Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-07 / 264. szám
19ST. november T. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Tanyasi gyerekek voltak.. VISNYEVSZKIJ: Optimista tragédia A Szigligeti Színház bemutatója A tornácon a napos fogad, barnaszemű, csupa egészség kislány. Udvariasan érdeklődik, hogy kit keresünk, bólint, igen, azonnal és végigvezet a folyosón. Lábunk alatt vastag szőnyeg simul, ragyog a tisztaság, kórházi folyosónak is beillene, csak sokkal hangulatosabb. A falon fényképek: talicskázó, gereblyéző fiúk, virágot ültető lányok. A tabló felett kedves, gyerekes betűkkel a felirat: „Sokat fáradoztunk, de megérte, szép lett az otthonunk!” — Két évvel ezelőtt még az udvari kis lakásban szűkösködtünk, negyvenhét gyerekkel — mondja az irodában Rácz Jánosné, a túr- kevei tanyai ' kollégium igazgatója. — Aztán megkaptuk ezt a nagy épületet. Ez már egy kis palota. Jöjjön, nézzen szét... A hálószobák ajtaján egy- egy név, az úttörő őrsök nevei. Ugyanal jan a közösségben élnek itt a kollégiumban a gyerekek, amelyikben az iskolában. Jól bevált ez a módszer, így sokkal eredményesebb a nevelő munka. A hófehér kis ágyak egymásutánja példás rendsze- retetről beszél. Talán egy kicsit zsúfoltak a hálók, *— hiába sok még a tanya, rengeteg a jelentkező a kollégiumba. — Ebben a tanévben már nincs tanítás a Túrkeve környéki tanyasi iskolák felsőbb osztályaiban. Száz százalékos a városban a szak- rendszerű oktatás! Az idén majdnem százhúsz jelentkezőnk volt, de csak harminc gyereket tudtunk felvenni, sajnos nincs több helyünk. _ .Mi a tapasztalat,- hogyan mutatkozik az említett szakrendszerű oktatás eredménye volt a tanyasi gyerekek tanulmányi átlagában? — Sajnos általánosítható, hogy az első félévben mindenütt viszzaesés következik be, de örömmel mondhatom, hogy nálunk ez nem így van. A gyerekeink javítanak tanulmányai eredményeiken. — Csak néhány példát mondok: Eenedek Sanyi 3,6-ról 4,1-re, Teleki Feri 3,4-ről 4,4-re, Nyitrai Lali 4,0-ról 4,8-ra javított az első félév után. Ez is nagy dolog, de talán még többet érő az a változás, amin a gyerekek átmennek, a kollégiumban töltött első év alatt. Viszonylag rövid idő után levetkőzik az elmaradottságukat, városi gyerekekké válnak, — de addig bizony nehéz az út. Nézegetjük a takaros kis ágyakat, a hideg-melegvizes fürdőszobát és közben a tanyasi gyerekkuckók világára gondolunk. — Az újonnan jött gyerekeink közül sok most fekszik először ilyen ágyban, most húzott először magára pizsamát, először vette kezébe a fogkefét. Magam is megdöbbentem, amikor megtudtam, hogy némelyikük csak most látott emeletes házat, hidat neonlámpát. Csaknem 40 százalékuk nem ült addig vonaton, amíg be nem költözött ide, a kollégiumba. A televízióról csak úgy hallomásuk volt a gyerekeknek. Szeptemberben a nyitó vacsorán többen nem ették meg a sülthúst, mert nem tudtak bánni a késsel, villával és kézzel meg szégyelltek hozzányúlni... — A beilleszkedés milyen? Nagyon nehéz? — Néhány hónap után már csak a félszegség marad meg. Megismerkedünk az úttörő otthon-tanács tagjaival. Az önkormányzat funkcióviselőt titkos szavazással választják. Ez a szerv irányítja a kollégium belső életét, természetesen a nevelők javaslatai alapján. Az otthon-tanács most az 50. évfordulóra készít kultúrműsort. • — Sok kisgyereknek ez lesz élete első nyilvános szereplése. Jönnek be a szülők is a tanyáról, de még a nagyszülők is — mondja az igazgatónő. Az egyik fotelben egy kisfiú olvas, nem zavarjuk, az igazgatónőtől érdeklődünk:-T Szűcs Feri októberben öt könyvet olvasott el. Van egy jó, hatszáz kötetes ifjúsági könyvtárunk, rengeteget olvasnak. S az újságok...! Nem tudunk annyi lapot rencR^,' hogy ne olvasnák minden nap laskára azokat. — Amikor hazamennek, nem húzza őket vissza a régi környezet? — Fordítva van. Bizony sok kis lakónk takarít, mos otthon, és zsörtölődik a szülőkkel. Késsel, villával kell enni, két tányérból, mondják. S viszik haza a hálóinget is. Meg a könyvet is vasárnap délutánra. Esténként sétára indulnak a gyerekek a nevelőkkel. Az újonnan jöttéknek még rengeteg a látnivaló. Minden lépésük új megcsodálni valót ad és rengeteg kérdést a nevelőkhöz: az milyen autó, hogy működik a mozigép, miért fütyül a vonat?... Tanyasi gyerekek voltak, — lassan kitárulkozik előttük is a világ. „A forradalomnak csal: akkor van értelme, ha a kojnmunizmus és a barátság, az őszinteség és a becsület ügyét látjuk benne.'’ Ez Visnyevszkij hitvallása. Ez a forradalmi humanizmus tölti meg az Optimista tragédiát is, amely éppen ezért nem az események epizódszerű felelevenítése. nem is egyszerűen történelem a színpadon, hanem a történelmet formáló emberek drámája. „A régi irodalmakban az életet mint a sorssal való küzdelmet fogták fel. Ez a tragikus momentum igen erős volt, sokáig tartotta magát — mondta Visnyevszkij. — Én optimista tragédiát akartam írni...” Visnyevszkij, aki maga is részt vett a harcokban, százakat — közöttük bátrakat és jellemes, igaz embereket — látott elpusztulni a polgárháború harctéréin. F. személyes élmény hatására volt képes a forradalmat is úgy felfogni, mint tragédiákban' fogant lehetőségét a jónak és nemesnek, a humánum győzelmének. Az ő hősei nem elbuknak, hanem áldoztaul esnek. Ez egyéni sorsuk tragédiája. De haláluk által is az élet az ember győz a harcban. Ezért optimista ez a tragédia. Október győzelmének ötvenedik évfordulóján talán nem is lehetne jobban, méltóbb módon áldozni á színháznak, mint e darab bemutatásával. Mert a hős komisszámő drámája egy nagy ember — nem nagy történelmi személyiség, hanem egyszerűségében, kommunista emberségében nagy hős — tragédiája. És éppen ezért nem is csupán egy ember drámája, hanem egy népé, amely az emberiség történelmének legnagyszerűbb forradalmában vérét áldozza a világ átalakításáért, s közben, temérdek szenvedés és megpróbáltatás után maga is átalakul, a születő új társadalom magasztos eszményeihez hasonul. Shakespeare tragikus hősei. bármilyen fenkölt eszmékért küzdöttek is. törvényszerűen elbuknak a környezetükkel való összeütközésben. Erkölcsileg diadalmaskodhatnak, kiválthatják ezzel késő századok embereinek rokonszenvét és csodálatát, de ez nem változtat azon. hogy harcuk többé-kevésbé eredménytelen volt. Bukásuk azt a mély igazságot tükrözi, hogy a magányos hős lázadása, harca nem szabhcl új irányt a történelemnek. Visenvvszkij hősei nem ilyenek. A hős komisszárnő, Vainonnen a finn, vagy az öreg pétervári kazánkovács hús-vér emberekként is jelképek, a forradalmi nép megszemélyesítői. A nép pedig az egyetlen történelmi erő, amely megváltoztathatja a világ képét. E gondolatok művészi megfogalmazásához igen alkalmas a darab cselekménye. Annak