Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-06 / 288. szám
lfc*?. December 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Tagértekexlet a jásstlóssai fmss-nél A jászdózsai fmsz-nél az elmúlt héten volt a tag- értekezlet Több mint <150 szövetkezeti tag jelent meg ezen, 43 értékes bírálat és javaslat hangzott el. Az eredményeket és a távlati terveket hallva, a. tagság többsége megértéssel fogadta az 50 Ft-os részjegyek 100 Ft-ra emelését. A szövetkezeti tagok megelégedéssel hallgatták a beszámolót, amelyből megtudhatták hogyan teljesítették tervüket a különböző egységek. Hírt kaptak a tagok az 1968. első negyedévben átadásra kerülő új ruházati boltról amely 546 ezer forintba kerül. a felvett leltárak mérlege sem ad okot aggodalomra. Az fmsz vezetőségéinek tehát ezen az értekezleten nem kellett szégyenkeznie, mint a korábbi években. Nem volna teljes a oe- számolóm. ha a hibákat elhallgatnám, Bizony, a tüzelőellátás nem a legrózsá- sabb a községben. A helyi telepen nem kapja meg a lakosság a kívánt szénfajtát, ezért — tetemes fuvarköltséggel — Jászberényből, vagy máshonnan kénytelen azt beszerezni. Gátfalvi Mihály Jászdózsa Via nélküli vízvezeték 1985-ben Besenyszöqön a szovjet katonák 9800 méter hosszú árkot ástak ki árokásó géppel a vízvezeték lefektetéséhez. 19S5. decemberében ezekbe az árkokba a csöveket is lerakták, s a nyomáspróbára is sor került. Azokban az utcákban, ahol szovjet barátaink nem boldogultak az árokásó géppel, 1986. januárjában a lakosság társadalmi munkában ásta ki a szükséges gödröt kézicrcvel, nem kevesebb, mint 2400 méteren. A vízvezetéki csövek késedelmes lefektetése miatt beomlott árkokat újból kiásták az áldozatkész emberek, majd a csövek lefektetése után a 12 km hosszú árkot be is temették. A társadalmi munlca értéke a számítások szerint 374 ezer forint. A lakosság a vízvezeték létesítésére három év alatt 400 ezer forintot fizetett. A vezetékekből mégsem folyik még o víz. Ki tartja nyilván, hogy az 1967. július 31-i átadási határidő hányadik volt már? A besenyszögiek türelme fogyóban van. A talajvíz — az utóbbi években — emelkedőben, ezért a legtöbb ásott kútban a víz ihatatlanná, mosásra alkalmatlanná vált. Az egyetlen ártézi kútnál hosszú sorok állnak vízért, s az ácsorgó emberek ajkáról sűrűn hangzik el sok „jókívánság”. Jut ezekből a vízvezeték építése mellett agitálóknak, de a késlekedő kivitelezőnek is. Id. Wesniczky Antal Besenyszög Hová tűnt a régi lista? Kénytelen vagyok Önökhöz fordulni panaszommal, abban a reményben, hogy orvosolják azt. 1983 óta vagyok a Néplap előfizetője. Előfordult régebben is elvétve, hogy egy-egy újság példányát nem kaptam meg, ilyen-olyan ok miatt Most viszont naponKffe/, ráérünk 1966 decemberében nagy öröm ért bennünket, a kertészeti vállalat dolgozóit. Űj, korszerű öltözőt kaptunk. Igaz. világítás nem volt az öltözőben, de az ígéret úgy szólt: 1967. január 31-én már villanyfény nél öltözhetünk, vetkőzhetünk, fogyaszthatjuk el reggelinket. Idestova egy éve várunk a villanyfényre. Ennyi idő nem volt ugyanis elég arra, hogy az Építőipari és Javító Vállalat a még hátralevő minimális munkát elvégezze (két biztosíték beszerelése). Ennek hiányában viszont a TITÁSZ — jogosan — nem köti be az áramot az épületbe. Szeretnénk, ha az elmulasztott határidő egyéves jubileumát már villanyfénynél „ünnepelhetnénk" Kovács Károly Szolnok Célrészjegy és palackcsere November elején érkezett a bejelentés egyik rá- kóczifalvai olvasónktól. A községben levő gázcseretelepet az fmsz a közelmúltban építtette. Az építkezés költségeinek egy részét a gázfogyasztók 100 rulnak hozzá célrészjeggyel a cseretelep építéséhez, azok továbbra is 51 forintot fizetnek majd egy-egy palackért. Olvasónk a továbbiakban arról írt: most, hogy készen van a raktár, a célrészjeggyel nem rendelkező gázpalack-tulajdonosok sehogy sem kapnak gázt. Több fogyasztótársa nevében kérte a szerkesztőség segítségét. A MÉSZÖV Kereskedelmi Főosztályától kapott információ birtokában megnyugtathatjuk a rákóczifal- vai gázfogyasztókat: nincs okuk az aggodalomra. A cseretelepen kiszolgálják őket függetlenül attól, hogy van-e célrészjegyük, vagy nincs. A célrészjeggyel rendelkezőknek természetesen mégiscsak van előnyük, mégpedig: vásárlási visszatérítési könyvükbe a palack-cserét beírják, s év végén megfelelő vásárlási viszatérítésben részesülnek. Hozzászólás cikkeinkhez A repülő csészealjról .. .több cikk jelent meg lapunkban a közelmúltban. Kiss István (Besenyszög- Palotás) olvasónk egész kis tanulmányban válaszolt ezekre. Idézünk leveléből: . .Említésre méltó, hogy a repülő csészealjakat már négy elmélet is magyarázza. Az egyik szerint csupán optikai jelenség, leve- gőfénylés az egész, szerintem ez a legvalószínűtlenebb. A másik teória ionizált részecskék halmazával (plazma) azonosítja — egyébként ezt ismertette lapjuk f. évi aug. 20-i számának .,Mi van hát a repülő tányérokkal” c- cikke, — ez sem meggyőző. A harmadik verzió sem elfogadható. mely szerint valamely földi hatalom bocsátja fel őket. A leghihetetlenebb, de legvalószínűbbnek látszó feltevés, hogy idegen égitestről ideirányított Árszerkezetek, melyek révén az ott lakó értelmes lények tanulmányozzák Földünket. — Nagvon magas technikai kultúrájuk lehet. (?) E hipotézis mellett számos észlelet és érv szól. azonban a döntő megoldást a részletes tudományos vizsgálatok és további nagyszámú észlelések hozhatják majd meg.. Az illetékesek intézkedtek Mégsem kell foltozni. ta hiába várom a lapot. Kérem én a kézbesítőtől, mégsem ad. A válasz: nincs a nevem a listán. A régebbin talán megtalálnák, ha jól megnéznék! Pamóczl Károly Szolnok, Béke út 47. nem készül. Remélhetőleg az új kút rövidesen készen lesz és 1968-ban már a fogyasztók rendelkezésére áll. Addig kérjük a helybeli fogyasztók szives türelmét!” Jogi tanácsadó A termelőszövetkezeti tagok családtagjainak jogai és kötelességei forintos célrészjegyeinek befizetéséből fedezte. Annak idején az érdekelteket úgy informálták: aki befizeti a 100 forintot, kap egy könyvet és arra 33 forintért cserélhet majd palackot. Akik viszont nem jáAz új termelőszövetkezeti törvény a közös munkában résztvevő családtag jogait, kötelességeit, a termelőszövetkezet részéről nyújtható kedvezmények szempontjából aszerint különböztet, hogy a családtag rendszeresen vagy csak alkalmilag, esetenként vesz részt a közös munkában. Az általános szabály az. hogy 1 a családtagok — a tagokkal egyenlő feltételekkel — dolgozhatnak a termelőszövetkezetekben. Munkavégzésre azonban a családtagot a szövetkezet nem kötelezheti. A termelőszövetkezeti törvény végrehajtási utasításának rendelkezése szerint a családtag a közös munkában a vezetőség hozzájárulásával vehet részt. Rendszeres részvétel esetén á vezetőség és a családtag írásbeli megállapodást köt. A megállapodásban a munka körülményeinek megfelelően fel kell venni: a munka megjelölését, meny- nyiségét, a munlca teljesítéséve] kapcsolatos előírásokat, például a teljesítés idejét, módját; a munkadíjazásra, az elszámolás idejére és módjára vonatkozó előírásokat. A közös munkában rendszeresen résztvevő családtagnak joga van résztvenni tanácskozási és javaslattételi joggal a közgyűlés és — meghívás alapján — a termelőszövetkezet más szerveinek tevékenységében is. A családtag részesedik a jogszabályban meghatározott társadalombiztosítási és az alapszabály szerinti egyéb szolgáltatásokban, szociális juttatásokban, továbbá kedvezményekben. A jelenleg hatályos társadalombiztosítási szabályok szerint a közös munkában rendszeresen a tsz-tr.g jogán munkát végző 16. életévét betöltött gyermek után külön meg kell fizetni a havi 6 forint betegellátási dijat. Az ilyen személyek saját joguk alapján jogosultak társadalombiztosításra és ellátásuk a többi családtaghoz viszonyítva kedvezőbb. (Például kórházi ápolás időbeli korlátozás nélkül illeti meg.) A többi dolgozó családtag után társadalombiztosítási díjakat és járulékot nem kell fizetni s nem kell fizetni a 16. életévét betöltött gyermek után balesetbiztosítási díjat és nyugdíjjárulékot sem. A közös munkában rendszeresen résztvevő családtag ilyen minőségben eltöltött ideje, ha a termelőszövetkezetbe tagként belép, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló jogszabályokban megállapított feltételekkel a nyugdíjévekbe is beszámít. A jelenleg hatályos nyugdíj- biztosítási szabályok szerint a fentiek alapján azoknak az éveknek — de legfeljebb 5 évnek — beszámítása kérhető, melyekben a nyugdíjév megszerzéséhez szükséges munkaegységet, illetve munkanaplót a közös gazdaságban végzett munkájával a családtag teljesítette. A beszámítási kérelmet a termelőszövetkezetbe való felvételt követően számított egy éven belül kell a megyei társadalombiztonitási igazgatósághoz benyújtani. A termelőszövetkezet a közös munkában résztvevő tagok, családtagok munkateljesítményeiről — személyenként elkülönített — nyilvántartást köteles vezetni, és biztosítani kell az érdekelteknek annak megtekintését. A közös munkában résztvevő tagokkal és családtagokkal — a nyilvántartás szerint — személyenként külön kell elszámolni. A családtag teljesítményét akkor sem lehet a tag javára írni és munkadíját másnak kifizetni, ha kiskorú, tehát 18 éven aluli, vagy a taggal közös háztartásban él. A termelőszövetkezeti törvény a közös munkában résztvevő családtag kötelességeit is meghatározza. E szerint a közös munkában rendszeresen résztvevő családtag köteles: — a termelőszövetkezet alapszabályában, munkarendjében, a közgyűlés és a vezetőség határ©-■ zatában foglaltakat megtartani; — a részére kiszabott munkafeladatokat elvégezni. A közös munkában résztvevő családtag a munka végzése során, illetőleg a munkával kapcsolatban vállalt kötelezettségeinek elmulasztásával a termelő- szövetkezetnek okozott kárért a termelőszövetkezeti tag kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok szerint felel. Dr. Cs. L Könyv Kunmadarasról Megjelent Kormos László kötete nen számítja a szerző hozzávetőlegesen a község kapitalista fejlődését, amelyet újabb fontos számadatokkal, tényekkel egészít ki, bemutatva a falu társadalmi osztályhelyzetét. Jó szolgálatot tesz a szerző akkor is, amikor értő módon feltárja az 1918-as őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság eddig jórészt ismeretlen kunmadarasi eseményeit, s az ellenforradalmi korszak gazdasági, kulturális, egészségügyi és népesedési viszonyait. A felszabadulás utáni évekkel külön fejezet foglalkozik. bizonyítva. hogy a község földművelő népe számára egyetlen út vezethetett csak a fölemelkedéshez; a teimelőszövetkezeti mozgalomban való részvétel. Alapos, gondos munka Kormos László tanulmánykötete, örömmel jegyezzük fel, hogy a könyvet a kunmadarast községi tanács végrehajtó bizottságának anyagi támogatásával jelentette meg. (A Damjanich János Múzeum közleményei, 11—14. pont. Szerkeszti; Kaposvári Gyula. Szolnok 1967.) — ti — Igr is lehet ? Megdöbbenve olvastam a december 2-i Néolanban a Félszázan az ..adósok padján” című., cikket. Felháborító egyes emberek életfelfogása. felelőtlensége. Szinte hihetetlen, amit az újságíró felsorol. Pedig biztosan úgy van. ,.A férj irnizm-Vv, a feleség is vezető állásban van...” — S a havi 120 Ft lakbéren problémásnak. Ismerek olyan családot. ahol a férj és feleség nem keres többet havonta háromezer forintnál. Két kisgyerekük van. Az életet jóformán semmi nélkül kezdték. Bizony, sok mindenük hiányzik mé”. Még*« után elsőként a lakbért villanyszámlát, napközi díját fizetik ki, no meg a vásárolt bútor esedékes részletét törlesztik. A másik „delikvens”, nem tudja befizetni a 90 forintos laktiért a 400 forintos albérlője mellett. D. L. — foglalkozására nézve munkakerülő — 39 havt(!) bérrel tartozik — írták. Akárhogy számolom is — ez több mint három év. Na. nem idézem teljesen a cikket, nem kell ezen pont nekem mérgelődnöm. Mérgelődjön más, illetve rendelje el. hogy 3—4 havi lakbérhátralék esetén minden bírósági herce-hurca nélkül, az IKV kérésére vonja le a munkaadó a bérlőtől a lakbért. B. K. Szolnok Tizenhárom aláírással érkezett Törökszentmiklósról az a panaszos levél, am®iy- ben szóvá tették, hogy a törökszentmiklósi üzemanyagtöltő állomáson a földalatti tartály meghibásodása miatt nem árusítanak háztartási tüzelőolajat, fgy az olajkályha-tulajdo nosok csak munkaidő alatl a gépállomáson szerezhetik be a fűtőanyagot. A panaszt 1967. november 15-i lapszámunkban Be kellene „foltozni” címmel közöltük, amelvre Ter- nyák Benő, az ÁFOR As- ványolajforgalmi Vállalat (Budapest) ieazgatóia válaszolt. Idézünk leveléből: ,,Területileg illetékes tájegységi telepünk még 1966- ban. amikor a szóbanforgó tartály kilyukadt, kérte a Közlekedés- és Postaügvi Minisztériumot, hogy engedélyezze annak kicserélését. A minisztérium a cserét nem engedélyezte, mivel a földalatti tartály a 4-es sz. főútvonal alá nyúlik és a munkálatok a közúti közlekedést zavarták volna. Kénvszermegoldásiként egyeztünk meg a helyi gén- ’ "»Vito állomással, am “Ív a Tempó Ksz bevonásával vállalta a tüzelőéi aj-ellátást addig. amíg az úi üzemanyagtöltő állomás el > Több mint egy évtizedes kutató-gyúj! tő munka eredményét veszi kezébe az ér~ \ deklődő, amikor elolvassa Kormos László > Kunmadaras története című munkáját. A 200 oldalas monográfia a Nagykun- í ság földtörténeti múltjának leírásával kéz. > dödik A honfoglalás törzsi elhelyezkedésének > tárgyalása után a falu őslakóinak életéi ! és a későbbi osztálytagozódást elemzi a > tanulmány. Külön fejezet foglalkozik Kan- ! madaras feudalizmuskorabeli helyzetével. ! Értékes eddig feltáratlan adalékokat ad az ! évszázados török uralom és a Nagykunság | német lovagrendnek történő eladása meg- | ismeréséhez. Különösen számottevő Kor> mos László munkájának a redempcióval > foglalkozó része, a szerző az eddigi jász- ; kun történeti munkákkal szemben az osz- ; tályharrcal összefüggésben tárgyalja a re- ; dempeió, n megváltás éveit és követk»z- ; ményeit. Ez a szemléletmód egyik nagy ; éitéke a tanulmánynak. 1872-ben Kunmadaras nagyközséggé ; alakúit, s 1876-ban Nagy Kun Madaras név ! helyett, Kunmadaras elnevezést kapta. In-
