Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-12 / 293. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI IA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÉHÍaBSSSafiaH XVIII. évfolyam, 293. szám. Arat 50 fillér 1961. december 12., kedd. A nagykunsági tsz szövetség küldöttgyűlése Karcagon 40 mássa heigli as asstaíon Munkában a csemege-brigád Ssínes pessgő a divat Hétfőn küldöttgyűlést tartott Karcagon a városi tanácsháza nagytermében a Nagykunsági Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. Ezen Suba István, a szövetség titkára számolt be a szep­tember óta működő terme­lőszövetkezeti szövetség ed­digi munkájáról, a közel­jövő teendőiről, a szövet­ség elgondolásairól^ Ugyanezen a fórumon terjesztette elő dr. Borsos János titkárhelyettes el­fogadásra, a szövetség ügyrendjét, működési sza­bályzatát. Kundra József, a szövetség elnöke pedig a versenypropaganda, szociá­lis és kulturális bizottság, valamint a közgazdasági és műszaki fejlesztési bi-, zottság tagjai, elnökei megválasztására tett ja­vaslatot. Ma: A vekker Francia mozaik Beszélgettem egy Venus- lakóval A Szolnok megyei Ven­déglátóipari Vállalatnál már javában készülődne« a karácsonyi ünnepekre, a szilveszterre. Előzetes fel­mérések szerint a háziasz- szonyok kívánságára csu­pán Szolnokon az ünnepek­re mintegy 40 mázsa beig- lit sütnek, melyeket a kis- kér. boltokon keresztül hoznak forgalomba. Az igények szerint készítenek félkész árut: tortalapo­kat is. A városban nagy az ér­deklődés a különböző dísz­torták és alkalmi torták iránt. Ezért a vállalat a szolnoki cukrászüzemben csemege brigádot hozott létre, négy taggal. E bri­gád feladata a dísz, és al­kalmi torták készítése. Több műszakos termelést vezetnek be ezekben a na­pokban a város kiscukrász- dái — a Marcipán, a Ré­tes és a Zagyva. Ezekbon ugyancsak a háziasszonyok könnyítésére mintegy 30— 35 ezer forint értékű sós és édes teasüteményt süt­nek. Egyébként a vállalat szolnoki, jászberényi, tö- rökszetmiklósi, karcagi és mezőtúri sütőüzemeiben a karácsonyi ünnepekre 300 ezer forint értékű torta és egyéb süteményfélét süt­nek. Ez körülbelül 150 ezer szelet. A sütemény mellé italról is gondoskodtak már. Je­lenleg hétezer üveg pezsgő van raktáron, de napról napra érkeznek újabb szál­lítmányok. Van különböző márkájú szovjet és magyar pezsgő, sőt Szolnokon kap­ható lesz a színes (vörös) pezsgő is. Megfelelő meny- nyiségű desszertbor, s mintegy 40 ezer üveg pa­lackos bor van raktáron a vállalatnál, s a jó hangu­lathoz bizonyára hozzájá­rulnak majd a szikrai, a jászberényi, a bajai és a helvéciaí gazdaságokból hozott márkás borok is, melyekből többszáz hekto­liter áll a fogyasztók ren­delkezésére. Szállítás szezon után Felelőtlen gyakorlat az áruellátásban Megtörik az iparvállalatok monopolhelyzete A textil- és felsőruházati, valamint a rövid- és kö­töttáru készlet mennyisége elegendő ugyan, de átme­neti választékhiányosságo­kat tapasztaltak. Viszont mind mennyiségileg, mind összetételben hiányos a cipőnagykereskedelem fel- készültsége. Az áruhiány és a gyenge választék miatt a megyei kiskereskedelem az idén jóval több árut volt kény­telen más megyéből besze­rezni, mint tavaly. Az ipar­cikk kiskereskedelmi válla­latnál 1966-ban a cipő össz­forgalomnak csak 2.3, az idén pedig már 11.1 száza­lékát tette ki — az első háromnegyedévben _— a más megyéből származó áru értéke. A cipők kivételével a választék jobban igazodott az igényekhez, több cikknél tapasztalható a termelő vállalatok közvetlen kíná­lata- Emiatt néhány termék krónikus hiánya megszűnt, a készletösszetétel az el­múlt évhez viszonyítva ja­vult. Az árukínálat általában azért nem tud igazodni a kereslethez, mert a nagy­kereskedelmi lerakatok kés­ve, vagy egyáltalán nem kapják meg a megrendelt árut. Az ipar a szállítás ütemezésében többnyire nem a kereskedelem igé­nyéhez igazodik s általá­ban a határidő utolsó nap­jaiban kapják meg az árut- A szezonhoz és a tervhez nem igazodó szállítások miatt készletezési problé­mák merülnek fel, ha pe­dig szezon végén érkezik az áru, akikor gyarapodik a lerakatok elfekvő készlete. Például a Duna Cipőgyár féléves kötésében 2600 pár olyan cipő van, ami igen keresett; olcsóbb tömegáru, b melyet naponta kémek a boltokban. Hiába, mert a Duna Cipőgyár október 1-ig mindössze csak ezer párat küldött. — (Pedig nem fél év. hanem kilenc hónap telt el.) Az Alföldi Cipő­gyár 2500 pár SÍ—34-es gyermekcipő átadására vál­lalt kötelezettséget. Szep­tember végéig egyetlen pá­rat sem adott. A 2500 férfi félcipőt ugyancsak hiába várta a kereskedelem. A Tisza Cipőgyár kismama és bébi tipegő termékéből sem elégítették ki a fogyasztók igényeit. Ezek alacsony egyeség- áru, rendszeresen kere­sett cikkek. A textil- és felsőruházati, valamint a rövid- és kötött­áru telepen a készletek a múlt év azonos időszakánál magasabbak, és összetétel­ben is kedvezőbbek. Az el­múlt évhez viszonyítva több termék hiánycikk jel­lege megszűnt, sőt néhány cikkből az iparnak a szük­ségesnél nagyobb a kínála­ta. Azonban itt is problé­ma, hogy az egyes áruféle­ségek szállítási időpontjai nem esnek egybe a szezon­nal. Így több cikkből a te­lep az indokoltnál koráb­ban gondoskodik készletek­ről; s hogy ez ne okozzon problémát bizományi szer­ződés felhasználásával — részletfizetési kedvezmény­nyel, előszállításkkal pró­bálja elérni. A textil- és rövidáru pro­filban is egymás után so­rolhatók fel az olyan vál­lalatok. ktsz-ek, amelyek első féléves vagy harma­dik negyedéves tervüket még részben sem teljesítet­ték. Így például a Győri Lenfonó és Szövőipari Vál­lalat, a Berettyóújfalui Szabó Ktsz, a Fővárosi Kézműipari Válalat, a jász­apáti Ruházati Ktsz, a Bu­dapesti Minta Női Szabó Ktsz, a Női Fehérnemű- gyár, a Szolnoki Ruházati Ktsz, a Vas megyei Ruhá­zati Vállalat, az Újpesti Csökkentmunkakópességűek Ktsz, a Budapesti Népru- .házati Ktsz és a Budai Já­rási Háziipari Szövetkezet- A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a nagykereskedelmi és a termelő vállalatok közötti kapcsolat nem a legmeg­felelőbb, a szállítási szerződésben foglalt szankciók nem elég­gé „riasztó” hatásúak. A termelő vállalatok sokszor inkább fizetik a kötbért, mert akkor is jobban jár­nak. A megtagadott szállí­tás miatt felszabaduló ka­pacitásukat gazdaságosab­ban tudják kihasználni- Probléma az is, hogy » vállalatok nagy több­sége monopolhclyzetet él­vez, a kereskedelem 'egy­értelműen ki van szolgál­tatva, nincs választási le­hetősége. Ezen az áldatlan helyzeten kíván változtatni az új mechanizmus egyik irány­elve: felszabadítják a szi­gorúan meghatározott üze­mi termékprofilokat. A vál­lalatok azt termelhetik, ami adottságaik között számuk­ra a leggazdaságosabb. P. S Év vég! mérleg az ifjúsági építőtáborokról Elkészültek az új esztendő tervei Csaknem 45 ezer közép­es főiskolás, valamint egye­temista népesítette be a2 idén az ifjúsági építőtábo­rokat — vonták meg a KISZ Központi Bizottságá­nál az óesztendő mérlegét. Megállapították, hogy a fia­talok 1967-ben is dereka­san kivették részüket a különböző feladatok meg­oldásából. Egyedül a vaká­ciózó diákok több mint két­millió órát dolgoztak a föl­deken. az egyetemi —. az út- és csatomaépítkezése- ken, valamint a vasúti re­konstrukciókon. 130 ezer köbméter földel mozgattak meg, s nyolc- százezer négyzetméternél is nagyobb területen végeztek A kisújszállási Faipari Vállalat az Egészségügyi Mi­nisztérium megbízásából háromezer darab gurulócs- kát készít a Sport Hangszer (TRIÄL) Vállalat ren­delése alapján az óvodák részére. A képen is látha­tó gurulócska még karácsony előtt az óvodákba kerül (Foto: Nagy Zsolt) talajrendezést. Leszedtek több mint százezer mázsa gyümölcsöt és zöldséget, 25 millió szőlőtőkét kötöztek és csőn koztak s ötezer ka­taszteri holdon segítették a növényápolási munkákat. Az őszi ifjúsági táborok több mint tízezer lakója to­vábbi 90 ezer mázsával gyarapította a leszedett gyümölcs és zöldség meny- nyiségét. A megyei KlSZ-bi- zottságok táboraiban szor­goskodó csaknem három és fél ezer fiú és lány pedig alig kevesebb, mint 22C ezer munkaórát teljesített A KISZ Központi Bizott­ságánál elkészítették az építőtáborozás jövő évi programját A tervek sze­rint 33 központi 6s hét egyetemi építőtábor nyílik meg 1968-ban. Az ifjú tár­sadalmi munkások első csoportja 1968. június 30-án áll sorompóba. Ä gazdaságirányítás reformjának feladatai a SZOT előtt A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa hétfőn az ÉDOSZ székházában ülést tartott A tanácsülésen meg­jelent és az elnökségben foglalt helyet Nyers Re­zső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára is. Az ülést Földvári Aladár, a SZOT alelnöke nyitotta meg. Első napirendi pontként a szaktanács az elnökség­nek az előző tanácsülés óta végzett munkáról szóló, je­lentését hozzászólás nélkül, egyhangúlag elfogadta. En­nek keretében Gál László szólalt fel. Az ülés fő té­mája: a szakszervezetek feladatai a gazdaságirányí­tási reform bevezetésével kapcsolatban. Vitafórum a munkahelyeken Az ifjúsági brigádok szervezésében és munka- módszerében új dolgokat honosítottunk meg. Rend­szeressé tettük havonként a munkahelyen megtartott politikai vitafórumokat Ezeken kül- és belpolitikai kérdésekben konzultálunk. Beszéltünk már ilyen alka­lommal például a vállalati önállóságról, részletes vitát rendeztünk a kollektív szerződésről és több más fontos kérdésről. A politikai művelődés mellett a szakmában is' ösztönözzük a fiatalokat mind kifogástalanabb mun­kára. Farkas János kőmű­ves és Győré Béla villany­szerelő brigádja elnyerte például a megyei KISZ Bi­zottság 2000 forintos pénz­jutalmát. Ondók László la­katos brigádja azért érde­mel dicséretet, mert na­gyon szorgalmasan, ha kell soronkívül kíszíti el a laka­tos árukat. Török Tamás műszerész brigádja a fel­szerelt vagy kijavított elektromos gépekhez ga­rancialevelet ad, vagyis to­vábbi személyes felelőssé­get vállal végzett munká­jáért Közben segítettek a brigád egyik tagjának csa­ládiházét felépíteni. Má­soknak a gimnáziumi érett­ségire való felkészülésben segítettek. Novemberben jubileumi hónapot tartottunk, amely­hez 18 ifjúsági brigád 130 tagja csatlakozott. Ez a mozgalom is hozzájárult ahhoz, hogy a megyei álla­mi építőipari vállalat az év eddigi XI hónapjára jutó tervét 112,2 százalék­ra teljesítette. Most a KISZ-tagok összeírásán dolgozunk és szeretnénk a téli politikai oktatást is sikeresen lebonyolítani, s ugyancsak szeretnénk a minőségi munkát segítő „kiváló munkás” mozgal­makat jövőre is megszer­vezni. Mindez segítségünk­re- előnyünkre lesz a jövő évi feladatok elvégzésében. Gazsó Mihály az üzemi KISZ-bizottság termelési felelőse A Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ár­szakcsoportja megvizsgálta a megyében működő ru­házati nagykereskedelmi lerakatok árualaphelyzetét. Az elfekvő készletek és a hiánycikkek keletkezésének okát kutatva megállapították: a készlet összetételében meglévő problémák elsősorban a rendszertelen, terv­szerűtlen ipari szállításokból adódnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom