Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-15 / 296. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK WEfffEI | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVm. évfolyam, 296. szám. Ara SO fillér 1967. december 15., péntek. Új szél fúj Hía: Rádió- és tv műsor Mennyezeten az Op-Ait Aki nem ismer becsukott ajtót Kárvallottak ügyelem ! Öngól a pezsgőspalackban Még nem aludt ki a kemencék tüze Megkezdődött a téli karbantartás a téglagyárakban ban kezdődött el. A har­mincöt millió forintos be­A bepárlókban kristályosodik a cukor Nem könyörgünk a pénzünkért senkinek — mondta Nagy István, a kunhegy esi Vörös Október Tsz elnöke. Arra mondta, hogy nyolc új kombájnt vásárolt a közös gazdaság. De nem a szolnoki, a terü­letileg illetékes AGRO- KER-től, hanem Egerből, Heves megyéből. Az elnök szerint Szolnokról szeret­tek volna, de itt nem biz­tatták őket A tsz-nek megvan a pénze, kell a gép. Nem vártak arra, hogy majd akkor kap­nak, ha Szolnokon is lesz, hanem elmentek oda, ahol máris van. Tiszaföldváron pedig ha­sonló, bár ellenkező elője­lű példát hallottam. Kü­lönböző, abban az értelem­ben, hogy ott nem vásár­lásról, hanem eladásról volt szó. Szalmát adott el még nyár elején a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet. S nem az itteni körzeti földművesszövetkezetnek, hanem a Békés megyébe tartozó gyomainak. Még­pedig azért, mert azok többet fizettek érte. Az első pillanatban ter­mészetesnek tűnő dolgok ezek. Mint ahogy az is. Ma már. De emlékszem egy esetre. Van már ennek pár éve. Egy kunszentmártoni termelőszövetkezet kirú­gott” a hámbóL „Feketén” dolgoztatott a szomszédos Csongrád és Bács megyei gépállomásokkal. Ügy ta­lálta, azok jobban meg­művelik a földet, többet terem, több jut saját tag­jaiknak és a köznek is. Mi történt erre? Szankciókat követeltek a tsz ellen, s a két szomszédos megyei gépállomás ellen is. Az volt a „bűnük”, hogy az üzletet már a keresiet-kí- nálat elvén kötötték meg. As előbbi példa a múlté. De hány ilyen, csak néhány, nem is a legkirí­vóbb eseteket felsorakoz­tatva gondol rá az ember: mennyire szükséges volt már az új gazdaságirányí­tási rendszer. Pár éve még a kun hegyes i tsz nem vá­sárolhatott volna gépet Egerben, a tiszaföldvári nem adhatta volna el a szalmát Békés megyébe. Kétségtelen, hogy ma már népgazdaságunk kinőtt a régi mechanizmusból. * A Szolnok megyei álla­mi gazdaságokban hallot­tam. Három gazdaság — a surján!, a szenttamás! és a csorba! — együttesen épít fel egy sertéshirialó kombi­nátot Évente 160 vagon sertéshúst adnak majd in­nen. Sőt egy részét — Sur­jánban — maguk feldol­gozzák, s úgy hozzák for­galomba, többek között Szolnokon is. A három üzem vezetői mindent ala­posan előkészítenek. Elvé­gett például még a szom­szédos Jugoszláviába is átruccantak egy ott már működő kombinát tanul­mányozására. £s még hány, ezzel ro­koneset van a megyében. Egy olyan kis szövetkezet, mint a tiszatenyői Novem­ber 7. fővárosi gyárral tár­gyal avégből, hogy közö­sen a falu foglalkoztatási gondjain segítő kis üze­met létesítsenek Tisza té­nyén. Ezek persze a tet­szetősebb példák. De nem ezek jelentik az igazi re­formot. A tiszaföldvári Szabad Nép Termelőszövetkezet­ben újszerűén kezdtek most a jövő évi terv készí­téséhez. Az új törvények értelmében ugyanis ház­táji nemcsak a családfenn­tartónak. hanem minden tsz-tagnak jár, aki belép, s aki teljesíti a kívánt mun­kaegység mennyiséget. Mármost ez azt jelenti: a Szövetkezeti tagok megkö­vetelik a vezetőségtől a munkaalkalmakat, hogy tel­jesíthessék a háztáji felté­teleket A tiszaföldvári Szabad Népben azzal kezd­ték: felmérték, náluk mek­kora lesz a munkaigény. S a tervet már ügy kalkulál­ják. hogy ennek is megfe­leljen. gond ez most a szövetkezetekben. Csak­úgy, mint az Is, ami a jásztel­ki Tolbuchin Tsz-nél tör­tént. A kötött gazdálkodás idejében a járás kijelölte, hogy a tsz miből mennyit termeljen. Most a tsz hatá­rozza el- De még ez sem mindig a szövetkezettől függ. A jásztelki Tolbuchin Tsz úgy járt. akart papri­kát termelni. De nem tu­dott, se a konzervgyárral, se a MÉK-bel szerződést kötni. Most azon fő a fe­jük, mit tegyenek a papri­ka helyébe, hogy ugyanazt a pénzt megkapják, amit azért számítottak. Másik, ma még szenzá­ciónak tűnő eset. ami en­gem is meghökkentett A jászsági és középtiszavidéki termelőszövetkezetek szö­vetségében beszélgettünk az új dolgokról. Elmondták, hogy a tiszaföldvári Ienin Tsz új növényt termel jö­vőre. Meg Is mondták nvt, de hozzátették, ne írjuk meg, mert a szövetkezet el­nöke közölte velük: az üzleti titok. A tiszaföldvári I/enin Tsz vezetőinek szó­tárába bevonult egy olyan fogalom, amilyet nem igen használtunk. A szövetkezet azért nem hozza nyilvános­ságra tervét, hogy abból a növényből más ne nagyon termeljen. 9 majd ők je­lennek meg vele a piacon. S újdonságszámba megy az is, amit ugyancsak az előbbi tsz-szövetségben hal­lottam. A mezőhékl Tán­csics Tsz. s egy jászság* szövetkezet új munkakört alakított ki. Kereskedelmi előadókat vettek fel. Ko­rábban ez is egyszerűbben ment Az üzem termelt, a kereskedés már nem az ő dolga volt. sőt sokszor ez már közömbös is volt számára. Most hozzá kell szokni, úgy termelni, azt termelni, amit jól lehet ér­tékesíteni is. Se szeri, se száma az ilyen Ú1 gondolatoknak. Járja az ember a megyét, s tapasztalja, mennyi ed­dig pórázra fogott fantázia szabadult fel. Hivatalosan még át se léptünk a most valóban új esztendőbe, s máris mennyi gondolat fog­lalkoztatja az embereket. Űj szél jár. Az új szél már befújt és meg­mozgatta a levegőt üze­mekben. gyárakban, szö­vetkezetekben. Borzák Lajos Az ÉM. Szolnok megyei Tégla és Cserépipari Vál­lalat tizenhárom üzemében a szokásosnál egy héttel korábban, október utolsó napján befejezték a nyersáru gyártást. A karcagi, a ceglédi és a kunszentmártoni téglagyá­rakban azonban még dol­goznak. kell még nyers­anyag az égetéshez. November elsején az utóbbiak kivételével min­denütt megkezdték a téli karbantartást. Szétszerelik a gépsorokat, azok minden egyes elemét átvizsgálják, a hibás alkatrészeket ki­cserélik. kijavítják. Az utóbbi években te­kintélyes összeget kitevő beruházásokkal sikerült a heterogén gépparkot tipi­zálni, ami jelentősen megkönnyíti és olcsóbbá teszi a karban­tartást. Mintegy 600 ezer forinttal kevesebb pénzt adnak ki rá. mint tavaly. Még így is 3,8 millió fo­rintba kerül a gépek, be­rendezések rendbehozata­la- nagyjavítása. A program szerint a téli karbantartást február else­jére befejezik, aztán két héten át próbaüzem lesz mindegyik gyárban. Ha az időjárás nem szól közbe, akkor március első nap­ján újra megindulnak a nyersgyártással. Az égető kemencékben még nem aludt ki a tűz. Addig üzemelnek, amíg a nyeskészlet tart, és csak aztán fognak bele a javí­tásukba, karbantartásukba. Erre előreláthatólag csak 1968 első negyedének vége táján kerül sor. Ilyenkor mérik fel, meny­nyi elemi kár érte a válla­latot Eddig 1.2 millió téglát pusztí­tott el az eső, a fagy. ke­vesebbet. mint a múlt évben. Sikerült tehát megmente­ni a nyersárut. A számítá­sok szerint legfeljebb két­millió tégla megy veszen­dőbe az idei őszön-télen. Az anyagi megtakarítás magas összegű. A vállalat tizenhato­dik, kisújszállási üzemé­nek építése a közelmúlt­ruházás 70 százalékát házi­lagosan valósítják meg. Je­lenleg huszonötén dolgoz­nak az új gyár építésén. Korszerű technológiával, gépekkel gyártanak • majd ott téglát. Az országos ter­melékenységi mutató sze­rint 5,7 munkás készít el évente egymillió téglát. A kisújszállási üzemben 3,1 dolgozó nyújt majd ugyanekkora teljesít­ményt így aztán nem csoda, hogy az évi 17,8 millió nyers és 17 millió égetett téglát mindössze ötvennégy mun­kás adja. A termelési osztályveze­tő szerint Kisújszálláson 1969-ben már próbaüzemet tarthatnak. A KSH megyei igazgató­sága Szolnok megye 7 vá­rosában és 11 nagyobb köz­ségében rendszeresen meg­figyeli 30 kiemelt cikk sza­badpiaci árának az alaku­lását. Három hónap alatt, május 1-től—augusztus 1-ig az átlagár 8 cikknél ala­csonyabb, 22-nél pedig ma­gasabb volt, mint 1966- ban. Az idén sokkal több áru került értékesítésre a me­gyei szabadpiacokon, mint tavaly. A vizsgált harminc termék ára együttesen az egy év alatt növekedett Általában drágábban vá­sárolhattunk mint tavaly. Ebben elsősorban az ját­szott közre, hogy a jelen­tős mennyiséget képviselő gabona, takarmány, malac és süldő árai az egész idő­szakban magasabbak vol­tak az előző évinél. Csaknem 30 ezer vagon répát dolgoztak már fel eb­ben a szezonban a szolnoki cukorgyárban, s még csak­nem nyolcezer vagon vár feldolgozásra, amit előre­láthatólag január közepére fejeznek majd be. A répa­termést egyébként minde­nütt felszedték, elszállítot­ták. és ahol kellett priz- máztak. így most már a fő forgalmat az üzem te­rületén a szeletszállítás je­lenti. Élőbaromfiból minden igényt sikerült kielégíteni, sőt a piacokon túlkínálat is keletkezett, aminek ha­tására » csibeárak átlagosan 8 százalékkal, a tyúkárak pedig 10 százalékkal csökkentek. A piaci baromfifelhozatal növekedése arra enged kö­vetkeztetni, hogy a szár­nyastenyésztés lényegesen gazdaságosabb, mint a ser­téshizlalás. így a termelő- szövetkezetek a meglévő takarmánykészleteiket In­kább baromfitenyésztésre fordítják. Zöldség-gyümölcs félé­ből viszont nem növeke­dett nagymértékben a fel­hozatal, sőt egy-két áru­fajtából visszaesett a for­galom. Zöldborsóból 35 százalékkal, uborkából 38, cseresznyéből 29, ősziba­rackból pedig 50 százaiék­A kiszállítást megkönnyí­tette, hogy az idén már szeletpréseket állítottak be. Ezek néhány héttel ezelőtt pár napra ugyan felmond­ták a szolgálatot, de sike­rült magjavítani, most az eddiginél is jobb, 12—13 százalékos szárazanyag tar­talmú szeletet gyártanak. Az üzem rekonstrukciója egyébként a kampány Ide­jén sem szünetelt és a ter­melés befejezése után is folytatódik. kai kevesebbet árultak a szabadpiacokon, mint ta­valy. Az alacsonyabb fel­hozatal oka részben a rosszabb termés, részben a minél nagyobb arányú ex­port-teljesítésre irányuló termelői és értékesítői tö­rekvések voltak. Mivel pe­dig a primőr áruk rész*- aránya magasabb volt a korábbi években kialakult átlagnál, ez a primőráruk magasabb ára miatt ösz- szességében növelő hatást fejtett ki az átlagárra. Végül a KSH jelentés a sertéshúsfogyasztással kap­csolatban megállapítja: a sertéshúsellátás még a városokban sem kielégí­tő. és így a személyi háztartásokban megnöve­kedett a kereslet a hízók iránt. Ezért emelkedett a süldő és a malac szabadpiaci ára. A nyers szeletet kilúgozzák Olcsóbb lett a baromfi, drágább a zöldségféle Hogyan alakultak a szabadpiaci árak ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom