Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-02 / 259. szám
1967. november 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 0 Két magyar honfoglalás ? Ä könnyűipar kiválóságai Tizenhárom, a megye tanácsi iparában dolgozó gazdasági vezetőnek adták át a „Könnyűipar kiváló dolgozója” miniszteri kitüntetést. Józsa Lóránd, a vasipari vállalat főmérnöke az akkumulátorjavítás és gyár tás fejlesztése terén vég zett kiemelkedő munkájáért. Sándor Gábor. a mezőtúri VILLGÉP, Mészáros Sándor, a nyomdaipari vállalat igazgatója évtizedes eredményes vezetői munkásságáért kapta meg a kitüntetést. Rajtuk kívül a vasipari vállalat öt, a kisújszállási faipari vállalat három dolgozója érdemelte ki, hogy a könnyűipar kiválósága között tartsák számon. Megemlítjük még Kátai József és Szabó Sándor nevét is. Az előbbi a jászberényi Asztalosipari Vállalatnál, az utóbbi a mezőtúri VILLGÉP-nél végzet! kiemelkedő munkáiáérl kapta a miniszteri kitüntetést. November 7 tiszteletére A tervesettnél hétszer több kislakás A tiszafüredi járási Építő és Vegyesipari Ktsz dől gozói is versenyeztek az évforduló tiszteletére. Ennek tudhatják be. hogy az 1967-re tervezett munkákat szeptember 30-ra elvégez ték. sőt annál már 92 ezer forinttal többet is. Év végéig termelésük és szolgáltatásuk értéke számításuk szerint eléri 8 négymillió forintot. Idei tervük — a többek között — 12 kislakás megépítése volt. Már a huszon- harmadikat építik. Ezenkívül negyvenöt kislakás javítását, tatarozását, különböző szerelési munkálatait is elvégezték. Több mint másfélezer rádiót és ugyanannyi televíziót, sok más háztartási gépet javítottak meg Sőt, Heves megye több községébe is elmentek, ha munkára hívták őket. / A napokban megépült új javítóműhelyük, ahol més gyorsabban. igényesebber tehetik rendbe a rádiókat televíziókat. Ugyancsak el készült az autó és motor- kerékpár szervizrészleg. A két műhely építése mintegy 930 ezer forintba került. A szükséges berendezéseket és műszereket is beszerezték már. A jobb feltételekkel még jobb munkát végezhetnek majó a szövetkezet szakemberei. A határban minden rendben A mesterszállási Űttörf Termelőszövetkezet még a2 év elején versenybe kezdett.-- A szövetkezet tagjai vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját a leg méltóbban: gondos, pqn+os munkával köszöntik. Ró- nyai László, a szövetkezet pártszervezetének titkára tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy adott ígéretüket beváltották. Elvetették 1900 katasztrá lis hold földön az őszi búzát és 700 holdon az ősi' árpát. Felszedték és a feldolgozóüzemhez továbbították 100 katasztrális hole répaföldjük termését, 427 holdról pedig betakar/tot ták a kukoricát. Learatták és elcsépelték a rizst, s ? jövő évi jó termés előkészítésére csaknem 10Q( katasztrális hold területe’ trágyáztak meg. A gyorsan és jól végzet! munka után most ünnepségre készülnek, ahol méltatják november 7 jelentőségét és megjutalmazzák azt a negyven embert, akik a jók között is a legjobbak voltak, akik az egész évi munkából legfáradha- tatlanabbul vették ki részüket. Konkurencia a fogyasztók érdekélen — No nézz ide! Itt, ugyanaz a fürdőszivacs csak negyvenöt ötven? így bosz- szankodik egy fiatalasszony az Alföldi Állami Áruház kirakata előtt. Hóna alatt egy becsomagolt, kék szivacsot szorongat. Pár perccel korábban jöttek át a „zebrán”. Bizonyára a szemközti illatszerboltból vásároltak. Férjével együtt kétségtelenül megállapították, hogy becsapták őket, hiszen ott 65 forintot olok- koltak az áruért. Pedig a bosszankoóást megelőzhették volna! Ha egy kicsit jobban körülnéznek, s ott vásárolnak, ahol a legkedvezőbb árén lehet. A fogyasztók az utóbbi időben nap mint nap találkozhatnak ilyen érdekességekkel. Nemrégen például a szolnoki Alföldi Állami Áruház az illatszer kiárusítás során több mint százfajta árut 30—40 százalékos árengedménnyel hozott forgalomba. Ugyanezek az árufajták a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban csak teljes, tehát változatlan áron voltak kaphatók. Jogos a kérdés: hogyan lehetséges ez? A választ az új gazdasági mechanizmussal magyarázhatjuk. Minden vásárló visszaemlékezhet, hogy amikor a kereskedelemben megrendezték az első szezonvégi kiárusításokat, minden boltban ugyanazokat az áruféleségeket lehetett olcsóbban megvásárolni. A hivatalosan meghatározott idő alatt az ország bármelyik részében azonos mértékben szállították le a fogyasztói árakat. A kiárusítási listát a Belkereskedelmi Minisztérium adta ki. Olyan áruk keCSEL A Szigligeti út reggeli forgalmába új színkép vegyül: két-három, bőrönddel, kosárral, szatyorral topot zékoló ember. Némelyikük igyekszik angyali türelmet mulatva fel és alá járni a megszüntetett szolnoki Patyolat üzlet előtt. A beavatatlanok ugyanis nem tudhatják, hogy a nyitásra hiába várnak, mert az üzlet mindenestől a Kossuth térre költözött. Néhány napig díszelgett ott erről ugyan értesítés, de aztán az ablakokat lefestették. Az értesítés eltűnt, megmaradt persze a mosás — festés — vegytisztítás felirat. És természetesen a „Patyolat’’ tábla is. Lehetséges, hogy az őszi szezon csúcsban még jól is jön a megrendelők elszéledése?I (B) rültek így engedményes áron forgalomba, amelyekből a kelleténél többet gyártott az ipar vagy exportból maradt vissza, illetve divatjamúlt portékák voltak. A kordbársony nadrág' után így fordulhatott elő az az eset, hogy 1965 tavasz» a férfi kordbársony nadrág is szerepelt a kiárusításban, ugyanakkor Bács-Kiskun megyében hiánycikk volt. Az igények ugyanis differenciáltak, egyazon árufajtából az ország különböző részein különböző mennyiségek lehetnek raktáron. Ezen tavaly már ésszerűen változtattak. A Belkereskedelmi Minisztérium beszüntette a központilag irányított, kötelező erejű és egységes kiárusítások rendszerét Jelenleg minden vállalatnak joga, hogy készletével gazdálkodjék. A kereskedelmi vezetők a megengedett „készletmozgósítási” formák közül azt alkalmazzák, amelyiket az adott körülmények között a leghatékonyabbnak találnak. Tavaly és az idén ugyan még a minisztérium tett javaslatot a kiárusítási időpontra, de ez már nem volt kötelező érvényű. Ha a raktárban megszaporodik az elfekvő áru, három mód közül választhatnak. Variációk Célpremizálást vezethetnek be, ezzel a bolti dolgozókat anyagilag ösztönzik arra, hogy a nem fogyó ritkán keresett árut a vevő figyelmébe ajánlják. Ugyanebből a célból lehetőség van a szezonvégi kiárusításra. A listára felkerült árufajtákat 20—50 százalékos árengedménnyel hozzák forgalomba s meghatározott időszakban. Ha a kiárusítás ideje lejár, visszatér az eredeti fogyasztói ár. Harmadik változat, a végleges ^leértékelés, ahol az érintett áruféleségek árát csökkentik. Ezt a megoldást általában csak a forgalomból véglegesen kirekesztett áruféleségeknél alkalmazzák. Tehát az illatszer esetében például az Alföldi Állami Áruház a kiárusítást kombinálta végleges leértékeléssel. A Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat pedig az elfekvő árukészletének felszámolá- lásában külön célprémiummal ösztönzi a bolti dolgozókat. Nem tartotta indokoltnak, hogy kiárusítást rendezzen, mert készletei viszonylag nem nagyok, A kockázat A mai körülményeik között a vállalatok szabadon gazdálkodhatnak készleteikkel. 0.1 és 1.0 százalék nagyságú úgynevezett kockázati alappal rendelkeznek, s ennek terhére az említett három fajta „kiárusítást” meghatározott arányban alkalmazhatják, tgy tág tere nyílik a vállalatok közötti kereskedésnek is. A vállalatok csak a tényleg elfekvő készleteiket árusítják ki. Előfordulhat, hogy például Győr megyében egy. áruféleségből készlet halmozódott fel, amit ott 40 százalékos kedvezménnyel akarnak forgalmazni. Ugyanakkor Szolnok megyében a nevezett cikkből ellátási problémák vannak. Mit tehetnek ilyenkor a tapasztalt szolnoki kereskedők? Tárgyalnak a győriekkel, s 30 százalékos kedvezménnyel átveszik a készletet, itt pedig 20 százalékos engedménnyel kínálják. Mindkét vállalat jól jár. Végső soron a Szolnok megyei fogyasztók örülhetnek a legjobban, mert az addig hiányolt áruból olcsóbban vásárolhatnak. A kereskedelmi vállalatok nem szemlélődhetnek csak a saját portájukon belül, hanem egyre inkább figyelemmel kísérik a testvérvállalatok készletgazdálkodását is. A jobb ellátás és az igények tökéletesebb kielégítése érdekében egymással is kereskedhetnek. Petres Sándor Ezüstöt — aranyért! Van Loey brüsszeli nyelvész-professzortól a napokban kapta meg Sze- pessy Géza muzeológus eey IX. századi ó-angol és kelta nyelven írt dokumentum. az Orosius — „országleírás” — egyik részletének szövegét, amely teljesen váratlan > oldalról és igen érdekesen támasztja alá a magyar honfoglalásra vonatkozó legújabb fel- tételezéseket. Az értékes küldemény p British Múzeumban őrzőt1 eredeti kéziratnak az a része. amelyben két normann hajós. Othere és Wulfstan számol be a Dunán 870 körül tett utazásáról. Áz „utinaplóban” a többi között ez olvasható; „...a lárvátoktól északra van Ma- egtja Ion de — Magyarország — hatalmas hegyek ölében”. Említést tesz e beszámoló a „ceacel”-ek- ről — a székelyekről — is. és szerepel benne a Baeg ware folyó, talán a Berettyó. Az útleírás többi része kétségtelenné teszi, hogv szerzői ezeket a számukra olyan különös hangzású — és persze rosszul is lejegyzett — szavakat a Kárpát-medencében hallották. Mivel pedig különleges élményekről nem tesznek jelentést, úgy látszik, itt már akkor megállapodott, nyugodt viszonyokat. tehát valószínűleg az akkori idők mércéje szerint „normális” életet élő országot találtak. S mindezt a mindeddig hivatalosan 896-ra tett honfoglalás előtt! Ez a normann hajónapié tehát újabb érv amellett e régészeti, nyelvészeti stb megállapításokra alapozott feltételezés mellett. hogy igazuk volt régi krónikáinknak: valóban hét magyar honfoglalás játszódott le a Duna-medencé- ben. Mégpedig úgy. hogv Árpád serege már magyarul beszélő népet talált itt, a leszármazottait azoknak a „kései avaroknak” — valójában az első magyar honfoglalóknak — akik ide 670 táján érkeztek, pontosan abban az időben, amikorra Kézai időzítette krónikájában a magyar honfoglalást. Áremelési javaslatot teszek, s ugyanakkor bízom abban, hogy ez — a szokástól eltérően — tetszést arat. Én ugyanis a feivásárlási ár növelésére gondoltam. Pontosabban: egy bizonyos szellemi termék felértékelését javaslom. A szóban forgó szellemi termék szabatos meghatározása megtalálható a Magyar Nyelv Értelmező Szótára ötödik kötet 588. oldalán. íme: „ÖTLET: Hirtelen támadt, váratlan, gyakran meglepő gondolat.” A következő sorokban néhány példamondat is található, ezeket idézve azonban úgy tűnik: tulajdonképen nyitott kapukat döngetek: „Aranyat érő ötlete támadt” — így az egyik, „ötletével sok pénzt keresett” — ekként pedig a másik. Tapasztalataim azonban mégis arra késztetnek, hogy fenntartsam Javaslatomat, mivel olyan embereket manapság gyakran lehet találni, akiknek aranyat érő ötletük támad. olyanok azonban, akik ezzel sok pénzt keresnek, már ritkábban. Hogy miért van ez így? Ennek megmagyarázására támadt egy-két ötletem, de ezek ismertetése előtt hadd idézzek néhány nevezetes példát. Az a bizonyos „jé" Ott van mindjárt az a bizonyos „Gordiuszi csomó”. Rengetegen próbálták kibogozni, sikertelenül, mindaddig, míg a monda szerint Nagy Sándor nem lépett a színre. A világhódító rövid gondolkodás után előrántotta kardját, egy suhintás, kettévágta a csomót, tehát a lehető legegyszerűbben oldotta meg a fogas feladatot. „Jé!” mondták erre azok az emberek, akik tanúi voltak az eseményeknek; Vagy nézzük meg az élére állított tojás esetét. Erre Kolumbusznak támadt egy jó ötlete: fogta a tojást, s egy határozott mozdulattal az asztalhoz nyomta. A tojás egy kicsit berepedt ugyan, de a kísérlet sikerült, megállt az élén. „Jé!” — csodálkoztak a2 emberek, akik tanúi voltak az eseménynek. És ezzel a két kis példával már alkalmunk is nyílik némileg kiegészíteni az ötlet meghatározását. Az a bizonyos „Jé!” felkiáltás tanúsítja, hogy tulajdonképpen egy rendkívül egyszerű dologról van szó, amely ha végre eszébe jut valakinek, mindenki^ a fejére csap és így szól: „Hogy-hogy ez nekem még nem jutott eszembe!” Ennek a dolognak két magyarázata van: Vagy egyáltalán nem gondolkodott a megoldáson az illető, vagy gondolkott ugyan, de mégcem jutott eszébe semmi. Ilyen is van, ez utóbbi lehetőséget kár lenne tagadni. Minket azonban elsősorban most azok érdekelnek, akik egyáltalán nem gondolkodnak a dolgon, ismerkedjünk meg tehát ezzel a típussaL Egészenkis Péter Nagy Sándornak könnyű dolga volt, mert kardot hordott az oldalán. Ko- lombusz felfedezte Amerikát, fgy hát kénytelenkelletlen el kellett ismerni, hogy a Kolombusz tojásának felfedezésére is képes. Node mit szóljon Egészenkis Péter, aki, — miután hallja és látja, hogy műhelyében sok a selejt, gondolkodni kezd a dolgon, aztán odasomfordál a művezetőjéhez. Egy ilyen jelenet gyakran eképpen zajlik le: Egészenkis Péter: Művezető szaktárs van egy jó ötletem. Nemegésznagy Pál: Micsodája van. szakikám?.,. Ne is folytassuk tovább ezt a párbeszédet. Az értelmező szótárból tudjuk, hogy az ötlet általában meglepő, s tapasztalatunkból pedig azt tudjuk, hogy a Nemegésznagy Pálok nem rajonganak a meglepő dolgokért. Szerencsére azonban akadnak széles e hazában Nagy és Egészennagy Pálok is, cseppet sem kis számban. Velük mi a helyzet? ötletes Péter: Van egy jó ötletem. Egésznagy Pál: (hátbave- regeti) Gratulálok, halljuk gyorsan! ötletes Péter: (meghatot- tan) Azt kellene csinálni, hogy... (Elmondja, hogy mit is kellene csinálni). Egésznagy Pál: Bravó, barátom, ez nagyszerű! — Csak az a baj, hogy ennek megvalósításához pénz kellene. És az, sajnos ..; (széttárja karjait). Nem kell rek'ám Ezt se folytassuk tovább, de mondjuk végre el a mi ötletünket. Igaz, hogy minden jó ötlet megvalósításához pénz kellene, legtöbbször nem is olyan sok pénz. A jó ötlet viszont mindig sok pénzt hoz. Ebből a körből tehát úgy lehet kimenekülni, ha sok a jó ötlet. Azokból pedig kiválogatjuk a legjobbakat, és megcsináljuk. Kézenfekvő a megállapítás: Néhány „Édességet az édességboltból” — neonfelirat helyett csináljunk ilyen reklámtáblákat: „Gondolkozz!” — „Mond el az ötleteidet!” Jaj! Ez nem jó, ez legalább olyan felesleges, mint az édességbolt-reklám. Hiszen nálunk rengeteg embernek vannak ötletei, s azokat nem is tartják véka alatt. Az esztergályos ragyogó közgazdasági elképzelésekkel rendelkezik, a gépészmérnök a rudabányai ősember-lelettel kapcsolatban tud rendkívülieket a labdarúgó szakértő egyben kiváló űrhajós. Az első ötlet tehát: nem ezt kimondani is felesleges. A második azonban annál időszerűbb: ne sajnáljuk az ezüstöt az aranyat érő ötletekért. Érdemes, hiszen elég, ha megnézzük az értelmező szótárt. ötödik kötet 588. oldal. B. B. L