bemutatása, hogyan lesz az anarchisták homlasztó befolyása alatt ál'ó balti tengerész különítményből rendezett, reguláris ezred. A 'szerző ennek a forrongó eseménysornak egv-egv epizódiát állítia a színpadra, nem törekedve az epikusán hömpölygő esemén-vmesélésre; inkább csak felvillantja, önállóképekben fogalmazza meg annak iellemzően sokat mondó pillanatait. Markáns, egy tömbből faragott mégis szinte cizelllátan árnyalt jellemeket alkot. Hőseit a belső fűtöttség és pátosz emeli olvan magaslatra, ahol sorsuk egy a forradalmi nép sorsával, jellemük a néo forradalmi humanizmusának szimbóluma. A harmincas években született Optimista tragédia, mint más, gyorsan klasszikussá érő remekművek előadása, magában hordozza azt a veszélyt, hogy színrevivői a korábban, másutt bevált sablonokkal éljenek. Ennél a drámánál a külsődleges eszközök — az álpátosz, az álromantikus érzelgősség, vagy a szájbarágó színpadi agitáció — is jobban kísértenek. A rendezők Berényi Gábor és Laczkó Mihály mindezt elkerülve, a színház legjobb hagyományaira emlékeztető előadást teremt#t-r tek. A drámában rejlő általános emberi igazságok kaptak hangsúlyt, s talán, éppen ezért vált számunkra is érthetőbbé, rokonszenvesebbé és szívünkhöz oly közelivé a komisszárnőnek és társainak legendás története. A komisszárnőt Andaházy Margit, a színház Jászai- díjas művésznője formálja remekbe, klasszikus egyszerűséggel és tömörséggel. ' Bátor, határozott és kemény, ha a helyzet úgy kívánja. Ugyanakkor melegszívű asszony is. Nem akar a konvencionális amazonszerepben pompázni, de azt is elkerüli, hogy valamilyen proletár Szent Johannát vigyen a színpadra. Egyszerű kommunista hős, akit a történelmi helyzet, a rendkívüli feladat emel mind magasabbra. Jó Halász László Vajnon- nenje is. Végig elhisszük neki a kis finn tengerész magával ragadó naivitását, azt, hogy ez az egyáltalán nem hősi alkat kezdettől a komisszámő mellett áll, mert hite így diktálja. Igen érdekes és mindvégig feszültséget teremtő írói megoldás, ahogyan a darab két pozitív hősével szemben a rontás két ördögét, az anarchista vezért és famulusát a Rekedtet rajzolja meg a szerző. Az anarchisták vezetőjét belső embergyűlölet, könyörtelen gonoszság jellemzi, de ez egyben konok keserűség is, amely abban gyökerezik, hogy ez a föld már régen nem „Oroszország anyánk”, hanem a cárizmus börtöne volt ennek a népnek. A nehéz feladatot Baranyi László nem tudta maradéktalanul megoldani. A szifili- szes Rekedt cinikus, hernyószerű figuráját Horváth Sándor kiérlelt színészi játéka teszi elfogadhatóvá; A kitűnő színésznek ahhoz is van eszköze, hogy e szörnynek emberarcot formáljon. A komisszámő mellett a darab másik központi figurája Alekszej, a hármóni- kás. Kezdettől ő érte folyik a harc, hisz ő személyésiti meg a becsületes, de ingadozó, még nem elég tisztán látó, de a jóra, nemesre vágyó matrózokat. Nagy utat tesz meg a komisszárnő első brutális támadójától az igazi hősig. Alek- szejt Kránitz Lajos alakítja gazdagon, színesen és sokoldalúan. Visnyevszkij a sok jól árnyalt figura mellett kissé halványabban festette meg a volt cári tiszt hajóparancsnokot. Upor Péter mégis remekül formálja meg ezt a boláevikokkal nem rokonszenvező, de nemes, becsületes gondolkodású, s mindenek előtt a hazáját szerető katonát. Jó partnere, a „múltból hozzánk vezet az útjuk”-féle emberek jellemzésében Dömsödy János fedélzetmestere. A sok kisebb szerepet jól megformáló Tatár Endre, Vajda László, Benyov- szky Béla, Hollósi Frigyes, Tolnai Miklós. Juhász János, Czakó Jenő,. Berta András és Galambos Rika mellett kiemelkedő epizódalakítást láttunk a két, fogságból hazatérő tiszt szerepében Kertész Pétertől, aki körül néhány mondat után az előadás egyik legdrámaibb jelenete alakult ki és Czibulás Pétertől, valamint a tábori lelkészt alakító Győző IAsZlótól. A darabhoz Sulyok Tamás írt kísérőnezét, elkerülve ő is azt a kísértést, hogy „korhűségre” törekedve, csupán néhány népszerű forradalmi dal megszólaltatásával törekedjen könnyű sikerre. Zenéje a dráma mélyebb és általánosabb tartalmának kibontakoztatásához teremtett hangulatot. Csakúgy, mint Fehér Miklós ezúttal is szigorú művészi ökonómiával megtervezett. egyszerű díszletei. A Szigligeti Színház előadása tartalmas és méltó, magas művészi színvonalú hozzájárulás ahhoz az ünnepségsorozathoz, amellyel a Nagy Októberi .Szocialista Forradalom győzelmének ötvenedik évfordulóját ünnepeljük. Varga József • ■— tiszai — Az írók közül Berkesi, a költők közül Radnóti a legkeresettebb Nehéz zavartalanul beszélgetni Kisújszálláson a szövetkezeti könyvesbolt dolgozóival, a vásárlók sűrűn „megzavarják” a beszélgetést. Varga Róza boltvezető és Mészáros Emília eladó elsősorban velük foglalkozik, az újságíró számára csak a lélegzetvételnyi szünetek maradnak. — A számszerű adatok alapján ki a „legkapósabb” író Kisújszálláson? — kérdezem Varga Róza boltvezetőt. — Berkesi. Az „EB—86” című regénye 300, a „Magány” 250 példányban fogyott el— Kit lehetne még megemlíteni rrfellette? — Dallos Sándor életrajzi regénye. „A nap szerelmese” másfél hónap alatt száz példányban kelt el. de Németh László „Iszony” című regényéből is eladtuk már az ötvenedik példányt. — A költők közül kiknek a köteteit keresik leginkább? ^ — Radnóti Miklós könyveit állandóan kérik, sajnos néha nem tudjuk kielégíteni az igényeket. A legutóbbi időben pedig sok Arany-kötetet adtunk el, de ez összefüggésben van a közelmúltban tartott Arany János emlékünnepségekkel és a szobor leleplezésével. — A mai magyar irodalomról még kevés szó esett. — Itt nincs olyan állandó kereslet, mint a klasszikusoknál. Néha egy könyv divatba jön, mint például a „Rozsdatemető” vagy a „Húszóra”. aztán ismét visszaesik a vásárlási kedv. EgV-egy író—olvasó találkozó előtt és után rendszerint sokan keresik a nálunk járt író, vagy költő könyveit. December 3-án Fekete Gyula iön hozzánk. „Az orvos halála’’ című regénye korábban is könuv- siker volt most még többen keresik. — Jellemző-e a városra, hogy az értelmiség a könyvek legfőbb vásárlója? — Ennek a megállapítása nem könnyű. Van ugyan egy vásárló törzsközönségünk, akik közül sokakat ismerünk személyesen is. Őket tájékoztatjuk az új kiadványokról és ők a so-' rozatok, lexikonom leggya- koribb megrendelői. — Azt hiszem. a tájékoztatók és a „fülszövegek” mellett mégis a személyes élmény alaDián tudják leginkább ajánlani a könyveket. 1! — Igen. Állandóan olvaj sunk, így jobban meg tud- ! juk mondani, hogy miért 1 ajánlunk egy-egy könyvet Legutóbb Bihari Klára „Manányosok” című könyvéből sokat adtunk f”y el. B. A, Komisszár: Lélegezzetek szabadon emberek ... (Komisszár: Andaházy Margit,Alekszej: Kránitz Lajos)
