Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-02 / 285. szám

1967. december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ovaságaxerte meg emlékeznek a DI\JF me'* alakul'i sónak év for du. őjár ti l Ügy szólván mindenütt ja­vában készül már béke mozgalmunk évzáró szoli­daritási akciójának prog­ramja. A Béke-Világtanács elnökségének kezdeménye­zésére hazánkban ís nagy­szabásúnak ígérkező ese­ménysorozattal emlékeznek meg a Dél-Vietnami Nem­zeti Felszabadítási Fronl megalakulásának 7. évfor­dulójáról. A népfrontbi­zottságok ismét összefog­nak a legkülönbözőbb tár­sadalmi és tömegszerveze­tekkel és velük együtt te­remtenek fórumot népünk állásfoglalásai számára Sokhelyütt az új nemze­dék képviselőinek békeme­netei és. más akciói előzik meg a tüntetéseket. Ifjúsá­gunk csak úgy, mint ed­dig, most is zászlóvivőié lesz a jubileumi megemlé­kezéseknek. Gyárak, üzemek, terme­lőszövetkezetek egész sorá­ban készülnek arra. hosrv űiabb vietnami műszakokat tartanak. és keresetükkel az Országos Béketanács P09 445 számú csekkszám­láját gyarapítják. Az első harangöntő és az első horgász Legelső — neve szerinl ismert — hazai harangön­tőnk 1240-ben a Pest váro­sában élő Henrik mestei volt. Szőlőket bérelt a mai Gellérthegy lankáin Buda vára 700 év előtt építői közt sejtik V’llard de Honnecourt-t, a nagj francia gótikus épí­tészt Feltételezik, hogy a budai Mátyás­templom e’ső terveit — az 1240-es években — ő kész1- tette. Magának a buda: várnak egyik építője Wal­ter ispán, budai és komá­romi várkapitány volt a2 1200-as években. A Vár déli végén, az Anjouk ál­tal épített királyi palotái bizonyos Kövér-nek (vent- rosus) nevezett János mes­ter. királyi építész építette meg. A palota kápolnája 1366-ra nyert befejezést; az eredeti építtető Nagv La­jos öccse, István herceg, a budai várna1 óta István- lornyának névadóia volt Fbő vízmüvünket — amely már taoosómplmos-meghaj- tású szivattyú volt —, a Duna, s a budai várpalota közt Zsigmond király víz­mestere, Hartmann mester nürnbergi építész készíttet­te el; 1416-ban ezer rajnai aranyat kapott e müvéért. Legrégebbi — név szerint ismert — ágyúöntőink alig­hanem Konrád mester, ki­rályi ..machi '.tor’’ volt; Nagy Lajos egy visegrádi kőházzal jutalmazta mun­káját. E’ső papírmalmunk, s első lőportörő-malmunk — a hozzá tartozó „fegv- vergvárral” eevütt a mai Lukács-fürdő körrivékén a XV. század második felé­ben üzemelt. E felbévízi hámort a török is lőnor- malomnak hasznába. Első — név szerint- ismert — me a vei jegyzőnk bízón vos Apáth nevű férfiú volt 1260 körül; a zólyomi me­gyei span nótáriusa. Ősi sportolóink közül b> kaembereink őse ama Zot- mund búvár volt, aki 1052-ben Pozsonyrál meg­fúrta a német császár ha­jóhadát. El°ő sporthorgá­szunk; öl védi Menyhért Jánns király titkára, aki 1530-ban. Buda német ost­roma idején, éjszakánként leosont a Dunára, hogy éhező gazdájának csukákat fogjon. Meghálálják a kényelmet Gabi a tej gyár a Lottóval Merész man ever A saját zseb Sose szégyen a jobbtól tanulni. Ezt tettek leg­utóbb a Szolnok megyei termelőszöve: kezetek állat­tenyésztői is, amikor Tolna megyébe mentek szarvas­marhatenyésztési tapaszta’atcserére. Tolna az ország leghíresebb állattenyésztő körzete. Az volt már a fel- szabadulás előtt is. A háború azonban jóformán meg­semmisítette, tönkretette a táj nagyhírű fajtáját, a bonyhádi magyar tarka tenyészetet. A tolnai paraszt­ság az ottani szakemberek fáradozása mindezt bepó­tolta. Tolnában újra olyan — s most már szocialista nagyüzemi — szarvasmar­hatenyészet van, amilyen­ben európai neves szakem­berek is elgyönyörködnek már. Ilyen kiemelkedő te­henészet a tengelici kísér­leti gazdaságé is. A Szolnok megyéből^ ott járt harmincöt termelőszö­vetkezeti állattenyésztő egy­öntetűen vallotta, a kétna­pos tanulmányút során itt iátták a legkiemelkedőbbet. E kis határú — három­ezer hold szántó — gazda­ságban háromszázötven te­hén van, s átlagosan 4400 liter tejet adnak évente. Mutattak olyan tehenet is, mint a Gabi, amely egy­maga tejgyár szinte, hiszen már eddig 8300 liter tejet adott ebben az évben. — Nemhiába úgy tartják szá­mon, mint a magyar tarka fajta reprezentánsát. Ten- gelicen van olyan 80 tehén­ből álló törzstenyészet. — amely egyetlen bikától, a Lottótól származik. Úgyne­vezett tiszta vér, beltenyé­szet vagyis egy családon belüli. Ehhez nagy merész­ség kellett, s nemcsoda, hogy a camabridgei egye­tem tanára is gratulált hozzá. Tettbe1 itten nagyon a lelkűkre kötötték a Szol­nok megyeieknek: ilyen nagysikerű tehenészet, — törzstenyészet kialakításá­hoz nagyon nagy türelem, s hosszú idő — évtized is — kell. A másik dolog: a bőséges, jó takarmányozás. Ez a gazdaság szánt óterü­letének 60 százalékán ter­meszt takarmánynövénye­ket. Precíz pontossággal, előre kiszámítják milyen növényből mekkora terüle­tet szánnak egv-egv iószáa ellátására. Mégpedig: 640 Stégyszögöl fővetésű, s 500 négyszögöl másodvetésű' ta­karmányt. De úgy, hogy az egyik pontosan akkorra ér­jen be, mire a másik el­fogyott. Nagy mennyiségű takar­mányt ad náluk a Szolnok megyében nemigen ter­mesztett fodros kel. Mint a legtöbb Tolna megyei gazdaságban, itt is ete'ik a takarmányburgonyát. Nem semmiből adják azt a sok tejet a tehenek. Egy tehén napi fejadagja: 20 kilo­gramm szilázs. 13 kilo­gramm répa, 4 kiló lucer­na, 5 kiló burgonya, 5 kilo­gramm fodros kel. S ehhez a „prémium”. Tudniillik minden liter tej után jár a teheneknek 40 dekagramm abrak. S naponta három­szor fejnek, természetesen géppel. De háromszor csak azokat a teheneket, ame­lyek tíz liter tejnél többet adnak. Egyszóval, itt min­dent megkapnak az álla­tok. Naponta jártatják, — másfél órát legeltetik is őket. Azt lehetne mondani, keresik a kegyelmüket. — Mindezt bőségesen meghá­lálják, 4 Szolnok megyei ál­lattenyésztők másik nagy élménye a Gerjeni Állami Gazdaság volt. Itt teljesen gépesített tehenész telepen jártak Ez is nagy szarvas- marhatenyésztő gazdaság. A 4600 holdon 1300 jószá­got tartanak. A központi telepen négy újtfpusú, — egyenként 108 férőhelyes istálló épült tejházzal. Gé­pesített az itatás, etetés, a Eejés, a trágyakihordás is Takarmány és abrakadago­lógépek segítik a gondozók munkáját Ez a teljes gé­pesítés tette lehetővé egy nagyon célszerű bérezési rendszer bevezetését. A te­henészeknek nincs fix fize­tésük. Minden liter tej után 36 fillér az övék. Nem 1 an­nak külön pénzt az eseté­sért, almozásért, egyszóval a gondozásért. De ahhoz, hogy több tejet tudjanak fejni, s így nagyobb legyen a keresetük, a legtökélete­sebben el kell látniuk a te­heneket Tőlük függ, hogy órában is mennyit dolgoz­nak. de minden a saját zsebükre megy. A kerese­tük havi átlaga 2600 forint. Olyan magas terme’ékenv- ség' mellett, hogy egv gon­dozó 27 tehenet lát el. Jártak a Szolnok me­gyeiek a faddi Lenin Tsz- ben, a szekszárdi mestersé­ges termékenyítő főállomá­son is. Egyöntetűen azzal tértek haza érdemes kilát­ni a megyehatáron túlra, s jó szolgálatot tett a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a tapasztalatcsere megszer­vezésével. Az 1967-es — jubileumi — évben a Szovjetunió iparának történetében új energiaforrás — az atom­energia — a jelentőségének megfelelő helyet érte el. A két és fél évig tartó rend­kívüli kísérlet Véget ért, a Novovoronyezsi Atom­erőmű első blokkja kiállta a próbát. Az atomenergiá­val működő „energiagyár” ipari körülmények között üzemel. Azóta, hogy 12 esztende­je — a világon először — Obinszkban üzembe he­lyezték az atomenergiával működő villanyerőművet, a Szovjetunióban több, hatalmas atomerőmű épí­tését kezdték meg. 1961- ben például egyszerre két atomerőművet — az uráli belojárszkit és a novovo­ronyezsi t — helyezték üzembe. Mindkét erőmű­ben további új reaktorok építése — szerelése — fo­lyik, s ez lehetővé teszi a kapaci+ásuk további nö­velését. A különböző típusú atomerőművek többsége azonos eliten működik, a láncreakciót „lassú” vagy­is „hő” neutronok tartják fenn. latba fúródnak. Egyrészii- ket elnyelik az inaktív fém atommagjai, a megmaradó rész rpintegy átszűrve a berilliumtükörbe ütközik, majd onnan visszaverődik. A visszafelé haladó neut­ronok egy részét is elnyeli az urán 238 réteg, de más részük újra eléri az aktív zónát, és ily módon fenn­tartják a láncreakciót. A jó hatásfok természe­tesen magával vonja az üzemköltségek jelentős csökkenését. Az utóbbi években mindinkább meg­Megoldották a magfizi­kai tudomány elvi jelen­tőségű, bonyolult problé­máit, meghatározták az atomenergetika fejlődésé­nek új irányát. Az egyik legfonto°aDb kísérleti berendezést, a BR—5 kutató-mérnöki reaktort 1958-ban helyez­ték üzembe. Ezen a reak­toron végzett kutatások tették lehetővé a nagytel­jesítményű reaktorok épí­tését. Ilyen erőmű a Sev- csenko város mellett épülő irányzat Az ilyen láncreakciók esetében csak a nagy költ­séggel előállítható urán 235 izotóp akalmazható. Az urán 238 izotóp ezekben az atomerőművekben csak meddőnek szárpít, m‘ vei alig-alig vesz részt a lánc­reakcióban. Ezért végső soron a villamosenergia termelésben a kibányászott természetes uránnak csak kis részét használják fel. Ha továbbra is így működd nének a berendezések az ipari célokra felhasználha­tó urántartalékok 15—20 év alatt kimerülnének. A tudósok most hatéko­nyabb módszert fedeztek fel a természetes urán fel- használására az energiater­melésben. Nem is olvan régen új irányzat kezdődött az atomerőművek tervezé­sében, mely szerint a2 urán „tüzelő’’-anyagban rejlő energiát gyorsneutro­nok segítségével szabadít­ják feL A gyorsneutronokkal üzemelő reaktorokat létre­hozó tudósok és mérnökök legyőzték a természet által támasztott akadályokat. A2 aktív zónát az urán 238 vastag rétegével és beril- lium tükörrel vették kö­rül. A gyorsneutronok a plutóniummal, vagy urán 235-el üzemelő zónából ki­kerülve az urán 238 burko­A üemj-irszki atomerőmű. A „tiizelő”-anyag sének vezériőasztala behelytzé­erősödött az a vélemény, hogy a fő helyet az ener­giatermelésben végső soron a gyorsneutronokkal üze­melő atomerőművek fog­lalják el. Ezen, az újnak mondható területen inten­zív kutatások folynak a Szovjetunióban, ÜSÁ-ban, Angliában és Franciaor­szágban. A Szovjetunióban egy sor kísérleti reaktort he­lyeztek üzembe, ahol ellen­őrizték a gyorsneutronok főbb tulajdonságait. Ezek a kutatások még 1959-ben elkezdődtek. 1955. év ele­jén helyezték üzembe a BR—1 típusú kísérleti reaktort, amelyet egy év múlva a BR—2 követett 1961-ben helyezték üzem­be a leguniverzálisabb reaktort, a BFSZ-t. Eh utóbbi a nagykapacitású atomenergetikai reaktorok fizikai tulajdonságainak vizsgálatára szolgál. BN—350 atomerőmű. 150 ezer kW . villám osener'giát szolgáltat majd, amelynek egy részét a tengervíz sőta- lanítására használják fel. Naponta 120 ezer köbmé­ter édesvizet fog „termel­ni”. Ennek a gazdag vi­déknek a kiaknázását hosz- szú ideig akadályozta, hogy nem rendelkeztek megfelelő mennyiségű édes­vízzel. Most a BN—350 tí­pusú atomerőmű segítsé­gével ez a probléma meg­oldódik, a tervek szerint itt hatalmas fejlődésnek indul a vas- és a fémkohá­szat. az olaj- és a vegy­ipar, valamint a műtrágya- gyártás. A Szovjetunióban nagy perspektívája van az atom­energia felhasználásának, különösen az energia-hor­dozókban szegény vidéke­ken. D. Pinhaszik a műszaki tudományok kandidátusa FLANC g Flancos dolgok történnek manap- g sáp égen és földön egyaránt. Az g ember azt se tudja, hová kapkod­ás ja a fejét, $ tűnődve keresi az ese- 5 mények okát. Montenegróban pél- g dóul — több paraszt egybehangzó g állítása szerint — egy repülő égi- = lest segítségével gyújtották fel is- g meretlen tettesek a komovi erdőt g Vajon minek kellett ehhez repülő H égitest? g Szolnokon meg az 1. élelmiszer g önkiszolgáló üzlet önként vállalko- g só dolgozóit, illetve családtagjaikat g bízták meg azzal, hogy bolti vásár- g t<5 kosárral a kezükben közleked­és jenek az utcán. S mindezt azért, — g olvasom kedvenc lapom, a Jász- g Kun Kakas legutóbbi számában. g — hogy „hol, kik. milyen formában g figyelmeztetik, szólják mea őket” §g Foet a szégyen pírja, nekem nem g tűnt fel. hogy egy bolti dolgozó sa­si iát boltjának kosarával flangál g Bezzeg ha tudtam vo'na. hoov szó- cialista öntudatom provokáld sáró1 4 van szó, kikeltem volna magam- g bál. Ki ám, úgy magyarosan. De ezt nem tudtam. Ügy voltam vele, hogy ha mások ötszemélyes vállala­ti kocsival mehetnek bevásárolni, akkor ezek a jámbor lelkek nién ne mehetnének vállalati szatyorral? Még szerencse, hogy kollektív társadalomban élünk. Hál’ istennek nálunk nemcsak a hibát, az erényt is megosztjuk. Örömmel konstatá­lom. nem mindenki olyan opportu­nista, mint én. Voltak, akik ^csa­holtak” az üzleti szatyor láttán Ügy bizony! Megrettenve iszkoltak vissza a provokátorok. Beleizzadt a futásba a sírköves is, pedig ő csak társadalmi munká­ban végezte a feladatot. S ime, mit kapott önzetlenségéért! Persze, ha tudtuk volna, hogy ö valójában nem szatyortolvaj, hanem a szocia­lizmust lelkesen építő sírköves, ak­kor más lett volna. Pláne, ha az is kiderült volna, hogy pluszmun­kában végez jó cselekedetet, mint az úttörők. Akkor nem kellett vol­na wcolnia. Akkor tán babért is kötöztünk volna az üzleti szatyorra. Sajnos. — amint az említett cikk­ből lri','>rül — „a provokáció vénet ért”. Más szóval nem ingerlik to lll!lii!llllll!!llllll! vább a járókelőket az üzleti kosa­rakkal, nem kell aitól tartani, hogy valamelyik bolti dolgozót megtépi a társadalmi tulajdon védelmén fel­bőszült tömeg. így tehát kimaradtam a buliból. Végképp pótolhatatlanul. Hiába ál­lok ugrásra készen, vállalati szaty­rot lesve a piactéren. Ráérek medi­tálni. Kell is az idő. mert rá kell jönnöm. hogy miért üzleti szatyron mérik le a közösség öntudatát? Utóvégre a szökött jegyeve se csí­kos ruhában ül be a kávéházba. Meg aztán ki a fene lop manapság üzleti kosarat? Ha már lop a ma­gyar, olyat lop, amit érdemes, ami értékes. Persze, vannak kivételek. Hallom, hoov n.z egyik bajuszos úr ..EMFR- GÉ” feliratú dobozt lopott. Szé- gyellte kérni. Használni nem. Do­hát ezzel úgy vagyok, nem tudva, kit. mikor kap el a szénvenérzet. E~ mellékes. Fő az üzleti érzék, ami­nek somos hüfin vonnak „ szóban- forgó bolti dolgozók is Mert. ami­kor a piacon egyikük eladhatta volna a kosarat — flegmán tovább fim. Pedig a jó bgltos mindenen túl­ad. S főleg: azt reklámozza. arra hívta fej a Hanoimét, amit el akar adni. nem pedig arra. amit meg akar tartani. Vroy „kbo? meg kell várni az új mechanizmust? Simon Bél* i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom