Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-05 / 262. szám

1967. november 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP $ „Sabor V” névre hallgat a hamburgi gépember, 2,31 méter magas, 267 kilo­gramm nehéz. Belső életére az a 2,5 kilométer hosszúságú dróthuzal jellemző, amelyik nála az idegszálak helyettesítésére szolgák —Sabor V cigarettázik, kár­tyázik, iszik, kiválóan szájharmonikázik, szambáznl Is tud, s ha kell tüzet is ad. Az csak természetes, hogy mozogni is tud, — előre és hátra lép, megfordul, kar­jait is felemeli, hajlítja, fejét mozgatja és sárgás színű szemeivel pislog. Nagy­szerűen hall, s a feltett kérdésekre több nyelven is válaszol. Az ezüstösen csillogó óriás rövidhullámon keresztül kapja információit telefon vagy fénysugár segít­ségével Kollektív szerződés, kollektív munkával /Hí l hetvennégy tanulóval ?! Árvái István, az SZMT vezető titkára, a kollektív szerződés megkötésének előké­születeiről nyilatko­zott munkatársunk­nak. — Hogyan értékeli az eddig végzett előkészítő munkát? — kérdeztük. — Annak ellenére, hogy a kollektív szerződés ter­vezetének kidolgozása ide­jében megkezdődött, a kü­lönböző remeteietek hiányá­ban és az útkeresésre jel­lemző bizonytalankodás miatt az érdemi munkával az elmúlt két hónapban lassan haladtak. — Az SZMT elnökségé­nek megbízásából operatív bizottságot alakítottunk, melynek feladata egyfelől, hogy tanácsaival segítse a szakszervezeti szerveket a kollektív szerződés elkészí­tésének munkájában. Más­felől annak ellenőrzése, a dolgozók élet- ég munka- körülményeinek vállalati szabályozásával megőrzik-e • már elért vívmányokat — Viszont azon Is őrkö­dik az operatív bizottság, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeinek fej­lesztésére szőtt tervek reá­lisak. megvalósíthatók le­gyenek. vannak olyan ta­pasztalataink Is, hogy né­hány vállalatnál gazdasági megalapozottság nélkül például bölcsőde. óvoda építésére. a csökkentett munkaidőre való gyors át­térésre is szerződni szeret­nének. Teljesíthetetlen kö­vetelésekkel fellépni épp­úgy helytelen, mint lemon­dani jogos és teljesíthető igényekről. Ellenőrzéseink arról tanúskodnak, hogy a gaz­dasági vezetők nagy ügy- buzgalommal foglalkoznak a vállalat eredményesebb működését biztosító szabá­lyok kidolgozásával, de vi­szonylag kevesebb energi­át fordítanak még a dol­gozók jogait, érdekvédel­mét szabályozó fejezetekre — Az új Munka Tör­vénykönyve tervezetének vitája során számos olyan észrevételt, javaslatot tet­tek a dolgozók, melyeknek jőrésze éppen a kollektív szerződésbe illeszthető. Mi a garancia arra. hogy azo­kat már a szerződés ter­vezetben figyelembe ve­szik? — A hasznos észrevétele­ket. javaslatokat a szak szervezeti bizottságok még annak idején összegyűjtöt­ték, és gondoskodnak ar- PÄ, hogy azok helyet kap­janak a kollektív szerző­désben. Mindemellett biz- tasítják azt is, hogy a dol­gozók újabb javaslataikat, kívánságaikat a tervezetet készítő munkabizottságok tudomására hozhassák. A Hűtőgépgyárban, a kisúj­szállási faipari vállalatnál, a Tisza Cipőgyárban, az állami építőipari vállalat­nál például kérdőíveket ad­tak ki. melyeken mindenki kifejtheti a véleményét A szakszervezeti szervek őr­ködnek azon is, hogy a dolgozók állásfoglalását tükrözze a szerződés. A kollektívának módjában áll majd ellenőrizni a tervezet vitája során, hogy észrevé­teleit. javaslatait haszno­sították-e vagy sem. A szakszervezeti szerveknek pedig nemcsak joga, ha­nem kötelessége, hogy meg­tagadja az olyan kollektiv szerződés aláírását, amely a dolgozók érdekeit véle­ményüket figyelmen kívül hagyja. — Elképzelhető, hogy a vállalat és a szakszervezet képviselői egy-egy kérdés­ben nem tudnak közös ne­vezőre jutni. Ebben az eset­ben ki dönti el a vitát? Ott élnek Pusztamonos­toron faluszéli kis házuk­ban, s rövidesen gyerekeik­kel együtt — kiket való­ban összehívnak —, nagy ünnepet ülnek. Igaz, nem is nagyon kell hívni őket. Ügy mennek az öregek­hez, mint a fecskék, ami­kor megtérnek a fészek­hez. Csakhogy Szalai Pá- iéknál nemcsak a négy gyerek, hanem a tizenegy unoka is köszönti a ked­ves öregeket. S ha nem volna olyan pici még a dédunoka, talán ő is kö­szöntőt mondana. És el­mondják majd jókívánsá­gaikat a rokonok, a bará­tok. az ismerősök. ötven esztendeje, 1917. november 7-én esküdött egymásnak örök hűséget Juhász Anna és Szalai Pál Nem volt akkor nagy la­kodalom. — Nem lehetett muzsi­káltatni. Nagy háború volt, — mondta Anntiska néni. amikor náluk jártam az évforduló hírére. S aztán azt is elmondta, hogy ők ketten Szolnokon ismerked­tek meg ö felszolgáló lány — Kétségkívül előfordul­hat, hogy a kollektív szer­ződés aláírásakor valami­lyen kérdésben vagy egy- egy szabály megfogalmazá­sában a felek nem tudnak megegyezni. A szerződők­nek kölcsönös felelősségük­ből következően a kollek­tív szerződést nem kell fel­ügyeletüknek bemutatni, azokkal jóváhagyatni. A szerződés megkötésénél vagy módosításánál kelet­kező vita eldöntésére azon­ban a közvetlen felettes gazdasági és szakszervezeti szerv jogosult, — Ha a szerződők vala­melyike megszegi az elfo­gadott szabályokat, mi­lyen ellenlépéseket tehet a másik, vagy milyen szank­ciókat alkalmazhat? A szerződésnek ellent­mondó intézkedést fel kell függeszteni, azt nem sza­bad végrehajtani. Szemé­lyes jellegű ügyekben to­vábbra is a munkaügyi döntőbizottságokhoz kell a panaszt bejelenteni — fe­jezte be nyilatkozatát Ár­vái István, az SZMT vezető titkára, F. P. volt akkoriban a cukrász­dában, Pali bácsi meg ka­tonaidejét töltötte. — Ott szövődött közöttük a sze­relem, s aztán házasságot OKTÓBER 16-ÁN átad­ták rendeltetésének Szolno­kon a KPM Autófenntartó Ipari Tröszt kezdeményezé­sére épült autószervizt. A szolnoki vasipari vállalat­tól idecsoportosított szak­munkásokat már az első napon műszaki hibák miatt egy hét szabadságra küldték. A hetvennégy ipari tanulót ennél is hosz- szabb ideig, október 30-ig szabadságolták. Október 30-án a tanulók „bevonultak” és — most már a szülők meglepeté­sére is — újból hazaküld- ték őket. A hivatalos ma­gyarázat: az üzemben nem épült tanműhely, nincs a vállalatnál szakoktató, je­lenleg nagyjavítás sem fo­lyik, csak futójavítás van, az pedig' nem alkalmas a szakma megtanulására A SZAKMUNKÁSKÉPZŐ intézet igazgatója, Rácz Gyula és a megyei tanács illetékes előadója novem­ber 1-én felkereste a gye­rekek sorsa végett a szol­noki üzemet, mondván, hogy várakozásra nincs idő. A szerviz helyi vezetőinek a tanulók foglalkoztatásá­ra vonatkozóan egyelőre nincs gyakorlati tapasztala­ta. Amit mondanak, azt el­sősorban az anyavállalatuk, az ugyancsak a tröszthöz tartozó túrkevei autójavító vállalat vezetőinek állás- foglalását tükrözi. Ott pe­dig igen mereven elzárkóz­nak attól, hogy szolnoki Mátyás király világhírű gyűjteményének a rene­szánszkori budai könyvtár teljes állományát rekon­struáló kiadvány jelenik meg az Európa Könyvki­adó Helikon osztályának szerkesztésében; az UNESCO támogatásával. Ilyen össze­állítás eddig sem a Corvi­nákról, sem más hasonló humanista fejedelmi, egy­házi könyvtárról még nem látott napvilágot Hazánk művelődéstörté­netének nincs még egy ka­tegóriája amely oly mér­tékben keltette volna fel az utókor érdeklődését mint Mátyás igen gazdag, szétszóródott és elpusztult 50 éve kötöttek, nagy-nagy csen­dességben. És éltek, mint a többi szegényember. Az akkor ereje teljében lévő Szalai Pál sok min­üzemegységükben autósze­relő szakmunkásokat ké­pezzenek ki. Fehérvári Ru­dolf, a vállalat főmérnöke szerint Szolnokon maximá­lisan tíz-tizenkét fiú fog­lalkoztatására van lehető­ség. Többek között azzal érvel, hogy a szolnoki kép­zés eddig sem volt meg­felelő. Ezt ügyem megcáfol­ja az a tény, hogy az utóbbi két évben közepes­nél jobb átlageredménnyel vizsgáztak a végzős tanu­lók, s az, hogy a szakma kiváló tanulói országos ver­senyein is mindig került az öt első közé szolnoki fia­tal. Ez az álláspont tehát az önálló döntési jog tiszte­letben tartása mellett is ki­fogásolható. Mindenekelőtt azért, mert a vasipari vál­lalat annak idején az Autó- fenntartó Ipari Tröszt jó­váhagyásával szerződtette a huszonhat elsőéves tanulót, s közös megegyezéssel dön­töttek úgy. hogy a másod- és harmadéveseket is át­veszik a régi vállalattól. — Ezt a túrkevei vállalat igaz­gatója írásban közölte az Intézettel. A heteken át tar­tó műszaki átadások során sem nyilatkoztak arról, hogy megváltozott a véle­ményük. s nincs szükségük a tanulókra. KÜLÖN tanulóműhely valóban nem épült a szol­noki üzemhez és így bizo­nyára új megoldásokat kel­lene keresni a tanulók ok­A Corvin könyvtárról az utolsó összefoglaló szak­mai mű 1947-ben jelent meg, magyar és olasz nyelven. De ez csak egy részét mu­tatta be a maga idejében a firenzei Mediciek könyv­tárával vetélkedő, a rene­szánsz egyik leggazdagabb és legszínvonalasabb könyv- gyű j töményének. A tudomáykedvelő ma­gyar király könyvtára nagy­részt görög és római klasz- szikusokat és korabeli hu­manisták műveit foglalta magába. Nagyarányú gyara­podása a XV. század har­madik harmadában 1476 körül kezdődött, amikor Mátyás feleségül vette a dennel megpróbálkozott a jobb élet reményében: hol Jászkiséren, hol meg Sze­ged környékén dolgozga­tott, és Dorogon ismerke­dett a bányászélettel is. — Ám mégis a legtöbb, ami­re vitte: fogatos lett az egyik állami gazdaságban. S öreg korukra még házat is tudtak építeni maguk­nak. A gazdaságból ment nyugdíjba, de azért meg­toldja azt a kis pénzt a mellékkeresettel: éjjeliőr a Jászsági Állami Gazda­ságban. Négy gyerekük szüle­tett. Felnevelték őket be­csülettel, s ma az ötven éves jubileumot együtt kö­szönti a család. Igaz. An- nuska néni nagyon beteges. Fájlalja is, hogy ezen a szép napon nem tudott el­menni sem a tanácshoz, sem a templomba. Dehát a szíve ... Nem bírja már a járást. Amikor majd az ünnepi ebédnél köszöntőre koccan­nak a poharak, amikor sok jót kívánnak az ezüsthajú menyasszonvnak. meg a nagvapa vőlegénynek, ve­gyék úgy, hogy mi is el­mondtuk jókívánságainkat. Varga Viktória tatására. Az is tény, hogy a próbaüzemelés sok ne­hézséggel jár. A nagyjaví­tások meghonosítására is csak jövőre kerül sor. — A rokonszakmák azonban máris felajánlották segítsé­güket az átmeneti időre. A mezőgazdasági gépjavító vállalat Igazgatója, Molnár János vállalta például, hogy az alapképzést náluk lebonyolíthatják. A szak­munkásképző intézet igaz­gatója új szakoktatók biz­tosítását vállalja. A túrkevei vezetők en­nek ellenére is csak azt a megoldást látják, hogy jö­vő tavasszal náluk épül tanműhely, s legfeljebb oda felvehetnek mintegy negy­ven-öt ven tanulót. Ha mégis arra kerülne a sor, a hetvennégy fiút sok helyen szívesen fogadnák — más szakmában. Ez ne­kik egy-két év időveszteség lenne. Így nem szabad em­berek sorsát intézni. AZ A FELFOGÁS, ame­lyet a szakkárda kinevelé­séről jelenleg a vállalatnál képviselnek, még évekre elodázhatja a növekvő autó­javítási igények kielégíté­sét. Jelentősen közrejátszik abban is, hogy a következő időkben gondolhatnak-e az üzem fejlesztésére, műkö­dési területének bővítésére. A kérdés tehát többszörö­sen indokolt: mi lesz s hetvennégy tanulóval? Borsi Eszter nápolyi királyleányt, Arra- gómiai Beatrixet Ezekben az éveikben vásárolta meg Monfredini herceg bolog­nai magánkönyvtárát is. — Gyűjteményének állománya 500 és 1000 darab között mozgott. A Corvin kódexek felis­merését és bizonyítható hi­telességét elősegítette az, hogy a köteteik legnagyobb részét sötétbarna és piros bőrökbe kötötték, aranyo­zott Virágsorokkal és ara- beszkekkel díszítve. Majdnem minden Mátyás által készíttetett könyv belsejében vagy a táblán ott található a jellegzetes Corvin elmer. A kódexek kisebb részét selyembe, bársonyba kötöt­ték, veretes díszítéssel. Halála után II. Ulászló uralkodásától II. Lajos ha­láláig a palotakönyvtár da­rabjai részben ajándékozá­sok után lassan eltűntek. Cuspinianus — Miksa né­met császár budai követe — Ausztriába juttatta az értékes példányokat. — A könyvtár széthullása 1686- ban fejeződött be, amikor az utolsó köteteket a bé­csi udvari könyvtárba szál­lították. A török megszál­lás alatt sok kódex került Konstantinápolyba, ame­lyek egy része, 35 darab 1875-ben II. Abdul Hamid szultán ajándékaként visz- szakerült hazánkba. A szaktudósok a XVIII. század óta foglalkoznak a gondolattal, hogy tudomá­nyos módszerekkel megál­lapítsák a Bibliotheca Cor- viniana eredeti állományát. Felkutatásukkal jelenleg Is külföldi szakemberek dol­goznak, hathatós segítsé­gük is hozzájárult ahhoz, hogy az évszázadok óta folyó törekvés most meg­valósuljon és a nemzetközi érdeklődéssel kísért, a Cor­vinák lagszebb lapjait be­mutató gyűjtemény megje­lenjék. könyvtára. •• Qregapó, öreganyó Corvina-gyűjtemény az UNESCO támogatásával

Next

/
Oldalképek
Tartalom