Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-04 / 261. szám

19&. november 4­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szocializmus nagy győzelmének 50 éve A Szovjetunió lenini külpolitikája Az SZKP a maga tevé­kenységét, tapasztalatait mindig a kommunista vi­lágmozgalom tevékenységé­nek és tapasztalatainak szerves részeként fogta fel és fogja fel ma is. Az SZKP a testvérpártokkal fennálló törhetetlen barát­ságból, harci szövetségből mindig erőt, lelkesedést merített a harchoz és a munkához. Engedjék meg, elvtársak, hogy pártunk nevében a legőszintébben köszönetét mondjak a testvérpártok­nak, minden kommunistá­nak, a szovjet nép iránti barátságukért, a kommu­nizmus felépítéséért vívott harcunk támogatásáért Az amerikai katonaság vietnami bűncselekményei a fasiszta fenevadak ke­gyetlenkedéseire emlékez­tetnek. A békés lakosok tízezreit mészárolják le, módszeresen rombolják le a városokat és falvakat. Az erőszak híveinek és a gyil­kosoknak — akik az úgy­nevezett „szabad világ” vé­delmezőinek a tógáját öl­tötték magukra — nem sikerült és sohasem sike­rül térdre kényszeríteni a vietnami népet Vietnam népe igaz ügyért harcol és győzni fog. Eh­hez nem fér kétség. Az Egyesült Államok, Anglia és az NSZK eljárá­A kommunista párt: a szovjet nép harcos élcsapata, győzelmeink lelkesítője és szervezője (Folytatót a í oldalról.) vetkeztetést vonják le, hogy az előttünk álló nehéz fel­adatok megoldásának igen fontos előfeltétele a világ összes testvérpártjai harcos együttműködésének, össze­fogásának és kölcsönös ak­cióinak a fokozása. A világ­kommunizmus csak akkor érheti el nagy céljait, ha egységes nemzetközi moz­galomként lép fel. Ma va­lamennyiünk számára fon­tos akcióink állandó össze­hangolása nemzetközi mé­retekben. A „Világ proletárjai egye­süljetek!” jelszó — amely a munkásosztály forradal­mi harcának hajnalán Elvtársak! Nagy alkotómunkánkban, a szocializmus és a kom­munizmus építése számára kedvező feltételek létreho­zásában nagy szerepet ját­szik külpolitikánk. A szovjet állam lenini külpolitikájának jellege, legfontosabb ismérvei a szocialista társadalmi rend­szer egész jellegéből szár­maznak. A forradalom vív­mányait kell védelmezni — ezt a feladatot tűzte Lenin nyomban október győzelme után a szovjet külpolitika elé. A szovjet állam külpoli­tikája változatlanul ezen a lenini útmutatáson alapul. Védelmezni október vívmá­nyait, meghiúsítani a szo­cializmus hazája ellen irá­nyuló imperialista mester­kedéseket, megteremteni a szükséges feltételeket a kommunista társadalom felépítése számára: ez kül­politikánk fő feladata. Külpolitikánk internacio­nalista jellegű, mert. a szovjet nép érdekei egybe­esnek valamennyi ország dolgozóinak az érdekeivel. Államunk félévszázados történelmének lapjaira a Forradalmi intémacionaliz- mus sok nagyszerű példá­ját írtuk. E lapokon lát­hatjuk, milyen ékes formá­ban mutatkozott meg a fia­tal Szovjet-Oroszország szo­lidaritása Németország és Magyarország felkelt prole­tariátusával, sok tény ta­núsítja a hosszú éveken át nyújtott segítséget annak a harcnak, amelyet a kínai nép az imperializmus és a reakció ellen vívott. Felejt­hetetlen a forradalmi Spa­nyolországgal való fegyver­barátság dicső eposza is. Évszázadok sem homá- lyosíthatják el népünk fel­szabadító hőstettét a Nagy Honvédő Háborúban, ami­kor a szovjet emberek mil­lióinak élete árán kivívott győzelem sok országot men­tett meg a fasiszta rabság­tól. Nehéz lenne túlbecsül­ni annak a kitartó harcnak a jelentőségét, amelyet a Szovjetunió a háború utáni időszakban az igazságos és demokratikus békéért és mindenekelőtt a független, új népi demokratikus ál­lamok védelmében folyta­tott. Minden nép, a nagy és kis népek egyenjogúságá­nak, minden faj és nemzet egyenjogúságának igazi el­ismerése az a megingatha­tatlan demokratikus alap, amelyre a világ minden országával és minden ál­lamával kialakított kapcso­latainkat építjük. A Szovjet Köztársaság ingadozás nélkül elismerte minden nép önredelkezési jogát, azt a jogukat, hogy maguk döntsenek sorsukról. A Szovjetunió a lenini útmutatást követve, min­denkor a népek demokra­tikus jogainak, szabadságá­nak és függetlenségének fá­radhatatlan harcosa volt. Végül van még egy alap­vető elvi jelentőségű vonás, amely a szovjet állam kül­politikáját jellemzi: ez a külpolitika a béke, a né­pek barátsága és bizton­ságának a következetes po­litikája. Elvtársak, ezek külpo’iti- kai irányvonalunk fő vo­hangzott fel —, ma vala­mennyi antiimperialista erő összefogására szólít. Nagy megedégedéssel ál­lapítjuk meg, hogy az SZKP álláspontja teljes mértékben egyezik a test­vérpártok túlnyomó többsé­gének az álláspontjával, amelyek határozottan sík- raszállnak sorainknak a marxizmus—leninizmus elvi alapján való összefogásáért. Ma már teljesen világos, hogy a testvérpártok több­sége szükségesnek tartja egy új nemzetközi tanács­kozás összehívását. Pártunk teljes mértékben támogatja ezt a gondolatot, és kész mindent megtenni a kom­munisták újabb világtalál­kozójának sikeréért. násai. Ez az irányvonal Le­nin vezetése alatt formáló­dott ki s a párt határo­zataiban továbbfejlesztette őket. Ez a lenini irányvo­nal a Szovjetunió külpoli­tikájának állandó, e’vi alapja. Külpolitikánknak a kö­vetkező évekre vonatkozó alapvető irányát és felada­tait az SZKP XXIII. kong­resszusa dolgozta ki. lvli tántoríthatatlanul tartjuk magunkat a kongresszus megállapításaihoz a nem­zetközi küzdőtéren folyta­tott gyakorlati tevékenysé­günkben. Számításba véve azt, a hatalmas történelmi szere­pet, amelyet az emberiség sorsában a szocialista vi­lágrendszer játszik, pártunk és kormányunk kötelessé­gének tartja, hogy mindent elkövessen a szocialista or­szágok nagy közössége ha­talmának és összeforrottsá- gának erősítéséért. A Szovjetunió az utóbbi években új barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerző­dést írt alá a Német De­mokratikus Köztársasággal, Csehszlovákiával, Lengyel- országgal, Mongóliáv.ti, Bulgáriával és Magyaror­szággal. Mi nagyra érté­keljük a testvéri barátság­nak ezeket az okmányait. Gazdag tartalmuk a kap­csolatainkban elért új, ma­gasabb fokot tükrözi. A jelenlegi körülmények között rendkívül fontos a szocialista államok együtt­működése^ védelmük meg­erősítése területén. Erre a feladatra mi lankadatlan figyelmet fordítunk. Ez vo­natkozik mindenekelőtt a Varsói Szerződés tagorszá­gaival való kapcsolatokra. Ez a szervezet ugyanis a szocialista országok politi­kai és védelmi együttmű­ködésének hatalmas esz­köze. Pártunk és a szovjet kormány az új világháború veszélyének elhárításáért folytatott harcában figye­lembe veszi a jelenlegi nemzetközi helyzet sajá­tosságait. A vietnami háború, az amerikai intervenció Laosz- ban, a közel-keleti esemé­nyek, az imperialisták által Ázsia, Afrika, Európa és Latin-Amerika néhány or­szágában szervezett reak­ciós államcsíny; az európai határok módosításának kö­vetelése és az NSZK nuk­leáris fegyverhez juttatása, amit makacsul követelnek a nyugatnémet revansissák, Bonn lehetetlen és arcátlan igénye, hogy az „egész Né­metország” képviselőjének tekintsék — mindez arról beszél, hogy az imperializ­mus nem változtatta meg agresszív természetét. To­vábbra is a legsötétebb re­akció,' a véres erőszak és az agresszió megtestesítője, valamennyi nép békéjét és biztonságát fenyegető ko­moly veszély hordozója marad, s mi nem tudunk, nincs iogunk megfeledkez­ni erről. Ott, ahol a szabadságsze­rető erők szilárd ellenállá­sa fogadja az imperialista agresszorok támadását, az imperialisták nem érik el céljukat. Ez a vietnami ese- ménvek példáiéból is lát­ható. Elvtársak! Az októberi forradalom győzelme, a szo­cializmusnak országunkban aratott diadala: a kommu­nista párt eszméinek dia­dala, a párt lenini fő irányvonalának nagy győ­zelme. Országunk történel­me a XX. század folya­mán elválaszthatatlanul összefüggött a kommunis­ta párt tevékenységével. A pártnak 1917 február­jában, amikor kilépett az illegalitásból 24 000 tagja volt, 1917 októberére a bol­sevikok száma 350 000 lett. Oroszország lakossága ak­kor 160 millió volt. Mi­lyen hihetlen energiával rendelkezhettek ezek az emberek, milyen legyőzhe­tetlen erejű volt az álta­luk hirdetett igazság, hogy maguk mögé tudták állí­tani a munkások és pa­rasztok tízmillióit! Az októberi forradalom győzelme, a szovjet állam megteremtése azt jelentet­te, hogy a párt első prog­ramja teljesült. 1919-ben, a VIII. pártkongresszus el­fogadta a második párt­programot: a szocializmus felépítésének programját. A párt hatalmas elméleti, politikai és szervező mun­kája meghozta gyümöl­cseit. A szocializmus fel­építése a Szovjetunióban azt jelentette, hogy a pórt második programja Is tel­jesült. Országunk félévszázados múltja meggyőzően bizo­nyítja: a párt szava azonos tetteivel. A párt harma­dik programja — a kom­munista társadalom alap­jai felépítésének program­ja — szintén teljesülni fog. A Szovjetunió, a szocializ­mus hazája, a kommuniz­mus hazájává fog válni! Elvtársak! Pártunk le­győzhetetlen erejének táp­láló forrása, a párt szoros, megbonthatatlan kapcsolata a néppel. Ahhoz, hogy a tömegek­ben kialakuljon a szocializ­mus építésének képessége, a pártszervezetek tízezrei­nek — a központi bizott­ságtól a legkisebb párt­sejtig — kolosszális szer­vező munkájára volt szük­ség. A nép forradalmi alkotó­munkája széleskörű és bo­nyolult rendszert terem­sa, az, hogy állásfoglalá­sukkal bátorították báb­jaik, az izraeli vezetők ag­resszióját a szomszédos arab államok ellen, újra megmutatta a népeknek az imperiaisták politiká­jának ármánykodásait és világszerte a haladó erők felháborodását váltotta ki, jogos elégedetlenséget idé­zett elő a sokmilliós arab tömegekben. Ugyanakkor az arab népek újra meg­győződtek arról, hogy a Szovjetunióban és más szocialista államokban hű barátokra, függetlenségük megbízható védelmezőjére találtak. Elvtársak! Pártunk jól ismeri az imperializmus agresszív természetét és ezért azt tartja, hogy a Szovjetunió békepolitikáját legyőzhetetlen védelmi erő­vel kell alátámasztani. Ezt követelik a Szovjetunió és az egyetemes béke meg­óvásának érdeked. Ezért a központi bizott­ság, a szovjet kormány és az egész nép egyik állandó feladatának tekinti dicső fegyveres erőink további erősítését. Erőnk nagy, de sohasem fogjuk felhasználni önző célokra. A kommunizmust a világon elsőként építő ál­lamunk kolosszális hatal­ma az agresszió és az el­nyomás ellen, a szabad­ságért, a demokráciáért és a békéért vívott harc igaz­ságos ügyét szolgálja. — E hatalom növekedése, a Szovjetunió fokozódó be­folyása a világesemények tett meg, amelyen keresz­tül a párt naponta kapcso­latban áll a tömegekkel, megvalósítja annak vezeté­sét. Ide tartoznak a taná­csok, a szakszervezetek, a komszomol és a dolgozók önkéntes társaságai. Ez a rendszer immár fél évszá­zados története során kiáll­ta az élet próbáját és meg­mutatta elvitathatatlan elő­nyeit. A pártirányítás értelme abban áll, hogy biztosítsa az egész társadalom meg­bonthatatlan eszmei-politi­kai egységét, biztosítsa az egész társadalom célszerű, helyesen koordinált fejlő­dését. A párt gondoskodik arról, hogy a mindennapi munka kis és még kisebb patakocskái harmonikusan, egy hatalmas és egységes folyamban egyesüljenek. E munka biztos alapja számunkra a demokratikus centralizmus lenini elve, a pártélet lenini normái. E normák betartása feltétlen törvény legyen számunkra. A párt ereje abban rej­lik, hogy a történelem va­lamennyi szakaszában kel­lő önkritikával szemléli sa­ját tevékenységét és ilyen szemléletből kiindulva ki­javítja az elkövetett hi­bákat. A párt a jövőben is fokozott követelményeket támaszt minden kommunis- távál szemben, fejleszteni fogja a bírálatot és az ön­bírálatot. A kommunistáknak nincs semmilyen kiváltságuk, legfeljebb az, hogy mások­nál Is inkább mindent a közös ügy szolgálatába ál­lítsanak, másoknál is in­kább harcoljanak és dol­gozzanak a közös ügy dia­daláért. A kommunisták­nak egyetlen különleges ioga, hogy mindig előre haladjanak, mindig ott le­gyenek, ahol a helyzet a legnehezebb. Ma, október hazája má­sodik ötvenéves időszaka kezdetének előestéjén, mi, kommunisták, teljes fele­lősséggel kijelentjük, hogy továbbra is a népet szol­gáljuk, a nép érdekeiért, és boldogságukért vívott harc szolgálatába állítjuk isme­reteinket, erőnket és ké­pességeinket. Ha , ma pártunk, a szov­jet kommunisták egész ha­talmas összeforrott kol­menetóre minden ország néptömegeinek alapvető ér­dekeit szolgálja. Külpolitikánk egész tar­talmában forradalmi szo­cialista politika. A marxis­ta—leninisták azonban min­dig tudták, hogy a szocia­lizmus nem fegyveres erő segítségével jut el egyik országból a másikba, ha­nem minden társadalmon belső fejlődésének az ered­ménye. A marxista—lenin­isták szilárdan- hisznek ügyük igazában, bíznak a szocialista rendszer fölé­nyében, és meggyőződésük, hogy a szocialista rendszer győzelméhez nincs szükség államok közötti háborúkra. Most, amikor a Szovjet­unió hatalma minden ed­digit felülmúlt, ugyanúgy, mint eddig is, azért szál- lünk síkra, hogy a két tár­sadalmi rendszer közötti kapcsolatok kérdéseit ne fegyveres úton próbálják megoldani. Felszólítjuk a burzsoá országok kormá­nyait, hallgassanak a bé­két és tartós biztonságot követelő népek szavára. A Szovjetunió kötelessé­gének tartja mindent meg­tenni. hogy a népeknek ez az óhaja valóra váljék. — Ezért lankadatlan energiá­val harcol az általános és telies leszerelésért. Elvtársak! Visszatekint­ve a szocialista szoviet ha­talom eddig megtett 50 esz­tendős útjára, meggyőző­déssel mondhatjuk: lenini külpolitikáik sikeresen ol­dotta és oldja meg fel­adatait. lektívója sikerrel birkózik meg minden előttünk fel­merülő nehézséggel, ha a munka minden szakaszán — legyen az nagy vagy kicsiny szakasz — a kom­munisták becsülettel teljer sítik az élcsapat szerepét, ez annak köszönhető, hogy pártunkat a marxizmus— leninizmus szellemében ne­velték és e nagy tanítás eszméi hatják át, A lenin­izmus pártunk számára a győzelem igazi tudománya lett, mindenkor az is ma­rad számunkra. Pártunk ereje, befolyá­sa, és tekintélye a népet önzetlenül szolgáló forra­dalmárok több nemzedéke önfeláldozó harcának és ha­talmas munkájának óriási eredménye. A kommunisták számá­ra, a szovjet emberek szá­mára nincs szentebb köte­lesség, mint őrizni a párt tekintélyét, erősíteni an­nak kapcsolatait a néppel, megsokszorozni erejét. Dicsőség Lenin pártjának — a szovjet dolgozók har­cos élcsapatának! Erősöd­jék a jövőben is a párt és a nép megbonthatatlan egysége — minden győzel­münk legfőbb biztosítéka! A világ dolgozóinak színe előtt Lenin pártja ünnepé­lyesen kijelenti: a Szov­jetunió kommunistái, a nagy szovjet nép eleget tesz történelmi küldetésé­nek, a világon elsőként si­kerrel felépíti a kommu­nista társadalmat! Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, — amely új korszakot nyitott az emberiség történelmé­ben! Éljen a kommunizmust építő hős szovjet nép! Éljen a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetsé­ge, országunk népei barát­ságának és boldogságának erődje, a béke és a hala­dás biztos támasza! Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja, a nagy Lenin pártja, győzel­meink lelkesítője és szer­vezője! Éljen a marxizmus—le- ninizmus. korunk mindent legyőző forradalmi taní­tása! Erősödjék a szocialista országok, a kommunista pártok, a nemzetközi mun­kásosztály, minden forra­dalmi és haladó erő egysé­ge az imperializmus el­len, a békéért, a demok­ráciáért, a szocializmusért, a népek nemzeti független­ségéért, biztonságáért és szabadságáért vívott harc­ban! Előre a kommunizmus győzelme felé. ☆ Leonyid Brezsnyev négy­órás beszédének elhangzá­sával végétért az SZKP központi bizottsága, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa és az Oroszországi Föderá­ció Legfelső Tanácsa együt­tes ülésszakának péntek délelőtti programja. A Leonyid Brezsnyev be­szédét követő szünet után az ünnepi ülés első fel­szólalója Gennagyij Voro­nov, az OSZSZSZK — a tizenöt szovjet köztársaság közül a legnagyobb — mi­nisztertanácsának elnöK-r volt Voronov a többi kö­zött rámutatott: az orosz- országi föderáció más fö­deráció sikerei nemcsak hogy nem választhatók el a Szovjetunió más népei­nek sikereitől, hanem ép­pen annak a következmé­nyei, hogy a többi népnek segítséget nyújtó orosz nép maga is felbecsülhetetlen segítséget és támogatást kap azoktól. Ezután Wladyslaw Go- mulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkára emel­kedett szólásra. Gomulka hangsúlyozta, hogy ötven­éves fennállása alatt a Szovjetunió valamennyi tár­sadalmi vívmányával a szocializmus világméretű győzelmét, a népek szabad­ságát és a béke ügyét szol­gálta és szolgálja A lengyel párt- és kor­mányküldöttség vezetője kijelentette: „az 50. évfor­dulón szilárd az a meg­győződésünk, hogy az em­beriség egyedül a szocialis­ta rendszerben találja meg korunk legfontosabb prob­lémáinak megoldását”. Gomulka hangsúlyozta, hogy az egyes kommun-sra pártok közötti nézetkülönb­ségek nem sérthetik a leg­fontosabbat: internaciona- listax egységüket az impe­rializmussal vívott harc­ban. Az ideológiai nézetek­ben nem lehetnek olyan különbségek — mondotta Gomulka —, amelyek a kommunisták szemében igazolhatják a proletár in­ternacionalizmus elveinek a megsértését Azok a kommunisták, akik gyakorlati tevékeny­ségükben cserben hagyják az internacionalizmus el­veit, ezzel akarva — aka­ratlanul a szocializmus, számára végzetes naciona­lizmus útjára lépnek. A nagyhatalmi sovinizmus formájában ez jelentkezik ma a Kínai Kommunista Párt vezetőségének politi­kájában. Nagy kárt okozva a nemzetközi kommunista mozgalomnak. Gomulka végül hangsú­lyozta, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt a kommunista és munkáspár­tok újabb tanácskozásának összehívása mellett foglalt állást Az ukrán nép nevében Pjotr Seleszt, az Ukrán KP Központi Bizottságának első titkára üdvözölte az ünne­pi ülés résztvevőit. Kije­lentette. hogy az elmúlt fél évszázad során Ukrajna hatalmas ipari-agrár köz­társasággá fejlődött. Ukraj­na adja jelenleg a Szovjet­unióban termelt érc és nyersvas felét, a szén és a traktorok egyharmadát, az acél és a hengereltáruk több mint negyven száza­lékát. •ír Az SZKP Központi Bi- zottsásának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának és az Oroszországi Föderáció Legfelső Tanácsának együt­tes ülése ma délelőtt to­vább folytatódik a kong­resszusi palotában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom