Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-12 / 293. szám

1967. december 12.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

Futás hősben történt

Schiriliával — Moszkváig

II. A magyar—szovjet határon

Mire Debrecenbe ért Schirilla, nyak- és válliz- mai elfáradtak. Egy kerékpáros kísérőnek azonban jó ötlete támadt: menetközben masszírozta meg a futót. Aztán következett Nyíregyháza. Éppen egy esztrádműsor kellős közepébe futott be, felismerték, s az énekesnő égy dalt küldött neki. Űtját egy darabig közlekedési úttörők kedves csoportja biztosította. Majd egy állami gazdasági almaszüretbe csöppent futás közben, a lányok 1—1 almával ajándékozták meg, eltartott egészen Moszkyá- ig a sok finom gyümölcs. Kisvárdán kis gimnasztikába fogott, de az érdeklődők annyira körülfogták, hogy alig tudott szabadulni gyűrűjükből.

De adjuk át ismét a szót Schirilla Györgynek:

— Záhony—Csapnál léptem át — a szó szoros értelmében — a magyar— szovjet határt Itt álltunk át az ottani időszámításra, ami mínusz két órát jelentett. Uzsgorodon egy Braun Henrik nevű újságíró nagyon ügyesen segített, szervezett, hálából végig tudósítottuk a Kárpáti Igaz Szó című lapot. Innentől kezdve az egyik gépkocsi állandóan tele volt virággal. A legtöbb községben kis. helyi zenekarok, magyar szövegű feliratok fogadtak, ezzel kedveskedtek. Sőt. egy jóleső, megható emléket is idézni szeretnék: koromsötétben, zuhogó esőben egy félkarú marathoni futó tartott velem 20 kilométeren keresztül. Örömömre szolgált, hogy a hegyi emelkedőket nagyon jól

...bírtam. Lvovb

an kellemetlen csalódás ért, azt hittem, megérkeztem, s még 16 km volt hátra. Csaknem 100 kilométert futottam aznap! Egy volt Vasas-atléta, egyetemista fogadott, a szállóban pedig a vietnami harcban kitüntetett hősökkel találkoztam. Innen Szása And- ruh volt a tolmácsunk, aki elkísért egészen Szocsiba. A

630. kilométerrel itt véget ért utam legnehezebb szakásza.

— Rovnóba érkezve hírül adták, hogy három ott tartózkodó artistanő szeretne velem megismerkedni. A bemutatkozásnál kiderült, hogy mindhárman — lilli- putiak voltak. Reggel egy fiatalember keresett fel azzal. hogy kislánya született, és az én lányom nevét szeretnék adni a csöppségnek is. Persze boldogon teljesítettem kérését. Egy kisfiú a képeimmel teleragasztott albummal várt, szobámba pedig bemásztak a gyerekek, almát, jelvényt hoztak nekem.

150 kolléga kürtőit Kijevben

— A nagy futás egy komoly állomása volt Kijev, az ukrán főváros. Itt már tudtam, hogy sikerül teljesíteni vállalásomat, idegeim. izomzatom átállt a megerőltető mozgásra, mindig frissem ébredtem. Százötven taxi gyűlt össze, a kollégák harsány dudálással üdvözöltek, a vállalat igazgatója Lenin-emlék- plakettet nyújtott át. Egy

pihenőnapot tartottam itt, kétórás úszóedzést közbeiktatva, majd alaposan megvizsgáltak a Sporttudományi Kutató Intézetben. Azután induláskor két

szovjet marathoni futó

csatlakozott hozzám Moszkváig, színesebbé tették a magányos futást. A legnagyobb tömeg egyébként Őreiben várt, a hatóságok alig tudták fenntartani a rendet. Az olimpiai bajnok Pjotr Bolotnykov emlékérmet nyújtott át. Tulában kis ezüst szamovárt kaptam ajándékba.

— Moszkva előtt egv szovjet kollégám önindítója zárlatos lett, én segítettem neki betolni a kocsit az állomásra. A 20(1,1. kilométert elérve Bolotnyi- kovék feldobtak a levegőbe, ásványvízzel koccintottunk a sikerre. A moszkvai taxisofőrök is köszöntöttek.

órát adtak, de kaptam táskarádiót, fényképezőgépet is.

Á befutás

November 2-án érkezett meg Schirilla György Moszkvába, s november 4- én rendezték meg a diszíu- tást a városon keresztül. A Vörös-téren a Komszo- mol vezetői üdvözölték a kiváló sportteljesítmény végrehajtásáért, majd megkoszorúzta a Lenin Mauzóleumot A Lenin Stadionba 117 000 néző üdvrivalgása közepette futott be. Itt Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottság első titkára adta át a magyar fiatalok jókívánságait. Megtekintette a Moszkvai Szpartak—Kijevi Dinamo labdarúgómérkőzést, majd...

— Részt vehettem a nagyszabású, impozáns, felejthetetlen jubileumi ünnepségsorozaton, melyen többek között 5200 külföldi meghívott is jelen volt. Nagy örömet okozott, hogy még a stadionban hazánk nagykövete. Szipka József elvtárs fogadott, s munkatársaival egyetemben szívből gratulált sikeres megérkezésemhez.

— Másnap meghívtak a Moszkvában tartózkodó magyar párt- és kormány- küldöttség fogadására, ahol abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy Kádár elvtárs személyesen kezet szorított velem és érdeklődött a futás körülményei, egészségi állapotom felől. November 7-én este a Hotel Junoszty dísztermében a külföldi ifjúsági delegációk részére adott fogadáson voltam, ahol Pavlov, a Komszomol első titkára beszédében külön méltatta futásom jelentőségét, erkölcsi és snortértékét. E fogadáson egyébként a világhírű szovjet űrhajósolt (Beljajev, Nyikolajev, Tye- reskova) is megjelentek, odajöttek hozzám és sok kérdést tettek fel.

(Folytatjuk )

Selmeczy Attila

4 könyvsorsjáték tőnyereményei

Vasárnap délelőtt húzták ki Budapesten a Könyvklubban a XXV. Könyvsorsjáték nyertes számait. A főbb nyeremények:

Skoda személygépkocsi: IV. sorozat — 12 420. —

10 000 forintos vásárlási utalvány a Corvin áruházba: XVII. sorozat — 6004. Egyszemélyes, 8 napos londoni u+azás: XXIII. sorozat — 8819. Egyszemélyes, 8 napos svájci utazás: IX. sorozat — 11 987. Egyszemélyes, 9 napos törökországi utazás: VI. sorozat — 19 382, Sigma televízió: XI. sorozat — 1825. Delta televízió: XX. sorozat — 6252. 5000 forintos vásárlási utavány a Corvinba: XTX. sorozat — 10 207. Egyszemélyes, 8 napos üdülés Riminiben (Öle •■wrc-rí <;) — X. sorozat — 3012. Tranzisztoros magnetofon: IV. sorozat — 8724 és III. sorozat — 12 705. Egvszemélves. 10 napos üdülés Duhrovnik- ban (Jugoszlávia) V. sorozat — 6978.

Ezen kívül még több száz kisebb nvereményt húztak ki. A tejies nveremény- jegyzék szerdától kezdve megtekinthető az összes könyvesboltban, s ugyanitt átvehetők a k’sebb nyeremények. A főnyereménv- utatvánvokat uavancsak szerdától az Állami Könyv- terjesztő Vállalat Deák Ferenc u. 15. számú központjában vehetik át a nyertesek.

Korunkban a rák, szinte népbetegséggé vált. A kutatók évtizedeik óta keresik az ellenszerét és bár részleges eredmények vannak, ma sem állíthatjuk azt, hogy a rák bármely stádiumban gyógyítható. — Olaszországban egy orvos, dr. Aldo Vieri bejelentette,

Decemberi délelőtt

Milyen férfiről álmodnak a nők ?

A férfiak milyen tulajdonságai gyengítik el véglegesen a gyengébb nemet? Amerikai pszichológusok egy csoportja évekig tanulmányozta ezt a fontos kérdést, és most már pontosan tudjuk a választ is:

A nők rajonganak az erős és titokzatos férfiért. A férfi legyen öntudatos és ne legyen könnyen kiismerhető. A nők szeretik, ha udvarias hidegséggel kezelik őket, és ha a férfi mindig tudja, mit akar. — s ha főleg őt, a nőt akarja. Nem szabad butának lennie és szóba sem jöhet a vékonydongájú csak — értelmiségi, a túl elvontan gondolkodó férfiakról azt tartják, hogy a szerelemben is túlságosan sokai lelkiznek.

A férfiak magassága érdekes módon mellékes tényező; a nők vannak oly nagy művészek, hogy felnéznek a férfira, —ameny- nyiben akarnak, — ha az két fejjel kisebb is, mint ők. Mindent összevetve s pszichulógusok úgy vélik hogy erős, képzett, jómodorú „barlang-ember” a nők ideálja.

Sűrű köddel és dermesztő hideggel köszöntött a téli reggel a városszéli laktanyára. A fákon dérből nyíltak csipkés virágok s úgy tűnt. hogy még az udvart körbefogó szögesdrót is kirügyezett. Zúzmara törékeny kristálya fehérlett a rozsdás huzalokon. Hideg volt kegyetlenül.

Amikor a század kifutott a fakó hajnali fényben a reggeli tornához, egyszerre centiméterekkel lett kisebb mindenki, összehúzták magukat a katonák. Görnyedt testtel, aprókat lépve futottak és még a torna megkezdésekor sem mertek teljesen kinyújtózkodni. A nyirkos hideg minduntalan a ruha alá kúszott. — Mire a gyakorlótérre megyünk talán kiderül — reménykedett Adamecz Imre honvéd. Nem szerette a hideget, itt a laktanya egyhangú világában meg különösen szenvedett tőle.

Amint azonban reggel! után szétoszlottak a gyakorlótéren, kitűnt, hogy semmit sem javult az idő.

— A fegyverfogásokat fogjuk gyakorolni állóhelyben — mondta hangosan a rajparancsnok és a következő percben mindenütt felhangzottak a vezényszavak. Vállra! Lábhoz! Mintha d( namó egyenletes zümmögé se indult volna meg. olvan zaj keletkezett a gyakorlótéren. Monoton zúgássá olvadt össze a sok vezényszó s a szüntelen hangzavar nyomasztó érzést keltett.

A nap nem törte át a ködöt, a hideg nem szűnt, sőt talán még fokozódott, s ahogy Adamecz honvéd fogta a géppisztolyt, egyre jobban érezte, hogy a hideg átjárja a kezét. Előbb még fájt egy kicsit, az'ón elkékült s már alig érzett valamit. Akkor riadt csak meg, amikor az egyik vezényszónál megcsusszant kezében a fegyver. Azt hitte. hogy szorítja. hogy erősen fogja, le lám, mégis elmozdult az élettelen tárgy. Átfázott, elgémberedett ujjai már nem engedelmeskedett akaratának.

A rajparancsnok figyelmét nem kerülte el a véletlen mozdulat. Az órájára nézett, egy pillanatig tétovázott. aztán vezényelt tovább. Gyorsabb, élénkebb mozdulatokat követelt. ez azonban már nem sokat használt.

Nem oldódott Adamecz honvéd merevsége akkor sem, amikor végre szünetre került sor Az egyik közeli csenevész fához lépett és hátát nekivetve lehunyta a szemét. Azon tűnődött. hogy lám, nehezebb az újoncélet. mint gondolta. Szürke, egyhangú és fárasztó a kiképzés. aztán mindig csak vezényszavakat hall az ember Arra riadt fel. hogy valaki megérintette a karját. A rajparancsnoka állt mellette,

— Fázik a keze, Ada- mecz elvtárs? — kérdezte barátságosan.

— Igen, fázik — hagyta rá Adamecz.

— Adja csak ide, majd megmelengetem — lépett közelebb az őrvezető és a fegyvert a deres fűre fektetve, már a tenyerébe is fogta a katona elgémberedett. kékre puffadt kezét Erős. határozott mozdulatokkal súrolta. paskolta, miközben bátorítóan mosolygott és aPásko’ó szavakkal tanácsokat adott, hogy miképpen lehet az át- fázást elkerülni. Amikor pedig érezte, hogy a harcos keze lassan ái melegszik, hirtelen oldalt ugrott kezeit maga elé emelte és játékos kedvvel nógatni kezdte Adameczet.

— Csináljon úgy. mintha repülni akarna Csapkodja a testéhez a karját. Gvorsan és szaporán!

Bátortalanul, tétován ment bele a katona a játékba Később azonban, ahogy a többiek is köréjük gyűltek. lassan belemeiegedett. Testében lassan felengedett a merevség, az őrvezető jókedvéből valami rá is átragadt. Mikor pedig társai lelkesítő, együttérző buzdításba kezdtek, valam5 jótékony és megnyugtató melegség áradt szét a lelkében is. — Lám, törődnek velem, talán szeretnek is. Akarják, hogy ne fázzak, hogy vidám legyek.

Kifulladva, megpirosodva hagyták abbs a játékot. Adamecz már nem fázott

Ballagó László

Beszé’getfem egy Venus-Iakóval

Egy ügyes csaló lázba hozta a tudósokat

— Venus-lakók vannak

köztünk. Repülőtányéron ereszkedtek le Földünkre, s ma már hetvenhéten élnek az Egyesüt Államokban. — Ezt a merész kijelentést tette Frank F. Strages volt bűnügyi tisztviselő, pap, a filozófia, pszichológia és teológia doktora a Quick nyugatnémetországi hetilap újságírójának. íme a nyilatkozat:

— Beszéltem egy Ve- nus-lakóval. Az eset még 1959-ben, a Pentagonban történt. Az idegen 190 centiméter magas volt, szeme barna, haja vöröses. Pillantása a vesékig hatolt. Erősen, határozottan megszorította a kezem, s így üdvözölt: ,-Halló, Frank, hogy van?”. Ügy viselkedett, mintha évek óta barátok lennénk.

— Elmondta, hogy arról a bolygóról jött, amelyet a biblia esthajnalcsillagnak nevez, azaz a Venusról. Azt állította, hogy a neve Valiant Thor. Amikor megismerkedtünk, már elegáns. kényelmes földi öltözéket hordott. Én azonban láttam az űrruháját is, olyan volt, mint a folyékony napfény. A tudósok szerették volna megállapítani összetételét, de nem sikerült nekik. — Először olyan hőmérsékletre helyezték, amelyen

az acél is megolvad, de az anyag még csak meleg sem lett. Erős savba mártották, de nyoma sem maradt a maró folyadéknak. Gyémántfúróval akarták feldarabolni, de nem sikerült.

— Igen érdekes, hogy a Venus-lakóknak nincs ujjlenyomatuk. Az is igen meglepett, hogy milyen folyékonyan beszélt angolul. Amikor ezt megmondtam neki, közölte, hogy olaszul, görögül, spanyolul és héberül is tud. Bármilyen nyelvet gyorsan megtanul, a gondolatátvitel segítségével. Azt is elárulta, hogy 1957. március 16-án Virginia államban ért földet. — Kísérője azonnal visszarepült a repülőtényérral a Venusra. ö azért maradt itt, hogy segítsen az emberiségen, átadja az űrhajózásban és űrmedicinában szerzett tapasztalatait. Persze nincs egyedül. — Eddig 76 társa követte. Kilétét azonban nem szeretné felfedezni, mert attól tart, hogy a Földön pánik törne ki.

