Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-10 / 292. szám

1967. december 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Van, aki pénzért sem udvarias Ha a pultnál sokáig kell várni a sorunkra, vagy ud­variatlanul tesznek elegei a kívánságunknak, igen gyakori a kézlegyintéssel együtt kísért megjegyzés- bezzeg, ha anyagilag köz­vetlenül értekeitek volná­nak a forgalomban, lasz- szóval fognák a vevőket, s talán előre köszönnének. Nos. ma már közel sem „helyénvaló” az ilyen szem­lélet Már jónéhány éve a kereskedelmi dolgozókat a fix havi alapbér mellett ér­dekeltté teszik a forgalom alakulásában is. A forga- mat befolyásoló bolti dol­gozik átlagkeresetének kö­zel 20—40 százalékát al­kotja a forgalom szerint váltakozó rész. A bolt dol­gozói a kiszámított íutal ók­ból alapbérük arányában részesednek. Eszmei alapbér Több kiskereskedelmi vállalatnál részlegesen, il­letve teljesen áttértek a tiszta jutalékos bérezési rendszer alkalmazására. Ez méginkább „serkenti” a ke­reskedelmi alkalmazottakat arra. hogy a fo­gyasztói igényeket megelé­gedésre kielégítsék. (Csak akkor lehet növelni a for­galmat. ha az árukészlet összetétele azonos a keres1 let összetételével. A Szolnok megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vál­lalatnál a tiszta jutalékos bérezési formát 1966. júli­us elsejével már 15 üzlet­ben. a kellemes tapaszta­latok alapján 1967. július elsejével pedig újabb 19 boltban vezették be. Ez. gyakorlatilag annyit je­lent. hogy szakmánként es boltokra a vállalat vezető­sége negyedéves jutalék­kulcsot határoz meg En­nek alapján kiszámítják, hogy a bolt dolgozói a for­galmi érték alapján mi­lyen összeget kaphatnak. Az elosztás alapját a beso­rolás szerinti (eszmei) alap­bérek alkotják. Az úi bérezési forma méginkább lehetővé teszi, hogy változatlan létszám mellett növeljék a forgal­mat. vagy a hiányzók he­lyett ne kérjenek kisegítő munkaerőt. Hiszen így a forgalom alapján járó bért a kevesebb létszámmal kell elosztani, tehát egy dolgozóra nagyobb kereset jut Havi 140 pluszban Hogy a dolgozók meny­nyiben igyekeztek kihasz­nálni saját belső erőtarta­lékaikat, azt bizonyltja: a bérezési átállás óta a forgalomnövekedés 21.7 százaléka származott csak létszámváltozásból. 78,3 százaléka pedig a munka­termelékenység növekedé­séből. (A korábbi 26.2 szá­zalékos létszámváltozási hatással szemben.) Ugyan­akkor a forgalomtól függő, tehát a bolti dolgozók át­lagkeresete vállalati szin­ten az 1966- évi 1626 forint­ról 1967-es eddigi átlagban Gazdasági jegyzetek Egy hónap a talonban A jászberényi Ruházati és Háziipari Vállalat két évvel ezelőtt még a tanácsi ipar veszteségesen működe üzemei közé tartozott Ta­valy viszont már némi nye­resége is volt. Ezt pedig annak köszönhette, hogy házi cipőivel befutott a piacon. A kereskedelem valóság­gal elhalmozta megrendelé­sekkel. A pontos szállítás, a bő választék és a jó mi­nőség hármasa rangos part­nerré adatta az üzleti élet­bén a kis üzemet Az idén a 17 millió fo­rint értékű termelés után mindössze 348 ezer forint nyereséget terveztek a ve­zetők. Ma már bizonyosra vehető, ennek az összegre« a többszörösét éri el a vál­lalat év végére. Mi ennek a titka? Első­sorban az, hogy a munka termelékenységét erőtelje­sen növelték, eszközeiket gazdaságosan használták fel, és kedvező árakon si­került értékesíteni cikkei­ket. A piacon ügyesen mo­zogtak, okosan, tisztessége­sein kereskedtek. Természe­tesen a vártnál jóval na­gyobb nyereség az egész kollektíva érdeme. De az is. hogy a vállalat az új gazdasági mechanizmusban duzzadó kasszával, jól fel- töltött alapokkal indulhat (például a terven felüli nyereség 10 százalékát fej­lesztési célokra fordíthatja). A dolgozók és a vezetők egyaránt élvezik majd igyekezetük és jó munká­juk anyagi jutalmát Az egy havi fizetésüknek meg­felelő nyereségrészesedést már letették a talonba. Önkéntes ár-letörés A jászapáti Béke Ve­gyesipari Ktsz-től a jövő év első negyedévére hat­ezer gyermektriciklit ren­delt a kereskedelem. Ezút­tal már az új gazdasági mechanizmus lehetőségeit kiaknázva megegyezéses ár­típusra kötöttek szerződést. A triciklik netto induló ára 186,90 forint. Eddig az üzletekben a fogyasztók 145 forintért vásárolhatták meg gyere­küknek a kis triciklit. Az előbbi árból úgy tűnik te­hát. hogy a szövetkezet és a kereskedelem a vevők zsebének a rovására kö­tötte meg az új alkut. A kézenfekvő az lenne, ha a fentiekben jelzett árkü­lönbözetet és a megenge­dett árrést együttesen át­hárítanák a fogyasztóra. A kereskedelem azonban másképpen érvelt. Csak az első negyedévre kö*ött szállítási szerződést a szö­vetkezettel. közölve, hogy a gyermektriciklik árát sokallja. Magvarul április­tól csak olcsóbban hajlan­dó vásárolni. (Addig pedig az államtól kapott szub­vencióval egyenlíti ki az árkülönbözetet tehát a fogyasztót aligha érinti ■ dolog) A szövetkezet vezetői nemigen tehettek volna mást mint amit tettek: el­határozták. „önkéntesen” letörik a saját árukat. Még­pedig a kővetkező módon. Házi pályázatot hirdettek újtípusú, jóval olcsóbb áron előállítható triciklik tervezésére. Tízezer forin­tot szántak a legiobb há­rom munka díjazására. A műhelyekben lázasan dol­goznak a terveken, kalku­lálnak. úi anyagok, tech­nológiai eljárásoik után ku­tatnak. A pályázat végeredmé­nye nem lehet más, mint amit a kereskedelem lé­nyegében megkövetelt. Ol­csóbb áron adia maid a szövetkezet a gvermektri- ciklit. ígv ösztönöz a piac, ilyen a priaci mechanizmus. Fábián Péter 1784 forintra, azaz 140 fo­rinttal emelkedett. Egy-két üzletet kiemelve konkrét összehasonlítást is végezhetünk: a szolnoki 12- es bolt dolgozói a harma­dik negyedévben a tiszta jutalékos bérezéssel 934 fo­rinttal kaptak többet, mint­ha a hagyományos, tehát alapbérrel kombinált juta­lékos forrna szerint díjaz­ták volna őket (Ez egy dol­gozóra közel 105 forint többletkeresetet jelent.) A 8-as villamossági bolti ban a második negyedéves 4.1-ős átlaglétszám helyett a harmadik negyedévben 3,7 fővel bonyolítottak le változatlan nagyságú for­galmat (a szabadságolások és betegségek miatt) így 370 forinttal kerestek töb­bet a „nemdolgozók” mun­káját átvállaló kollegák. A 22-es üveg-porcelán üzlet­ben a többletmunkavál’a- lás 2654 forint pluszjöve­delmet eredményezett. Aprópénz A Szolnok megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vál­lalat 1967 második negyed­évében 26 000 forinttal fi­zetett ki többet bérköltsé­gekre, mintha a régi bére­zési elvek szerint számol­tak volna Ez egy bolti dol­gozónak átlagban 61 fo­rinttal több „aprópénzt” je­lentett a borítékban. Igaz, így a vállalatnál egy szá­zalékos termelékenységnö­vekedést 0.5 százalékos bér- növekedéssel érnek él- De megéri, mert a nagyobb forgalom miatt a® összbe­vétel és végsősoron az össznyereség mégiscsak nö" vekszik. annál is inkább, mivel a jobb áruválaszték biztosításával, a gyorsabb értékesítéssel az egyéb jel­legű költségek viszont csökkennek. Ugyanakkor végsősoron a fogyasztó, a vásárló jár jobban, mert a kereskedelmi alkalmazot­tak többet törődnek vele. Petres Sándor Jelentkezési felhívás Azok a szakmunkások, akik a szakmunkástanuló iskolát elvégezték és szak­munkás vizsgát tettek, kü­lönbözeti vizsga letételével a dolgozók gimnáziuma es­ti vagy levelező tagozatá­nak a II., vagy III. osztá­lyában folytathatják tanul­mányaikat. A törökszentmiklósi öm- názium esti levelező tago­zata előkészítő tanfolyamot indít a vizsgára való felké­szülés könnyítése céljából. Jelentkezés és részletek tisztázása céljából a meg­beszélést dec. 12-én 18 óra­kor tartjuk. A Jászságban is végeztek az őszi munkákkal A jászberényi járásban december 7-re minden őszi mezőgazdasági munkát el­végeztek. A jövő tavaszi növények alá felszántottak 43 000 katasztrális hold földet- betakarítottak 22 ezer katasztrális hold ku­koricát és beszállították 3100 katasztrális hold cu­korrépa termését. Üveokemence Tizennégy tonna üveg­anyagot befogadó nagyságú kemencét építettek a Kar­cag—Berekfürdő-i üveg gyárban. Az új kemence szeptember óta már műkö­dik és jövő tavasszal a teljes üzemeltetés időszaká­ban hatezer darab ter­mék előállításához elegen­dő folyékony üveget állít­hatnak elő benne 24 óra alatt. Nagyapáink tempójában, óránként 15 kilométeres sebességgel Mi less a gazdasági vasutakkal ? ­Túlnyomórészt szállítási gondok enyhítésére, — ne­mileg pedig nagyzolásból építették az 1950-es éve« elején a Túrkeve határát a várossal, majd a csorbái állami gazdaságon át Kis­újszállással összekötő gaz­dasági vasutat. Az építke­zést valójában nem is fe­jezték be, mert a tervek szerint még Kuncsorba községig kellett volna meg­épülnie. Vasút, amelyen vonat sose járt Most azonban már telje­sen más gondok foglalkoz­tatják a kisvasút szakem­bereit. A 44 kilométeres vonal egy részének, a több­nyire csak kiadásokat oko­zó túrkevei szakasznak a megszüntetése. Sok minden szól a javaslat mellett. Az például, hogy Túrkevén a Vörös Csillag Tsz-ben van egy olyan 1800 méteres sza­kasz. amelyen vonat soha nem is járt. A fenntartási költséget viszont állandóan emészti. A városhoz tartózó szakasznak is csak a ki­sebb felén van már forga­lom, mert a szövetkezetek munkásait is éppen úgy gépkocsikkal szállítják, mint terményeiket. A gyorsaság ma pénz. A személyszállítás csök­kenését eddig ugyan még minden évben ellensúlyozta itt is a teherforgalom. Ta­valy a cukorrépa után még a trágyaszállítást is vállal­ták a vasutasok. így 1966- bain 230 vagon súlyt szállí­tottak. Idén azonban mind­össze 80 vagon búzát Bíz­tak rájuk. Jövőre pedig, mivel a termén yforgalrru vállalat a kombájn mellől is átveszi a terményt, már ennyi forgalomra sem szá­míthatnak. Kevesebb a% utas Jobb a helyzet a Túrke­vét a Csorbái Állami Gaz­dasággal és Kisújszállással összekötő vonalon. Főleg a gazdaság és Kisújszállás között élénk a forgalom, kifizetődő a fenntartás. Az állami gazdaságban és a kuncsorbai tanyavilágban legalább kétszáz család él. Piacolókat, kisiskolásokat, munkásokat szállítanak, s a napi 200 kiló kenyér, a 70—80 kanna tej is ezen a vonalon utazik jelenleg Kisújszállásról, illetve a gazdaságból a városba. Ez a szakasz^ bonyolítja le az évente bejegyzett szállítá­soknak mintegy 75 száza­lékát Az évi utas-forgalom egyébként igen jelentős. 1964-ben 304 ezer, 1966-ban 271 ezer embert szállítot­tak. A teherforgalomban 1961-ben 32 500 tonna árut szállítottak összesen, 1966- ban már ez is csökkent és 23 655 tonna volt. Tavaly ugyanis már a Csorbái Ál­lami Gazdaság is megkezd­te a hűtlenkedést és köz­úton továbbította a cukorré­pa termését A tavasszal a kisújszállá­si Népi Ellenőrzési Bizott­ság tüzetesebben megvizs­gálta a kisvasút helyzetét. Többek között ezt állapí­totta meg: A vonóerő és a kocsipark mennyisége elég és minősége is jó. De a oá- lya fel- és alépítménye annyira elavult, hogy csak 15 kilométeres átlagsebes­séggel lehet rajta közleked­ni. Ez a munkásoktól, az iskolásoktól és általában az utasoktól nagyon sok pi­henőidőt vesz eL Ehhez tartozik még az a szinte hihetetlenül primitív körül­mény. hogy a 24 megálló­hely közül egyetlen egynek sincs várócsarnoka, sem mellékhelyisége. így az utaztatás színvonala hihe­tetlenül elmaradott A körülmények ellenére a harminc főnyi személyzet nagyon odaadóan dolgozik, s évek óta tartják a gazda­sági vasutaknál elérhető élüzem szintet. Idei gaz­dálkodási tervüket is telje­sítették már, A jövő évtől azonban tartanak, s maguk kezdeményezték, hogy azo­kon a szakaszokon, ahol ez a szállítási eszköz betöltöt­te alig két évtizedre mére­tezett hivatását, szünetes­sék meg Ahol a moder­nebb, kifizetődőbb autó- közlekedés kiszorította ezt a közlekedési módot, ott ne tartsák fenn, mert korsze­rűtlensége és egyre fokozó­dó veszélyessége mellett az igénybevétele túlságosat drága is. Bors! Eszter Önkéntes tűsoltók kitüntetése Szolnok Megye Tanácsa 196$­ban alkotott rendeletével meg­teremtette annak lehetőségét, hogy a társadalmi munkáért kitüntető jelvény, illetve pla­kett adományozásával méltó­képpen juttassák kifejezésre elismerésüket és megbecsülé­süket a tanácsok azoknak a személyeknek, szerveknek, kol­lektíváknak, akik a községpo­litikai feladatok megvalósítá­sában, illetve az államhatalmi és államigazgatási szervek munkájának segítésében ki­emelkedően vesznek részt. E határozat szerint most ön­kéntes tűzoltókat, illetve tűz­oltó testületeket jutalmaztak a kitüntető jelvénnyel és plaket­tel. Az önkéntes tűzoltóság munkájának megszervezésében* a tűzrendészet! feladatok meg­oldásában elért eredményei­kért tizenegy önkéntes tűzol­tónak a Társadalmi munkáért kitüntető jelvény arany foko­zatát adományozta a tanács. A túrkevei városi önkéntes tűzoltó testület és a jászárok­szállási községi önkéntes tűz­oltó testület a Társadalmi munkáért kitüntető plakett arany fokazatát. a jászladányi és abádszalóki községi önkén­tes tűzoltó testület az ezüst fokozatát, a törökszentmiklósi városi, valamint a jászapáti községi és a kunhegyesi köz­ségi önkéntes tűzoltó testület a boronz fokozatát éredemelte ki munkájával, — kimagasló eredményéveL A kitüntető jel­vényeket és plaketteket ünne­pélyes keretek között adják át. Hoßif mik vannak! Kutya vigyáx a gazdájára. a számár a birkákra (Foto: Nagy Zsolt)

Next

/
Oldalképek
Tartalom