Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-09 / 265. szám

1961. november 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 a TV KÉPERNYŐJE ELŐTT OUiiiüittlUilMlUUillUUimiillUlllitUlliltUllUliiUUlítlIlliUüiiitillllUliUliiiiUliUiiltlHilllillilUUlittUtiiU Rendkívül sok látnivaló akadt Elég csupán az év­forduló ünnepségeiről adott intervíziós, valamint a hazai eseményekről su­gárzott helyszíni közvetíté­sekre gondolnunk: a nézőt a „bőség zavara” foghatta el, Nem különben azt, aki szeretné összefoglalni az ünnepi hét televíziós ese­ményeit. Még televíziós játékból, illetve tévéfilm­ből is három új bemuta­tó esett erre a hétre. Az ismétlésekről nem is szól­va. Sorrendben Dobozi Imre Egy nap a paradicsomban című, furcsa ízekben és színekben kevergő-kavargó vígjátéka volt az első, Sza­tirikus, helyenként gro­teszk képekben arról kap­tunk hírt, hogy egy a szó szoros értelmében vett pa­radicsomi üzemben milyen „menybéli” állapotok ural­kodnak. A sajátos humo­rú, olykor a vaskosabb ele­mektől sem visszariadó kodémia eléggé félbe-szer- be hagyott jelenetekben tárja fel a Parpürlé belső ellentmondásait. A végén már magunk sem tudjuk, hányadán állunk. Csak azért szurkolunk, hogy sze­gény fiatalembert el ne utasítsa az a fránya igaz­gató. A titkárnőjelöltért egyáltalán nem aggódunk: 5 jó kezekben van. — Az igazgatóhelyettes már előre feni a fogát, hogy majd „együtt eszegetnek" egy számára igazibb paradi­csomban a tudás fájáról. A vígjáték cselekménye egyszerre két szálon fut; a két új leendő munkatárs káderezésének pillanatait kapjuk el. A színhelyek és a jelenetek gyors váltoga­tására épülő szerkezet kez­detben kellemes vibrálást ad a különös komédiának, később azonban fárasztó; az esztétikum rovására megy. A történet figurái ismerősek, mondhatni ti­pikusak is a fogalomvígjá- téki értelemben, a kép azonban ennek ellenére sem teljes, a Parpürlé kor­rupt világának elítélésében csak nagyon vegyes érzé­sekig juthatunk el. Legin­kább a Döblecz—Jolánka kettős tetszett. Az ősi Ádám-Éva játékra speku­láló. finoman , ostoba igaz­gatóhelyettest, Balázs Sa­mu, zordon őrangyalát Gobbi Hilda sikerítette. — Gobbi anti-titkárnője, aki azért kesereg, mert a pa­radicsomban egyetlen főnö­ki rózsa sem termett szá­mára, pedig érte még a lelkiismeretiét is feláldoz­ta, valóban mulatságos fi­gura. Más mezőkön, más célokkal méltó párjának bizonyult A nagy kombinátor Márkus László megformá­lásában. A televíziós já­tékban, amelyet Ilf és Petrov szovjet szerzőpár műveiből Kaposi Miklós dolgozott képernyőre, Osz- tap Bender, a szélhámos­ság nemzetközi méretű fi­gurája kapott központi sze­repet. így az átdolgozó nem kísérelte meg a lehetetlent, nem próbálta egyetlen es­tébe belesűríteni, belegyö­möszölni az életmű klasszi­kusnak számító remekeit. A mondanivalót teljes egé­szében Bender alakja kö­ré csoportosította. Ezen az áron sikerült logikus egy­ségbe illeszkedő cselek­ménysort kialakítani, — melyben a főszerepet a szélhámos legjelentősebb kalandjai kapták. — Ami azonban Osztap megjelené­si Leszámolás zárta az eheti eredeti be­mutatók sorát. Igaz, való­jában csak felújítás, de te­levízióra alkalmazva. Eb­ben a formájában is mél­tó drámai akkord a három­napos ünnepségek végére. Még akkor is, ha az átdol­gozás során Lavrenyov_ for­radalmi hangulatú drámá­ján némiképp csorba esett. A dráma 1928-ban szüle­tett, s nálunk 1953-ban mutatták be először. Mos­tani felújítását nemcsak az ünnepi alkalom * tette in­dokolttá, sokkal inkább a benne rejlő igazi drámai lehetőségek. Azok az egyé­ni és társadalmi konflik­tusok, melyek át- rneg^ át­szövik Lavrenyov művét. Nemcsak a Hajnal fedélze­tén történnek csodálatos dolgod mondhatnánk vi­lágraszóló események, de az emberi lélek fedélzetén is nagy változások mennek végbe. Különösképpen Ber- szenyev sorhajókapitány lelkében, aki polgári meg­győződése ellenére látszó­lag ugyan simán, de va­lójában nem csekély küz­delem árán jut el a lojá­lis magatartástól a forra­dalmi ügy fenntartás nél­küli vállalásáig. A televí­ziós átdolgozás, a rendezés és főként Ajtai Andor el­mélyült munkája révén szinte már-már mértani pontossággal bontakozik ki a képernyőn a hajóskapi­tány lélekrajza, és csak­nem a dráma központi sét előzi meg — gondolunk itt a kultúrpolitikai pepe­cselésre a dramaturgia úgy­nevezett asztalánál, a szán­dék ellenére sem kapcsoló­dott igazán az est gerin­cét adó jelenetsorhoz. A pozitív hős körüli vita és Osztap megszületésének összekapcsolása csak ' dra­maturgiai szükséget takar. Ennek ellenére elgondol- kodtatóan mulatságos estét kaptunk, s ha arra gondo­lunk, hogy a hiszékenység még ma is, sorainkban is szedi olykor áldozatait, ak­kor a téma időszerűségéhez sem fér kétség. Óvakod­junk az Osztap Benderek- től, bármilyen alakot is öltsenek, különben magunk válhatunk nevetség tárgyá­vá! — sugallta az est. alakjává válik. Pedig a dráma igazi hősei: a cirká­ló legénysége. Közülük is a hajó bolsevik vezetője, Artyom Godun. Sajnos, a televíziós átdolgozás folya­mán az ő alakja vesztett talán a legtöbbet. Nem íorradalmiságából, hanem emberi teljességéből. Port- réjából például csaknem elspórolták a szerelmet. — Pedig ebből adódó konf­liktusai nagyban gazdagít­hatták volna a forradal­márhős emberi arculatát, így most Tánya és és a közte alakuló érzelem csak utalásokban, párszavas ki­jelentésekben él, azaz hogy valójában nem ól. Ugyanakkor a forradal­már matrózok között kitű­nő epizód-alakokat talál­hattunk. Például az idős matróz figurája, aki ki­szolgálta már a Patyom- kin-cirkálót is és bölcses­ségben felülmúlja társait. Sorolhatnánk példákat, to­vábbiakat is. Némi dramaturgiai bi­zonytalanság ellenére is nagyszerű drámai pillana­tok részesévé tett a Leszá­molás televíziós változata. Annyit azonban megje­gyezhetünk még, hogy a hajó győzelmes legénysé­gének hangulatához és a dráma végső kicsengéséhez, optimista hangulatához talán jobban illet volna az ár- bócra felfutó vörös zászló képe az önfeledten hurrá- zó legénységgel, mintsem a Tányával távolodó csónak kissé nosztalgikus képe. V. M. Az öntozőgal elálkod ás beruházásainak hatékonysága A megyei NEU vizsgálata 670 mázsa kertifér Szépen ünnepeltünk, jól ünnepeltünk. Köszönjük a rendezőknek, a kereskedők­nek, a vendéglátóipari dol­gozóknak, s mindazoknak, akiknek része volt benne. S talán külön a sütőiparo­soknak Vasárnap a szol­noki pékek 670 mázsa ke­nyeret sütöttek a szokott napi 300 mázsa helyett így mindenki friss kenyér­hez jutott. Hiszen még 53 mázsa kenyere ki is maradt a sütőipari vállalatnak S még mindehhez hozzá, fi­nom is volt a kenyér. A vállalat piartéri kenyér­boltjában az ünnep előtti két napon . 131 mázsát ad­tak el a városban közked­veltté lett házias kerek kenyérből, s veknikbőL Budapesti gyárakat telepítenek vidékre A Gazdasági Bizottság határozata alapján a har­madik ötéves terv idősza­kában több fővárosi üze­met vidékre telepítenek Olyan üzemekről van szó, amelyek a fővárosban már nem fejleszthetők. A költöző üzemek közül az egyik legjelentősebb az Autóalkatrészgyártó és Fel­újító Vállalat, a Népstadion szomszédságából Sopronba teszi át székhelyét. Petőfiibányán 35 millió forintos költséggel meg­kezdték annak az üzemnek az építését, amely a bá­nyászati építő vállalat je­lenleg Rákoskeresztúron működő részlegét fogadja. A Budapesti Bútoripari Vállalat Hungária körúti üzeme Gyulára költözik A vállalatnak néhány év óta Gyulán már működik egy kisebb telepe. Az alma biokémiai vál­tozásainak ellenőrzése a tá­rolás idején nagyon fontos, hiszen ez vezet a legjobb tárolási feltételek kialakítá­sához. Tekintettel kell len­nünk a gyümölcs szénhid­rát-, sav- és C-vitamin tartalmára, valamint az enzim-aktivitás és a légzési intenzitás ellenőrzésére. Az alma fejlődése és tárolása idején megkülönböztethető szakaszok: a termésburok növekedése és kialakulása; az akna beérése a fán; utó­érés a tárolás idején; a ter­mésburok szöveteinek el­halása. A tudományos kísérletek — közöttük a leningrádi Zsdánov-egyetem munka­társainak eredményei — azt bizonyították, hogy az alma növekedése és fejlő­dése időszakában fokozottan növekszik súlya, az enzi­mek nagy aktivitást mutat­nak és határozott légzés állapítható meg. Az élén!: élettevékenység után — a leéréa közeledtével — a növekedés lassul és min­den tekintetben csökken az intenzitás. A fán lévő gyü­mölcsben egyébként egész fejlődése folyamán halmo­zódnak a szabad savak, nö­vekszik a cukortartalom és 7—10-szeresére emelkedik a gyümölcscukor abszolút, mennyisége. Érdekes, hogy a cukor felhalmozódásának üteme sem egyforma. Ez a fejlő­dés kezdetén igen lassú. Éppen a szedési érettség közeledtekor, a lanyhuló élettevékenység jelentkezé­sekor gyorsul meg a tarta­lékanyagok felhalmozása. Az érés utolsó két hetében kétszeresére nő az alma abszolút cukortartalma. Ha­sonlóan gyarapszik az al­ma C-vitamin mennyisége A megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság megvizsgálta a mezőgazdasági öntöző­gazdálkodás beruházásai­nak hatékonyságát az 1963 —67. első félévének idősza­kában. A vizsgálatban — melyet dr. Mihályfalvy Ist­ván, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa veze­tett — kilencven társadal­mi munkás vett részt, ösz- szesen huszonkilenc egység­be látogattak el. A vizsgálat megállapítot­ta, hogy az öntöző gazdál­kodást elsősorban a gyen­gébb minőségű talajokon alkalmazták. A jobb minő­ségű földekre a gazdasá­gokban csak ritkán jutott el az öntözővíz. Ezért az öntözés fejlesztése nem a terméseredmények növelé­sét célozta, hanem a terme­lés biztonságát. Sok esetben a fejlesztés során nem vették figyelembe a száraz gazdálkodás szín­vonalát. Ezekben a gazdaságokban az öntözéssel elért termés- eredmények éppen csak hogy elérték, vagy alig ha­ladták meg a száraz viszo­nyok között jó földön gaz­dálkodó üzemek eredmé­nyeit Egy-egy közös gazdaság­ban csak kié területen épí­tettek egyidőben öntözőtele­pet. Nem került sor a já­rulékos beruházások tervé­nek elkészítésére és meg­valósítására. A fejlesztés során több éven át külön- külön készültek a kiviteli tervek, emiatt egy-egy üzemen belül Mit figyelhetünk meg a szedés után? Csökken az enzimek aktivitása a táro­lás kezdetén és végig ala­csony marad. Hasonlóan csökken a légzési intenzi­tás. Ez néha a tárolás vé­gén jelentéktelen emelke­dést mutat Egyéként a tá­rolás idején az alma csak a légzésre használ fel anya­gokat. Sok adat mutat arra, hogy ha alacsonyabb hő­mérsékleten tartják, a le­szedett almát, tárolási ide­je növelhető. Sőt egyes adatok szerint ha a szedés idején csökken a hőmér­sem egységesek az öntö­zőtelepek. A járulékos beruházások elhanyagolása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az öntözőtelepeket nem tud­ják megfelelően kihasz­nálni. A vizsgálat megállapí­totta, hogy az öntözött te­rület 84 százaléka az átla­gosnál rosszabb talajokon helyezkedik el. A beruhá­zások során nem mindig vették figyelembe a mű­szaki és agronómiái szem­pontokat. Emiatt például nem tudják hasznosítani a tiszaszöllősi Szarvas Sán­dor Tsz 540 és a tiszader- zsi Kossuth Tsz 300 holdas felületi öntözőtelepét. Hiba az is, hogy a szán­tóföldi öntözőtelepek 30%-a nem tereprendezett. A tereprendezést egyéb­ként akadályozta a tsz- ekben a magas kivitele­zési költség. A szikes földeken a magas sótartalom, a sekély termő­réteg, illetve a magas al­talaj vízállása következmé­nyeiként elmaradt az ön­tözés termésfokozó hatása, sőt esetenként az öntözés az elszikesedéshez vezetett. Hiányoznak az üzemekből a tereprendezésre alkalmas munkagépek is. Emiatt a már korábban rendezett te­rületek is egyengetésre szo­rulnak. összességében a tsz-ek szántóföldi öntöző­telepeinek mintegy 70 szá­zaléka korszerűsítésre, fel­újításra vár. Az öntözőtelepek építése során esetenként megfeled­séklet, az is hozzájárul az alma tartós tárolási lehe­tőségéhez, „megedződésé- hez”. A tél közeledtével igen fontos a helyes válogatás, a csomagolás és a ládázás, amelynél az automatikus megoldásokra törekszik minden fejlett ország gyü­mölcstermesztése. De nagy figyelemmel kell lennünk az almában végbemenő bio­kémiai változásokra, és ilyen tekintetben is tudo­mányos ellenőrzési-e kell törekednünk) keztek a víz elvezetéséről. Gyakran a belvízcsatorná­kat használták öntözésre. E „kétéltű” csatornák több­ször károkat, átszivárgást, elmocsarasodást okoztak. A vizsgálat részletesen foglalkozott az öntöző szak­emberek, — szakmunkások helyzetével is. Az üzemek­ben kevés a felső-, illetve kö­zépfokú képesítéssel ren­delkező szakember. Az utóbbi években ezer­kétszáz szakmunkást ké­peztek ki, ám a jelenlegi öntözött területeket figye­lembe véve, több mint két­ezer szakmunkásra lenne szükség. Hiba az is, hogy több üzemben nem kapnak magasabb bért az öntöző szakmunkások. A vizsgálat megállapítot­ta, hogy a mesterséges csa­padékot nagyobb mérték­ben megháláló fajták nem állnak rendelkezésre. Az öntözővíz adagolása és az öntözés időpontjának meg­választása nem megfelelő. A gazdaságok nem ké­szülnek jól fel az öntö­zésre, a barzádák kihúzását a te- repegyengetést nem végzik el. A megvizsgált gazda­ságok közül csak a kisúj­szállási kísérleti telep al­kalmazza megfelelően a szervestrágyázást Javasol­ják, hogy az üzemek vezes­sék be a nagykunsági kí­sérleti intézet által kidol­gozott zöldtrágyázási rend­szert. A megvizsgált egységek­ben — az állami gazdasá­gok kivételével — a szám­viteli gyakorlat miatt az öntözés gazdaságosságát nem tudták megállapítani. A vizsgálat során kitűnt hogy 1963-ban az önözött területek kihasználtsági fo­ka 83 százalék volt Az idén ez 52 százalékra esett vissza. A felületi öntözőte­lepek kihasználtsága rosz- szabb, mint az esőztetőbe- rendezésekkel öntözötteké. A vizsgálat kitért a kis­körei vízlépcső és öntöző- rendszer beruházásaival kapcsolatos feladatokra is. Ismeretes, hogy a rendszer megépítésével 524 ezer hold válik ön- tözhetővé. A beruházási program há­rom ütemben valósul meg. Az az álláspont alakult ki, hogy csak oda és akkor juttassák el az öntözővizet amikor a termelés tovább­fejlesztéséhez szükséges té­nyezőket biztosítani tud­ják. A Megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság a vizsgálati anyagot megvitatta és en­nek megfelelően több ha­tározati javaslatot tett. Eze­ket részben a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság­hoz, részben a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályához juttatta el, hogy az alábbi intézkedéseket te­gyék meg az intenzív ön­tözéses gazdálkodás érde­kében. Az öntözési beruházáso­kat a jövőben előzze meg a közgazdasági-műszaki felmérés. Rendezzék az idejét múlt vízjogi és vízhasználati en­gedélyeket. — Központilag szabályozzák az öntözött kultúrák önköltségszámítá­sát. Továbbá a kutatóinté­zeteket bízzák meg az ön­tözést jobban megháláló fajták előállításával és az öntözés káros hatásainak kimutatásával és megszün­tetésével. Több gondot kell fordítani a szakmunkás- képzésre. az üzemek spe­ciális erő- és munkagép el­látására. Biokémiai változások az almában Nagyteljesítményű, automatikus osztályozógép válo­gatja az almát a Nagykanizsai Állami Gazdaságban

Next

/
Oldalképek
Tartalom