Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-30 / 307. szám
1967. december 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Aláírták az erdőgazdaság alkotmányát Kétsxás javaslat a kollektív szerződénhez „Papírháború" Antal Erzsi ellen Két és fél hónap „termése” 32 ügyirat. Kérelmek, tanúvallomások, egy ív tele aláírásokkal, fellebbezés, elutasítás« meg miegymás. A sok irat egy fodrász szakmunkástanuló szerződésének felbontása, illetve a szerződés fenntartása érdekében készült és készül szívós kitartással. — Azt javaslom, pufajkát ne adjunk ruha járandóságként, úgysem használja senki. — De igenis adjunk. A pufajkát tudják legjobban kihasználni télen az erdészek. — Elvtársak, minden szót rágjunk meg. Ez a szerződés szentírás lesz. minden betűjét számonkérhetik a. dolgozók. Éles, hosszú vita. Pedig ez már csupán az utolsó simítás. A Szolnok megyei Erdőgazdaság szakszervezeti tanácsa azért ült össze, az aláírás előtti utolsó pillanatban még pontosítsa a kollektív szerződést, amelyet erdészetenként, üzemenként már megvitattak a munkások, s nagyrészét módosították is. A szerződéskötés minden erdőgazdasági dolgozó legA Tisza Cipőgyárban két éve alakult a Csökkent Munkaképességűekkel Foglalkozó Vállalati Bizottság. A megye legnagyobb köny- nyűipari üzemében sok gondot okoz a több száz csökkent munkaképességű megfelelő foglalkoztatása Becsületére legyen azon- baa,„ mondva a„ dr. &eji- tay Mártonból, Ondrik János , munkaerőgazdálko- dási osztályvezetőből és a szakszervezet képviselőjéből, Karai Józsefből álló vállalati bizottság nagyon lelkiismeretesen és humánusan oldja meg e nehéz feladatot. Szerencsés a bizottság összetétele i3, mert a munkaerőgazda személyében a munkahelyek tökéletes ismerője áll a kis kollektíva rendelkezésére. A csökkent munkaképességűek ezért — néhány notórius elégedetlenkedőt kivéve — elégedettek, a lehető legjobban „testhez szabott” munkájukkal. B. J.-nét az irattárban találtuk. Szőke, törékeny asszony, de 17 évet húzott le a futószalag mellett Mielőtt az irattárba került, 1450 forint volt a keresete. Mivel már elvégezte az irattárosi tanfolyamot, remélhető, hamarosan eléri azt az összeget, amit betegsége előtt keresett. Betegség? B. J.-né végigjárta az ország egészségügyi szaktekintélyeit, de szervi elváltozást nem találtak nála. Mégis, ha reggel belépett a gyárkapun, elhagyta az ereje, úgy érezte magát, mint az elítélt, akit kivégezni visznek. — Most jókedvű, visszatért életkedve is. Megtalálta a helyét. Fontos dolog megtalálni a megfelelő munkahelyet. Erre az üzemorvos néhány példát is elmondott. Vannak olyan dolgozók a gyárban, akiknek kínszenvedés, amit csinálni kell. Ha meglátják a művezetőt, sírnak, idegileg tönkremennek. Egy másik munkahelyen pedig vidáman, nagy akarással dolgoznak. Itt merül fel a munkaalkalmassági vizsgálatok szükségessége, amely még a mindennél nagyobb megterhelést jelentő futószalagtermelésnél sem megoldott. Sokszor — főleg a fiatal szakmunkástanulók felvételénél — a legelemibb alkalmassági követelmények elmulasztása miatt személyesebb ügye volt az utóbbi hónapokban az erdőgazdaságnál. Azt hiszem eléggé bizonyítja: a tervezet vitájában kétszázan kértek szót, adtak javaslatot, kértek változtatást. — Még szeptemberben hét munkabizottság huszonnyolc tagja látott hozzá a gazdaságnál a vállalati munkatörvénykönyv szövegezéséhez. Mikor elkészült, vitára bocsátották megye- szerte a munkahelyeken. Nagy volt az érdeklődés. Afelől nem is lehet kétség, alapos munka ez. S nagy munka is. A kollektív szerződés több mint 100 oldalt tölt meg. A próbaidő Január 1-től kezdve az erdőgazdaság alkotmánya. Érdemes belelapozni. Mindeleve növelik a csökkent munkaképességűek amúgy is nagy táborát. A jelenlegi gazdaságirányítási rendszerben nem okozott túlságosan nagy gondot a vállalatnak a csaknem hétszáz csökkent munkaképességű dolgozó foglalkoztatása. Előfordultak olyan esetek is, hogy a munkás jogtalan kövételőd- zésének engedve szükségtelen munkahelyeket, beosztásokat keráltak. A sok improduktív személy bére jelenleg még nem érinti közvetlenül a gyár kollektíváját. A jövőben azonban változni fog a helyzet, hiszen a csoportok jövedelme a tagok munkájától fog függni. Természetesen a jelenlegi túlzott elnézés nem tartható már huzamosan. Gondolni kell arra. hogy a csökkent munkaképességűek is, a lehetőségekhez képest maximális hasznot hajtó munkát végezzenek. Arról egyáltalán nincs szó, - hogy a munkában megrokkant embereket félredobják, mellőzzék a gyár vezetői. Arról azonban beszélni kell, hogy a nyűglő- dőket, a kérés munkát és a sok pénzt kedvelőket jobb belátásra bírják. Ez elsősorban a vállalati bizottságra fog hárulni. A forradalmi munkás-paraszt kormány máris meghozta rendeletét, mely a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezéséről szól. E szerint — ahol eddig még nem működött — legkésőbb 1967. december 31-ig meg kell szervezni a vállalati bizottságokat. A rendelet kiterjed az új helyzetre és figyelembe veszi a megváltozó körülményeket, s az új mechanizmusban is módot ad a csökkent munkaképességűek felkarolására, foglalkoztatására — természetesen az ésszerű gazdasági követelmények határain belül és a sokszor károsan túltengő érzelmek csökkentesével. Az a dolgozó, aki fizikai erejének csökkenését és rokkantságát nem haszonlesésre, munka nélküli pénzszerzésre használja, hanem egészségi állapotához mérten kamatoztatja képességeit, továbbra is erkölcsileg és anyagilag megbecsült tagja lesz a gyári kollektívának.- bj járt a vezető rész rögzíti, milyen termelési feladat vár erre az üzemre 1968- ban. Külön részletezi exportfeladataikat. Kimondja, az erdőgazdaság minden alkalmazottjának kötelessége e célért dolgozni. S hogyan lehgt erdőgazdasági dolgozó valaki? A kollektív szerződés szerint a gazdaság próbaidőt töltethet ki a jelentkezőkkel. Munkaköröktől függően három hónapot is, tizenöt napot is. A munkás felvétele nem percnyi döntéstől függ, de elbocsátása sem. Az erdőgazdasági dolgozók ugyanis védettséget élveznek, ha a törzsgárdajel- vény arany, vagy ezüst fokozatának, a kiváló dolgozó jelvénynek vagy kormánykitüntetésnek. illetve arany vagy ezüst szocialista brigádtag jelvény tulajdonosai. Nekik a vállalat csak rendkívüli esetben, — vagy fegyelmi vétség címén mondhat fel. A túlóra A szerződés rögzíti, túlmunkát csak az igazgató rendelkezése alapján, csak a szakszervezeti bizottság hozzájárulásával lehet elrendelni. S csak úgy, ha előtte 48 órával értesítik a dolgozót Kivéve természetesen a rendkívüli — baleset, elemi csapás — eseményt. De egyáltalán nem lehet túlóráztatni a terhes nőket, a 16 éven aluli fiatalokat, vagy azt az asz- szonyt, aki 6 évnél fiatalabb gyermeket nevel. — Ugyanúgy felsorolja a szerződés, kiket nem lehet éjszakai munkára beosztani. Taglalja a ,,szabadsággazdálkodást” is. É szerint az erdészetvezetőket, a csoportvezetőket a titkárnőt 6 nap pótszabadság illeti meg évi járandóságán felül. De bárkinek, aki kitűnik a munkában, 12 napig terjedhető jutalomszabadságot is adhat az igazgató a szak- szervezet egyetértésével. Az erdőgazdaságiak kollektív szerződésében oldalak sorolják az alkalmazottak jogait, Nem kevesebb része a kötelességeket sem. A legfőbb kötelem, úgy dolgozni, hogy minél nagyobb legven a vállalati nyereség. Ki is mondia a szerződés, az az erdészet, amely legalább nem önfenntartó. nem kanhat nyereségrészesedést. Ennek az égy mondatnak nagyon nagv jelentősége van. Máris jónéhány erdészetet — mint a jászberényit is — arra indította, foglalkozzék libahizlalással, virágmag, fekete ribizli termesztésének gondolatával. — F-ek ugyan melléktermék számba mennek az erdészeteknél. de sok pénzt jelenthetnek Határoztak a nyereségrészesedés szétosztásának mikéntiéről is. Lényeges a törzsgárdisták megbecsülése. A hűségjutalom öt évenként 5 százalékos iövedelememelkedést jelent. Három nan és életbelép Van a szerződésnek egv függeléke, amely a fizetési, a bérszabálvzatot tartalmazza. Kinek milyen munkáért. mennyi pénz jár 1968-ban. Csak 