Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-05 / 287. szám

1967. december 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szürke ló és csuklyás kakas Milyen jó lenne, ha csak az iró fan­táziájában született volna meg az aláb­bi kis történet. Saj­nos. ahogyan mon­dani szoktuk, az „élet produkálta” a sztorit Ezért egy árnyalattal keske­nyebb mosolyra hú­zódik a szám. Ar­ra gondolok: Uram isten, hát ilyenek vagyunk mi embe­rek? Az ingatlankeze­lőhöz olyan pana­szokkal. ügyekkel mennek az ügyfe­lek. hogy az már nem mindennapi. A múltkorában be­állít egv középkorú férfi. Szája szögle­tében két keserű vonás. (Gyomorfe­kélye lehet.) — Kérem, ezt már nem lehet to­vább bírni. — Mit. kedves uram? — érdeklő­dött kedvesen a kartársnő, akinek a szája szögletéber mosoly vibrált. (Biztosan nincs gyomorfekélye.) — öt éve lakom a Ló utcában. — Rendes kis ut­ca. — Rendes??? ön nem tudhatja, mert nem ott lakik. — Mi a panasz a lakásra? — A lakás jé, azzal nincs semmi bajom, de a ló. — Az utcára gondol? — Nem. hanem a lóra. A szemetes kocsi szürke lová­ra. öt év óta min­den reggel az ab­lakom alatt megy el a szemeteskocsi és az egyik ló, a szürke. állandóan benéz az ablakon. Kitartóan és követ­kezetesen. Ebbe be­le lehet ßrülni. (A két ránc szemláto­mást mélyült.) — Tudja mit? Cseréljenek lakást Guzman elvtárssal. Neki a kakas utcá­ban nem tetszik. Itt a címe, egyezzenek meg. Eltelik két hónán és a szürke lótól allergiás flgvfél új­ból bekonorot t. (Szála szögletében a vonások még mé- Ivebbek és keserűb­bek.) — Drága kartárs­nő. az isten szerel­mére. mondia meg, vonatkoz'k-e a osond rendelet a ka­kasokra? — A csendren- d»let...? a ka­kasok...? — haho­ázott. — Miért? — Már napok éta. hajnal fél négykor kelek a szomszéd kakasa mi­att. Valósággal ki­kukorékol az ágy­ból az az átkozott kurafi. Mit ajánl kedvesem, hova forduljak? A kartársnő a lehető legmélyebb gondokba merült, aztán így válaszolt: — Kedves uram! Vegyen egy kevés vastag fekete szö­vetet varrasson belőle egy kis csuk- Ivát és a gazdájá­val húzássá a ka­kas fejére. Akkor nem tudja, majd, ho"v rúkor hajna- lodik. A szürke ló né­zésétől és a kakas kukorékolásától al­lergiás ügvfél arca fel ragvogott és el­rohant A kartárs­nő szája szögleté­be szemmel látha­tó»- két ránc rné- Ivült. (Ta’án kezdő­dő gvomorfekély tünetei.) — bj — Könnyelműség, tapasztalatlanság, fegyelmezetlenség Riasztó jelek a baleseti statisztikában Túrke ve kínt van a vízből A JO VlZ NAGY KINCS. A GYÖGYHATASÜ HÉVÍZ MÉG NAGYOBB. TŰRKEVÉN, TIZENHÁ­ROM VAGY TIZENNÉGY EVVEL EZELŐTT ILYEN TÖRT FELSZÍNRE, AMIKOR AZ OLAJBÁNYÁSZOK SZÉNHIDROGÉN UTÁN KUTATTAK. A BÜZAKA- LASZ TERMELŐSZÖVETKEZET A TÖBB MINT 70 CELSIUS FOK HŐMÉRSÉKLETŰ FORRÁSRA — STRAND ÉS KÁDFÜRDŐT ÉPÍTETT, VALAMINT EGY KÖRÜLBELÜL 2000 NÉGYZETMÉTER ÜVEG- FELÜLETÜ PRIMÖRTELEPET LÉTESÍTETT. I. Özem! baleset következ­tében a megyében nyolcán vesztették életüket az el­múlt évben. A halál torná­cát 1967 január-október között hát ember lépte át Két év leforgása alatt ti­zennégy áldozata volt az üzemi baleseteknek. A sta­tisztika vészjeleket ad le Bicskázás a műhelyben Ä martfűi Tisza Cipő­gyárban Tömeg József biz­tonsági megbízott mondja a következőket — Az utóbbi öt évben —* kivéve 1966-ot — az üzemi balesetek száma fokozato­san emelkedett. Tavaly ok­tóberig 35 sérülés követ­keztében 966, míg az idén 65 miatt 1360 munkanap veszteség érte a vállalatot. — Milyen okra vezeti ezt vissza? — Mindenekelőtt a dol­gozók fegyelmezetlensége, tapasztaltsága okozza a bal­eseteket. Többnyire azok sérülnek meg, akik egy-két éve vannak nálunk, és « munkafogásokat még nem alkalmazzák teljes bizton­sággal. Az Idén ötvennyolc fe­gyelmi büntetést szabtak ki baleset miatt. Ebből negy­ven a munkásokat tizen­nyolc a közvetlen vezetői­ket érintette. i A bűnös könnyelműség példája. „Báli János segéd­munkás téglát dobott le az emeletről, ami Budai Géza fejére esett.” Súlvos fegyelemsértés: „Nagy Pál. az asztalos mű­hely dolgozóia ittasan állt munkába. Az egyengető gyalugép elvágta a kezét.” „Tóth András és Lakatos Sándor tréfálkoztak, késsel ijesztgették egymást, míg­nem az utóbbinak a kar­jába szaladt a penge.” (Az idézetek a Tisza Cioő üzemi lap 1967. augusztusi számaiból valók.) Ingázók a borvidékről A statisztikát böngészve feltűnt hogy az idén 38 borvidékről bejáró mun- . kast ért üzemi baleset Ka­rai László, a szakszervezeti bizottság munkavédelmi felügyelője több évi ta­pasztalatait így összegezte erről: — A vidékiek közül so­kan vállalnak mezőgazda­sági munkát, például szőlő­művelést. Dologidőben nyű- zottan, fáradtan jönnek be. Figyelmetlenebbek, kön­nyelműbben ott felejtik a kezüket, ahol nem kellene. Ä gyár valamennyi mű­helyében van munkavédel­mi őr. Bár, Karai László Ismer­te. hogy a munkavédelmi őrhálózat csak formálisan működik. Sőt, akik meg­megpróbálkoztak élni joga­ikkal. azokra sem hallgat­nak a művezetők. A csákőző műhelyben sok a veszélyes gép. Dauda Pál főművezető: — A balesetek egyik fő forrása a modellváltozások- ból eredő gyáron belüli fluktuáció. A munkások időnként egyik műhelyből átkerülnek a másikba. Ke­resni akarnak, nagy tem­pót diktálnak* holott szo­katlan körülmények között óvatosabbnak kellene len- niök. A formacserélés közben Kiss Lászlóné kez-ét csak­nem összetörte a gép. Több mint egy hétig volt beteg, így történt: — Azon a hétfő reggelen fáradtan, kimerültén jöttem műszakba. Vasárnap reg. géltől késő estig dolgoztam odahaza. Csak akkor van időm a nagymosásra, vasa­lásra. Kengyelről járok, be Hajnali négykor kelek. Idegességemben rossz gom­bot nyomtam meg a gépen. Hatvanöt baleset történt októberig a csdknem hat­ezer embert foglalkoztató gyárban. Minden kilenc- venkettedtk dolgozó megsé­rült az üzemben. Érdemes tüzetesebben megvizsgálni miért nem elég hatékony a megelőző munka, (Folytatjuk) Fábián Péter MA MÁÉ felesleges len­ne kutatni, miért nem sike­rült e vegyes vállalkozás. — A tsz-nek ugyanis csak a primőrtelep kihasználásá­val hozott hasznot a fürdő. Hiszen azért építették a több mint másfél millió fo­rint értékű hőátalakító tor­nyot is, mert a termálvíz az üvegházak melegítő csö­veiben állandó lerakodáso­kat okozna. A primőrtelep azonban nem a legjobb ál­lapotban van. Üj korában is sok vita zajlott körülöt­te, hiszen elég rossz konst­rukciót sikerült vásárolni a szövetkezetnek Évek óta folyik a tár­gyalás a megyei tanács il­letékesei és a termelőszö­vetkezet között a fürdő át­vételéről, illetve átadásáról. Ez abból indult ki, hogy a város vezetői szívesen lát­nák a fürdő fejlesztését. Az idén tavasszal újból tárgyalásra került a sor, ekkor a termelőszövetkezet vezetősége már belement abba, hogy a primőrteleptcl függetlenítse a fürdőt. — A megyei tanács végrehajtó bizottsága kötelezte a szol­noki Fürdő Vállalatot a túr- kevei melegvizű strand át­vételére, mert ebben az esz­tendőben a vállalat több mint egymillió forint fenn­tartási kerettel rendelkezett. A tanács még ebben az esz­tendőben (nagy áldozattal) kifizette volna a szövetke­zetnek a fürdő nettó érté­két, 271 ezer forinot. — A kútnak és a víztoronynak — 1,7 millió forint — az árát 1970 végéig egyenlítet­te volna ki. SAJNOS a több éves hu­zavona után most sem jött létre megállapodás. A szö­vetkezet vezetőinek úgy néz ki. a fürdővel kapcsolatban nincs kialakult álláspontjuk. Az elmúlt kz esztendőben azonban gazdálkodási ne­hézségeik miatt karbantar­tására és fejlesztésére nem tudtak annyit fordítani, amennyi a közönség igé­nyeit kielégítette volna. Valószínű, hogy az elkö­vetkező években is ez lesz a helyzet, mert a fürdő fej­lesztésénél a szövetkezetnek sok minden előbrevaló. — Ezután a megyei tanács végrehajtó bizottsága levet­te a napirendről a túrkevei fürdő ügyét, minden erőfe­szítése, hogy a város és a környék lakóinak jobb für­dési lehetőséget biztosítson, kudarcba fúlladt. Egy nagyon kedvező le­hetőség esett kútba azzal, hogy a Búzakalász vezetői megint meggondolták magu­kat. Ebben az évben ugyan­is lehetőség lett volna a rendkívül jó és magas víz­hőfokú fürdő fejlesztésére, A TÜRKE VEI városgaz­dálkodási vállalat nincs olyan anyagi helyzetben, hogy a fürdőt átvegye és üzemeltesse. Teljesen való­színű, hogy a jövőben a szolnoki Városi tanács mi­után önállóan fog gazdál­kodni, nem fog beleegyezni abba, hogy a Fürdő Vállalat még egyszer kísérletet te­gyen a fürdő átvételére. — Egyébként is, a tanácsok maguk döntik el, hogy a fürdőket milyen formában kívánják majd üzemeltetni. Ha a szövetkezet semmi­képpen nem hajlandó a fel­ajánlott ésszerű megállapo­dásra, miért nem fognak össze a város többi tsz-ei a fürdő korszerűsítésére? Hi­szen Túrkeve szövetkezeti város, lakói a termelőszövet­kezetek dolgozói, elsősorban az ő szórakozásukat, gyó­gyulásukat szolgálná. Egy üvegezett folyosóval és a medence feletti repülő tető­vel nagyszerű téli fürdővé lehetne alakítani, s az öltö­zőt a melegvízzel lehetne fűteni. így azonban — mi­vel a Búzakalásznak más gondjai vannak — marad régi állapotában. Jelenleg inkább tisztasági fürdőnek, mintsem közkedvelt, téli— nyári strand és gyógyfürdő­nek nevezhető. Bognár János Traktorosképző tanfo'yamok a Jászságban A jászberényi járási ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztáya, a gép­javító állomás, valamint a közös gazdaságok szervezé­sében alapfokú traktoros­képző tanfolyamokat szer-> veznek a járásban. A jász­árokszállási Táncsics Tsz- ben a helyi. termelőszövet­kezetek és a jászágói Kó­kai Tsz harmincöt tagja tanul. Ez a tanfolyam teg­nap kezdődött. A Jászberényi Gépjavító Állomáson december 11-én negyvenöt résztvevővel in­dul az alapfokú traktoros­képző tanfolyam. Ennek résztvevőit á város és a já­rás közös gazdaságaiból to­borozták. ' Nyugdíjas kazánfűtőket, portásokat, és zsírzó munkavállalókat keresünk azonnali belépéssel. Jelentkezni lehet: A XVII. sz. Autójavító Vállalat telepén. Szolnok, Száza­dos u. Munkanapokon 7—15 óra között. Vizsgáznak a fémek A fémek tulajdonságainak pontos vizsgálata rendkívül fontos a műszaki fejlesztés és a népgazdaság szempont­jából. Az anyagokat vizsgál­hatják roncsolássa] és ron- csolásmentesen. Az utóbbi néhány évben mindkét terü­leten nagy fejlődés mutat­kozik. A Német Demokratikus Köztársaságban az anyag- vizsgáló gépek építésénél elsősorban a gépek alkal­mazhatóságának körét bőví­tették és a méréstechnikai berendezéseket javították. A csupán egyes vizsgálatok végrehajtására alkalmas gé­pek helyett univerzális gé­peket hoznak piacra. Töké­letesítették a vezérloasztalt. Újszerű mérőadó révén egyetlen mérőelemmel le­het mérni a húzó- és nyo­móerőket is, és a vizsgá­landó darabot, vagy próba­testet húzó- vagy nyomóerő hatásának kitenni. A vizs­gálat önműködően megy végbe és a mért értékek meghatározása automatiku­san történik. Kiegészítő be­rendezés segítségével a gép függőleges helyzetéből víz­szintesbe is elfordítható és ezáltal lehetőség nyílik az alkalmazási terület bővíté­sére. Tengelyvizsgálart ultrahanggal — (MTI foto — László felvétele) Gere Meddig repül a repülőgép? lg és a ciklus újból kezdő­dik. E megoldás révén az egész berendezés úgyszólván automatikusan dolgozik és alig igényel külön kezelő- személyzetet. Az elektrohidraulikus ve­zérlésű gépeket nagyméretű tárgyak kifáradási jelensé­geinek vizsgálatára is fel lehet használni. Érdekes kí­sérlet történt egy repülőgép tényleges élettartamának meghatározására. Korábban a kísérleti re­pülőgépeket homokkal vagy homokzsákokkal, később pe­dig öntöttvasból készült súlyokkal mindaddig foko­zatosan terhelték, amíg a törés be nem következett. Az ilyen nagyméretű pró­badaraboknál a vizsgálóbe­rendezést a vizsgált tárgy köré kellett építeni. Az új berendezés is a kísérleti gép köré épül, és azzal a legkülönbözőbb repülőgépe­ket, valamint könnyű szer­kezetből képzett más nagy­méretű objektumokat, pél­dául sodronykötélpálya ka­binokat is ugyanazoknak a fő elemeknek alkalmazásá­val lehessen vizsgálni. E berendezéssel bármilyen terhelési sorrend előállítható és így a sokféle, egymástól eltérő terhelési módnak a valóságban előforduló sor­rendjét lehet utánozni. A mérés úgy történik, hogy a tényleges repülőtevékenység közben a megfelelő gyorsu­lásmérőkkel és nyúlásmé- rőkkel regisztrált terhelése­ket hosszú lyukszalagon tá­rolják. A programvezérlésű gép elektronikus berendezé­se leolvassa a lyukszalagot és vezérli a hidraulikusan előállított nyomást. Egy má­sik elektronikus szerkezet azt a nyomatéket jelzi, — amellyel a terhelés alatt ál­ló próbadarab új egyensúlyi helyzetét megtarthatja. Ek­kor a lyukszalag továbbha­lad a következő lyukasztás­A lefényképezett ultrahang A roncsol ásmentes anyag- vizsgálat területén főleg az utrahangos vizsgálattal kí­sérleteztek. Az egyik leg­nehezebb probléma a mű­szer által nyújtott informá­ció értékelése, ezért olyan ultrahangos vizsgálati rend­szerrel kísérleteznek, amely az anyag belső szerkezetét vizuális képben is megmu­tatja. A próbatestet egy víz­tartály egyik végéhez helye­zik és az ultrahanghullá­mok a vízen át hatolnak a vizsgálandó anyaghoz. Ez a próbatest saját fizikai jel­lemzőinek (vastagság, össze­tétel, szemcsenagyság) meg­felelően alakítja át a hang­hullámokat. Azok a hang­hullámok, amelyek áthalad­tak a próbatesten, beütköz­nek egy különlegesen kiala­kított ultrahangos képcső­váltóba, amely az ultrahang­képet villamosjelekké ala­kítja és ezeket egy ipari tv képernyőn lehet felfogni. Érdekes berendezést fej­lesztettek ki Csehszlovákiá­ban a gördülőcsapágyak anyagának a vizsgálatára. A cseh vizsgálógép hajtómo­torból, elektronikus lekap­csoló áramkörből, terhelő berendezésből, valamint mechanikus vizsgálókészü­lékből áll. Amikor az acél­darabot a berendezésen át- bocsátják, hallható zaj ész­lelhető. Ha az anyagban va­lami meghibásodás van, a zaj megváltozik. Ezt a vál­tozást az elektronikus le­kapcsolóhely észleli és azonnal megállítja s vizs­gáló-berendezést, mégpedig éppen a hibás helynél; V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom