Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-11 / 267. szám
it*?, november ÍL SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gjtípusú hűtőpultot készítenek a jászberényi Hűtőgépgyárban Mi legyen a gyerekből? Pályaválasztási ankét u. í». Bognár János "li!l!llll!llllllll!llll!llllllllll!llllllllllll :!llll!l!ll!llllllllllllllll!lll!ll!l!ll!ll!!lllllillll!lllil H/Mndíg a kel! elszívni BESZELGETES BÉG A DOKTORRAL Több segítséget a magánlakás építtetőknek • • Ot év alatt 7417 lakás — Nincs megfelelő típusterv A telken és építőanyagon áll vagy bukik A kormány 15 éves lakásfej lesztósi programjának eddigi hatását megyénkben, a második ötéves terv eredményeiből tudjuk lemérni. Ez időszak alatt Szolnok megyében összesen 8545 magánlakás épült. Ebből 8495 a családi ház és csupán félszáz lakás az, amely társasház formájában készült A családi házak 79 százalékát maguk a tulajdonosok — egyes részmunkákba kisiparosokat bevonva — a fennmaradó részt pedig ktsz-ek készítették el. A lakásoknak csupán 2 százaléka épült típusterv szerint. Az összes lakás 73,6 százaléka magánerőből épült A tanácsok eddig még tudtak jobb fekvésű telkeket biztosítani. A harmadik ötéves tervben ezek a lehetőségek már mindinkább korlátozottak. Eddig az építési tevékenységet növelte az is, hogy a mező- gazdaság szocialista átszervezésével a tanyák felszámolása jó ütemben megindult Hátráltatta viszont az építkezést hogy az elkészült vagy a készítés alatt álló város és községrendezési tervekben a szükségesnél nagyobb területeket Nem jók a típustervek Szolnok megyében a féloldalas beépítési forma szokásos. Az érvényben lévő típustervek azonban kivétel nélkül' a telek közepére való építésre készültek. Az ilyen építési terveket változtatás nélkül alkalmazni nem lehet. Nem igazodnak a típustervek a helyi építési anyagokhoz sem. Megyénkben a családi házak 50—60 százaléka még ma is — és előreláthatóan sokáig — vályog vagy sárfalazattal, 95 százaléka pedig borított fagerenda födémmel és fa tetőszerkezettel készül. A típustervek ezzel szemben kizárólag tégla vagy blokk falazatot vontak építési tilalom alá. Nagyon sok ember vállalkozó kedvét vette el az is, hogy a főbb építőanyagokból folyamatosan hiány volt. A harmadik ötéves tervben állami erőből 3000, magánerőből 9000 lakást kell felépíteni. A magánlakás építés jelentősége tehát fokozódik. Ezért szükséges, hogy az építésben érdekelt szervek az eddigieknél nagyobb segítséget nyújtsanak az építeni szándékozóknak. Elsősorban gördülékenyebbé kell tenni a magántervezői szakértő bizottság működését és csökkenteni kellene az elbírálásra benyújtott egyedi tervek átfutási idejét. Enyhíteni kellene az I. fokú építési hatóság leterheltségét Az előírások szerint egy-egy építkezést legalább hét alkalommal kell a helyszínen megtekinteni. Ez például a szolnoki járásban, ahol körülbelül évente 400 építési engedélyt adnak ki, két dolgozónak 2800 helyszínelést jelent. A szakigazgatási szervek a legjobb akaratuk mellett sem tudnak e követelménynek eleget tenni. írnak elő, vasbeton födémmel. Lesz-e e'ég telek? Egyik legfontosabb tényező a magánlakás építéseknél a telek. A megyében összességében — az építési igényhez viszonyítva — elegendő telek áll rendelkezésre, de rossz megoszlásban. A városokban telekhiány, a községekben telektöbblet van. Városokban legalább 8000 üres telket terhel építési tilalom, ezenkívül több tízezer azon beépített ingatlanak száma, amelyeken a tulajdonos az újjáépítési szánA Szolnok megyei tanács vb mellett működő Pálya- választási Tanács tegnap Szolnokon ankétot rendezett a fiatalság pályaválasztási problémáiról. Az ankéton hat előadás hangzott el, mindegyik más oldalról közelítette meg a kérdést. Jenovay Jenő, az Országos Pályaválasztási Tanács titkára „A demográfiai létszámhullám és az ifjúság pályaválasztási problémái” című előadásában elsősorban a nagylétszámú korosztályok elhelyezkedési gondjairól beszélt. Képezzünk szakmunkástartalékot Az új gazdasági mecha- N nizmusban modotta — a kereslet várhatóan a szak- képzettebb munkaerő felé fordul. Az iskolákból kilépő fiatalok azonban jórészt szakképzetlenek, sőt nagy részük, a 14—15 évesek, még nem teljes értékű munkaerő. Az érettségizettek közül pedig még mindig sokan húzódoznak a fizikád munkától. A megoldást a szakmunkásképzés fejlesztése jelenti, s elsősorban olyan szakmákban, amelyekben a demográfiai hullám tetőzése után ismét létszámhiány várható. Ezáltal olyan szakmunkás tartalék képződik, amely később az alacsony létszámú korosztályok munkába állásának idején enyhíteni fogja a létszám- hiányt. Kiss László, a megyei tanács vb művelődési osztályának helyettes vezetője „Oktatási szerkezet és pályaválasztás” címmel tartott előadást. Elmondta hogy a szakmunkásképzés helyzete nem kielégítő, a fejlődést objektív feltételek hiánya gátolja. Több iskolára, több helyiségre, felszerelésre volna szükség, ezt a következő években feltétlenül biztosítani kell. — Fejleszteni kell a szakközépiskolákat is, a legjobb képességű tanulókat azonban gimnáziumba, lehetőleg tagozatos osztályba kell irányítani, mert ma még ezek képezik a felsőoktatás fő bázisát. Az előadás további részében a technikumok, szak- közéoiskolává alakításáról beszélt, majd az úgynevezett továbbképző iskolák helyzetét elemezte. Megállapította, hogy ez az iskolatípus határozatlan, bizonytalan célú, nem ad jelentős képzést, a hozzá fűzött reményeket nem váltotta be. Nem könnyű a tanácsadás Havai Ottóné, a Munkaügyi Minisztérium munkatársa „A pályaválasztás néhány pedagógiai kérdése” című előadásában elemezte a jó pályaválasztási tanácsadás feltételeit. Ma a képzési idő hosszabb, a fiatalok később kezdenek dolgozni, így a pályatévesztés és változtatás nagyobb megrázkódtatást • okoz. Ez növeli a tanácsadók felelősségét. Ismerniük kell a fiatalok egyéni képességeit, az egyes pályák követelményeit, valamint a gazdaság általános és helyi igényeit. A pályaválasztási tanácsadásnak ki kell terjednie minden tanulóra, be kell épülnie az iskolai munkába. Dr. Takács Mária pszichológus előadásában szintén a személyiség megismerésének fontosságát emelte ki, hiszen az ember idejének nagy részét a munkahelyén tölti és ha rosszul választott, ha mung örökifjú. Arad belőle a ^vidámság, a jókedv, ggy spercig sem tud egy helyen gülni és mesél, mesél... II- g-lés Bélára emlékeztet. — g nemcsak a pipája miatt. §p — Pipám a csend, a Mzbéke, az öröm! — nevet. — = Nem a nikotinéhség miatt ^szívom. hanem a „homo lull dens”, az örökké játszado- = zó ember mozdulataival, gpMérték is ez nálam: amidkor nagy baiban vagyok, ^cigarettára gyújtok —négy- j§ S2er-ötször szívta ih életemében —. ha megoldható gon- Üdom van, szivart szívok. De |a pipa. az más. Én mindig =a jó pipát szívom, nem s g rosszat... lg — Ezt nem értem egé- £szén. Két pipája van? Midnek a rossz... p — No. majd elmondom. éVolt két angol, mindegyig pkapott tíz-tíz darab szivart pAz egyik mindig a legrosz- §Lszabhat szívta a tíz közül, Pa másik meg mindig leg- ‘ iobbra füstölt rá Mi történt? Az okos angol kikáját tehernek érzi, ez káros pszichológiai elváltozást okozhat. A továbbiakban részletesen elemezte a személyiség megismerésének különböző módjait. Vannak még divatos szakmák Kérniné dr. Soós Júlia, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Csoportjának munkatársa „A pályaválasztás szociológiai kérdései” című előadásában elmondotta, hogy egyes szakmák időnként divatossá válnak, — presztízsük megnövekszik. Ez azonban néha megtévesztő, erre is fel kell készíteni a fiatalokat, hogy ne mellékokok, álökok alapján válasszanak pályát. Dr. Székely András iskolaorvos előadásának címe „Az orvos feladatai a pályaválasztási ' munkában”. Elsősorban a testi, a fizikai és pszichikai alkalmasság megállapításának módjait és fontosságát elemezte. lene jó szivart szívott és egy rosszat, az oktondi pedig kilenc rosszat — mert ugye mindig a legrosszabbat szívta — és csak egy jót. Azért mondom, hogy én mindig a ió pipát szí vom. az életből mindig a jót. a szépet igyekszem észrevenni. fgv próbálom élni a világomat.. Na, persze volt már rossz is. A pályakezdésre terelődik a szó. Az egykori falusi patikusinas bizony erről keserű szájízzel beszél; — Jöttek a szegényemberek a panaszukkal, hogy itt fáj ott fáj. kérték g kígyózsírt, a kenőcsöt, meg az ördögvakarékot én meg kevertem nekik a mester parancsára az avas disznózsírt korommal meg miegymással, Hát nem is sokáig bírtam, és ha iól visz- szagondolok. akkor határoztam el. hogy néptanító- orvos leszek. Már most döntsék el, hogy sikerült-e? — Az egész országban így emlegetik, nem veszi hízelgésnek, ha azt mondom, hogy itt Szolnok megyében is nagyon szeretik. — Pedig nem vagyok egy jó ómen a szolnokiaknak. Háromszor jártam itt egymás után az elmúlt években és mindig akkor esett le az első hó. De olvan ám, hogy lábszárig ért. Most negyedszer, nehogy elrontsam már ezt a szép időt... A hidegről iut eszembe különben. hogy egyszer két diák kigombolt kabátban álldogált az iskola előtt Jött az iskolamester, aztán ráförmedt az egyik gyerekre. hogv gombold be a kabátod, Hanzi. mert úgv elporollak a nádpálcával, hogy belegebedsz. A diák begombolkozott és azt mondta: nem elég. hogy fázom, még ijesztgetnek is! Mit gondolsz öcsém, ki volt ez a Hanzi? _ ? — Selve János barátom. Tudat alatt már akkor megfogalmazta a fizikai ártalom és a lelki ráhatás kapcsolatát. Ma ugye, a stress világhírű ismerője. A következő könyvemben bővebben szeretnék róla is írni. — Ez sorrendben már a tizenvalahanyadik kötete lesz. Miről szól? — Hygieia barátságáról. Ez különben éppen a tizenötödik kötetem. Abból indulok ki. hogy a görögök két istent. Aesculapiust. a gyógyítás istenét és Hygie- iat, az egészség istenét tisztelték különösen. — azt akarom bizonyítani a könyvemben, hogy a gyógyításnak akkor van dolga. amikor Hvgieia valamit elhibázott. Nagyon fontos az egészséges életmód. Ez a fiatalság titka. Beszéljünk erről is. ha már örökifjúnak tituláltál. — Jó tanácsa? — Reggel fél ötkor kelek. este tízig-tizenegyig dolgozom. írok, előadásokat tartok, rádiózom, levelekre válaszolok — hetente négyötszázra —, tanácskozom, mindent amit kell. De vidáman ám! italt azt nem iszom és az étkezésben egy szlovák közmondáshoz tartom magam: a reggelit edd dékát a tilalom miatt nem tudja megvalósítani és cseretelek igénnyel lép fel. Es a köz- művesiiés ? A jelenlegi helyzet szerint teljesen közművesített területre 206 lakás építhető fel (beleértve a társasházi lakásokat is). — Részlegesen hatezerháromszáz lakás helye van közművesít- ve, míg közművesítés nélkül 2300 beépítésre alkalmas telket tartanak nyilván. Jobb is lehetne a helyzet, de a tanácsok nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy 10 éves kamatmentes OTP kölcsönt vegyenek tel telkek kialakítására és elő- közművesítésre. Pedig ezzel sokat lehetne a helyzeten javítani. Szolnok megyében a második ötéves tervben s750 családi ház épült kölcsönnel és 58 társasházi lakáshoz is folyósított kölcsönt az OTP. Összesen 243 millió forint kölcsönt kaptak a magánlakás építtetők. Ez igen szép eredmény, de itt is vannak megoldandó kérdések. A jövőben a kamatmentes kölcsönök folyósításánál elsősorban a szociális helyzetet kellene jobban figyelembe venni. Volt úgy, hogy gyermektelen pedagógus házaspár kamatmentes kölcsönt élvezett, ugyanakkor négy-öt gyermekes, kisfizetésű dolgozó nem részesülhetett ilyen kedvezményben. A Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság mindenre kiterjedő részletet vizsgálatának köszönhető, hogy a harmadik ötéves terv magánlakás építési feladatairól, helyzetéről éf az elmúlt öt esztendő tapasztalatairól hű képet kaptunk. A nagyterjedelmü anyagból sok következtelést vonhatunk le, de elsősorban azt. hogy az államival szemben egyre nagyobb arányokat képviselő magánerőből történő lakás- építkezéseket az eddiginél szervezettebben és jóval nagyobb felelősséggel kell támogatni. meg magad, az ebédedet oszd meg a barátoddal, a vacsorádat meg add oda az ellenségednek... Egy joghurt a vacsorám és jöhet újra a munka. Drága jó professzorom azt mondta annakidején... Ismét elmond egy csat- tanós történetet. A következő pillanatban meg már az 1849-es szolnoki csatáról érdeklődik. — Hogy miért? Hát e? tulajdonképpen titok lenne, de már csak nem tudom elhallgatni. A nagyapám Damjanich tábornok pa- rancsőrtisztje volt és a családi múzeumban gazdag hagyatékot őrzök tőle. Ez a hősi kor inspirált arra, hogy mint szépíró próbálkozzam és megírjam a szabadságharc orvos-regénvét, az ,.Istáp”-ot. Főhőse Ba- ráth Gergely orvos, az akkori magyar orvoskar megtestesítője, Kossuth Zsuzsanna és Bugát Pál még a regény két fő alakja, valamint Flór Ferenc országos orvos. Még egy-két év és kész a regény. De ezt már Buga László írja, nem Buga doktor! No. lesz hó, vagy nem lesz hó? — kérdezi nevetve és elindul • jászsági falvakba előad*'», kát tartani. — tiszai
