Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-01 / 284. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1^93*= •if- V I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 284. szám, Ára : 50 fillér 1967. december 1., péntek. Egyenlő jogú partner ? A termelési szerződések kötése az új mechanizmus viszonyai között két egyenlő jogú partner önkéntes megállapodását tételezi fel. Elmúlt az az időszak. amikor a vállalatok a kész „szerződéseket'’ csak aláíratni vitték el a tsz- elchez. A kenyérgabona kivételével ugyanis a közös gazdaságok nem tervkötelezettek Kötelező tervszámúk csak a vállalatoknak van. Nőtt és egyre növekszik a szövetkezetek önállósága. Élni is akarnak ezzel. A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésénél — teljes joggal — elvárják, hogy egyenlő partnerként tárgyaljanak velük. Senki sem diktálhat feltételeket. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő szerződésmintákat közölt az 1968. évi szerződések megkötésére. Ezek azonban nem kötelezőek, csupán ajánlott minták a vállalatok részére. Ugyanis o termelés feltételei, adottságai nemcsak országosan, hanem szövét- kezetenként is változnak. A vállalatok nagyrésze azonban e szerződésmintákat kötelezőnek fogta fel és a régi módon diktálni akarta a termelési és szállítási feltételeket. Akadtak olyanok is, akik tárgyalni sem akartak a termelőszövetkezetek érdekeit sértő pontokról. Jónéhány vállalat olyan megbízottakat küldött ki „tárgyalni” a szövetkezetekbe, akiknek nem volt felhatalmazásuk a nyomtatványban leírtak megváltoztatására. Nyomás nehezedett számos szövetkezetre. A jásztelki Tolbuchin Tsz-be például egy napra hat vállalat képviselője jelentette be magát szerződéskötésre. A Rözéptiszavidéki és Jászsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez három járás — jászberényi, szolnoki, kunszentmártoni — közös gazdaságai tartoznak. A szövetség jól képviseli megbízóinak jogos érdekeit. A szövetség munkatársai tanulmányozták a szerződésmintákat, a tsz-ek érdekeit, tárgyaltak a vállalatok kéDviselőivel, s áruforgalmi tájékoztatót adtak ki a közös gazdaságok részére. Felhívták a tsz vezetők figyelmét, dolgozzák ki saját feltételeiket. A tsz-ek igényelték a szövetség hathatós segítségét. Később járásonként, majd a szakosított gazdaságonként tanácskoztak a szerződéskötésekről a tsz-ek vezetőivel. 4 tanűesliazások eredményesek voltak. A szövetkezetek látták: nincsenek egyedül, jogos érdekeiket a szövetség megfelelően képviseli. Milyen problémák, véleményeltérések akadtak? A zöldség- és gyümölcstermelő gazdaságok nem fogadták el a konzervgyárak és a MÉK szerződés- mintáit és módosították azokat. Nem étettek egyet azzal, hogy a vetőmagellátó vállalat — harmadik szerv — közbeiktatásával kapják a vetőmagvakat. Helyesebb, ha a konzervgyár adja azt, s garantálja a fajtaazonosságot. (Ezt a termékeknél megkövetelik a tsz-ektöl.) Kifogásolták, hogy a csúcsidőben a gyár diktálja az étadható mennyiséget és abból nem akar engedni. A göngyölegellátás módszerét is módosítani kellene, — ugyanis a nagy zöldségtermelő gazdaságoknak a betétdíj több millió forint eszközlekötést jelent. Sok vita volt a védőárakkal is. Több cikknél megállapodás született, de a zöldpaprika árában, mivel alacsony — 1 kilogramm I forint — nem tudtak megegyezni. Sértő, hogy a hatvani konzervgyár megbízottja „ijesztgette” a jászsági tsz-eket: ha nem szerződnek a diktált feltételek mellett, más területen köti le az üzem szükségletét. Kijelentette továbbá, hogy zöldborsóra és zöldbabra nem tud szerződni, Ezzel visszavonulásra kényszerítette a tizeket. Pozitív vonás a MÉK részéről, hogy lehetőséget adott az eredeti szerződés- minta módosítására, helyt adott a tsz-ek véleményének. Sok nőtt dot okozott — s okoz még jelenleg is — a kenyérgabona értékesítésével kapcsolatos yita. A tsz-ek igénylik: a több- lettermés átvételére a vállalat kössön pótszerződést. Ejtő vállalkozik is. Kifogásolják azonban hogy a vállalat tisztítási költség címén túl magas összeget számol fel. Még ennél is számottevőbb a 16 százaléknál magasabb víztartalmú gabona utáni szárítási és kezelési költség. A rendelet mázsánként maximálisan 10 forintos szárítási költségtérítést ír elő. A tsz-ek hajlandók ezt kifizetni, csak nem a vállalat által diktált mértékben. A tsz-ek javasolják: a 17 százalék víztartalmú gabona szárításáért mázsánként 3 forintot fizessenek, a 23 százalékos víztartalmú gabonáért megfizetik a 10 forintos szárítási díjat. Az aránytalanság tehát igen nagy. A merevség a szövetkezeteket sújtja. Az állatforgalml vállalatnál a közös gazdaságok elérték, hogy minden vágó és hízott állatot a helyszínen vegyenek át. Jogos a tsz-ek igénye, hogy az exportra küldött állatok után a vállalat magasabb felárat fizessen. A baromfii ári vállalat igénye szerint a tsz- ek elfogadták a hetenkénti szállítási ütemet. Csak a hagyományos módszerekkel termelő gazdaságok szállítanak havonként. Ez a vállalat rugalmasabb partnernek bizonyult. Megfelelő árat fizetnek a gazdaságok termékeiért. Mindkét fél megtalálja a számítását. A tojásért is magasabb árat ad, ha a gazdaságok havi ütemezés szerint adják át terméküket. A fizetés időpontjában is megállapodtak. A tejipari vállalattal a tej hűtése utáni térítés miatt voltak viták. A tsz- ek méltánytalannak tartják azt is, hogy a vállalat nem ad lehetőséget pótszerződés kötésére. Miután az álláspontok részben vagy egészében tisztázódtak, a jövő évi termelési szerződéseket jó ütemben kötik meg az érdekelt felek. A közös gazdaságok — adottságaikhoz (Folytatás a 2 oldalon.) Négy év alatt 140 millió forinttal több ABC áruház épül — Közvetlen kapcsolat a termelőkkel a mezőtúri fmsz-nél Évről évre javul a mezőtúri Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet gazdasági eredménye. Míg 1963-ban alig 30 millió forint, tavaly már 144 millió forint volt a bevételük. Az idén pedig a szövetkezet összbevétele eléri a mintegy 170 millió forintot. A forgalom ilyen kedvező alakulásával párhuzamosan javult gazdálkodási eredményük is; megközelíti az ötmillió forintot. Különösen értékes ez, ha hozzátesszük, hogy mind a forgalom emelkedése, mind a gazdálkodási eredmények javulása elsősorban a termelékenység növekedéséből adódott. Azonos létszám mellett a kiskereskedelmi áruforgalmuk az idén mintegy 40 millió forinttal lesz több, mint 1963-ban volt Hasonló növekedésről adhatnak számot a vendéglátóiparban, a felvásárlásban. Az eredmények köteleznek. A szövetkezet vezetői éppen azon fáradoznak, hogy a jövőben ts kielégítsék, sőt az eddigi icl jobban. a lakosság igényeit. Jövőre már nem a piacon vásárolják fel a szükséges árut. hanem közvetlenül a termelőktől. Ezzel nemcsak a választék javul, hanem mindig friss árut biztosítanak a lakosságnak. A ruházati cikkek választékának bővítése érdekében tovább javítják a helyi termelő üzemekkel a már eddig is jó kapcsolatot. Ez elsősorIntézeti napok a jubileum tiszteletéire Ütvén évé» a jász erényi tanítóképző Tegnap délután, a; intézet fennállásának ötvenedik jubileuma jegyében intézeti napok kezdődtek t jászberényi tanítóképzőben. A programnak megfelelően A kispolgári erkölcs néhány vonása mint a szocialista tudat kialakításának akadályozója’’ címmel a II. évfolyam hallgatóival volt beszélgetés. A bevezetőt tartotta és a foglalkozást vezette Lencse Gyula intézeti tanár. A beszélgetés során s hallgatók megfelelő felkészültségről tettek tanú- bizonyságot. Látszott, hegy hosszabb időn át alapos gonddal foglalkoztak e témával. A vita lezárásaként Karkus Istvánná és Daró- czi Miklós — mindkeften az intézet tanárai — tartott korreferátumot, A mai napon az olvasás tanításáról hangzanak el előadások. Ezeket Ko- pácsy Béla Intézeti igazgatóhelyettes, Nagy József, Fábián Zoltánná — az ír - tézet tanárai — mellett dr. Kiss Lajos, a debreceni tanítóképző és CIs- dura Lajos, a gyakorló iskola tanára tartja. Befejezésül „Az olvasási kész séa fejlesztésével kapcsolatos tapasztalataink Szolnok megyében” címmel Kovács Sándorné megyei alsó tagozatos vezető szakfelügyelő tart korreferátumot. Holnap kerül sor a tulajdonképpeni jubileumi ün népségre. Délelőtt 10 órakor Andrási Béla intézeti igazgató mond megnyitó beszédet, Tóth Gyula intézeti vezető tanár ped'g az intézet történetéről tar: előadást. Holnap alakul meg az öregdiákok baráti köre is. Érdekes színfoltja lesz ez az ünnepségnek. hiszen többen élnek még az első évfolyam hallgatói közül Most vendégként érkeznek Jászberényije az ország minden tájáról. Nemcsak az élet szórta szét őkét hanem a beiskolázás elhúzódása miatt az akkor már működő intézetekből a lét számfelettieket irányították Jászberénybe ötven évvel ezelőtt. Így történt, hogy az első negyvennégy tanulóból mindössze bél volt Szolnok megyei. A többi Besztercéből. Bereg- ből, Csíkbői, Pozsonyból Krassószörényből, Ugocsá- ból. Háromszékből s ki győzné felsorolni, honnan jött. Tanulmányaik elvégzése után bizonyára ugyanígy távol kerültek egymástól. Az intézet vendégei két kiállításban is gyönyörködhetnek. Az egyik; „Képek, dokumentumok az intézet történetéből”, a másik pedig képzőművészeti kiállítás. Vuics István intézeti vezető tanár, valamint Lit- kei József és Korkos Jenő festőművészek, sz intézet volt növendékeinek alkotásait állítják ki. Egyébként a képző ötven évének 'munkáját, múlt- rendszerbeli és felszabadulás u'áni eredményeit kifejezően illusztrálják a következő adatok; az Intézet fennállása óta középfokon ott végzett 1917 hallgató, felsőfokon ped'g 464. ősz- szesen tehát 2371 növendék. Közüiük a felszabadulásig mindössze 654-en kaptak oklevelet, a többieket; azóta bocsátotta szárnyára a képző. ban a gyermekruházati cikkek választékának bővítésében jelent majd javulást. Napirenden tartják a kereskedelmi hálózat fejlesztését is. A közeljövőben lakberendezési. áruházat építenek, új helyre költöztetik a könyv-, a papírboltot, a tejivót, s jövőre felépül több mint egymillió forint ráfordítással az ABC-áruház is. Ezzt országi úti jegyzet (4) A reggeli, mint olyan Szimpozion, vagy horse? A bevehetetlen szolnoki vár A jövő évi fejlesztem terv A költségvetés tervezete Hitelpolitikai irányelvek A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A napirend megtárgyalása előtt az ülésen elnök!) Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese méltatta azokat a kimagasló érdemeket, amelyeket a szerdán elhunyt dr. Münnich Ferenc szerzett a magyar nép felszabadításáért, hatalmának, kivívásáért, megszilárdításáért és a nemzetközi munkásmozgalomban a népek szabadságáért egész életén át folytatott harcában. A Mini'ztertanács úgy határozott, hogy jegyzőkönyvben örökíti meg dr. Münnich Ferencnek, a forradalmi munkás-paraszt kormány volt elnökének emlékét és elévülhetetlen érdemeit. Az ülés napirendjének első pontjaként az Országos Tervhivatal elnöke előterjesztette a népgazdaság jövő évi fejlesztési tervét. A kormány a tervet megtárgyalta és elfogadta. A pénzügyminiszter előterjesztette a jövő évi állami költségvetés tervezetét. A kormány megvitatta, elfogadta, s felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a javaslatot az országgyűlés elé terjessze. A pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnökének javaslatai alapján a Minisztertanács határozatot hozott a jövő évi hitelpolitikai irányelvekről. Az igazságügyminiszter benyújtotta a Polgári Törvénykönyv módosításáról, valamint a választottbír ó- sági eljárásra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló törvényerejű rendeletek tervezetét. A jövő évi hitelpolitikai irányelvek A jövő évi hitelpolitikai irányelvek meghatározzák a pénzintézetek hitelezési tevékenységének fő vonásait. A bankok által nyújtott hiteleknek elő kell mozdítaniuk a fogyasztási és a beruházási javak piacán az egyensúly biztosítását, a keresletnek megfelelő árualapok növekedését, valamint a külkereskedelmi célok magvalósítását. Ennek érdekében a rendszeresen értékesíthető áruk termelésére a bankok — meghatározott feltételek mellett — korlátozás nélkül nyújtanak hitelt, viszont a hitelezés eszközeivel is korlátozzák majd az eladhatatlan vagy nehezen értékesíthető készletek felhalmozódását és a népgazdaság számára nem hatékony beruházásokat. Megemlékezések Miinnicli Ferencről Valamennyi csütörtökön megjelent szovjet lap közli az MSZMP Központi Bizottságához és a Magyar Népköztársaság kormányához Münnich Ferenc halála alkalmából intézett táviratot. A Pravda meleghangú méltatásban emlékezik meg Münnich Ferencről, a lánglelkű forradalmárról, — a kommunizmus eszméjének bátor harcosáról Feltehető, hogy a beruházási hitelek irár.ti igények az éné a célra tartósan leköthető pénzforrások mennyiségét meghaladják, ezért az igényeket verseny- tárgyaláson bírálják el, s azokra a beruházásokra adnak hitelt, amelyek gazdaságosak és a leggyorsabban megtérülnek. Ezeknek megfelelően állapítják meg a hitelpolitikai irányelvek a hitelezés általános feltételeit. Szigorúbb hitelfeltételeket állapítanak meg, esetleg meg Is tagadják a hitelt a forgóeszköz hitelezésben azoknál a gazdálkodó szerveknél, amelyeknél túlzott készletezési törekvések tapasztalhatók, vagy tartós zavar mutatkozik termékeik értékesítésében, továbbá oz olyan beruházási hitelkérelmek elbírálásánál, amelyek Indokolatlanul — vagy a lehetőségeket meghaladó mértékben igényelnek devizát. Amennyiben a népgazdaság érdeke megkívánja, a hiteloolitikai irányelveknek megfelelően devizahite] is adható, amelyet az adott devizában kell kamataival együtt visszafizetni. A hitelpolitikai tanács feladata, hogy a Miniszter- tanács által jóváhagyott hitelpolitikai elvek megvalósulását biztosítsa.
