Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-02 / 285. szám

1967. december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s KOFFER MÚZEUM A Képcsarnok Vállalat mozgó tárlata Jelen pillanatban a Kép­csarnok Vállalat szolnoki Aba Novák termének rak­tárában pihen, s legköze­lebbi útját várja. Két utazás között találtam rá* s azonnal vallatóra fog­tam; mit rejt a szürke koffer? Tartalmából néhány perc alatt kis kiállítás vará­zsolható, eredeti és rep­rodukált művekkel illuszt­rált magyar képzőművé­szeti bemutató. A mellé­kelt magnetofon szalag rö­viden ismerteti a magyar művészetet, és minden al­kotásról külön tájékoztat. Egyszerű, közérthető nyel­ven magyarázza, hogy mi a szép. értékes az egyes művekben. A magyar fes­tészet nagyjainak reprodu­kált alkotásaival kezdődik a kis tárlat. Munkácsy Mi­hály Rőzsehordója az első kép, majd Szinyei Merse Pál jói ismert Majális cí­mű képének reprodukciója, Ferenczy Károly Márciusi estje következik, hogy csak a legismertebb művészeket említsem. Rudnay, Holló- sy, Clatz, Fényes Adolj egy-egy alkotása után a kiállítás megismertet a XX. század modern ma­gyar piktúrájának kiváló mestereivel. Egry József Csontváry, Derkovits egy- egy kiváló munkájával. S a reprodukciókkal alá­festett történeti áttekintés után a bemutató ízelítőt ad a jelen művészetéből. Grafikai lapokkal szerepel­nek a képzőművészetünk kiváló képviselői, többek között Barcsay Jenő. Szász Endre, Gross Arnold. A „Koffer Múzeum” lét­rehozásával a Képcsarnok Vállalat komoly feladatot lát el a képzőművészeti Egy darab jő állapot­ban lévő 2 tonnás Garant tehergépkocsi eladó. Ar megegyezés szerint. — Nagykörűi Haladás Tsz. Gyár- és Gépszerelő Vállalat keres buda­pesti és vidéki szerelé­si területeire lakatos, csőszerelő, hegesztő, ko­vács szakmunkásokat és segédmunkásokat. — A külszolgálatra vonatko­zó összes juttatásokat biztosítjuk. Felvétel esetén útiköltsé­get térítünk. Jelentkezés: Budapest, VI., Paulay E. u. 52. személyzeti osztály. nevelésben. Azokba a ki­sebb községekbe. tanya­központokba viszi el s magyar művészet remekeit ahová eddig egyáltalán nem, vagy csak igen szór­ványosan jutott a képző­művészet. A „hangos” ki­állításnak kettős célja van. Egyrészt némi tájékoztatási nyújt a magyar művé szetről, másrészt felvilágo­sít a Képcsarnok Vállala1 boltjaiban kapható grafi­kákról, művészi reproduk ciókról, iparművészeti tár­gyakról. Ma már igen ke­vés család é] Magyaror­szágon. akik közül ne jár­nának rendszeresen a me­gyeközpontokba. Különösen a fiatalok igénye emelke­dik nemcsak a ruházko­dást. hanem a lakások be rendezését, díszítését ille­tően is. S a Képcsarnok Vállalat terjesztőinek mun­kája, s ez a kis vándorki­állítás is azt a célt szol­gálja, hogy felhívja a fi­gyelmet a kapható művé­szi cikkekre. ETVik igen hatásos módszere ez a vidéki vásárokon még mindig árusított giccsek ki szorításának. Körülbelül tíz hasonló mozgó kiállítás működik a? ország különböző területén. Pécs, Szeged, Debrecen, £ más nagvobb városok irá­nyításával. A szolnoki Abs Novák terem megnyitása­kor Török Béla. a Kép­csarnok Vállalat igazgatója adta át a „Koffer Múzeu­mot” a szólnék megvei ta­nács művelődési osztályá­nak, hogy rendszeres ván­doroltatásával segítsék a lakosság képzőművészeti nevelését, s propagálják a Képcsarnok anvagát. Azóta sok helvet bejárt a ..Koffer Múzeum”. Kél hétig van egy helvséeben, aztán utazik tovább. Mű­velődési házak, tanyaköz­pontok hívását várja, hogy segítsen kulturális munká­jukban, s a legkisebb ta­nyán is érdeklődést keltsen a magyar képzőművészet iránt. Egri Mária OTVENEV HÉTKÖZNAPJAI EPIZÓDOK A TANÍTÓKÉPZŐ ÉLETÉBŐL ötven évvel ezelőtt szin­te titokban zajlott a jász­berényi tanítóképző szer­vezése. A Jászberényi Új­ság még 1917. szeptember 16-án is így ír erről: „Azt susogják a városban, hogy nálunk tanítóképző lesz. Mivelünk idáig nem közöl­tek az intéző körök semmit sem. Ezért megírunk belő­le annyit: ha lenne, jó len­ne, mert ez is kultúrát je­lentene.” A város öt hold és 371 négyszögöl területet bocsá­tott a képző rendelkezésé­re. Igaz, gidres-gödrüs. vi­zenyős: terület volt az, mégis bázisául szolgált az intézetnek. 2. A minisztérium a „Mor­gó iskolát” jelölte ki a kép­ző ideiglenes helyéül. Azok­ban a napokban kórház volt ott. Előbb a betegeket kel­lett más helyre szállítani, s fertőtleníteni az épületet. Az első intemátus be­rendezési tárgyait úgy sze­degették össze. Az eperjesi tanítóképző adott például öt ruhaszekrényt, a győri tíz mozsdóállványt, a sáros­pataki harmincöt széket. A jubileum alkalmából több kiállítás nyílt a képzőben. Képünkön az intézet növendékei a politechnikai munkákat szemlélik. (Foto: Nagy Zs.) „A nyelv” című könyv szerzői: dr. Balogh Károly egyetemi tanár, a Szájse­bészeti Klinika ny. igazga­tója és dr. Lelkes Kornél főorvos, a Szájsebészeti Klinika adjunktusa. Erről a témáról tudományos könyv eddig még nem je­lent meg sem magyar, sem más európai nyelven. Ezért érthető a nagy érdeklő­dés, hiszen már a német, az angol és a francia nyel­vű kiadásról tárgyalnak. A nyelv betegségeiről nyilatkozik dr. Balogh Károly professzor Öröm az ajándékom KERÁMIA- DlSZMÜT, KOZMETIKAI CIKKEKET, KÖNYVET, — CSOKOLÁDÉT A szövetkezeti boltból Ebből az alkalomból dr. Balogh Károly professzor nyilatkozott az oly ritkán tárgyalt — de népegész­ségügyi szempontból fontos — kérdésről, a nyelv be­tegségeiről. — A nyelv az emberi test rendkívül fontos szer­ve — mondotta. — Tevé­kenyen részt vesz a rágás­ban és falatképzésben, amit az emésztés bevezető aktusának tekintünk. Rágás közben az ételrészeket a fogak rágófelszínei közé tolja, ezáltal gondoskodik az ételek felaprításáról, majd a felaprított és nyál­lal összekevert részeket nyelésre alkalmas falattá formálja. A nyelv a tagolt beszéd szerve is. Döntően fontos szerepe van az íz­érzésben: az ízlelő bimbók a nyelv felületén vannak és ezek révén a négy alap­ízt: édeset, sósat, sava­nyút. keserűt érzékeljük és elkülönítjük. — Sokan naponként tü­körben nézik a nyelvüket, s ijesztőnek találják, ha lepedékes A nyelvlepedck- nek helyi és általános okai szív, vese, bőrbetegségek stb. lehetnek. Helyi ok például a nyelv öntisztulá- lásának a hiánya. Az ön­tisztulást főként a rágás, a szilárd táplálék dörzsölő hatása idézi elő. Fokozott lenedé kképsődés követke­zik be lázas állapotban, vagy csak folyékony táp­lálkozás esetén, de a nyál- elválasztás csökkenése is okozhat lepedéklcépződést, valamint az édességek bő­séges fonv''sr*ása. A nyelv- lepedék be sűrűsödött nyál­ból, elszarusodott hámsej­tekből. baktériumokból, gombákból és ételpépből áll. Függetlenül attól, hogy mi idézi elő, mindig kó­ros jelenség: zavarja az íz­érzést, étvágytalanságot és kellemetlen szájszagot okoz. A gondos szájápo­lás. meleg sósvízes száj­öblögetés gátolja a lepe- dékképzödést. Célszerű, ha a nyelvlepedékeket eltá­volítjuk: vizes fogkefével, vagy nedves vászondarab­kával többször letöröljük a nyelv felszínét. Ennek előnye, hogy megjavul az ízérzés, és fokozódik az étvágy, jobb lesz a száj öntisztulása, a kellemetlen szájszag megszűnik. — Miután a szájban ke­letkező elváltozásokkal leggyakrabban a fogorvost keresi fel a beteg, az első vizsgáló orvos felelősségét elsősorban a fogorvos vi­seli. Klinikai tapasztala­tok azt mutatják. hogy a nyelvégéssel és nyeivfáj- dalommal jelentkező beteg fő panasza a ráktól való félelem. — A tapasztalat szerint a tisztántartott, mechani­kus irritációktól mentes szájnyállcahártyán, illetve nyelven rákos elváltozás nem szokott keletkezni. Az alkohol, nikotin, szifilisz a múltban fontos szerepet játszott a rák keletkezésé­ben. Hazánkban szifilisz ma már alig fordul elő az alkoholfogyasztás ellen megindult a harc. de még hátra van a dohányzás ká­ros hatásának felszámolása. Halácsi Dezső huszas években, mint a ta­nítóképzésnek. — A helyi méntelep néhány felesleges helyiségét ugyanis csak az­zal a feltétellel engedte át a minisztérium a hely­hiánnyal küzdő tanítókép­zőnek, hogy felszólítására bármikor 12 óra alaitt ki­ürítik azokat. A létbizonytalanság, az elhelyezési gond tizenhá­rom évig nehezítette a munkát. A város területén szétszórt kilenc épületben működő intézet csak az­után jutott korszerű ott­honhoz. A jászberényi tanítókép­zőről a Pesti Napló 1934. december 2-i számában töb­bek között így ír Móricz Zsigmond: „A legnagyobb csoda azonban a fizikai szertár volt. A fiúk maguk készítik el az összes mű­szereket, s oly tökéletesen* mint a gyáriak. Minden szükséges kellékből annyi darab van készen, ahány asztal van, s valóságos rak­tár van felhalmozva a leg­különbözőbb szerszámok­ból. Elv, hogy minden év­ben megcsináltatják az egész kollekciót, hogy az új növendékek ne a régi, készen kapott műszerekkel dolgozzanak, hanem gya­korolják be magukat az egész mechanizmusba." Még a helybeli fogház is segített: tizenöt vaságyat adott kölcsön. Ezt az egyetlen intemá- tusi épületet is katonai cé­lokra kellett átadni rövide­sen. Ezért 1919 április vé­géig ugyanaz a terem szol­gálta délelőttönként a ta­nítás céljait, amelyikben délben ebédeltek, délután dolgoztak és éjjel aludtak a növendékek. A felszabadulás napjai­ban szovjet katonai kórház költözött az intézetbe. A szomszédos Kóréh-féle ház­ban indult meg ezért a ta­nítás, — alig kilenc nappal a város felszabadítása után. Erről a gyors és lelkiisme­retes munkáról azokban a napokban a moszkvai rá­dió is megemlékezett. A háborús károk helyre­állításában a diákok, taná­rok egyaránt resztvettek. Külső segítség nélkül, min­dent maguk végeztek. A be nem szerezhető anyagokat ötletteli módon pótolták. Az ablaküvegek helyére pél­dául olajba áztatott cso­magolópapírt ragasztottak. Nemcsak a tananyag, ha­nem az élelmiszerhiány is gondot okozott az akkori tanulóknak. — Megtörtént például, hogy Berzátczy László köztartásvezető ta­nárral az élen a növendé­kek titokban kimentek a fehértói temető mögé bé­kát fogni, hogy végre hús­ételre tegyenek szert. A végén két-három zsáknyi békával térték haza. A mostoha viszonyok nemcsak kezdeti nehézsé­gek voltak. Az intemátusi növendékeknek még a hu­szas évek derekán is evő­eszközöket, szalmazsákot, ágyneműt és széket kellett vinni az első évben az in­tézetbe. Emellett egy má­zsa lisztet, tíz kiló zsírt, öt kiló cukrot, szappant, ba­bot, borsót kellett még vin­nie, vagy ezek értékét be­fizetni. Tanulmányi és tár­sadalmi ösztöndíjak nem voltak akkoriban. Érthető, hogy egy-egy növendék képzése megközelítően sem került annyiba, mint ma­napság, amikor évenként 25 ezer forintot fordít az állam minden egyes hall­gatóra. A felszabadulás óta 1726 nevelőt bocsátott szárnyára a jászberényi képző. Előtte csupán hatszáznegyvenötöt. A fejlődés tehát szembetű­nő. S a jövő is biztató. A tervek szerint tízmillió fo­rintos költséggel (1971-es üzembehelyezéssel) új épü­letet kap a képző, melyben otthonra lel a tanyai kol­légium, a nyolc osztályos felsőtagozatos általános is­kola is. Minderről részletesen szól mai ünnepi beszédében — Andrási Béla intézeti igaz­gató és a képző történeté­vel behatóan foglalkozó, bennünket is informáló — Tóth Gyula intézeti vezető tanár. Ezen a szép ünne­pen joggal summázhatják: a képző felvirágoztatásáért küzdő lelkes elődök példá­ján a mostani tanári kar is méltán vívja ki a kor­társak, s majdan az utó­dok elismerését S. B , A tények arra vallanak, hogy a mén tenyésztésnek nagyobb becsülete volt a vitamin hiányát pótolja sipkeszörppel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom