre áll és ha a nyelvi laboratóriumokat és egvéb technikai eszközöket jól kihasználják, a korábbi eredmények még fokozhatok. B. A,
