Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-30 / 283. szám
1967. november 30, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ff Ladányi Mihály: Dobszóló Szinte törvényszerűnek tűnik már, hogy Ladányi Mihály kétévenként új kötettel lep meg bennünket. A Doboszló nem hoz meghökkentően újat sem tartalmi, sem formai téren, mégis mindkettőben előre lépett a korábbi kötetekhez képest. Hangja egyénibb, érettebb, egyúttal őszintébb is. Eltűnnek az első kötetek határozatlan dühei, indulatainak oka és célja van. Teljes mértékig azonosul a külvárossal, ha környezetéből kiszakad, olyan idegenné válik, mint a versbeli három munkás a belvárosban: „Már megjavították, (a nagyságosasszonynál a klozetot,) s most mennek,) hogy baráti fröccs- re költsék (a civgár borravalót.) Az utca közepén vonulnak, (mint egy tüntetés,) s a sárga kalapvirágok fel- borzolódnak (és az árcédulákon remegés fut át.)” Verseiben gyakran témaként bukkan fel a prostitúció. A külvároshoz a gyár mellett a kocsma is hozzátartozik. Ladányi modern Villonként él ebben a világban, néhány versében tudatosan villoni hangon szólal meg (Halandók balladája). A „kis" prostituáltak mögött azonban mindig ott állnak a „nagyokf\ akik nem a testüket, hanem a hitüket, a meggyőződésüket bocsátják áruba. Ladányi úgy látja, hogy a forradalom békés szakaszában a megváltozott körülményekhez némileg azonosulva újjászületik a régi, amit magának a forradalomnak kellett volna elsöpörnie. Aggódik az eszme tisztaságáért, a jövőért, kötelességének érzi, hogy legalább az legyen, aki ,,álmatlan forgolódik.” Élő lelkiismeret szeretne lenni, de úgy érzi hiába szól: „Ha üvöl- tünk a ház előtt (bent így szólnak: kutyák csak). Csontot dobnak ki, vagy követ (nem fontos ez se másnap). Az elkényelmesedés, a közöny, a gyávaság háborítja fel legjobban. Egyre több okot lát a felháborodásra: „van valami virus a levegőben mióta (folyvást döglött katonák felől fúj a szél) ezt a szagot szeretnénk (élvemaradva túlbűz- leni). A „kis” és „nagy" prostituáltak helyett a tisztaságot keresi. Keresi a szerelemben és az eszmékben. „De még a homály (táncol az utcakövön) a pályaudvari melegedőben várlak, (hiszen) te is keresel valakit: (látom az átvérzett kötést) az életeden”. Amikor tiszta eszmékre szomjazik, munkásokkal beszél a kocsmában, spirituálét idéz, Petőfihez vagy Leninhez fordul, „...annyiszor kioktattak nevedben, (mikor beszélgetni szerettem volna csak veled.) ...Ügy fáj, (hogy éles hangod) hanglemezről hallhatom ma már csak! Pedig ha visszajöhetnél) egyetlen napra is (a mi Jeruzsálemünk templomaiba!)” Ladányi valóságos tapasztalatok alapján aggódik. A jelenségeket azért nagyítja fel, hogy minél szembetűnőbbek, legyenek minél jobban felhívja rájuk a figyelmünket, s ilyen értelemben túlzásai is rokonszenvesek. — (Magvető 1987) Alstey András A vezsenyi háziipari szövetkezet kosárfonó részlegében a télre készülnek. Körbe falazzák a kemencét, hogy a fűzvesszőt főző edény topább tartsa a meleget Kiállítás Kenderesen A kenderesi mezőgazdasági gépészképző Iskola december elsején délelőtt kilenckor nyitja meg kiállítását a művelődési házban. Bemutatják a növendékek által készített munkaeszközöket, szemléltető modelleket. A tablókon elhelyezett fotok az inézet életével ismertetik meg a látogatókat. cA telepi emberkék ■ A VAJDA KÖZBELÉP ■ KÉT KÖNYV UGROTT 8 A LÁBAS ALÁ IS JÓ Hangos, komolykodó „jónapot kívánok”-kal jönnek a gyerekek. Várják őket e könyvek százai; Grimm színes világa. Benedek Elek fabulái, May Károly híres nyomkereső indiánjai. Verne megvalósuló fantáziái — az atomok, az űrhajói, regényei, napjaink csodainváziója. Nagy a forgalom, fogy- nak-szaporodnak a könyvek. Ezernél is több kis olvasója van a karcagi városi gyermekkönyvtárnak. Köröttük százegynehány „északi és déli telepi” gyerek. Ruházatuk nagyjából olyan, mint a többié. Egy kislányon látok csak nagy kendőt, kopottas már, a nagymama is ezt viselhette. — Csak a tüzes fekete szemükről, meg a barira arcocskájukról látszik, hogy honnan jöttek — erősíti meg véleményemet Újvári Istvánné gyermekkönyvtáros. — Évek óta ide járnak, a meséskönyv a mindenük... — Minden gyereknek az... — Nekik jobban. Az ő gondolatvilágukat erősebben foglalkoztatja a mese, mint más, hasonló korú gyerekekét. — Hogyan szoktatta ide őket? — Még az elődöm munkája, méginkább a tanároké, az iskoláé. Nem ment símán. ez is, az is történt. Eleinte bizony meglátszott a visszahozott könyveken, hogy mi volt az ebéd, a vacsora és, hogy milyen lábasból ették. — Más „baj” nem volt? — De igen. Levelet írtam a vajdájuknak, amikor már nagyon a szükségét éreztem. Rendes, becsületes munkásember. Kértem, hogy segítsen. Hozzák visz- sza határidőre mindig a könyveket. Nem tudom, mit csinálhatott, sikerült. Ezután már csak egy esetem volt. — Elmondaná? — Igen, de csak név nélkül. Ez nagyon fontos. — Természetesen. — Akkor nevezzük csak a kis főhőst N-nek. Azt se mondjuk el róla, hogy fiú volt-e vagy lány. Annyit csak, hogy kilenc éves... Kiadtam neki két könyvel és amikor elköszönt, ki akart menni a könyvtárból, megláttam, hogy négy könyv van a szatyor jába-n. Odamentem hozzá, hogy senki ne hallja, s elkértem tőle... — Hogy viselkedett? — Sírt. S hónapokig nem jött felém se. Üzentem neki az egyik unokatestvérétől. akit titoktartásra kértem, hogy hozza vissza az eddig elvitt könyveket és nem lesz semmi baj. Harmadnap beállított négy könyvvel. Tudtam, hogy *z a négy hiányzik_ — S azóta? — Akár rábíznám az egész könyvtárat. Sosem említem neki az esetet, naponként itt van. Semmi baj sincs vele. De a többivel sem. — Felnőttek nem jönnek? — Azok jóval kevesebben. Egy virgonc, csokoládé- barna gyerektől még meg kérdezem, hogy „mi akarsz lenni?” Agronómus, mondja, és két Móra meséskötettel libben ki az ajtón. Megy haza a telepre, viszi az aranyszőrű bárányt — tiszai — őszi, téli hónapokban különösen nagy szükség van a fényszórókra, a gépkocsi „szemeire”. Nem merész a hasonlat, hogy ,,szem”-nek neveztük a fényszórót; próbálja csak meg valaki a koromsötét országúton kioltani a gépkocsija fényeit: minden további megtett méter csupán „vak” tapogatózás lesz! A külső világítás célja tehát az. hogy a rosszul vagy egyáltalán nem világított utakon a közlekedési biztonságnak megfelelő látási viszonyokat teremtsen. Ezt a feladatot látiák el a fényszórók és a ködlámpák, a fényeloszlásnak olyannak kell kell lennie, hogy a vezető részére az úttest és annak környezete a nappali világításnál megszokott képet adia. Ha ugyanis a fényszórók fényénél a látás nem testszerű (térhatású), a vezetőnek nincsen támpontia a sötét háttér előtt a távolságok helyes megítélésére (előzés!). A fényszórólámoa-izzót naraboloid (homorú) tükörfelületű ernvú gvújtó- nontiába helyezik el. A tükörfet fiiét a fen vsu ea rakat párhuzamos nyalábba „rendezve’’ veti a gépkocsi elé. kb. Ián méterre. A térhatású látáshoz a tükrök által élesen kivetített fénvkéve alkalmatlan, ezért helyeznek bordázott üveglanot a fénv útiába, mely kis mértékű szóródást idéz elő. A látási viszonyok ezáltal lényegesen javulnak. A gén iárm "veket kétféle világítással kell el'át.ni; országúti fénnyel (távolsági világításra) és tomnított fénnyel, ametv rövid távol- sáeon ad világítást. Ez utóbbi lehetővé teszi a járművezető részére, hogv ta- tálkozásnál az országúi' fénv kikanesolásával ne zavarja a szem belövő kocsl- vezetöt de salát maga a vezetéshez mégis eleget lásson. A KRESZ előírja, hogy I a fényszóró fényét a szembejövő járműiéi számított legalább 150 méA r I ■ ■» gépkocsi „szóméi Országos minősítő hangversenyre készül a jászladányi ezüstkoszorűs kórus tér távolságtól kezdve lefelé kell vetíteni (tompított fény). Ki ne bosszankodott volna már a7-on. hogy néhány országúti „merénylő” fittyet hány erre az előírásra. A tompítatlan fénynyel való szembehaladás súlyos baleseteket okozhat, hiszen az elvakított szemű vezető csak néhány másodperc elteltével nyeri vissza látását. Ha a szembejövő jármű lámpái tompított kapcsolás mellett is vakítanak bizonyos mértékig, helytelen a beállításuk, a fényszórók beállításának szabályai megtalálhatók a szakikönyvekben. E szerint a kocsival egy merőleges fal elé kell állni derékszögben, attól öt méterre, és többszöri próbálgatással, méréssel, csavarállítással be kell szabályozni a gépkocsi-típusnak megfelelő lámpaállást (a szervizállomásokon a lámpák elé helyezett fotocellás beállító- készül ékkel végzik el ezt a műveletet). Az autósok és motorosok legnagyobb ellensége a köd Különösen veszélyes sötétben. amikor lámpával kell közlekedni. Ilyenkor csak ködlámpát vagy tompított fényt használjunk; a városi világítás nem megfelelő (nem veszi észre a szembejövő), a tompítatlan fénv pedig káprázást idéz elő a szemben. A sárga, bordázott üvegű ködlámpát a fényszóróknál mélyebbre kell szerelni. A talaj felszínén rendszerint ritkább a ködréteg, fgv messzebb hatolhat a fénykéve. A sárga fény egyébként is jobban „áthatol” a ködön, mivel a vízcseppekben való fénytörése más. mint a fehér fénysugaraké. Aki megelégszik azzal, hogy reflektorának a fényteljesítménye mintegy 10— 15 százalékkal csökkenjen, az a fényszórókba is sárga izzókat (sárga üvegeiket) tehet. Az országúti vezetés így kevésbé f áraszt ja a szemet, és a szembejövő gépkocsik vezetői számára is „kíméletesebb” a sárga fény. „Legdrágább kincsünk a szemünk” — szoktuk mondani. Nos. a gépkocsi tel beállított, gondosan karbantartott „szemei” is értékesek; a biztonságunkat „A szakszervezet nevelő szervezet, az összefogás, az oktatás szervezete: az iskola, a vezetés, a gazdálkodás iskolája, a kommunizmus iskolája.” — Ez a Lenin idézet vezeti be a Mezőgazdasági-Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete Szolnok megyei Bizottságának kulturális munkatervét és ez a gondolat vonul végig a MEDOSZ kulturális célkitűzéseiben. A megye 50 állami mező- gazdasági üzemében tevékenykedő szakszervezet közel húszezer mezőgazdasági dolgozó gondját-baját képviseli, s végzi — sokirányú tevékenységén belül — a legkülönbözőbb képzettségű emberek politikai és szakmai oktatását. Az idén mintegy 80 helyen szervezték meg a szak- szervezeti politikai iskolát „Társadalmunk időszerű kérdései” címmel. Ebben az oktatásban az új gazdasági mechanizmusra való felkészülés legfontosabb kérdéseit vitatják meg — többek között — a szakszervezeti tagsággal. Hasonló tematikájú a tisztségviselők tanfolyama is. természetesen magasabb szintű, amelyen háromezer szakszervezeti funkckmáA már országos hírű jász- ladányi kórus szép sikereket ért el az elmúlt években. A helyi és a megyei rendezésű hangversenyek mellett 1966-ban a II. Országos Minősítőn is kiválóan szerepelt, s megszerezte az „ezüstkoszorús” minősítést. Tavaly a Három tavaszi ünnepiünk mozgalom keretében szerepeltek jól. A „Fáklyavivők”, rius vesz részt. Az említetteken kívül még számos más jellegű politikai képzés is van a MEDOSZ megyebizottság hatáskörében: a szakmai tanfolyamokon, munkásakadémiákon és egyéb előadássorozatokon mindenhol gondot fordítanak a világnézeti nevelésre. A szakszervezet által gondozott szakmai oktatás is igen szélesskálájú. A szakmunkásképző tanfolyamok egész sora működik jelenleg is, így a 260 órás állattenyésztő- és a háromhónapos traktorosképző tanfolyam, valamint a tejházke- zelői tanfolyam, — hogy csak a fontosabbakat említsük. Évente általában az össztagság 5 százaléka végez el valamilyen szakmai tanfolyamot. Az elmúlt öt év alatt az állami mezőgazdasági üzemekben dolgozó fizikai munkások egynegyed része szakmunkás oklevelet szerzett! Hasonlóan örvendetes a helyzet, ha a MEDOSZ tagság általános műveltsége emelkedésének mutatóit vizsgáljuk. Az elmúlt években igen sok szakszervezeti tag végezte el az általános iskolát, a mezőgazdasági technikumot ég a felsőfokú technikumot. A Nagykunsági Állami Gazdaságban például külön a „Békéért, emberi jogért” című estjük kiérdemelte a szakemberek elismerését. Az idén huszonnégy új fiatal énekessel gyarapodva összesen hetvenen készülnek új műsorukra. Bárdos: Szeged felől című művét tanulják lelkesen, hogy a III. Országos Minősítőn az ezüstkoszorús címhez méltóan szerepelhessenek. a tehenészek számára létesítettek általános iskolai osztályt. Negyven éven aluli analfabéta így már nincs a szakszervezethez tartozó Szolnok megyei állami mezőgazdasági üzemekben! Gondolnak a megyebizottság intézkedési tervében az állami mezőgazdasági üzemekben dolgozó szülők hátrányos helyzetben lévő gyermekeire is. Határozat született, hogy minden gazdaság könyvtárába be kell szerezni az iskolai kötelező olvasmányokat, hogy a gyerekek könnyen hozzájussanak. Karcagon a tanulók korrepetálását is megszervezték, szaktanárokat alkalmaz a MEDOSZ a gyermekek segítésére. Jelentős a szakszervezet előadásos-ismeretterjesztő tevékenysége. Ebben a Középtiszai Állami Gazdaság és a Surjáni Állami Gazdaság jár elől, a TIT előadói rendszeresen nagyszámú hallgatóság előtt tartanak előadásokat. Sikeres a KÖJÁL-lal körösen szervezett egészségügyi felvilágosító sorozat is. — amelyet elsősorban a tanya- központokban, majorokban tartanak szolgálják. B I. Egy program meg valósulása A MEDOSZ kulturális tevékenységéről
