Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-10 / 266. szám

1967 november 10. SBQLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szakmunkás­tanulók sikere A Munkaügyi Miniszté­rium a pályaválasztás meg­könnyítése és a magyar szakmunkásképzés eredmé­nyeinek bemutatása érdeké­ben a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. év­fordulója és a nemzetközi szakmunkásképző kong­resszus tiszteletére Buda­pesten országos kiállítást rendezett a tanulók vizsga­munkáiból és szakköri ki­állítási tárgyakból. A szolnoki 605. számú Szakmunkástanuló Intézet elnyerte a kiállítás nagy­díját, egy 328-as gőzmoz­dony és a Szolnokon meg­épülő házgyár működő ma­kettjével, valamint bemu­tatott bútoraival. Rácz Gyula, az intézet igazgatója tegnap vette át Budapesten a díjat. A ta­nulók és a szakoktatók pénzjutalmat is kaptak. A technológia problémái Csütörtökön reggel a Technika Házában meg­kezdődött a Gépipari Tech­nológiai Intézet III. tudo­mányos ülésszaka. A tudo­mányos ülésszakon, ame­lyet Bálint Lajos egyetemi tanár, az intézet igazgatója nyitott meg, 66 előadás hangzik el. Az első elő­adásban dr. Varga József egyetemi tanár, a Gépipari Tudományos Egyesület el­nöke vázolta a kutató-fej­lesztő intézetek és techno­lógiai fejlesztés szerepét az új gazdasági mechanizmus­ban. A Tallinni Akadémiai Férfikórus Szolnokon Hangverseny a Ssig- ligeii ffennházban Színesen gazdag ’élményt jelentett az Észt Tudomá­nyos Akadémia Férfikóru­sának hangversenye szer­dán este a Szigligeti Szín­házban. A kórus a nagyszerű tal­linni énekkari kultúrának, az észt nép művészeti éle­tének egyik kiemelkedő együttese. Sokszínű éneklé­süket hallgatva a rene­szánsz századok, a karének­lés aranykorának hangja, a mindig nagyszerű érzéseket tolmácsoló „vox humana” áradó hangulata nyűgö­zött let A magnetofon nem törte le a gyorsírást Az első gyoreírási tan­könyvet 1588-ban, az angol Timothy Bright készítette és adta ki. Az általános felfogással szemben az a tény, hogy a magnetofon el­terjedése semmiben sem ártott a gyorsírásnak, ame­lyet az egész világon az iskolák százaiban tanítanak.* Több száz gyorsírási rend­szer létezik, amelyek a vi­lágnak csaknem minden nyelvén ismeretesek. MeqttifiioUák JászboBdoqházán a továbbképző tanfolyamai November 9-én a jász- boldogházi Aranykalász Termelőszövetkezetben ün­nepélyesen megnyitották az állattenyésztés szakmunkás- képző tanfolyamot. Az el­sőévesek évnyitóján negy­venegy felnőtt tanuló je­lent meg. Napokon belül Jászfény szarun ugyancsak évnyitóra kerül sor. Ott a zöldségtermesztő és hajtató tanfolyam II. éves hallgatói kezdik az évet. Sertéstenyésztés! tapasztalatcsere Ti szaf öld váron AZ ÉSZT KÓRUS Végigjárva a remekül fel­épített műsor idézte vilá­got. a vox humana vox mundama-vá, a mindenség hangjává fokozódott és őszinte melegséggel az em­berről, a teljes életről éne­kelt. S éppen kitűnően fel­épített műsorukban, a cso­korba szedett észt, orosz, finn. norvég, magyar nép­dalokkal, a forradalmi da­lokkal váltak a nagy ok­tóber életet termékenyítő hírnökeivé, a halhatatlan lenini gondolatoknak. a nemes internacionalizmus­nak szép szavú szószólóivá. A kitűnő hanganyagú, ki­egyenlített. nagy énekkari műveltséget képviselő kó­rus minden számát nagyon muzikálisan, melegen át­élve, s maradéktalanul nagy sikert aratva adta elő. Há­lás vastapsokkal köszönte meg a lelkes, szép számú közönség a barátság gesz­tusát jelentő, magyar nyel­ven előadott, Kodály és Bárdos műveket. A nagy­szerű kórus produkciónak egyik fő részese Arvo Ra- tassepn. a kitűnő karmes­ter volt. Biztos kézzel for­máló, nagy zenei műveltsé­gű, mindig mértéktartó, de az érzelmi csúcspontokat határozottan megfogalma­zó. kiváló muzsikást, nagy­szerű embert ismertünk meg benne. Alaposan el­mélyült. kiváló munkáját igazolja, hoffV másik kóru­sával. az Észt Szocialista Köztársaság kórusvezetői­nek vegyeskarával, a deb­receni nemzetközi kórus­fesztiválon aranydiplomát nyert. Kitűnő adottságú, brilli­(Tudósítónktól) CSÜTÖRTÖKÖN a tisza- földvári Szabad Nép Ter­melőszövetkezetben — az agrártudományi egyesület, a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya, a megyei állatte­nyésztési felügyelőség ren­dezésében — a korszerű fiaztató és a tápszeres nagyüzemi malacnevelést tanulmányozták a Szolnok megyei közös gazdaságok szakemberei. Jellemző az érdeklődésre, hogy az öt­ven meghívott ellenében kilencvenen vettek részt az ankéton. A Szabad Nép Termelőszövetkezet Szol­nok megyében elsőként — s jelenleg még egyedül — vezette be az újszerű ma­lactápszeres nevelést. A MÓDSZERRŐL Bíró István, az Országos Állat- tenyésztési Felügyelőség osztályvezetője tartott ér­dekes előadást, ö mondta el, hogy hazánkban egy esztendeje mintegy hatvan gazdaság vezette be a táp­szeres malacnevelést. Ez a tápszer a kocatej helyet­tesítésére alkalmas készít­mény. A malacok leválasz­tása 28—30 napos korban történik, ettől kezdve tá­pot esznek, s 60 napos ko­rukig elérik a 16—20 kilo­grammos súlyt. NAGY ELŐNYE, hogy a kocaforgó emelhető. — A módszer fontos követelmé­nye a korszerű fiaztatók, a jó kocaállomány, a szak­szerű takarmányozás és a nagy hozzáértés. A tisza- földvári Szabad Nép Ter­melőszövetkezetben igen biztatóak az eredmények. Csökkent az elhullás, s az első 60 napos választott malacok súlya 16 kilo­gramm volt. A szövetkeze­tiek számítása szerint egy kilogramm malachúst 20— 22 forintból állítanak így elő a múlt évi 36 forinttal szemben. A RÉSZTVEVŐK egyön­tetű véleménye volt, hogy az új módszer olcsóbbá, gazdaságosabbá teszi a ser­téstartást, a hizlalást. — A tanácskozáson több Szol­nok megyei termelőszövet­kezet be is jelentette igé­nyét a tápszerre, amelyet az állattenyésztési felügye­lőség közvetítésével a Phylaxia forgalmaz: — vágási — áns technikájú zongoristát ismertünk meg Riina Mi­kiver zongoraművésznőben, aki főként Bartók Béla „Este a székelyeknél” pom­pás tolmácsolásával ajándé­kozott meg bennünket me­leg. baráti percekkel. Szó­ló játéka mellett kitűnően kísérte a kórust is. A minden tekintetben jól sikerült ünnepi estét az egyre fejlődő és erősödő szolnoki szimfonikus zene­kar nyitotta meg. Budas- kin Nyitányával. A jól fel­épített színes művet, szak­avatottan Lénárd Elek ve­zényelte. Ezt követően, az észt vendégek iránti tisz­teletből. bemutatkozott a közelmúltban alakult Ság- vári kamarakórus. Igényes műsoruk jő ígéret. Komoly munkával; hisszük, szép eredményeket fognak elérni. A szolnoki fmsz nagysze­rű ..Kodály Zoltán’’ ezüst- diplomás kórusa folytatta tallinni barátaink üdvözlé­sét. Báli József vezényleté­vel Muszorgszkij „Forra­dalmi jelenetét. Buday Pé­ter vezényletével pedig Alexandrov „Poéma Ukraj­náról” című művét éne­kelték kitűnően. Az utób­bi mű szólóját Széki Sán­dor, az Operaház kitűnő magánénekese énekelte érett, szép hangon, kultu­ráltan. A nagyszerű est méltó volt az ünnepi évforduló­hoz, a népek barátságáról vallott gondolataihoz, s a szovjet emberekhez fűződő örök barátságunkhoz. K. A Udvari baleset — Rejtett hiba Á Legfelsőbb Bíróságon dőlt el A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekkel és tagja­ikkal kapcsolatban az utób­bi időben több fontos tör­vényességi határozat hang­zott el a Legfelsőbb Bíró­ságon. Ezekből ismertetünk két esetet t. Egy asszony, a helybeli tsz tagja, munkából haza­felé menet, háza udvarán elesett, és hosszabb ideig beteg volt. Baleseti kárta­lanítási kérelmét a SZOT elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy nem üzemi bal­eset történt Ezek] után az asszony a baleset üzemi jellegének megállapításáért pert indított a SZOT el­len. A járásbíróság megál­lapította: az asszony aznap a szövetkezeti közös mun­kában részt vett * amikor este háza udvarára érke­zett. a csúszós talajon el­esett. tehát üzemi baleset történt. Az íélet jogerőre emelkedett, de a legfőbb ügyész törvényességi óvás­sal támadta meg. A Legfel­sőbb Bíróság az ügyet le­tárgyalta. s a járásbíróság ítéletét hatályon kívül he­lyezte, egyben a keresetet elutasította. A határozat indoklása szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagját, ha munába megy vagy on­nan lakására tart s közben baleset éri, azt üzemi bal­esetnek lehet tekinteni. Nem állapítható meg az üzemi jelleg akkor, ha a tsz tagja már eléri laká­sát és a baleset ott követ­kezik be. Az asszony már a lakásához tartozó udva­ron esett el. Az asszony balesetét tehát emiatt nem lehet üzemi balesetnek dek­larálni. és így kártalanítási segélyre nem jogosult 2. Egy tanácsi építőipari vállalattal az egyik tsz szerződést kötött amelyben a vállalat kétmillió forin­tért tízezer férőhelyes to- jóház építésére kötelezte magát. Az átadás után töbt mint egy évvel a szövetke­JóB nézet ki! helyemre pályázik? De én egyszersmindenkoTTa tönk­reteszem. Jól nézek ki? No majd én megmutatom nektek, mire képes az, aki — jól néz kü” Es ebben a pillanatban találkozott Bi­cegő Timót „felsőfórum­mal”. Rögvest lekapta fe­jéről a kalapját, előkelőén meghajolt és úgy tett, mintha valami piszkot akarna odébb söpörni a járdáról a fejfedőjével. — Maga az, Tiukzemh? Szólt a , felsőfórum”. Ho- hó. de milyen rosszul néz ki? Beteg? Sebaj. majd meggyógyul. De ne hara­gudjon. sietek. Phő, igazán rosszul néz ki... Bicegő Timót sietvést odébb állt, mert szégyen­kezett. Sőt; rühölödött. Nem szerette ugyanis, ha kocsi nélkül látják. gyalog, a jár­dán tipródni. Kocsiját vi­szont. rokoni látogatás cél­jára odakölcsönözte a tit­kárnőjének. — ,Mit tet­szett mondani. tisztelt uram? — háborgott Tiuk­zemh. — Rosszul nézek ki? Ohohó hiszen csattanok tu egészségtől, tetterőt va­gyok, s éppen ma fogom kitörni Vatzak Tódor nya­kát! Ahá, ön — tisztelt uram — attól fél, hogy ki­túrom az állásából és én ülök a helyébe. No jó. Ha rosszul nézek ki, akkor a napjaim meg vannak szám­lálva. Sietnem kell. Még ma elküldöm bizalmas fel­jegyzéseimet az ön gyaláza­tosságairól a felsőbb-felső, fórumnak. Majd én meg­mutatom önnek ■— ki néz ki rosszull” Burgonja Balázs leges- legfelsőbb személyzetis ka­vargón elő a tömegből. Egymásba botlottak. Tiukzemh zavartan hall­gatott. mert nem tudta, mi­féle jelzőt biggyesszen a megszólítás után. Villám­gyorsan végigvágtatott agyán a többféle lehetőség. Rendkívüli teljesítmények­re képes minden agyvelő, ha szorongatják. Tehát: ,Ha csupán annyit mondok, hogy Burgonja — ez bizal­maskodás?” — gyötrődött Tiukzemh. „Elvtársnak nem nevezhetem, mert bár neki is vannak elvei, nekem is, de ezek nem társak. Nevez­zet panaszt tett mind a já­rási tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tályánál. mind a vállalat­nál. hogy az épület csator­názása teljesen rossz és szakszerűtlenül készült Emiatt a tojóházat benépe­síteni nem tudja és a tojás­termelésben mutatkozó ki­esés miatt félmilliós kárté­rítési pert indított az épí­tőipari vállalat ellen. A megyei bíróság eiőtt a vállalat elsősorban azzal védekezett, hogy a kérésé* elévült. A szövetkezet sem a műszaki átadáskor, sem a garanciális szemle alkal­mával, amely az átadás után egy évvel később tör­tént, nem támasztott kárté­rítési igényt A szövetkezet csak akkor léphetne fe] vele szemben, ha csalárd módon jártak volna el, ezt azonban a tsz sem állítja. A megyei bíróság szakértőt hallgatott meg. majd ítéle­tében megállapította, hogy a hibás teljesítés miatt a vállalat felelősséggel tar­tozik. Ugyanis ebben az esetben rejtett hibáról van szó, amelyet a tsz csak a garanciális vizsgálat után ismert fel. Egyébként is adatok vannak arra. hogy az átadás nem szabálysze­rűén történt A tojóház­ban kialakult kedvezőtlen tenyészfeltételekhez azon- ban a tsz fogyatékos terve is hozzájárult. Ezért a vál­lalatot csak az okozott kár fele összegének megfizeté­sére kötelezte. Fellebbezésre a Legfel­sőbb Bíróság úgy látta; nincs pontosan eldöntve, mikor volt a szövetkezet abban a helyzetben, hogy a hibát felismerhette. Ha ki­derülne. hogy a tsz a sza­batossági határidőt elkéste, tisztázni kell; nincs-e csa­lárd eljárás a vállalat magatartásában. Adat van arra is, hogy a kísérleti terv is hibás volt, ezért pedig nem a vállalat fele­lős, mert nem ő készítette el. Mindezek miatt a Leg­felsőbb Bíróság az iratokat új eljárás lefolytatására visszaküldte a megy« bí­róságnak. H. E. zem úrnak? Ezzel megsér­teném. Ne nevezzem senki­nek? Ez illene rá, de kitör­né miatta a nyakamat. Eh, talán nem veszi észre a di­lemmámat és mond vala­mit, mielőtt eleszi mellől- lem a fene.” Burgonja va­lóban mondott valamit. Ezt: — Szép a reggelünk, igaz? — Szép. — Remélhetőleg holnap is szép lesz. nemde? — De bizony de, de. de... Amint Burgonja eltűnt a tömegben, Tiukzemh arcát elönöttte a düh pírja: „Se azt nem mondja: jól nézek ki, azt; rosszul nézek ki. Az időjárásról beszélt. te­hát levegőnek nézett. Sem­mi vagyok neki. Nem. léte­zem a számára. Majd én megmutatom. Még vannak emberek, hála istennek, akiket mozgósítani lehet... Majd én megszervezem azt a közös beadványt■ Bur­gonja nem méltó a hivata­lára...” Tiukzemhet a hivatalá­ban levél várta. Leváltot­ták, alacsonyabb beosztásba áthelyezték, az asztalára borulva felzokngott; — Most aztán jól né­zek kit... Földes Mihály Tiukzemh Csaba, a nagy chef, egy tündökletes reg­gelen hivatali birodalmába ballagott az utca forgata­gában. E szokatlan tetté­re. mármint a gyalogszer- rel történő ballagásra, ko­csija állapota kényszerítet­te. Szembetalálkozott Vat- zak Ferdinand könyvter­jesztővel, aki így köszön­tötte; — Áh, kedves Tiukzemh úr, van szerencsém, milyen jól néz ki! — No persze, persze, de ne haragudjon, sietek. Sürgősen távozott, ne­hogy Vatzak úr könyveket sózzon a nyakába. Tiuk­zemh Csaba irtózott- a könyvektől, mert — ugye­bár — minek költött volna pénzt olyasmire, aminek so­ha semmi hasznát nem vet­te. Ellenben Vatzak úr kö­szöntése felzaklatta. ,.A nyomorult” — meditált füstölögve —. „nagyon jól tudja, milyen beteg va­gyok. Mégis azt mondja, jól nézel ki. Mi a célja a ha­zugsággal? Az éberségemet akarja elaltatni. Bizonyára kinézett már nekem egy koporsót és készíti a gyász­beszédét, amelyet a sírom­nál akar elmondani. Es miért mindez? Talán mert az öccse. Vatzak Tódor, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom