Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-01 / 284. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1^93*= •if- V I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 284. szám, Ára : 50 fillér 1967. december 1., péntek. Egyenlő jogú partner ? A termelési szerző­dések kötése az új mecha­nizmus viszonyai között két egyenlő jogú partner ön­kéntes megállapodását té­telezi fel. Elmúlt az az idő­szak. amikor a vállalatok a kész „szerződéseket'’ csak aláíratni vitték el a tsz- elchez. A kenyérgabona ki­vételével ugyanis a közös gazdaságok nem tervköte­lezettek Kötelező tervszá­múk csak a vállalatoknak van. Nőtt és egyre növek­szik a szövetkezetek önál­lósága. Élni is akarnak ez­zel. A kereskedelmi kap­csolatok fejlesztésénél — teljes joggal — elvárják, hogy egyenlő partnerként tárgyaljanak velük. Senki sem diktálhat feltételeket. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Értesítő szerző­désmintákat közölt az 1968. évi szerződések megkötésé­re. Ezek azonban nem kö­telezőek, csupán ajánlott minták a vállalatok részé­re. Ugyanis o termelés fel­tételei, adottságai nemcsak országosan, hanem szövét- kezetenként is változnak. A vállalatok nagyrésze azonban e szerződésmintá­kat kötelezőnek fogta fel és a régi módon diktálni akarta a termelési és szál­lítási feltételeket. Akadtak olyanok is, akik tárgyalni sem akartak a termelőszö­vetkezetek érdekeit sértő pontokról. Jónéhány vállalat olyan megbízottakat küldött ki „tárgyalni” a szövetkeze­tekbe, akiknek nem volt felhatalmazásuk a nyom­tatványban leírtak megvál­toztatására. Nyomás nehe­zedett számos szövetkezet­re. A jásztelki Tolbuchin Tsz-be például egy napra hat vállalat képviselője je­lentette be magát szerző­déskötésre. A Rözéptiszavidéki és Jászsági Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségé­hez három járás — jászbe­rényi, szolnoki, kunszent­mártoni — közös gazdasá­gai tartoznak. A szövetség jól képviseli megbízóinak jogos érdekeit. A szövetség munkatársai tanulmányoz­ták a szerződésmintákat, a tsz-ek érdekeit, tárgyaltak a vállalatok kéDviselőivel, s áruforgalmi tájékoztatót adtak ki a közös gazdasá­gok részére. Felhívták a tsz vezetők figyelmét, dolgoz­zák ki saját feltételeiket. A tsz-ek igényelték a szö­vetség hathatós segítségét. Később járásonként, majd a szakosított gazdaságon­ként tanácskoztak a szer­ződéskötésekről a tsz-ek vezetőivel. 4 tanűesliazások eredményesek voltak. A szövetkezetek látták: nin­csenek egyedül, jogos érde­keiket a szövetség megfe­lelően képviseli. Milyen problémák, véleményelté­rések akadtak? A zöldség- és gyümölcs­termelő gazdaságok nem fogadták el a konzervgyá­rak és a MÉK szerződés- mintáit és módosították azokat. Nem étettek egyet azzal, hogy a vetőmagellátó vállalat — harmadik szerv — közbeiktatásával kapják a vetőmagvakat. Helyesebb, ha a konzervgyár adja azt, s garantálja a fajtaazonos­ságot. (Ezt a termékeknél megkövetelik a tsz-ektöl.) Kifogásolták, hogy a csúcs­időben a gyár diktálja az étadható mennyiséget és abból nem akar engedni. A göngyölegellátás módszerét is módosítani kellene, — ugyanis a nagy zöldségter­melő gazdaságoknak a be­tétdíj több millió forint eszközlekötést jelent. Sok vita volt a védő­árakkal is. Több cikknél megállapodás született, de a zöldpaprika árában, mi­vel alacsony — 1 kilo­gramm I forint — nem tudtak megegyezni. Sértő, hogy a hatvani konzerv­gyár megbízottja „ijesztget­te” a jászsági tsz-eket: ha nem szerződnek a diktált feltételek mellett, más te­rületen köti le az üzem szükségletét. Kijelentette továbbá, hogy zöldborsóra és zöldbabra nem tud szer­ződni, Ezzel visszavonulás­ra kényszerítette a tiz­eket. Pozitív vonás a MÉK részéről, hogy lehetőséget adott az eredeti szerződés- minta módosítására, helyt adott a tsz-ek véleményé­nek. Sok nőtt dot okozott — s okoz még jelenleg is — a kenyérgabona értéke­sítésével kapcsolatos yita. A tsz-ek igénylik: a több- lettermés átvételére a vál­lalat kössön pótszerződést. Ejtő vállalkozik is. Kifo­gásolják azonban hogy a vállalat tisztítási költség címén túl magas összeget számol fel. Még ennél is számottevőbb a 16 száza­léknál magasabb víztartal­mú gabona utáni szárítási és kezelési költség. A ren­delet mázsánként maximá­lisan 10 forintos szárítási költségtérítést ír elő. A tsz-ek hajlandók ezt kifi­zetni, csak nem a vállalat által diktált mértékben. A tsz-ek javasolják: a 17 szá­zalék víztartalmú gabona szárításáért mázsánként 3 forintot fizessenek, a 23 százalékos víztartalmú ga­bonáért megfizetik a 10 fo­rintos szárítási díjat. Az aránytalanság tehát igen nagy. A merevség a szö­vetkezeteket sújtja. Az állatforgalml vállalat­nál a közös gazdaságok elérték, hogy minden vá­gó és hízott állatot a hely­színen vegyenek át. Jogos a tsz-ek igénye, hogy az exportra küldött állatok után a vállalat magasabb felárat fizessen. A baromfii ári vál­lalat igénye szerint a tsz- ek elfogadták a hetenkénti szállítási ütemet. Csak a hagyományos módszerekkel termelő gazdaságok szál­lítanak havonként. Ez a vállalat rugalmasabb part­nernek bizonyult. Megfele­lő árat fizetnek a gazdasá­gok termékeiért. Mindkét fél megtalálja a számítá­sát. A tojásért is magasabb árat ad, ha a gazdaságok havi ütemezés szerint ad­ják át terméküket. A fi­zetés időpontjában is meg­állapodtak. A tejipari vállalattal a tej hűtése utáni térítés miatt voltak viták. A tsz- ek méltánytalannak tart­ják azt is, hogy a vállalat nem ad lehetőséget pót­szerződés kötésére. Miután az álláspontok részben vagy egészében tisztázódtak, a jövő évi termelési szerződéseket jó ütemben kötik meg az ér­dekelt felek. A közös gaz­daságok — adottságaikhoz (Folytatás a 2 oldalon.) Négy év alatt 140 millió forinttal több ABC áruház épül — Közvetlen kapcsolat a termelőkkel a mezőtúri fmsz-nél Évről évre javul a mező­túri Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet gazdasági eredménye. Míg 1963-ban alig 30 millió fo­rint, tavaly már 144 millió forint volt a bevételük. Az idén pedig a szövetkezet összbevétele eléri a mint­egy 170 millió forintot. A forgalom ilyen kedvező ala­kulásával párhuzamosan ja­vult gazdálkodási eredmé­nyük is; megközelíti az öt­millió forintot. Különösen értékes ez, ha hozzátesszük, hogy mind a forgalom emelke­dése, mind a gazdálkodási eredmények javulása el­sősorban a termelékeny­ség növekedéséből adó­dott. Azonos létszám mellett a kiskereskedelmi áruforgal­muk az idén mintegy 40 millió forinttal lesz több, mint 1963-ban volt Hasonló növekedésről adhatnak szá­mot a vendéglátóiparban, a felvásárlásban. Az eredmények kötelez­nek. A szövetkezet vezetői éppen azon fáradoznak, hogy a jövőben ts kielégítsék, sőt az eddigi icl jobban. a lakosság igényeit. Jövőre már nem a piacon vásárolják fel a szükséges árut. hanem közvetlenül a termelőktől. Ezzel nemcsak a választék javul, hanem mindig friss árut biztosíta­nak a lakosságnak. A ruhá­zati cikkek választékának bővítése érdekében tovább javítják a helyi termelő üzemekkel a már eddig is jó kapcsolatot. Ez elsősor­Intézeti napok a jubileum tiszteletéire Ütvén évé» a jász erényi tanítóképző Tegnap délután, a; intézet fennállásának ötve­nedik jubileuma jegyében intézeti napok kezdődtek t jászberényi tanítóképzőben. A programnak megfelelően A kispolgári erkölcs né­hány vonása mint a szocia­lista tudat kialakításának akadályozója’’ címmel a II. évfolyam hallgatóival volt beszélgetés. A beveze­tőt tartotta és a foglalko­zást vezette Lencse Gyula intézeti tanár. A beszélgetés során s hallgatók megfelelő felké­szültségről tettek tanú- bizonyságot. Látszott, hegy hosszabb időn át alapos gonddal foglalkoztak e té­mával. A vita lezárásaként Karkus Istvánná és Daró- czi Miklós — mindkeften az intézet tanárai — tar­tott korreferátumot, A mai napon az olva­sás tanításáról hangzanak el előadások. Ezeket Ko- pácsy Béla Intézeti igazga­tóhelyettes, Nagy József, Fábián Zoltánná — az ír - tézet tanárai — mellett dr. Kiss Lajos, a debre­ceni tanítóképző és CIs- dura Lajos, a gyakorló is­kola tanára tartja. Befeje­zésül „Az olvasási kész séa fejlesztésével kapcsola­tos tapasztalataink Szolnok megyében” címmel Kovács Sándorné megyei alsó ta­gozatos vezető szakfelügye­lő tart korreferátumot. Holnap kerül sor a tulaj­donképpeni jubileumi ün népségre. Délelőtt 10 óra­kor Andrási Béla intézeti igazgató mond megnyitó beszédet, Tóth Gyula inté­zeti vezető tanár ped'g az intézet történetéről tar: előadást. Holnap alakul meg az öregdiákok baráti köre is. Érdekes színfoltja lesz ez az ünnepségnek. hiszen többen élnek még az első évfolyam hallgatói közül Most vendégként érkeznek Jászberényije az ország minden tájáról. Nemcsak az élet szórta szét őkét hanem a beiskolázás elhú­zódása miatt az akkor már működő intézetekből a lét számfelettieket irányították Jászberénybe ötven évvel ezelőtt. Így történt, hogy az első negyvennégy ta­nulóból mindössze bél volt Szolnok megyei. A többi Besztercéből. Bereg- ből, Csíkbői, Pozsonyból Krassószörényből, Ugocsá- ból. Háromszékből s ki győzné felsorolni, honnan jött. Tanulmányaik elvég­zése után bizonyára ugyan­így távol kerültek egymás­tól. Az intézet vendégei két kiállításban is gyönyörköd­hetnek. Az egyik; „Képek, dokumentumok az intézet történetéből”, a másik pe­dig képzőművészeti kiállí­tás. Vuics István intézeti vezető tanár, valamint Lit- kei József és Korkos Jenő festőművészek, sz intézet volt növendékeinek alko­tásait állítják ki. Egyébként a képző ötven évének 'munkáját, múlt- rendszerbeli és felszabadu­lás u'áni eredményeit kife­jezően illusztrálják a kö­vetkező adatok; az Intézet fennállása óta középfokon ott végzett 1917 hallgató, felsőfokon ped'g 464. ősz- szesen tehát 2371 növendék. Közüiük a felszabadulásig mindössze 654-en kaptak oklevelet, a többieket; az­óta bocsátotta szárnyára a képző. ban a gyermekruházati cik­kek választékának bővítésé­ben jelent majd javulást. Napirenden tartják a ke­reskedelmi hálózat fej­lesztését is. A közeljövőben lakberende­zési. áruházat építenek, új helyre költöztetik a könyv-, a papírboltot, a tejivót, s jövőre felépül több mint egymillió forint ráfordítás­sal az ABC-áruház is. Ezzt országi úti jegyzet (4) A reggeli, mint olyan Szimpozion, vagy horse? A bevehetetlen szolnoki vár A jövő évi fejlesztem terv A költségvetés tervezete Hitelpolitikai irányelvek A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A napirend megtárgyalása előtt az ülésen elnök!) Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese mél­tatta azokat a kimagasló érdemeket, amelyeket a szer­dán elhunyt dr. Münnich Ferenc szerzett a magyar nép felszabadításáért, hatalmának, kivívásáért, megszi­lárdításáért és a nemzetközi munkásmozgalomban a népek szabadságáért egész életén át folytatott harcá­ban. A Mini'ztertanács úgy határozott, hogy jegyző­könyvben örökíti meg dr. Münnich Ferencnek, a for­radalmi munkás-paraszt kormány volt elnökének em­lékét és elévülhetetlen érdemeit. Az ülés napirendjének első pontjaként az Orszá­gos Tervhivatal elnöke előterjesztette a népgazdaság jövő évi fejlesztési tervét. A kormány a tervet meg­tárgyalta és elfogadta. A pénzügyminiszter előterjesztette a jövő évi ál­lami költségvetés tervezetét. A kormány megvitatta, elfogadta, s felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a javaslatot az országgyűlés elé terjessze. A pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal el­nökének javaslatai alapján a Minisztertanács határo­zatot hozott a jövő évi hitelpolitikai irányelvekről. Az igazságügyminiszter benyújtotta a Polgári Tör­vénykönyv módosításáról, valamint a választottbír ó- sági eljárásra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló törvényerejű rendeletek tervezetét. A jövő évi hitelpolitikai irányelvek A jövő évi hitelpolitikai irányelvek meghatározzák a pénzintézetek hitelezési te­vékenységének fő vonásait. A bankok által nyújtott hiteleknek elő kell mozdí­taniuk a fogyasztási és a beruházási javak piacán az egyensúly biztosítását, a keresletnek megfelelő áru­alapok növekedését, vala­mint a külkereskedelmi cé­lok magvalósítását. Ennek érdekében a rendszeresen értékesíthető áruk termelé­sére a bankok — meghatá­rozott feltételek mellett — korlátozás nélkül nyújta­nak hitelt, viszont a hite­lezés eszközeivel is korlá­tozzák majd az eladhatat­lan vagy nehezen értéke­síthető készletek felhalmo­zódását és a népgazdaság számára nem hatékony be­ruházásokat. Megemlékezések Miinnicli Ferencről Valamennyi csütörtökön megjelent szovjet lap közli az MSZMP Központi Bizottságához és a Magyar Népköztársaság kormányához Münnich Ferenc halála alkalmából intézett táviratot. A Pravda meleghangú méltatásban emlékezik meg Münnich Ferencről, a lánglelkű forradalmárról, — a kommunizmus eszméjének bátor harcosáról Feltehető, hogy a beru­házási hitelek irár.ti igé­nyek az éné a célra tartó­san leköthető pénzforrások mennyiségét meghaladják, ezért az igényeket verseny- tárgyaláson bírálják el, s azokra a beruházásokra ad­nak hitelt, amelyek gaz­daságosak és a leggyorsab­ban megtérülnek. Ezeknek megfelelően ál­lapítják meg a hitelpoliti­kai irányelvek a hitelezés általános feltételeit. Szigorúbb hitelfeltétele­ket állapítanak meg, eset­leg meg Is tagadják a hi­telt a forgóeszköz hitelezés­ben azoknál a gazdálkodó szerveknél, amelyeknél túl­zott készletezési törekvések tapasztalhatók, vagy tartós zavar mutatkozik termé­keik értékesítésében, to­vábbá oz olyan beruházási hitelkérelmek elbírálásánál, amelyek Indokolatlanul — vagy a lehetőségeket meg­haladó mértékben igényel­nek devizát. Amennyiben a népgazda­ság érdeke megkívánja, a hiteloolitikai irányelveknek megfelelően devizahite] is adható, amelyet az adott devizában kell kamataival együtt visszafizetni. A hitelpolitikai tanács feladata, hogy a Miniszter- tanács által jóváhagyott hi­telpolitikai elvek megvaló­sulását biztosítsa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom