Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-14 / 295. szám

1967. december 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szerencsés nap Két magyar fiú / I I a tál linni Szolnok 3 péntek étteremben Növekszik az igény a posta szofgálatai iránt Á szolnoki város! tanács vb ülése Tulajdonképpen egy hó­nap leforgása alatt elinté­ződött, hogy Hajdú Antal, a Szolnok megyei Vendég­látóipari Vállalat cukrásza­ti instruktora és Szántó András, a Múzeum Étterem szakácsa kiutazzon Tallinn- ba, tapasztalatcserére a Szolnok Étterembe. — így azután a két fiatal fiú kü­lönböző magyar emléktár­gyakkal felszerelve novem­ber 15-én Ferihegyről a menetrendszerű repülőgép- járattal elindult a nagy útra. S most, amikor haza­tértek, rengeteg élménnyel gazdagodva, akinek csak tehetik beszámolnak útj ük­ről. — Milyen a Szolnok Ét­terem a szakember szemé­vel? — Az étterem teljesen modern. Általában vigyáz­nak arra, hogy szépek, kor­szerűek legyenek vendég­látóipari egységeik — mondja Hajdú Antal. — A kanyha is jól felszerelt, a cukrászati műhely már ke­vésbé. Másnap már meg is kezdtük a munkát. Minden­nap három-négy fajta étel és sütemény receptjét, tech­nológiáját mondtuk el és el is készítettük azokat az ételeket, tésztaféléket. Ál­talában reggel tíztől este hatig dolgoztunk. Andris barátom egy-egy ételből 20—30 adagot főzött, de az rövid idő alatt mindig el­fogyott. így nem egyszer utána kellett főzni, legjob­ban a csikós tokány tetszett a tallinni vendégeknek. Televízió, rádió, újságok ■— És a ■cukrász mit csi­nált? — Főként magyaros sü­temények készítési módját ismertettem meg tallinni kollégáimmal. Nagyon tet­szett a dobos torta, a kép­viselőfánk, a citromos, tej­színhabos szelet. A nálunk is kedvelt, gyúrt sós tész­tából 5—6 kilót készítettem naponta. — Hallom, kiállítást is tartottak. — Amikor megérkeztünk, javasoltuk, hogy tartanánk egy étel- és cukrászipari bemutatót. — Éjjel-nappal dolgoztunk, s egy pénteki napon déli 12 órakor meg­nyílt a kiállítás. Először a szakembereknek, majd utá­na a nagyközönségnek. — András 15 fa^ta hideg- és meleg ételt mutatott be és 40 fajta süteményt. Kivo­nult a filmhíradó, a televí­zió. — interjút adtunk a moszkvai rádiónak; sőt még az újságok is írtak rólunk. — Ezek szerint jól érez­ték masukat Tallinnban? — Várakozáson felüli volt. Rengeteg ajándékot kaptunk, elismerő oklevelet a kereskedelmi miniszter­től, és kaptunk 160 rubel fizetést, amelyből mi vet­tünk ajándékokat a család­nak. Résztvettünk fiatalok találkozóin, a finn és a né­met könnyűzenei fesztivá­lon, — voltunk kirándulni Tartuban. Paprika az úticsomagban — Hogyan tudták elké­szíteni a magyaros ételeket odakint? Volt hozzá nyers­anyaguk? — Vittünk magunkkal. András felszerelte magát egy csomó piros papriká­val, cseresznye paprikával, én meg marcipánt cipel­tem, Ott hagytuk Tallinn­ban mintegy 30—40 féle étel receptjét, technológiai leírását és a szakácsköny­vet. — És Tallinnból nem jönnek ide hozzánk szak­emberek? — Hallottam, hogy a' ta­vasszal ugyancsak ketten jönnek Szolnokra: egy sza­kács és egy cukrász. Én egyébként összebarátkoz­tam egy fiatal házas­párral. a férfi kollégám és meghívtam őket hozzánk nyaralni. Én is fiatal há­zas vagyok, ők is, bizonyá­ra jól elleszünk egymással. A testvérek nem értik egymást — És hogy beszélnek majd, milyen nyelven? — Art még nem tudom. Egyébként, amikor megér­keztünk Tallinnba, a Szol­nok Étteremben körülfog­tak a kollégák és olyan ter­mészetesen szóltak hozzánk észtül, mintha nekünk fel­tétlenül tudni kellene az ő nyelvüket. — Megsértődtek, mert nem válaszoltunk. Aztán a tolmács megma­gyarázta, igaz, hogy test- vémép vagyunk, csak más nyelvet beszélünk. — Ezek szerint szívesen utaznának máskor is Észt­országba? — Az csak természetes. A tiszaföldvári Szabad Nép Tsz II-es számú üzem­egységében bekötőútat épí­tenek. A homoki közúttól az üzemegységig 2100, az üzemegység belterületén pedig 900 méter kövesút lé­tesül. A csaknem három­millió forint értékű utat a debreceni II-es számú Közúti Üzemi Vállalat ké­szíti, viszont a termelőszö­vetkezet magára vállalta az összes földmunkát, amely­nek értéke 515 ezer forint. A munkahely átadás már megtörtént, s amennyiben az időjárás lehetővé teszi, a földmunkálatokhoz is hoz­záfognak. Ebben az üzemegységben alakítják ki a közös gazda­ság központját, s már a ta­vasszal hozzáfognak a kor­szerű gépműhely építésé­hez, amely 70 erőgép komplett ellátását biztosít­A szolnoki városi ta­nács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén résztvett Fodor Mihály, a megyei ta­nács vb elnöke is. A vég­rehajtó bizottság többek között önálló napirendként tárgyalta a szolnoki posta- hivatalok szolgáltató tevé­kenységét, a postai dolgo­zók egészségügyi, kulturá­lis és munkavédelmi hely­zetét. Az írásos anyag számot ad arról- hogy a postai szolgáltatás iránt mind na­gyobb az igény. Ezt a meg­állapítást néhány szám­adattal is érzékeltették a jelentés készítői. Az utolsó öt év alatt a postahivatal több mint hárommillió kö­zönséges levelet vett fel, az ajánlott levél forgalom 410 ezer, a csekkforgalom 197 ezer, az átutalási utalvány­forgalom 155 ezer, utal­ványforgalom 432 ezer. — Valamennyinél jelentős az emelkedés az öt év előtti­hez viszonyítva. Nőtt a csomagforgalom is- a fel­vétel 51 ezerre, a kézbesí­ja. Ugyancsak itt készül el ötmillió forintos költséggel a sertéstelep is. Jövőre tízmillió forintos beruhá­zást eszközöl a tsz ezen a területen. Értesítés A Szolnoki Állami Gaz­daság vezetősége értesíti a lakosságot, hogy a cukor­gyár mögötti hizlalda, sem téstelep területén épült új húsz kilovoltos leága­zást és állomást de­cember 14-én a TITÄSZ áram alá helyezi és kéri, hogy azt a továbbiakban fe­szültség alatt levőnek te­kintsék. Horváth Károly igazgató tés pedig 62 ezerre emel­kedett/ Csomagkézbesités minden kövezett utcában A lakosság igényeinek kielégítése a szolgáltatás javítása érdekében több in­tézkedést tettek. Például a pénzfelvétel során a köny­velés már nem a felvétel­kor, hanem később törté­nik, így a szolgálat csak a pénz átvételére korlátozó­dik. A kézbesítés javítása érdekében a hírlap és a postai kézbesítést az idén februárban különválasztot­ták. S minden olyan utcát bekapcsoltak a csomagkéz­besítésbe, amelyek köve­zettek- vagyis ahol a gép­kocsi akadály nélkül az év minden szakában köz­lekedhet. A hivatal munkájához tartozik a hírlapok kézbe­sítése, előfizetés gyűjtése és árusítása is. E szolgá­latot Szolnok terülétén harminchét kézbesítőnő, tizenkét hírlapárus és mintegy száz társadalmi, illetőleg alkalmi árus bo­nyolítja le. Ma már 3,7 millió lapot kézbesítenek előfizetőknek, s a kétmil­liót meghaladja az árusí­tott példányszám. Gyorsan emelkedik a televízió és rádió előfizetők száma is. Jelenleg a városban 15 ezer rádió és több mint 8 ezer tv-készülék van. A díjbe­szedésekkel is szaporodott a munkája, a gondja a postahivatalnak. Túlzsúfolt az 1-es posta A gondokról, a megol­dásra váró feladatokról is tájékozódhattak a vb tag­jai a posta jelentéséből. — Szinte minden hozzászóló foglalkozott azzal, hogy valamit tenni kell a szol­noki 1-es számú posta túlzsúfoltsáeának megszün­tetéséért. Ezzel kapcsolat­ban több javaslat is el­hangzott. A rendszeres munkaidő fényképezés le­hetővé tenné, hogy a csúcs- forgalom idején tartalék munkaerő beállításával gyorsítsák az ügyfelek ki­szolgálását. Segítene- ha a közületek küldeményeit (pénzt, levelet) nem ott vennék fel, ahol a lakos­ság magánküldeményeit. Szükség lenne a postai munka technikai fejleszté­sére, kisgépesítésére. Mindezek azonban csak átmeneti megoldásnak te­kinthetők, mert az 1-es postahivatal túlzsúfoltságát véglegesein csak az oldja meg, ha a városközpontban és más megfelelő terüle­ten új postahivatalok kez­dik meg működésüket. Van ilyen törekvése a Debrece­ni Postaigazgatóságnak. — Jövőre felépül a szanda- szöllősi postahivatal, s a lehetőségekhez képest hoz­záfognak a Vöröscsillag úti új, korszerű posta elkészí­téséhez is. A terv szerint a tallinni városrészben építik meg a 400-as táv­beszélő mellékközpontot. Utcanevek, házszámtáblák A végrehajtó bizottság — még jobban megismer­ve a posta munkáját- erő­feszítéseit, lehetőségeit — elismerését fejezte ki a posta vezetőinek, dolgozói­nak eddigi munkájukért, s egyben kérte, törekedjenek szolgáltatásuk további ja­vítására- s még nagyobb fegyelmezettséggel, türe­lemmel és udvariassággal foglalkozzanak ügyfeleik­kel. Döntött a vb abban is, hogy 1968 első negyedévé­ben, ahol szükséges rende­zik az utcaelnevezéseket, biztosítják a házszámtáb­lák elhelyezését. Ezzel is könnyítik a postások- kéz­besítők munkáját. Maga a lakosság is hozzájárulhat ehhez a levélszekrények felszerelésével és több megértéssel a postai dol­gozók munkája iránt; Varga Viktória Bekötőút épül TISZAKURT FORDULÓPONTON Ősi szőlőkultúrájú falu Tiszakürt. Híres rubinvörös kadarkája márkát jelentett. Itt termelik Tiszakürtön — ahogy mondják az itt ki­nemesített — népiesen vö­rös csumájú kadarkát. Eb­ből élt a falu. A tájon ne­vet jelentettek a hírés sző­lészek, mint Kovács László, Tóth István. Zsoldos György, PaPP László, Tom­pa László, K. Elek Gergely, akiknek tüzes borait cso­dálták. Ez volt a múlt. És a jelen? Elmentem az állami ti­szakürti pince vezetőihez, Tőzsér Józsefhez és Péterfi György pincemesterhez. Egyaránt vallották: egyre rosszabb minőségű szőlőt kapnak a Hunyadi Tsz-től. Hozzátették, nem is lehet jó minőségű az a szőlő, amit a gyom közül szednek Még csak nagyon keve­set mondtam el abból, amit Tiszakürtön láttam, hallot­tam. De már ez is érthe­tővé teszi azt a vihart, ami az utóbbi hetekben zajlott le a faluban. Nyár­végi közgyűlésen robbant ki. Vezetői őrségváltást kö­veteltek a tagok. A leg­utóbbi közgyűlés határo­zott. Fölmentette az elnö­le, amit nem kapálnak, nem permeteznek. Átlagosan nem is ad a pincegazdaság 3,80—4 fo­rintnál többet a tiszakürti szőlőért. S ha még ebből is teremne valami. Kétségte­len ugyan, hogy az idei rossz termésben benne volt az idő keze is. Lefagyott a szőlő. Csakhogy az egyszer műveletlenül hagyott tőke két-három esztendőben se ad termést. S Tiszakürtön éppen az utóbbi három év­ben kezdődött meg a sző­lők pusztulása. Tudvalévő­én a szőlő trágyaigényes kultúra, ám a kürti tsz-ben három-négy éves trágya­kazlak vannak bontatla­nul. Sőt a műtrágya is ott maradt az idén a Zsoldos brigád tanyájának udva­rán. köt. a főagronómust. a fő­kertészt, s önként a szom­széd faluba távozik a fő­állattenyésztő. Oltyán Gábor elnök is maga mondott le. Bevall­va, nem tud ura lenni a helyzetnek, nincs képzett­sége hozzá. A maga nemé­ben ez becsülendő tulaj­donság. De mire e követ­keztetésig eljutott Oltyán Anélkül, hogy a volt ve­zetőket fel lehetne mente­ni álmosságuk, tehetetlen­ségük bűne alól, azért to­vább is kell tekinteni. E borvidék fő fajtája a kö­vidinka és a kadarka. Ti­szaikürti tartózkodásomkor, neves vendég. prohászka Ferenc professzor, a híres szőlész volt vendég a falu­ban. Tőle hallottam; a ka­darkának nincs piaca. Külföldnek se kell, s a ha­zai fogyasztók ízlése is át­alakult, nem veszik a vö­rös bort. Az e bért adó vi­dékek, a Tiszazug is. vá­laszút elé kerültek. A kiút az úiratelepítés korszerű fajtákkal, csemege szőlők­kel. Nem máról holnapra jelentkező gond. az utóbbi évtized hozta magával. Nem vall hát előrelátásra az sem. hogy Tiszakürtön nagy pénzen, most már termőre forduló, gépi mű­velésre kialakított új ül­tetvény ugyancsak kadar­kából és kövidinkából áll. A tiszakürti homokon mást nem lehet termeszte­ni, mint szőlőt és gyümöl­csöt. A jövő szőlője a cse­mege fajta. Az állam ennek a telepítésére ad is támo­gatást, s úgyszintén meggy, cseresznye ültetésre is. Most tavaszon újabb 50 hold sző­lőt telepít a kürti tsz, sze­rencsére az már csemege. S van nagyon szép új tele­pítésű barackosuk is. A jö­vő útja nyilván ez: a meg­lévő szőlőkön termelni ad­dig, míg fokozatosan fel nem újítják új fajtákkal. De miből? A telepítéshez nagy pénz kell. A kürti tsz-nek 12 millió forint évi bevételre lenne szüksége ahhoz, hogy rentábilis Je­gyen a tényleges 9 milliós bevétel helyett. A bevételt hát a mellék­üzemági tevékenységre és az állattenyésztésre is kell alapozni. Az állattenyész­tés? Nincs egyetlen megfe­lelő épületük. Nagykabát­ban fejnek a tehenészele az istállóban, olyan hideg Á vihar van. Kukoricával „fűtik az épületet. Vagyis rengeteg takarmányt arra használ­nak fel, hogy kiegyenlítsék a megfelelőtlen épület hát­rányait. Most épül az első jó tehénistállójuk. Az új vezetőknek jónak látszó elgondolásaik van­nak. Elsősorban a juhászat felfejlesztése. A juh igény­telen állat Legelőjük van hozzá. Éppen most kötöt­tek megállapodást 50 hold mesterséges legelőtelepí­tésre és 300 hold legelő ja­vításra. Az új vezetők elő­ször a kürti tsz életében, szakemberek. Art majd a következő esztendők dön­tik el, sikerül-e beváltani­uk a reményeket, amelyek­kel körülveszi őket a falu. Becsülettel megmondták: legalább öt esztendő kell ahhoz, hogy rendbe jöjjön a tsz. December óta vezetnek, az újak a mostani zárszá­madás eredményein már mitse tudnak változtatni. De első intézkedéseik meg­nyerték a közvélemény tet­szését. Tiszakürtön van egy konzervgyári telep. Nagy lehetőség. Mégis csupán öt hold kertészete volt eddig a tsz-nek, s a tagok felesé­gei a szelevényi, a cibaki tsz-ek kertészeteibe jártak át dolgozni. Az új vezető­ség egyből 150 holdra nö­velte a kertészetet. S tár­gyalnak az eljárókkal, jöj­jenek haza. S ami a legnagyobb, most kezdtek hozzá ahhoz, amit az előző vezetőség el­mulasztott. Kiadják a sző­lőket családi művelésre. S már most, tél elején, hogy aki elvállalja a területet, legyen ideje kitakarítani a gyomot. Igen tetszik a fa­luban, hogy hozzákezdtek a trágyázáshoz is. A tisza­kürti tsz-nek nincsenek rossz adottságai. Hiszen még öntözni is tudnak, amivel eddig nem igen él­tek. Küzdelmes esztendők előtt A falu nem azt várja most, hogy már jövőre el­érjék a tiszaföldvári szín­vonalat. Első kívánalmuk az embereknek: mindenki­vel értsenek szót, tisztázzák a régen felgyülemlett sé­relmeket, s kapjanak szót azok az egykori jó szőlé­szek, akik mögött harminc­negyven esztendős tapasz­talatok állnak. S van egy még nagyobb remény. El­készült a Tiszazug- rekonst­rukciós terve. A 17 eszten­dőre szóló okmány 150 millió forintból 5000 hold szőlő felújítását tartalmaz­za. A hírek szerint orszá­gos program lesz, a negye­dik ötéves tervben. De addig is élniök kell a tiszakürti embereknek. A környéken van bőven pél­da, — Cibakházán, Szele- vényen is — hogy lerom­lott szövetkezetből lehet jó gazdaság. Minden arra vaü, Tiszakürt most ehhez a fordulóponthoz érkezett. Nehéz, küzdelmes eszten­dők előtt állnak. De ezek már — mindenki reméli — a jobb napokat hozzák. Borzák Lajos Nem kel! a kadar Gábor, összecsapott a hul­lám a Hunyadi Tsz fölött. Ahogy romlott a szövetke­zet helyzete, úgy csökkent a tagok jövedelme is. A fiatalok, a munkatehetős emberek látva az állapo­tot. elhúzódtak a szövetke­zetből. A kürti tsz tagjai­nak átlagos életkora ma 58 esztendő! S mi lett a vége? Az, hogy a sok szőlő kipusz­tult, s almát például az idén nemigen szüreteltek. A kukoricával, a burgonyá­val is pontosan így jártak. Akkor adták volna már ki a tagoknak családi műve­lésre, mikor elnyomta a gyom, s mikor már nem kellett az embereknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom