Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-31 / 308. szám

1967. december 31.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

II

Ideális nő —1967

Ahogyan a költő, a filmrendező, a ruhagyár igazgatója és az olimpiai bajnok látja

Esztendőtől búcsúzva a szokásos ..leltárkészítésnél” nemcsak a főkönyvet nézi át az ember: a sugaras, önfeledt pillanatokra is gondol, az ajándékba kapott mosolyokra, a gondoskodó, vagy vigyázó kézmozdulatokra a homlokon, a gallér félrecsúszott nyakkendőjén — milyen is volt ö, az ideális nő az elmúlt évben.

Álmoda és Pigment

Ügy mondjuk: az elmúlt évben. Mert minden évnek, kornak más és más az ideálja. Jókai még a Névtelen Nőt „Álmodának” nevezi, ő ebben a típusban látta az ideálist- akit egész életünkben keresünk, , de sohasem találunk meg. — csak álmodunk róla. A századforduló lázas, válságokkal teli korának is csinált, hazudott típus volt az ideálja, ahogy akkoriban mondták: „A pigment nő”. A túlzásokat mindenben hajszoló típus: a strandokon (akkor ez még merész dolog volt) vörösre, csokoládéra magát égető (innét a név: pigment) nő. Szép Ernő meg is verselte: ..Augusztus, augusztus/ A lesült' hölgy a gusztus”.

Külsőben is más és más volt az ideálja minden kornak. A XII. század szőke hajú kislábú nőideálját a XIV. században már túlozták is: manapság vérszegénynek mondanák azt a szűkmellű, sápkóros fajtát, amire azt mondták, hogy ez az ideál. A reneszánsz vérbő atmoszférájában kigömbölyödtek, a XVIII. században már apró lábú, finom figurákká rajzolódtak. És milyenek lettek 1967-ben? Mi most nem akarunk „törvényt ülni”. megfellebbezhetetlen szabályt megállapítani. — Nem akarjuk leszögezni: 1967-ben ez és ez volt az ideális nő. Csak arra voltunk kíváncsiak, hogy öt ismert (és gondoljuk: nőket ismerő) férfi mit tartott 1967-ben ideális nőnek;

Aphrodité örök

Kezdjük a költővel. De- vecseri Gábor Kossuth-dí- jas költőnk ezt mondja:

— Konzervatív* vagyok. 1967-ben azt az ideális nőt. akit a görög mitológia annak kinevezett, továbbra is meghagynám „tisztségében”. 1967 és minden idők ideális nője: Aphrodité.

Azon kívül, az ismeretes jótulajdonságain kívül, — amelyek róla a költészetben olvashatók, az a hallatlan előnye is megvan, hogy ki-ki mindig azzal helyettesítheti, akit akkor a legideálisabb nőnek érez.

A színész. Rátonyi Róbert Olaszországban találkozott az ideális nő egy szép vonásával, amelyet egy szóval így fogalmazhatunk meg: az állhatatosság. Így meséli:

Súlya van az éveknek

— Olaszországban. — Triesztben vendégszerepeltünk, amikor az egyik családnál bemutattak egy friss mozgású, kedves kis öreg hölgyet, aki százegy éves volt. Ebéd után a feketénél azzal büszkélkedett — és ezt nem tréfaként, csattanóként mondom —, hogy ő még soha nem csalta meg a férjét. Na most már azt gondolhatnánk. hogy Triesztben én .,a hűséggel” találkoztam. Nem. Ugyanis a néni kifejtette, hogy nem erényességével akar ő hencegni, hanem azzal, hogy ilyen sok év után sem csalta meg az urát, holott minden elszállt év után sokkal nehezebb a hűség. — Igaz ugyan, hogy most harmadik férjével él, aki nálánál negyven évvel fiatalabb, de a lényeg az, hogy minél több évig él valaki együtt, annál nagyobb a próba. Én 1967-ben valóban találkoztam egy jellemvonás megtestesült matuzsálemi korú hordozójával.

A filmrendező — Bacsó Péter, A nyár a hegyen rendezője — ezt mondja:

Aki nyugtalanít

— Én a nőnek, illetve az ember párjának azt a tulajdonságát találtam az elmúlt évben ideálisnak, amellyel munkára, alkotásra, „nyugtalanítja”, hajtja az embert. Ez az ideális nő: a feleségem volt. ö volt az. aki munkámnak, de egész gyarló lényemnek azokat a „rejtett hibáit” is tudta, amiket magamnak sem mertem bevallani. És az ő meglehetősen kellemetlen módján ezeket a

szemembe mondta. Akkor dühös voltam rá, de ilyenkor, mikor az ember szám- bavesz egy évet, nem tarthatok fontosabbnak mást csak őt, áld állandóan a dolgaim felülvizsgálatára serkent, aki soha sem hagy elégedetten nyújtózkodni, aki változásra, hajlékonyságra. türelmetlenségre inspirál, egyszóval: az ifjúságra. Aki átlát rajtam, és mégis kitart mellettem.

Megkerestük azt az embert is, aki a nőket „öltözteti”. A Május 1. Ruhagyár ugyanis minden második nőnek „szab kabátot”, és az egész világra elküldi termékeit. Kovács József, a gyár vezérigazgatója ezeket mondta:

Félszámmal csökkent

— Hatvanhétben, ha tréfásan, de mégis komolyan mondanánk: az ideális nő átlag félszámmal csökkent. Egyre kevesebb ötvenes számozású ruhát, kabátot készítünk, az átlagos, ideális méret a: 48, 46-os számozás lett. Kilóban kifejezve, ez pedig hatvan, hatvanöt kiló. Teltkarcsú lett az ideál, s ez a magyar nőknél nem a .,hoz- záhízást” jelenti, hanem az étkezésben a kis kontrollt: kicsit soványabbak lettek az elmúlt esztendőkben a nők, a párizsi ideál irányába tolódott el a súly és a derékbőség. S mindez nemcsak a ruhagyár vezérigazgatójának szemellenzős szakvéleménye, hanem a férfié is. Ugyanis megválva a nők a felesleges egykét kilótól: szebbek, egészségesebbek lettek.

A verseny-sportoló, a sokszoros olimpiai és világbajnok vízipolós, dr. Kárpáti György így vélekedik 1967 ideális nőjéről.

— Én találkoztam szerencsémre 1967-ben az év ideális nőjével. Gyönyörű. Maneken és fotómodell. — Ennek ellenére derékbősá- ge most 110 centi, s tavalyi súlyánál tíz, tizenkét kilóval több. Persze, hogy tudják kiről van szó: a feleségemről. Első gyerekünket várjuk, mégpedig az új esztendőben, januárban. Így hatvanhét ideális nőjének a kismama típust tartóm. Bármilyen szép is legyen az a nő — még ha maneken, filmsztár is — ha mama lesz, még szebb lesz.

Kőbányai György

Június 19. Dr. Trautmann Rezső építésügyi és város- fejlesztési miniszter látogatása Szolnokon és Karcagon.

Június 28. A tiszamenti Vegyiművekben megkezdte működését a biszulfit-lúg- üzem, amely 2 millió forintos költséggel, saját beruházásból épült.

Július 6. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Szolnok megyébe látogatott.

Július 7. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter látogatása Szolnokon és Karcagon.

Július 9. Átadták a szolnoki MÁV-kórházat. Az ünnepségen részt vett dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Rödöny Károly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója és Szabó Antal, a Vasutas Szakszervezet főtitkára.

Július 9. Az észt grafikai és iparművészeti kiállítás megnyitása Szolnokon.

Július 13—14. Guineái szakszervezeti delegáció látogatott Szolnokra, Martfűre és Szenttamásra.

Július 17—18. Észt delegáció látogatása Szolnok megyében Harold Männik

mezőgazdasági miniszter vezetésével.

Július 19. Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és Bálint József, a Központi Bizottság osztályvezetője látogatást tettek Szolnok megyében.

Július 20. Nagygyűlés Szolnokon Észtország nemzeti ünnepe alkalmából.

Augusztus 17. A KISZ védnökséget vállalt a Tisza II. vízlépcső építése felett

Augusztus 24. A Tisza- parton átadták Szolnok legmagasabb épületét az első tíz emeletes lakóházat.

Augusztus 28—szeptember 2. Barátsági ifjúsági katonatábor Szolnokon.

Augusztus 30. Átadták Szolnokon a Fiumei úti új általános iskolát.

Szeptember 1. A Kilián Repülő Tiszti Iskolát Repülő-Műszaki Főiskolává szervezték át.

Szeptember 2. Czinege Lajos honvédelmi miniszter látogatása a Tisza-ligeti Barátsági ifjúsági katonatáborban.

Szeptember 2. Úszta Gyula altábornagy jelenlétében átadták az MHS új szolnoki székházát.

Szeptember 15. Megalakult a Nagykunsági Mező- gazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége.

Szeptember 16. Űj tiszteket és tiszthelyetteseket avattak a Kilián György Repülő-Műszaki Főiskolán.

Szeptember 25. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára Szolnokra és Martfűre látogatott.

Szeptember 28. Szolnokon megalakult a Középti- szavidéki, Jászsági Mező- gazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége.

Október 1. A KISZ emlékmenete „A 39-es dandár útján”.

Október 4. Üzbég kulturális napok kezdődtek Szolnokon.

Október 22. Kisújszálláson felavatták Ispánky József Arany János szobrát.

Október 31. Diák-emlék- menet a megye helységeiből Szolnokra.

November 5. Díszünnepség a Szigligeti Színházban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából. Pina Frigyes, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője tartott ünnepi beszédet.

i

Száz éves

a Szolnok megyei sajtó

1968 január 5-én, a vidéki magyar újságok akkor már népes családja új taggal szaporodott: megjelent az első Szolnok megyei lap. Rajzos címfején a pusztai gSmeskút körül deleltető pásztorok és két — ágaskodó lovát büszkén

megülő, zsinóros-mentés — jász vitéz feje fölött szi- várványhídként ível át a cím: JÁSZ-KUNSÁG. A rajz alatt — cikomyás. barokkos betűkkel — a lap nacionáléja: „Vegyes tartalmú hetilap”, majd az egyéb tudnivalók;

cikkíró a kérdést tárgyalja. Következetesen természettudományos álláspontja bármelyik ma megírt hasonló tanulmány becsületére válna;

„Szálljunk tehát la a képzelődések régióiból, — a szellemi embert hagyjuk a költőknek: mi pedig vizsgáljuk az anyagot... Aki az emberi szervezetet tüzetesebb tnulmányozása tárgyává akarja tenni. annak szükséges mindenekelőtt tisztába jőni azon igazsággal, hogy az emberi szervezetben semmi relytélyes, semmi csodás nincs. — a szervezetnek minden része anyag, s mint ilyen minden irányban alá van rendelve a természet törvényeinek.’’

Az első szám szépirodalmi rovatában Szász Károly Ábránd című versét és a haladó eszméi miatt mellőzött Tolnai Lajos Két külön világ című hosszabb novellájának e’ső részét közük. A „Különfélék” (hírek) fő helyét áz a két közlemény foglalja el, mely a .jászkunok 48-as eszmékhez való ragaszkodásának tükre: A jászberénvi szabóegylet „jeoyzetkönyvbe hozatta Kossuth Lajos nagy hazánkfiához való ragaszkodását” és a jászkerületi honvédemdet — többek között — Perczel Mórt és Klapka Györgyöt, az 1848- as szabadságharc két tábornokát tiszteletbeli tagjául választotta.

Bár a JÁSZ-KUNSÁG — programjához híven — közvetlenül nem politizált, ' az első számban megkezdett utat folytatva, az 1848-as szabadságharc eszméinek, a haladó polgári gondolatnak. Magyarország gazdasági felvirágoztatásának fáradhatatlan harcosa maradt.

1872 végéig a JÁSZKUNSÁG Szolnok megye egyetlen lapja volt. 1872 végén Bittermann Ede, a „jászkun kerületi nyomdász’’ új lapot indít, JÁSZKUN FIGYELŐ címmel (szerkesztő: T urcsányi

Gyula), amely alig másfél év után, 1874 elején megszűnt. 1873 végén Szolnokon indult ugvancsak másfél évet élő lap KÜLSŐ- SZÓT NŐK címmel (szerkesztő és kiadó: Novák Géza). 1875 és 1876-ban ismét csak a JÁSZ-KUNSÁG Szolnok megye egyetlen lapja. 1877 az első fordulat éve Szolnok megve sajtótörténetében. Egyszerre négy új lap indul: Jászberényben a TKH^L-KÜRT (szerkesztő: Kolosy Lajos, kiadótulajdonos; Bakos István), Szolnokon a JÁSZNAGYKUN-SZOLNOK (szerkesztő és laptulajdonos; Bedő Lajos), Karcagon a KARCZAG és VIDÉKE (szerkesztő; Bohrai Imre) és Mezőtúron Szarvassal közösen a SZARVAST Ü.TSÁG (szerkesztő és kiadó; Sipos Soma), a megve első lapja, a JÁSZ-KUNSÁG 10 évi működés után 1878-ban szűnt meg. (Adatok a korabeli Vasárnapi Űjság évenként megjelenő magyar hírlapszemléje alapján.) 1919-ig több lapot is kiadtak Szolnok megyében, amelyek között na gvon sok volt a kérészéletű, de néhány 10—15. vagy ennél több évfolyamot is megért. Az újabb fordulatot azonban a Szolnok megyei lapok történetében a Tanácsköztársaság hozta. 1919 március végéig ugyanis csak hetilapok jelentek meg a megyében, az első napilap a SZOLNOKI MUNKÁS volt, amelyből — az Országos Széchenyi Könyvtár ..Magyarország időszaki sajtója” című összeállítása szerint — 1919. áorilis 30- ig 36 szám jelent meg.

B .M.

„MEGJELENIK E LAP HETENKÉNT VASÁRNAP EGY ÍVEN, S A KÖZELEBBI VIDÉKEKEN UGYANAKKOR MAR KÉZHEZ IS ADATIK— ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGÉSZ ÉVRE 4 FRT, FÉLÉVRE 2 FRT, NEGYED ÉVRE 1 FRT.

— HIRDETÉSEK ÁRA: 4 HASÄBOS PETITSOR VAGY ANNAK HELYE 5 KR. BÉLYEGDÍJ: MINDEN EGYSZERI HIRDETÉS 30 KR.”

..FELELŐS SZERKESZTŐ: HORVÄTH FARKAS.” „KIADJA: POLGÁRI FERENCZ, NYOMATIK BITTERMANN EDE JÄSZKUN KERÜLETI NYOMDÁSZ GYORSSAJTÖJÄN, JÁSZBERÉNYBEN

A kétha^ábosra tördelt lan első számának első oldalán olvasható:

,.A szerkesztő üdvözlete. Boldog úi-évet Tisztelt Olvasóm! E két szóban kifejeztem mindazon jókat, melyeket — mint bőség szarvából — kiöntve óhajtanék látni a közjó minden hőkeblű pártolóján.”

A cirkalmas, szóvirágos írás a lap keletkezésének körülményeit ismerteti: az 1867-es kiegyezést üdvözli, amely az 1848—49-től számított 18 évi sötétség után végre alkotmányt teremtett. s „minekünk, a Jász- Kun-földnek hozta az alkotmányos ffettel a helm sajtót”, melyet „honfiúi buzgalommal’’ a törvény- hatóság. az értelmiség és a Jászkun kerületek egész népességének összefogása teremtett meg. Az olvasók is segítették előlegezett bizalmukkal az újság megjelentetését. ,.s űzzék el azzal az év hosszán némely unalmas óráikat, — merítsenek belőle — amennyire e lap korlátolt téré engedi — sok hasznost és élvezetest, — s ha sikerillend egyesült igyekezetünknek, e lap minden pártolói, nak némi méltánylását kiérdemelni: ajándékozzanak meg bennünket a legszebb ajándékkal, mit nekünk is ez új év hozhat, állandóan becses bizalmukkal.”

A szerkesztői beköszöntő után a lap programját tűzi ki a szerkesztőség.

November 5. Karcagon felavatták a 450 ágyas új kórházat. Az ünnepségen részt vett dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter.

November 6. Megnyílt az új szolnoki fedettuszoda.

November 10. A szolnoki temetőben díszsírhelyre helyezték Várkonyi Istvánnak, a századforduló agrár- szocialista vezérének hamvait.

November 13. A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadí- tási Front művészegyüttesének vendégszereplése Szolnokon.

November 18. A megye!

pártbizottságon kitüntették a megyében élő internacionalista veteránokat. A kitüntetéseket G. I. Turja- nica, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, Ponomarjov első titkár, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja jelenlétében adták át.

November 30. Jubileumi Napok kezdődtek a jászberényi Tanítóképzőben az intézet fennállásának félévszázados évfordulóján.

December 23. Nyilvános katonai eskütétel Szolnokon.

„Néhány szó lapunkról.’’ (Részletek a programból).

„Országgyűlésünk működését a karzatról nézzük, a karzatnak pedig, mint tud. juk, tetszést, vagy nem-tetszést nyilvánítani nem szabad. így politikai vitába nem elegyedhetünk; de a nyilvánosság megengedvén, országgyűlésünkön tárgyalt közügyeink oly hű leírását adandjuk. hogy abból olvasóink maguk vonhassanak le következtetést. Jelenlegi belügyminiszter úr mondd egykor • »arisztokra- tikusabb demokrata, s demokratikusabb arisztokrata nincs, mint a magyar...« Lapunk czélja ezen defini- tióból az »arisztokratát« le. nyesni, hogy valóságos demokraták maradjunk. ...feladatunknak tekintjük kerületeinkben a szabad szellemet fejleszteni... Józan gazdászati elveket igyekszünk tehát hinteni s meg- gyökeresíteni... Akarjuk kerületeinkben felrázni álmából az ipar és a kereskedelem szellemét... Oda működünk tehát, hogy kerületeinkben a közérdekeltség a nevelés ügye iránt növekedjék. * nevelési rendszerünk lerázza a középkori bilincseket... Egyleteink, intézeteink, melyek szellemi vagy az anyagi emelést céloznák hiányoznak... Szóval... azt akarjuk. hogy lapunk legyen vidéki lap. saját légkörén túl ne csapongjon, kerületeink kebelében működjék a szellemi s anyagi jólétre, s hirdesse a szabadságot, egyenlőséget s testvériséget.”

A maga korában rendkívül haladó program megvalósítását a szerkesztőség mindjárt az első számban elkezd!.

A „Népneveiéi című cikkben ostorozza azokat, akik csak az iskolai nevelést tartják fontosnak, azt is csak szóban, de nem gondolnak arra, hogy a deres, a börtönök középkori állapota. a cselédek sorsa semmivé teszi mindazt a szépet és jót amit a népnevelők a telkekbe oltanak. (Szilády Áron cikke.)

„Alakítsunk gazdasági egyleteket« — hívja fel (Kunsági) cikkében a Jászkun kerületek kisbirtokosait, és létesítsünk mezőgazdaság! szakiskolákat, mert az ésszerű, tudományos gazgazdálkodás a jólét alapja.

Dr. Oláh Gyula: „Embertani vázlatoké címmel tudományos ismeretterjesztő cikksorozatot indít a lapban azzal a célkitűzéssel, hogy az ember ismerje meg saját testét, élettanát, betegségeit Érdemes szósze- rint idézni a sorozat bevezetőjéből a szemléletmódot. amelynek alapján a