Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-31 / 308. szám
1967. december 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Magyarország határát. Vándorlásuk Nyugat felé hamarosan megindult. 1417- ben a német-római birodalomban rendelkezést hoztak megtelepedésük ellen, de 1423-ban Zsigmond király és császár már oltalomlevelet ad nekik birodalma és Magyarország területére. Első csoportjaik 1419-ben Svájcba vetődnek el; 1422- ben Bologna alatt jelennek meg „Andren Dúca d Egit- to” — András, Egyiptom hercege — vezetésével. — 1438-ban Magyarországon át újabb rajaik indulnak el Nyugat- és Észak-Európa felé. Csehországon vonulnak át; részben ezért, részben Zsigmond oltalomlevele okán ragadt rájuk Francia- országban a máig használatos „bohemien” — csehországi nevezet. 1500-ban Jagelló Zsigmond herceg budai szállásán muzsikálnak. 1525-ben Lajos király sport- mulatságának ugyancsak „fáraó” lantosok a muzsikusai. Később, amikor a „törökök kémei” koholt vádjával Európa-szerte üldözték őket, az erdélyi fejedelmek, s a felvidéki Thurzók fogadták őket oltalmukba. 1761-ben Mária Terézia hozott érdekükben menlevelet. Elrendelte a cigány, vagy fáraó gúnynév megszüntetését, s „új paraszt”, „újmagyar”, „újlakos” névvel a megtelepítésüket. z. I. Ponyvatefős ABC a cigányok eredetéről Körülbelül egy esztendeje adtuk hírül olvasóinknak a kunhegyesiek nagy örömét: elkészült az ABC-áruház. A helyi fmsz egy régi épületet — melyet már előzőleg is többször átalakítottak — ismét átalakíttatott, rendbehozatott négyszázezer forintos költséggel. Am! — alig múlt el négy hónap az üzlet megnyitása után, megcsúszott az épület egyik fala Más kivitelező nem lévén, a TÖVÁLL csinálta meg a beton támfalat, potom 40 ezer forintért. Akkor úgy tetszett, minden rendben van. Csakhogy! — az ABC- üzlet vezetője valami okból szeptemberben felment a padlásra, de szaladt is le onnét azon nyomban. Aztán el az fmsz irodára és másnap már megalakult egy építési szakemberekből álló bizottság. Mit látott az üzletvezető a padláson? •,Csupán” annyit, hogy most a csapolásoknál a tetőszerkezet csúszott meg. így mondta ezt el Korvig Antal, a községi tanács építési előadója, aki maga is tagja volt a felülvizsgáló bizottságnak. Nyilvánvalóvá lett, hanyagság történt az átalakítás során. Most utólag derült ki, hogy a többször átalakított épülethez a régi tetőszerkezet nem megfelelő. Az fmsz-nek új tervet kellett csináltatnia, aztán építési engedélyt kérnie, kivitelezőt keresnie, s mindezek tetejébe újabb százezer forintot adni az építésre. A kivitelező ismét a helyi Vegyesipari Ktsz. amely korábban az átalakítást is csinálta. A munkások hozzákezdtek még novemberben a tetőépítéshez. A szerződés szerint december 31-én kellett volna átadniok a kész munkát. Ám az a „lendületes tempó”, ahogyan dolgoznak, azt ígéri, hogy még január végére sem lesznek meg. Pedig azt a munkát két hét alatt el lehetett volna végezni. No, de sebaj! Szerencsére van még ponyva Kunhegyesen, azzal borították le az áruház épületének tetejét. Ki a felelős azért, hogy mintegy egy esztendő leforgása alatt kétszer kellett javítani egy korábban maid félmilliós értékben felúiított épületet, hogy újabb jelentős kiadásai vannak emiatt az fmsz- nek? Ezt megállapítani nem a mi feladatunk. — Egy bizonyos: az ilyen esetek nem vallanak körültekintő. lelkiismeretes munkára és gazdálkodásra^ V. V. Régente Európa-szerte az volt a hiedelem, hogy a cigány nép Egyiptomból ered. Így is ragadt rájuk nálunk a középkorban a fáraó-nevezet. Nyugaton a gipsy-név. Különösképpen, anélkül, hogy erről nyugati nyelvészek értesültek volna, magyar ember, a leydeni egyetemen végzett Vályi István, — később Duna- almás református papja — volt az első, aki a cigányság indiai eredetét helyesen felismerte. Vályi István ugyanis — mint azt 1763-ban feljegyezték — Leydenben több hindosztá- ni, pontosabban malaoári diákkal barátkozott össze. Nyelvüknek ekkor ezernél több szavát jegyezte fel. Később — hazajövet ’ Magyarországra — győri cigányoknak olvasta fel szójegyzékét A győri cigányok — nagy meglepetésre — e hindosztáni, malabári szójegyzék szavait megértették! Ma már a nyelvtudomány közhelye az, hogy mind a cigány nép, mind annak nyelve indiai árja eredetű. Legközelebbi rokona Északnyugat-India szindhi és kasir nyelvjárásai. Maga a cigányság — írott adataink szerint — pontosan 550 évvel ezelőtt, a török szorítása elől menékül- ve, a bizánci birodalom délkeleti vidékeiről jövet, 1415—1417, körül lépte át ELKGVZÉSI GVORO A ZÁLOGBAN — Nem lehetne kapni ötven forinttal többet? Hiszen majdnem teljesen új, nézze csak jól meg... — Mindegy nekem, hogy mennyire becsüli fel, csak adjon valami pénzt érte... — Mondja, nem kell túl sok kamatot fizetni utána? Nagy a forgalom a szolnoki zálogházban, főijük az alkudozás, Varró Sándorné becsüs azonban határozottan mérlegel. A pulton túl már nem lát, őt csak a felkínált áruk érdeklik. Bizományi áron számol, a zálogtulajdonos készpénzben a felét kapja meg. Most egy fiatalember következik. A becsüs ismerősként kérdezi: Nos, meggondolta? Elég lesz háromszáz forint érte? S a következő pillanatban a kis táskarádió, amitől fiatal gazdája bizony nehezen szabadul meg. már a raktárba megy. Hiába, kell a pénz szilveszterre. Fizetés csak harmadikán lesz... Régi ismerős a házaspár A raktárban már mozogni sem lehet. Öltönyök, kosztümök garmadában sorakoznak, több mint nyolcvan étkészlet, hatvan táskarádió, kétszázötven fényképezőgép került letétbe. A két páncélszekrény is megtelt Ilyenkor, az óév utolsó napján bizony sok mindentől megválnak az emberek. Az évenként precíz pontossággal szilveszter előtti napon visszatérő fiatal házaspárt már szinte rokoni ismeretséggel fogadják. Pedig csak annyit tudnak róluk, hogy valahonnan vidékről jönnek. A zálogcédula csak egy hatjegyű számot tartalmaz, a név. a lakcím, a foglalkozás sehol sincs feltüntetve. — Mikor megesküdtünk — már öt éve — olyan fogadalmat is tettünk egymásnak, hogy évente egyszer, szilveszterkor „szabadok” leszünk! Ilvenkor mind a ketten beadjuk a jegygyűrűnket... Hosszú a sor, de van, aki itt sem veszi észre. Irhabundás hölgy libben az üzletbe. — Jaj, kérem, sietnem kell. Hoztam egy színházi látcsövet, tudja, szilveszterkor úgysem használjuk ezt... S száz forinttal a kézben már rohan is, hogy azért két üveg pezsgőt vegyen. A kamasz E ajánul vigyorog — Hó vége van, a fizetést bezzeg nem adják előre. Már minden üres üveget visszaváltottam, dehát nagy lesz a vendégsereg, mindenre kell... — Futtában mondja ezt. Ügy látszik, valóban igaz a közmondás: akinél több fut be, több is megy el! A jólét páros a könnyelműséggel! Változik a szín. Az egyébként csendes üzlet megtelik robajjal. Egy jól öltözött apa cipeli a pulthoz a 16 éves fiacskáját. Lobogtatja a zálogcédulát és majd szétpukkad dühében: — Hogy merték átvenni a borotvakészülékem tőle. Hát nem kiemelte a szekrényből, hogy a házibulira pénzt szerezzen? Adják vissza azonnal, kérem! A fiú kissé kajánul vigyorog, de mikor megszólítom, megijed: csak ki ne írjam a nevét az újságba! Már sírna is, de röstellné az apja előtt. A sorban kevésbé és jól öltözöttek, fiatalabbak és idősebbek is állnak. Az ünnep úgy látszik, sok helyen gondot jelent. Egy 'sötétbarnaruhás nénike karórát ad át, megkapja a pénzt, de egyben zálogcédulát is elővesz S a visszakapott áruval újból beáll a sorba. Érdekes. ' — Megfizettem a kamatot, s újból beadom az egészet, kell a pénz, abból soha sincs elég, kérem... — Százszor inkább ide jövök, mint a szomszédba, mert itt nem pletykálkodnak... Melegít a cédula a mellényben Mint megtudom, a raktárban jelenleg is több mint 180—200 tétel vár gazdára, mert lejárt a hathónapos kölcsönzési határidő. Ha nem jelentkezik a tulajdonos, a bizományi áruházban értékesítik, s az árkülönbözetet öt éven belül bármikor felveheti a zálogjegy felmutatója. A sok csak nem akar fogyni. Nincs még ebédszünet sem. Kell a pénz, hogy még időben vásárolni lehessen. A zálogkiváltás ilyenkor csak „fehér holló” ritkaságszámba megy. A szilvesztert gondtalanul akarják végigmulatni az emberek. De a hatjegyű zálogcédula azért szorít a mellény zsebben... P. S. mérleg: aranyérmes trófea Az elmúlt ősz méltán került a vadász-krónikák aranylapjaira: elsősorban a sz&rvasagancs-„termés” kimagasló minős ige révén. A trófeák közül több erősen megközelítette a néhány éve Jugoszláviában, a Drá- va-vidékén zsákmányolt világrekorder értikszintjét. Jellemző, hogy míg az utóbbi öt év alatt a magyar vadászterületek általában 28—32 aranyérmes szarvasbika-trófeát adtak, 1967-ben már 36-ot minősített a bíráló bizottság arányérmesnek. A gyors javulás főleg a bikák céltudatos. egyedi válogatásának, a helyes ivararány kialakításának eredménye. Hasonlóan jó az őzbak- és dámbika-vadászatok mérlege. A magyar vadgazdálkodás egyik legnagyobb érdeme. hogy az Európa-szerte kiveszőiéiben levő óriás vadmadarat, a nagyvadnak számító és csak golyóval lőhető túzokot sikerült átmenteni a korszerű gazdálkodási viszonyok közé. Az 1967-es vadszámlálás szerint az 50-es évek néhány százas túzokállománya 3100 fölé nőtt. És a régi vadászhagyományok szerint a vérbeli vadász csak akkor kapja meg igazi rangját, ha a gyűjteményében legalább egy túzok-kakas trófea található. Bolondos állatképek Kíváncsi kutya Veszedelmes szarvak I Várhatóan nem nem (ess sxiiíkség védet mi készültség e!rendelés re A Tisza és a Körösök vízgyűjtő területén lehulló! 1 csapadék a Tiszán és a Körösökön egy kisebb árhullám levonulását idézte elő. A Tiszán ezért szükségessé vált a tiszalöki duz- zrs-tás átmeneti megszüntetése is. Az elmúlt napok igen alacsony vízállása után a Kczéptiszavidóki Vízügyi Tfazgaíóság területére eső Tis”a szakaszon is megtelt a meder. Az előrejelzés szerint ez az árhullám ameny- nyi.K°n ú’abb jelentős csapadék nem esik, Szolnokon n^m haladja meg a 6C0 centiméteres vízállást. Az igazgatóság a mecvei tanácsot és az érdekelt vízgazdálkodási társulatokat az árhuPám levonulásáról ékesítette, hogy a hullámtéren maradt anyagokat, eszközöket időben ki tudják hordani. A Hármas-Körösön levonuló árhullám te*ő7ése még nem érte cl a Középtiszavidéki Vízügyi T^azgatósáf területét. S mivel a felső szakaszok apadnak ős úiabb csapadékról sincs jelzés, ár- véde’mi készültség .elrendelésére itt sem lesz szükség. Wégv köz? ég lakóinak pénzét őrzik az abádsza- lóki takarék- szövetkezetben Kilenc éve alakult rneg az abádszalóki takarékszövetkezet. Azóta kirendeltséget létesített Tiszader- zsen, de kiterjed Tiszabura és Pusztataskony községekre is hatóköre. A szövetkezetnek jelenleg mintegy ezernyolcszáz tagja van. Az utóbbi években több mint két és félezer embernek kölcsönzött építésre, közszükségleti cikkek vásárlására. így csupán áru- vásárlási kölcsönt adtak 33 televízióra, 17 mosógépre, 9 hűtőszekrényre. Magyar tudós PAPÍRIPARI VÄLLALAT Szolnoki Papírgyára azonnali belépés mellett férfi segédmunkásokat lakatos és mechanikai vagy hőtechnikai műszerészeket alkalmaz. Jelentkezés: Papírgyár Szolnok, Vöröshadsereg út 8—12. sHjinini!