1968-ban, mert a szerződést egy évre kötötték meg. Jövőre a tapasztalatok szerint újra átdolgozzák. — Példaszerű, precíz munka az erdőgazdaságiak kollektív szerződése. Jó lenne, minél több mindent felsorolni belőle. De erre nincs terjedelem. S különben is. a gyakorlat dönt majd róla. Már pár nap múlva életbe lép. B. L. Kenyey Zoltánná kisújszállási női fodrász, magánkisiparos 1966, július 29. én szerződtette Antal Erzsébetet, aki előtte egy évig már bejárt az üzletbe, és ismerkedett a szakmával. A választás jól sikerült, mert a kislánynak nemcsak nagyszerű érzéke volt a női hajak bodorításához, hanem feladatát nagy ambícióval is végezte. A jó tulajdonságok szerencsés találkozásának tekinthető az is. amit a 625. számú Ipari Szakmunkásképző Iskola igazgatója mond Antal Erzsébetről. Szerinte a másodéves tanuló iskolai tanulmányaiban is jó eredményt; ért el. Magatartása ellen semmi kifogás nem volt. A kitűnő rendű tanuló nagyon jó hatással van az osztálytársaira is. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy nem földre- szállt angyal Erzsiké. Nagyon is földi lény, telve a 17—18 évesekre jellemző tulajdonságokkal. Ezek sze. rint életvidám, szereti a táncot és a zenét, kicsit lobbanékony. néha talán meggondolatlan is. De ami rögtön feltűnik rajta: nagyon határozott. Van önálló véleménye, amely mellett ki is tart. Mindent egybevetve, az ilyen Antal Erzsébethez hasonló szakmunkástanulókat szeretik a mesterek. Ezért érthetetlen, hogy Kenyey Zoltánná egyik napról a másikra szabadulni akart a tanulójától. Elő. Zőleg sem szóban, sem írásban nem kifogásolta tanulója szakmai tudását, előrehaladását. valamint magatartását. Az október 10-én kelt szerződésfelbontási kérelmében olyan rendeletre hivatkozik, mely kimondja, hogy a szerződés felbontható. ha a tanulónak olyan egyéni tulajdonságai válnak ismertté, amelynek ismeretében a munkáltató a szerződést nem kötötte volna meg. A 30 éves szakmai gva- korlátára hivatkozó női fodrász szerint Erzsiké önfejű és engedetlen, hazudik. modortalan, hangulat hatása alatt áll. szándékosan kárt okoz és káros hatással van a fiatalabb tanulóra. Szép kis ..bűnlajstrom”. Kenyeyné szerint lehet-e egyáltalán valami pozitív vonást találni Antal Erzsébetben? — Tupírozni tud, de mást semmit — Miért akar megszabadulni Erzsikétől? — Tönkretette az idegeimet. Micsoda teremtés; Az elsőfokú iparhatóság megvizsgálta a szerződésfelbontási kérelemben szereplő indokokat, meghallgatta az érdekelteket és november 17-én a következő határozatot hozta: „A hatóság a kisipari szakmunkásszerződés felbontás, ra vonatkozó kérelmet elutasítja”. Szoboszlai István, a KIOSZ megyei titkára is így nyilatkozott; „1967. november 17-én helyszíni tárgyaláson megállapítást nyert, hogy a tanulószerződés felbontására elfogadható indok nincs. Így ahhoz nem járulok hozzá.” Kenyeyné azonban nem nyugodott bele és jóhiszemű vendégeit is felhasználta. aláírásokat gyűjtetett egy üres papírlapra, melyre csak később gépelt szöveget. Becsapta vendégeit, mert a kért aláírásokra nem azért volt szüksége, hogy iparengedélyének állítólagos bevonását ellenezték. — mint ahogy azt mondta — hanem azért, hogy a tanulólány szerződésének felbontását támogassák. Nem derült ki, hogy a kisújszállási fodrász magánkisiparos miért akar megszabadulni tanulójától. Az biztos, nem a hajánál előrángatott indokok miatt. Kell valami más okának lenni, hogy egyik napról a másikra „kiútálja” az üzletéből. Az igazi indok A TASZSZ közgazdasági munkatársa írja: A Szovjetunió kereskedelme a KGST többi tagországával 1968-ban eléri majd a 10 milliárd rubel rekordértéket. Ezt irányozzák elő az új árucsereforgalmi jegyzőkönyvi megállapodások, amelyeket a Szovjetunió eddig csaknem valamennyi európai szociaazonban homályban maradt. Antal Erzsébet nem érzi magát hibásnak, nem is egyezik bele. hogy a második évben egyszerűen az utcára kerüljön. Tisztességtudó, szorgalmas, ügyeske. zű lány. — általában ez a vélemény róla. Hogyan engedheti meg mégis magának Kenyey Zoltánné, hogy fittyethányva az előírásokra. rendeletekre „papírháborút” kezdjen vélt igaza bizonyítására? Szerencse, hogy a kenderes! ktsz fodrászüzletében megengedik Erzsikének, hogy ott gyakoroljon. Reméljük, a másodfokú iparhatóság jobb belátásra bírja majd az önkényeskedő magánkisiparost. s végeszakad a több hónapja tartó bojkottnak. — bognár — lista országgal aláírt. A Szovjetunió legnagyobb kereskedelmi partnere az új esztendőben továbbra is a Német Demokratikus Köztársaság marad, 2,8 milliárd rubel értékű árucserével. Ez után következik — nagyságrendben — Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária és Magyar- ország. Emberek a pult alatt Gazdaságtanait a sertéshizlalás ? Csaknem tíz forint nyereség kilogrammonként Vannak olyan termelőszövetkezeti vezetők, akik tagadják a sertéstenyésztés és hizlalás gazdaságosságát. Néhányan még az új átvételi árakkal is elégedetlenek. Azt állítják, hogy a kilogrammonként három forinttal felemelt. 22 forintra növelt termelői árakkal sem találják meg számításukat. Arra hivatkoznak, hogy 1968. január elsejétől a takarmányárak is emelkednek. De megfeledkeznek arról, hogy az abrak zömét nem vásárolják, hanem saját gazdaságukban állítják elő. Vajon ki hiszi el, hogy egy mázsa kukoricát 280 forintért termelnek? A hizlalás gazdaságosságát a törökszentmiklósi Rákóczi Tsz példája is igazolja. A 4060 holdas szövetkezetben évenként kétezer sertést hizlalnak, értékesítenek. Egv kiló húst 4.5 —4,6 kilogramm abrakból állítanak elő. — Egy kocától évente 13 malacot választunk le — tájékoztat Gellérfi Lajos főállattenyésztő. — A malacokat 4—5 hónapos korukig süldőztetjük. Sokan elavult módszernek tartják ezt. Pedig a zöld takarmánnyal gazdaságos a malacok felnevelése. A hizlaldából az első falkákat héthónapos. a többit 8—8,5 hónapos korban szállítjuk el. Száztíz kilós átlagsúllyal. A zöld lucerna, takarmányrépa abrakot pótol. Mi nem száraz abrakot, hanem moslékot adunk a jószágoknak. Ezért is alacsonyabb az abrakfelhasználásunk. A Rákóczi Tsz-ben egy kiló sertéshúst tavaly 12.60 forintért állítottak elő. Az idén sem lesz az önköltség magasabb. A gazdaságossáphoz tehát nem fér kétség. A régi átvételi árakkal is nyereségesek voltak. Október 1-től növekedtek a felvásárlási árak. Az utolsó negyedévben az árrendezés 150 ezer forint többletjövedelmet hozott a szövetkezetnek. A takarmány ár emelkedése nincs arányban a sertés felvásárlási árának emelkedésével. Törökszent- miklóson most csaknem tíz forintot keresitek (ez év utolsó három hónapjában) egy kiló sertésen. Január 1 -tői sem sokkal kevesebbet Igaz, a Rákóczi Tsz-nek korszerű hizlaldái vannak. Jövőre a malacnevelőben elletőrácsot, önetetőt és ön- itatót szerelnek fel. A tartási körülmények itt is megváltoznak. A gazdaságosság azonban az embereken, a gondozókon is múlik. A főállattenyésztő mondja: — Nálunk évek óta nem változnak a gondozók. A hizlaldában és a kocaszálláson is öt-öt. gondozó van. Igen lelkiismeretesek. Varjú Sándor már húsz éve dolgozik a hizlaldában. A tsz-ben tíz éve, előtte pedig az állami gazdaságban. Az embereknek minden ötödik napjuk szabad. Váltják egymást. Higgye el, ez is sokat számít. Meg a jó kereset és a prémium is. A Rákóczi Tsz-ben évente 26 ezer— 30 ezer forintot keresnek a gondozók. Ehhez jön még a prémium. A nevelők minden leválasztott malac után 3 forintot, száz malac után pedig egy malacot kapnak természetben. Az idén például 24 malacot vihettek haza. A hizlalókat a takarmány felhasználás alapján premizálják. Minél jobb a daraértékesítés, annál magasabb a prémium összege. Évente 8 ezer—10 ezer forint prémium jár a gondozóknak. A Rákóczi Tsz egyébként hústermelő gazdaság. A szövetkezet árbevételének majdnem felét az állattenyésztés adja. Az idén 160 hízómarhát szállítottak el, 80 százalékát exportra, főként Olaszországba. Ezenkívül 54 ezer csirkét neveltek fel. A közös gazdaság száz hold szántóra vetítve száz mázsa húst ad közfogyasztásra. — m. I. — Rekord árucsereforgalom