A Quick szerkesztője a beszélgetés után megkérte a lap amerikai tudósítóját, hogy érdeklődjön Stranges kiléte után. A válasz hamarosan megérkezett: Mr. Stranges nem doktor, nem is lelkiatya. Kaliforniában nemrégiben elítélték diplomahamisításért.

Vieri nem gyógyítja a rákot

hogy megtalálta a rák gyógyszerét. A hír nagy feltűnést keltett, de az ellenőrzésikor vita támadt. Zseniális felfedező-e Vieri — vagy csaló? Az olasz lapok még ma is vitatják a kérdést. Az alábbiakban kivonatot közlünk a VieNouve című olasz lap ezzel foglalkozó cikkéből.

KICSODA ALDO VIERI?

Vieri doktor talán Itália legismertebb orvosdoktora annak ellenére, hogy csak 39 éves korában szerezte meg ezt a címet. A remény orvosának hívták és emberek ezrei úgy gondolták, ő az az ember, aki előáll (tótra a rák gyógyszerét. Rendelőiét betegek százai keresték fel a világ minden részéből, házának lépcsőin lesoványodott, — szenvedő emberek támogatták egymást és abban reménykedtek, hogy elkerülik a halált.

Bastianelli professzor 1946-ban javasolta,hogy egy bizonyos számú betegen próbálják ki a „Vieri módszert”, miután meggyőződött arról, hogy a gyógyszer jórészt olyan növényi anyagokat tartalmaz, amelyekkel hosszú idő óta kísérleteztek és amelyek nem ártalmasak. Bastianelli a Fizioterápiai Intézetek felügyelőjének azt jelentette, hogy „három betegnél csökkent a daganat, de ez a csökkenés egyik esetben sem volt jelentős... Lehetetlenség határozott véleményt mondani a kezelés hatásáról, azért is, mert Vieri kijelentette, hogy legalább kilenc hónap kell ahhoz, hogy a maximális eredmények jelentkezzenek”.

A „Regina Elena” intézet igazgatója (ott folytak a kísérletek) 1947-ben félreérthetetlenül lezárta az ügyet, „Meg kell mondanom, hogv senkinél sem állapítottam meg a daganat megszűnését, jóllehet a betegek nagyrészénél a fájdalmak szinte teljesen megszűntek”.

Moretti professzor védnöksége alatt <ő követte Bastianellit a „Regina Elena” igazgatói tisztségében) Vieri úira elkezdte a kísérleteket és a rendelést. Az elmúlt év márciusa óta tizenötezer beteg járt nála. Az első vizsgálat tízezer lírába került (kb. 400 forint), később minden injekció háromezerbe. tIgaz, néhányszor előfordult, hogy doktor Vieri nem fogadott el pénzt. A betegek közérzete néha javult, de ez önszug- gesztióval magyarázható. A sajtó mindig hangsúlyozta, hogy doktor Vieri mennyire titokban tartja orvosságát. Gyakran megígérte, hogy felfedi összetételét és a gyógyítás módját, de mindig csak akkor, amikor módszere sikeres volt.

Minisztériumi vizsgálat indult, kirobbant a botrány. A Vie Nouve tizennégy kérdést intézett Vie- rihez az üggyel kapcsolatban. A doktor a kérdéseket Intelligensnek tartotta, úgy vélte, hogy szakember készítette őket, ezért ha válaszolna, a Vie Nouve olvasói nem értenék meg.

A vizsgálatok kiderítették, ' hogy a „gyógyszer” nem használt, sőt egyes esetekben negatív hatása volt a betegekre.

Az orvosi ellátás és a tudományos kutatás krónikus betegségben szenved Itáliában. Vajon hány félbemaradt kutatás anyaga hever a laboratóriumokban s a jegyzőkönyvekben ennyi az indoklás: „nincs rá fedezet”.

4