Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-20 / 300. szám

1967. december 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP TV KÉPERNYŐIÉ ELŐTT Platonov szerelmei — cselekvésre képtelen emberek A hét alighanem legje­lentősebb és legrangosabb produkciója, Csehov elfe­ledett, ifjúkori művének magyar televíziós változata volt. Az orosz klasszikus első színpadi kísérletéből Kiss Károly keze nyomán tévédráma született. Üjabb tudósítás a századvégi oros?. vidéki élet tájáról. Az átdolgozás ellenére is talán kevésbé elmélyült és letisztult drámai híradás, de egyes részleteiben így is jellemző és elgondolkozta­tó. A dráma nem egy alko­tó elemében a későbbi nagy Csehov-drámák előképét fedezhetjük fel, s a mű központi alakja. Platonov már vérbeli Csehov-hős. Csehov műveiben nincs semmi olyan, ami a való­ságból hiányoznék — álla­pítja meg Gorkij egyik mű­vét elemezve. A kérlelhe­tetlen társadalmi igazság keresése és ábrázolása a jellemző már első drámai kísérletére is. Platonov tragikus konfliktusában si­került bemutatni a század­végi orosz társadalom leg­főbb bűnét és gyengeségét: a cselekvésre való képte­lenséget. Platonov látja- hogy ebben a világban minden erkölcstelen, mocs­kos és hiábavaló. Szereti az életet is. Arra azonban nincs elég ereje, hogy va­lóban szembenézzen a va­lósággal és új életet, más életet kezdjen Tétlenségre kárhoztatott energiáját a ..szerelembe’’ öli, feltámadt keserűségét konyakkal kö­zömbösíti. Utálja, megveti magát, de képtelen saját sorsának gazdájává válnia. Pedig konfliktusának ez lenne egyedüli megoldása. Ez a felszín alatt dúló lel­ki küzdelem kitűnően „szó­lal meg” Darvas Iván játé­kában. Játékintelligenciája jól érvényesül a szoknya­vadász Platonov jelenetei­ben, drámai ábrázoló kész­sége a tragikus mélységek felvillantásában. Szánal­mas, ahogyan a kisszerűség pányváján tengődik, s meg­rendítő, amikor a „szere­lem” láncait szaggatja kín­jában. Szerelmedről nem mond­ható ugyanez. Nem volt igazán meggyőző sem a tá­bornok szép özvegyének, sem a tüzes ifiasszony­nak a drámája. Mindketten Platonov nadrágjába ka- paszakdva szerettek volna kijutni a vidéki élet mo­csarából, s nem vették ész­re, hogy aki maga is ful- doklik, az aligha segíthet. Sem Bara Margit, sem Tor- dai Teri nem tudták az alak teljességét adni. Já­tékukban elsősorban a sze­relemre éhes nőstény ka­pott nagyobb hangsúlyt. Az Anna iránt szerelemmel terhes, faragatlan muzsik szerepében kiül nőén állt helyt Szirtes Adám. Micsoda unalom, micso­da figurák, micsoda rotha­dás — jegyzi meg fölényes megvetéssel a Párizsból frissen hazaérkezett ifjú Glagoljev. Ennek a társa­dalmi rothadásnak csehovi atmoszféráját kívánták megteremteni az alkotók. Korrekt eszközökkel, talán túlságosan is arra töreked­ve, hogy a drámai töredék minden vázlatos jelét el­tüntessék. Akiknek cselekvés az életelemük Három portré. Az első egy tiszavárkonyi fiatal agronómuslányról készült. A második Jász Dezsőről szólt, a harmadik pedig Molnár Eriket mutatta be a tévé nézőinek. Mindhá­rom más-más elképzelést és megoldást tükröz. Az agronómuslányt mindenna­pi cselekvése közepette is­mertük meg. friss, életízű képekben; Jász Dezső sze­mélyesen vallott, intema- tionalista múltjáról; Mol­nár Erik emberi alakja a kortárs-visszaemlékezések tükrében jelent meg. Egyé­ni arcok és utak. de olyan általános emberi tanulsá­gokkal, melyek mindenkire érvényesek lehetnek Ebből a szempontból különösen meggyőző volt az Európa barrikádjait megjárt Jász Dezső életsummája: Csele- kedd mindig azt, amiben hiszel, s akkor öreg létedre is fiatal maradsz. Fiatalos arcát látva, tisztán csengő férfias hangját hallva alig­ha kételkedhettünk igazá­ban. A több nézőpontból készült, őszinte hangú vé­lemények és emlékezések sorából összeálló kép igaz­nak és teljesnek bizonyult. Röviden Színvonalas slágerfeszti­válunkhoz képest a Buda­pesti Randevú csak néhány kedves arcot ésegy-két is­merős dalt adott. A Vacso­ravendég kellemes szóra­Központi vezetőségi ülés a nyomdász­szakszervezetben Kedden ülést tartott a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszerve­zetének központi vezetősé­ge. Megvitatta a gazdaság- irányítás új módszereinek bevezetésével kapcsolatos feladatokat, majd elfogad­ta a szakszervezet elnök­ségének jövő évi program­ját és az első félévre vo­natkozó munkatervét. koztató perceket hozott. Iróniával átszőtt humora hz igényesebb fajtából va­ló, A Kétszázezer és egy szolnoki közvetítése értéké­ből sokat levont a gyen­gébb minőségű kép és a helyenként torz hang. Si­keresnek mondható a Le­mezalbum Carmen kiadása is; az opera keresztmetsze­tét kaptuk kitűnő tolmá­csolásban. Zavart azonban a rendkívül rosszul játszó énekesek közelképe, a száj­mozgás groteszk aszinkro- nitása a hanggal. Kedves volt és igényesen szórakoz­tatott a Zenekedvelő gye­rekek klubjának karácsonyi foglalkozása. V. M. Változás a gyógyszer- ellenőrzés rendjében Az egészségügyi minisz­ter módosította a gyógy­szerellenőrzés rendjét. Az Országos Közegészségügyi Intézet, amely korábban a gyógyszerellenőrzés köz­ponti szerve volt, a továb­biakban az ember- és ál­latorvoslásban használt szérumok és bakteriológiai természetű védőoltó, gyó­gyító, valamint diagnoszti­kai készítmények minősé­gét ellenőrzi. — Az ember­orvoslásra szolgáló egyéb gyógyszerek ellenőrzésének feladata az Országos Gyógyszerészeti Intézethez került át. A Gyógyszerészeti Inté­zet szakmailag ellenőrzi a gyógyszert előállítók mi­nőségellenőrző tevékenysé­gét, gondoskodik a gyógyí­tásra alkalmatlan gyógy­szereknek a forgalomból való kivonásáról. Megke­resésre minőségi vagy to- xiológiai vizsgálatokat folytat egyes gyógyszerek­kel kapcsolatban. Feladata lesz többek között a gyógy­szerkülönlegességek tárolá­sának és forgalmazásának ellenőrzése. Film az első szovjet diplomatáról Viktor Liszakovics film­rendező Moszkvában „Gim- nasztyorka és frakk” cím­mel filmet forgat Georgij Csicserinnek, a Szovjet- Oroszország első külügyi népbiztosának és a fiatal köztársaság más diploma­táinak életéről és tevé­kenységéről. Csicserin (1872—1936) ré­gi nemesi családból szár­mazott, de szakított osztá­lyával és a forradalmi mozgalomban 1904-től kezdve tevékenyen részt vett. A film forgatóköny­vét Alekszandr Novog- rudszkij és Szemjon Ze- nyin írta. Több takarmány, több hús Krónikus abrakhiánnyal küzd megyénk mezőgazda­sága. Az állattartáshoz, hiz­laláshoz nem elegendő a termelt takarmány. Éven­ként 3,5—4 ezer vagon hi­ányt mutat a takarmány­mérleg — a meglévő állat- állományhoz viszonyítva. Hozzátehetjük, nemcsak Szolnok megyei, hanem or­szágos gond ez. Európa or­szágai között szintén alig van önellátó. A húsfogyasztás igen je­lentősen növekedett. Ser­téshúsból az igényeket egyelőre nem tudjuk kielé­gíteni. Erre azt mondhat­nánk: neveljünk, hizlaljunk több jószágot. Igen, de en­nek korlátái vannak, töb­bek között az abrakhiány. Sokezer vagon takarmányt importálunk évente. Me­gyénk mezőgazdasága min­dig részesült ebből. Az idén is. Ám az import növe'ésé- nek gátat szab az ország anyagi teherbíró képessége. Takarmányhiányunkat te­hát saját erőből a hozamok növelésével kell megolda­nunk. Legfőbb takarmány a kukorica A megye takarmányszük­ségletének nagyobbik há­nyada — 62 százalék — ku­korica. A statisztikai ada­tok érdekes képet mutat­nak a termésátlagok növe­kedéséről. Az 1955—58-as években 11,5 mázsa, 1959— 62 között 14.2 mázsa, 1963— 66 között 17 mázsa volt a kukorica (májusi morzsolt- ban) átlagtermése. Ugyan­ebben az időszakban a ve­tésterület 154 ezer, majd 140 ezer, illetve 131 ezer holdra csökkent. Ám az össztermés mégis növeke­dett. 1955—58 között 174 ezer, 1959—62 között 203 ezer, 1963—66-os években 225 ezer tonna kukorica termett. A termesztésben „forra­dalmi” változást idézett elő a hibridek elterjedése. Ez a termelőszövetkezeti moz­galom fejlődésének idősza­kára — 1958—1960 — esik. Az átlagtermés egycsapásra 20—30 százalékkal növeke­dett. A fejlettebb agrotech­nika, a magasabb szaktu­dás és a hibridfajták ered­ménye ez. Öntözés — műtrágya A köztermesztésben lévő, úgynevezett kétszeres ke­Jognyirbálás A közelmúltban a szajoli ládagyár kommunis­táinak taggyűlésén többek között a kollektív szer­ződés módosított tervezetét is megvitatták... volna. Volna, mert egy legalább ötven oldal terjedel­mű, számtalan jogszabályt és sajátos jellegű in­tézkedést tartalmazó anyagot hallás után érdem­ben megtárgyalni lehetetlen. Ezt többen nyíltan meg is mondták. A szakszervezeti bizottság titkára elmondot­ta, hogy a kollektív szerződés tervezetéből a nagyvállalat vezetősége mindössze egyetlen pél­dányt juttatott az üzemegység háromszáz dolgo­zójának. Ezért csak arra volt lehetőség, hogy a fontosabb fejezeteket felolvassák. Az is kiderült, hogy az ideiglenes tervezetből csak hármat kaptak. Így a dolgozóknak nem volt módjukban, hogy elmélyülten tanulmányozzák azt, mielőtt a termelési tanácskozáson megvitatnák. Most arra kényszerülnek, hogy a szerződés utolsó változatát szétszedjék így mindegyik párt­csoportnak jut legalább néhány oldal belőle, il­letve a brigádok is ilyesformán jutnak majd hozzá. Tény hogy nincs rá határozat, hány példány­ban kell a szerződés tervezetét stencileztetni. De az is tény, hogy a szajoli üzemegység háromszáz dol­gozójának csak egy jutott. Ez az arány pontosan kifejezi, hogy a válla­lat vezetői a kollektív szerződés megkötésének elő­készítése során mennyire tartottak igényt az üzem­egység munkásainak véleményére, javaslataira. F. P. Karácsony története ősi időkre nyúlik vissza. E na­pon ünnepelték az ókor né­pei a téli napfordulót. A legendák arról mesélnek, hogy ekkor született a Napisten, őt köszöntötték a december 25-i ünnepsége­ken, melyet Sol invictus- nak, a győzhetetlen Nap ünnepének mondottak. Időszámításunk negyedik évszázadában erre a napra helyezte a keresztény egy­ház Jézus születésének év­fordulóját. Két évezred alatt a karácsonyi ünnep összefonódott pogány ele­mekkel, ősi népszokások­kal, vallási hagyományok* kai. Ezek közül elmaradha­tatlan a feldíszített fenyő, a karácsonyfa állítása. Mi a németektől vettük át a fenyőfás-ajándékozás szo­kását. 1605-ben bukkannak fel először a németeknél az első karácsonyfák, amelye­ket almával, ostyával, cu­korkával és aranyfüsttel ékesítettek. Minden német gyermek egy kis fenyőfács- kát kapott, amely alá tet­ték a korabeli ajándékokat. HAZÁNKBAN 1828-BaN TALÁLKOZHATUNK előszűr a fenyőfa-állítással, Pod- maniczky Károlyné laká­KARÁCSON*/ KRÓNIKÁJA sán. mint azt fia. Podma- niczky Frigyes „Naplótöre- dék”-eiben meg is örökí­tette az utókor számára; „E mód akkor szenzációt csinált, de általánosan csak az 1840-es években tudott elterjedni---” A karácsonyi ajándéko­zás hagyománya különböző országokban más-más idő­ben vált szokássá. Nyugat­éi? Közép-Európában a ka­rácsonyi ajándékozás ho­nosodott meg, míg a fran­ciáknál és az olaszoknál az újévi megemlékezés alakult ki. Olaszországban nem ál­lítanak fenvőfát, bár kará­csony estéjén ott is ünne­pelnek egy kilenc órakor kezdődő vacsorával, ame­lyet „cenone”-nek hívnak, Itáliában újévkor ajándé­kozzák meg egvmást az emberek úgynevezett „strenna”-val, amint azt már Mátvís királynak el­magyarázták. Karácsony családi ünne- oe nemcsak a palotákat és templomokat látogatta meg, bekopogtatott a szegények zsuptetős kunyhóiba is. A BETLEHEMI KISDED TÖRTÉNETE A magyar paraszt a pásztorokból juhászokat formált, akik körül ott lá­batlankodnak kis bojtárjai, a „három királyok”, akik már nem hasonlítanak a keleti fejedelmekhez. A fa­lusi szegény emberek ősi tréfás játékokat elevení­tettek fel, melyek eredete a sámáni, ázsiai időkre mu­tatnak vissza. A salfai re­gősök gyorsritmusú tánc­cal kergették ki a „rossz szellemet az ünnepváró házból’’. A bajaiak az „Ör­dög és Herodes király” pár­viadalát jelenítették meg. A béke és szeretet ünne­pének szokásai egyes nem­zetek életében jellegzetes ételek készítésében is meg­nyilvánulnak. Az angolok a hagyományos pulvkapecse- nve és pudding fogyasztá­sával ünnepelnek, nálunk elmaradhatatlan a MAKOS- ÉS D1ÓSBE1GL1. ősi karácsonyi csemege ná­lunk a dió, nem csupán mint a karácsonyfa dísze. Régi hagyomány, hogv e napon a gyermekek dióval játszanak. Évszázadok óta költészet és muzsika fonta körül a jászolbölcsőt, mely poéták, festők, muzsikusok örök té­mája lett. forrása meg­számlálhatatlan remekmű­nek. Festők karácsonyi té­májú képeiken hirdetik a békét és szeretetet, s ugyanazzal a nemes művé­szettel rótták hangjegyei­ket papírra a legnagyob­bak: Palestrina, Lasso, Händel. Bach, Beethoven. Mozart, Liszt Ferenc, hogy tanúsítsák karácsonyi mu­zsikájukkal az ünnep esz­méit. A költők, festők, mu­zsikusok örökbecsű kará­csonyt idéző alkotásai mel­lé csatlakoznak yj egvsze- rű emberek leikéből faka­dó néni karácsonyi énekek is — legvenek azok a for­ró délvidék, vagy a fenn- séaes észak népeinek éne­kei —, e dalok a maguk egvszerű, leszűrt tisztasá­gukban méltó kifeiezői az ünnepi hangulatnak. Révész Tibor resztezésű hibrid fajták ho­zamát növelni lehetne, ha az agrotechnikai lehetősé­geket jobban kihasználnák üzemeinkben. A szárazabb években — 1963—64-ben — 14—15 ezer hold kukoricát öntöztek. Ám 20—25 ezer hold öntözésére van lehe­tőség. Az idén egész nyá­ron át nem hullott csapa­dék. Közös gazdaságaink még sem öntöztek megfe­lelően. Mindössze 6—7 ezer hold kukorica kapott mes­terséges csapadékot. Ez is hozzájárult hogy igen ala­csony lett — 14 mázsa — a kukorica átlagtermése me­gyénkben. Közismert, hogy kevés a műtrágyánk. Holdanként! átlagban mindössze 160 ki­logramm műtrágya 'jut. (1970-ben a terv szerint há­rom mázsa lesz.) A kukori­ca azonban alig kap mű­trágyát. A növények mű- trágyázási sorrendjében e fontos takarmánynövény, a tizennegyedik helyen van. Talán 50 kilogrammnyit kap holdanként. A takarmányihányt meg lehetne szüntetni — még a jelenlegi fajtákkal is —, ha a holdankénti átlagter­més 2,7 mázsával növeked­ne. A 20 mázsás megyei át­lagtermés elérése, nem vágyálom. Legjobb közös gazdaságaink még az idén is jóval meghaladták ezt. Ám a hozamok növeléséhez holdanként 3—5 mázsa ve­gyes műtrágya kell. Milyen fajtákat termeljünk Sok szó esik mostanában a fajtakérdésröl. A szak­emberek jelentős része el­avultnak tartja a közter­mesztésben lévő, kétszeres keresztezésű hibrid fajtá­kat. Szinte egyedüli megol­dásnak az egyszeres keresz­tezésű jugoszláv hibrid faj­tákat tartják. Kétségtelen, hogy az SK—1 és az SK—4- es fajták igen magas, 40— 45 mázsás (májusi morzsolt- ban) átlaggal fizettek. Ám az egyszeres keresztezésű magyar fajták — M—590- es, M—530-as, M—620-as — termésátlaga is vetekszik a jugoszláv fajtákéval. Ter­mészetesen akkor, ha ezek is hasonló adagú, 5—6 má­zsa vegyes műtrágyát kap­nak holdanként. Egyébként elképzelhetetlen, hogy olyan nagymennyiségű import ve­tőmagot tudnánk behozni, amellyel fedezni tudnánk a szükségletet. Tehát az itt­hon nemesített intenzív fajták elterjesztése a járha­tó út. Az egyszeres keresztezé­sű hibrid kukorica vetéste­rülete számottevően növek­szik megyénkben is. Az idén a jugoszláv és magyar fajtákból 500 holdon ter­meltek. Igen jó eredmény­nyel. Jövőre 2900 holdon vet­nek magyar és 4 ezer hol­don jugoszláv fajtákat. Az utóbbiból a TÁSZI szállít vetőmagot a tsz-eknek. Az igények rendkívül nagyok, meghaladják a lehetősége­ket. De nincs több vető­mag. Néhány szót a takar­mányfelhasználásról is szól­ni kell. Annál is inkább, mert a gondosabb tárolás­sal, a jobb előkészítéssel, szakszerűbb felhasználással jelentős mennyiségű abra­kot lehetne megtakarítani. Ha megyei átlagban a je­lenlegi öt kiló helyett 4,5 kilogramm takarmányból állítanának elő egy kiló sertéshúst üzemeinkben, a megtakarításból további 15 500 sertést lehetne meg­hizlalni. Ez is elérhető cél. A fogyasztók több húst várnak a mezőgazdaságtól. Az állattartás, hizlalás bő­vítéséhez viszont több ta­karmány kell. E probléma megoldása mezőgazdasági nagyüzemeinkre vár. Máthé László

Next

/
Oldalképek
Tartalom