Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-29 / 282. szám
1WT. november 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják A nagy évfordulóra A törökszentmiklósi Bér- ' csényi Miklós Gimnázium két kollégiuma között november 26-án szellemi vetélkedő zajlott le „Ki mit tud a Szovjetunióról?” címmel A színvonalas vetélkedőt — melyre a diákok már hónapok óta szorgalmasan készültek — szoros küzdelem után a fiúk nyerték 4 pontos előnnyel. Mi a megemlékezésnek ezt a formáját választottuk a Nagy Októberi Szocialista forradalom 50. évfordulójára. Szalay Júlia Törökszentmiklós Sóiéi as utca Kunhegyesen több utcában rossz a világítás. Sok helyen még minden második oszlopon sincs égő, — Ugyanez a helyzet a Dózsa György úti körzeti orvosi rendelő előtt és környékén is. Éppen ezért nagyon kellemetlen a délutáni, illetve esti rendelésre menni a betegeknek. Pedig ez elkerülhetetlen. Nagyon csodálkozom azon, hogy az illetékesek ennyire nem törődnek az utcák világításával. Több mint két hónapja tart már ez a helyzet. Tudomásom szerint Törökszentmiklósról, vagy Szolnokról kellene érkeznie kosaras mozgód a rúnák, hogy a helybeli villanyszerelők el tudják végezni a szükséges munkát. Arra kérem sokunk nevében a szerkesztőséget, juttassa el panaszunkat oda, ahol meghallgatásra talál. P. I. Kunhegyes Meghalt egy trahioros Kezdhetném, levelem sirató énekkel, de ez már a holtakon nem segíthet, leg. feljebb az élőkön, ha az arra illetékesek reagálnak is. Magam túl vagyok „ hetvenen Mégis miért szólok bele a közélet dolgaiba? Hányatott aprárpro- letár család sarjaként megtanultam fajtámat test- vérként szeretni. s ha arról hallok, hogy valaki közülük erőszakos halált halt, gyászolom azt szeretteivel együtt. Nem az első sajnos, talán nem is az utolsó a traktorvezetők soraiban Sass Béla jászberényi traktoros. Huszonhat éves volt. Két gyermeket hagyott árván, s ifjú feleséget. Megölte gépe, mely árokba farolt és felborult. A gépen nem volt védőfülke! Meghalt volna-e Sass Béla (és még sok sorstársa), ha gépén védőfülke lett volna? A félig- meddig hozzáértők szerint is csak könny ebbsúlyosabb sérülést szenvedett volna. Évek óta van rá lehetőség, hogy a régebbi gyártmányú traktorokra e célra gyártott fülkéket lehet szereltetni. Hogy pénzbe kerül? A Sass Béla családja részére kifizetett segélyből három védőfülkére futotta volna!!.' Gondoljanak hát az élő traktorosokra az illetékesek. B. F. Jászberény Fűtenénk, ha volna mivel! Nagy panaszunkkal kénytelenek vagyunk a szerkesztőséghez fordulni. Kevés a szén Üjszászon. Amihez hozzájutunk, olyan rossz, hogy megfeketedik a tűzön. Pedig nyakunkon a tél. s intenünk ke’tene Sok lakásban agyonöltőztetve dideregnek gyermekek, fáznak felnőttek, idősebb emberek. November 21-én is már hajnali három órakor odaültünk a telep elé. Sajnos, sokunk hiába várakozott. B. I.-né Cjszász Ismét fogászati hónap E bűvös szóról — fogászat — mindenkinek más-más jut az eszébe. Van, aki lel- kiismeretfurdalást érez elhanyagolt fo<*ai miatt. van. aki az a érvelőig hasító fog- fáiásra gondol. Mert valljuk be. valamennyien iszonyodunk f, fogászattól, s amfg csak lehet elodázzuk a fog kezeltetését. S ez nem véletlen. Az egyik 1 elkeli Amn^lnnoSt) ér7és uevan a főórái ás. de a fogfúrás sem kutya, s különösön j]“m. ha azt kíméletlenül végzik. Ha például egvsznszra, öblí+és nélkül fúrnak ki egy fogat. Azzal a jelszóval, hogy „sok a paciens, sietni kell”. Mert nekem ígv fúrtak e hó 24- én az SZTK 1-es számú rendelőiében. Nem értettem meg a doktor úr sietségét, mnohani- kus munkáját, mivel há- romnegved tizonegykor mé? csak a második vendége voltam — sorszám szerint —. s nem is várt rá más. Azért ki lehetett hírni — ezt mondta 6 is. nv'kor a munkát befejezte. Hát igen Kibírtam. 9 erre még büszke is lehetek? Cs. M.-né Szolnok Hozzászólás cikkeinkhez „Mostohau vásárlók November 22-i Néplapban olvastam a „Ne panaszkodjon a kedves vevő’’ című cikket, amely az áruhoz kiszolgáltatandó zacskókról, tasakokról nyújtott információt. Ezzel kapcsolatban volna nekem is észrevételem. Mi. a szolnoki fmsz méhész szakcsoportjának tag jai három-négy évvel ezelőtt a méhek etetésére teljesen tiszta cukrot vásáro'hattunk az fmsz-től — ugyanígy a többi méhész is az ország bármely területén — kilogrammonként nyolc forintért. Természetesen e célnak megfelelően nem egy-két kilogrammról volt szó, hanem mázsákról, de 50 kilogrammról feltétlenül. Ezt panfrzsákkal együtt megkaptuk, a papírzsákért nem kellelt fizetnünk. Ez a kedvezmény megszűnt. Most már 10,60 forintért kell vennünk a cukrot, s a zsákért még 5 forintot felszámolnak. De szívesebben veszik a boltokban, ha jó állapotba^ levő cserezsákot viszünk. Meghökkentő hogy ha 2J— 3 vagy 5 kilogramm cukrot vesz valaki, ingyen kap hozzá papírzacskót Ha 50 kilójával, mázsá jával veszi, felszámol iák a papírzsákot. Miért? Sándor János a megyei méhész szak- bizottság elnöke — SzolnoK Mi „neiofc“, a lelátóról... Nagy örömmel olvastam a lap november 21-én megjelent számában a „Milliókat a lelátókra.. ” című cikket. Elgondolkoztató és megkapó ötlet. Vitában országszerte milliók figyelik mindennapi életünk alkotó munkáját. így van ez megyénkben — és így Szolnokon is. Hányán figyeltük munkába menet vagy jövet, de sokszor vasárnapi sétáinkon is az épülő Ságvári körutat. a Táncsics utcai tíz emeletes lakóház nap mint nap látható növekedését. Milyen büszke örömmel mutogatjuk a hozzánk látogatóknak a Tisza-lígeti strandot és kempinget. Szolnokon több ezer „műszaki ellenőr”, de talán mondhatnám úgy is: gazda szeme figyeli a különböző építkezéseket és ha sokszor talán nem is megfelelő hozzáértéssel. de minden bizonnyal szerető jóakarattal bírál, vagy mond gondolatban köszönetét az építőknek és a városunk fejlesztésével foglalkozóknak. Ügy gondolom. sokunkban fogant meg a köszönet gondolata, amikor elkészült a Ságvári köréit Zagyva felőli része. Akár a fővárosba is beillene! Csak valami mégsincs jól. (Lám. máris itt a lelátó hangja!) Városunkban kevés a fást- tott-parkosított terület, de talán még kevesebb a gyermekjátszótér. Bizony, nyugtalanító látvány a forgalmas úttesten játszó és gondtalanul szaladgáló gyermekhad. Reméljük, idővel ezek a problémák is mepoldódnak és az ilyen, valamint egyéb kérdésekben a lelátók hangja, a lapnak nemcsak színes és mozgalmas hasábja, hanem az illetékesek őszinte, baráti segítője is lesz. Kramaszta Mihály Szolnok Az illetékesed intézkedtek Figyel m estet ték a figyelmetlen pénztárost Lapunk november 15-i számában Munkácsi József- né panaszát közöltük „Gyanúsítás és fél liter tej” címmel. Mint bizonyára . emlékeznek rá olvasóink, Munkácsiné kora reggel tejet vásárolt a szolnoki 4-es számú árudában, majd később kenyérért visszament oda. Ekkor szinte felelősségre vonták, hogy reggel mennvi tejet vitt, mert három literért nem fizettek aznap. Cikkünkre a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat válaszolt. Imigyen: „...Vállalatunk ellenőrzése megállapította, hogy Munkácsi Józsefné, aki a 4-es boltunk rendszeres vásárlója, nem szolgáltatott okot arra, hogy Bányai Lászlóné pénztárkezelő őt tapintatlan hangnemben felelősségre vonja. Bányainé pénztárkezelő maga elismerte a meghallgatás során, hogy Munkácsiné nem is vihette el a boltból a szóban forgó három liter tejet, tudja, hogy Munkácsiné kisebb tejeskannával jár a boltba tejet vásárolni...” A figyelmetlen, tapintatlan pénztárost a vállalat figyelmeztette, olvasónktól pedig — akinek lakáscímét nem közöltük — ezúton kérnek elnézést a történtekért. Cikkünk nyomán Minősíthet eilen minőség LAPUNK november 2-i számában — „Kempingház szolid áron” című cikkünkben a kisújszállási Faipari Vállalat jövő évi terveiről informáltuk olvasóinkat. A vállalat igazgatója egyebek mellett elmondotta: „A korábbi években az ARTEX közvetítésével helyezték el áruikat a tőkés piacon. — Újabban a KONSUMEX- szel működtek egvütt, ami a vállalat számára nem volt kedvező. Közös megegyezés alapján 1968-ban nem szerződnek egymással”. Megemlítette, hogy remélhetőleg ez az egy év elég lesz ahhoz, hogy a külkereskedelmi vállalat a iátékáruk exportálására kellőképpen felkészülhessen. Zalatnai Ferenc, a KON- ‘íUMEX Árucsereforgalmi Vállalat főosztályvezetője levelet írt szereksztősé- günknek és feltárta azokat a mélyebben fekvő okokat, amelyek miatt nem kötöttek szerződést a kisújszállási vállalattal. Többek között ezeket írta: „AZ IDÉN SZAMOS exportrendelést adtunk fel a kisújszállási vállalatnak. — Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy az üzem egyetlen szállítási határidőt sem tartott be... jóformán egyetlen olyan szállítmánya sem volt, amelyre külföldi vevőnktől minőségi reklamációt ne kaptunk volna. Az idén szeptemberben tárgyaltunk a vállalat vezetőivel és feltártuk a minősíthetetlen szállítások következményeit. Egyértelműen feltettük a kérdést: tudnak-e garanciát adni arra, hogy a jövőben rendeléseinket határidőre, kifogástalan minőségű szállítmányokkal teljesítik. Főmérnökük közölje, hogy erre nem tud ígéretet tenni, és ezért kéri. hogy 1968 közepéig ne adjunk további exportrendeléseket. Ezt a javaslatot korrektnek találtuk. mert valóban félő volt. hogy a kisújszállási szállítások késedelmessége és hibái miatt fontos külföldi vevőinket veszítjük A Legfelsőbb Bíróságon dőlt el Ax iintöxőielep és a szalma Az egyik vízügyi igazgatóság egy mezőgazdasági termelőszövetkezettel kötött szerződésben vállalkozott arra. hogv elkészíti egy 500 katasztrális hold területű öntözőtelep kiviteli teiveit. Kikötötték, hogy az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet szakvéleményének beszerzéséről a tsz köteles gondoskodni. Erre a szakvéleményre azért volt szükség. hogy elbírálhassák, vajon a telep helyéül kijelölt terület alkalmas-e az öntözésre. Ennek ellenére nem történt meg a talaj minőségi vizsgálat, az igazgatóság a tervet mégis elkészítette, sőt két és negyed millió forintos költséggel maga vállalkozott a kivitelezésre is. MENNYI LESZ A KÖTBÉR? Az öntözőtelep elkészült, de csakhamar kiderült, hogy használhatatlan. Ezek után a tsz pert indított, amelyben arra kérte a bíróságot: kötelezze az igazgatóságot a javítási mur. kálatok elvégzésére, és hibás tervek készítése miatt kötbér fizetésére. Az igazgatóság azzal védekezett, hogv a történtekért a tsz felelős, mert az altalaj-vizsgálatokat nem végeztette él. Az első fokon eljárt megyei bíróság szakértőt hallgatott meg. Eszerint a talaj átereszti a vizet. A telephiba ugyan kijavítható, de az érintett terület legnagyobb részén nem javasolható a felületi öntözés. A megyei bíróság ítéletében kimondta: az igazgatóság záros határidőn belül köteles a telepet kijavítani, és minőségi kötbért fizetni. A Vízügyi Igazgatóság fellebbezésére a Legfelsőbb Bíróság a következő állasponto* foglalta el: — Talajmechanikai adatok beszerzéséről minden esetben a tervező köteles gondoskodni. Itt az igazgatóság felelősségét még fokozza, hogy nemcsak a terveket készítette, hanem a kivitelezést is végezte, így már a munkálatoknál észre kellett vennie, hogy a talaj a vizet átereszti. Ezért a befejezés előtt módja lett volna részletes talajtani vizsgálatokat végeztetni és megfelelően módosítani a terveket Mindezekből következik, hogy mint tervező megszegte, mint kivitelező pedig megsértette a polgári törvény- könyvnek azt a rendelkezését amely szerint a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni kell, ami a vállalkozás eredményességét veszélyezteti, vagy gátolja. A javítások megkezdése előtt azonban tisztázni kell, hogv az műszakilag egyáltalán megoldható és gazdaságilag célszerű-e. Ha nem. akkor a szövetkezet megfelelő szavatossági jogokat érvényesíthet Tisztázni kell még az igazgatóság által fizetendő minőségi kötbér összegét is. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróságot úl tárgyalásra és új határozat hozatalára utasította. KINEK A HIBÁJÁBÓL ROMLIK? Egy mezőgazdaság termelőszövetkezet 300 ezer forint szalmát adott el egy földművesszövetkezetnek. Ugyanakkor vállalta, hogy az árut az elszállításig — saját veszélyére — tárolja, gondozza és minden romlás ellen megóvja. A föl dmű vesszövet.kezet az esész mennyiséget a megállapított határideig nem vitette el. Amikor később a még visszamaradt áruért jelentkezett, a szövetkezet vezetői kijelentették; a szerződéses határidő elteltére tekintettel a még el nem szállított szalma minőségéért és mennyiségéért felelősségét nem vállalnak. Az fmsz 170 ezer forint értékű szalma ellen minőségi kifogást emelt, az árut a szövetkezetnél hagyta, maid tekintve, hogy a vételárat előre kifizette — ennek az összegnek visz- szatérítéséért a tsz ellen pert indított A járásbíróság és a megyei bíróság azzal utasította el. hogy szállítási késedelembe esett, és igv a kár a földművesszövetkeze tét terheli. Törvényességi óvásra a7 üív a Legfelsőbb Bíróság elé került. — Kétségtelen, hogv a földművesszövet.kezet az elszállítással késedelmeske- dett és ezzel szerződésszegést követett el — hangz’k a határozat. Az fmsz azonban arra hivatkozott hogy a szerződési határidőig a szalmát azért nem szállította el, mert az a tsz hibájából minőségileg nem volt megfelelő. Ezt a körülményt azonban az alsófokú bíróságok nem tisztázták, pedig döntő jelentőségű. Ugyanis, ha a minőségi romlás a szerződés lejárta után következett be. a tsz csak akkor felelős, ha a7 őrzési szabályoknak nem tett eleget. Amennyiben a minőség- romlás rajta kívülálló okokból, különösen, ha a fötd- művesszö vetkezet késedelmessége miatt keletkezett, vagy esetleg azért, mert az egyes részszállítások alkalmával a szalmakazlakat megbontották és megfelelően nem állították helyre, az ebből eredő károkért a tsz-t nem lehet felelőssé tenni. Tehát a földműves- szövetkezetre hárul annak bizonyítása, hogy a tárolása szerződés megkötésekor a szalma a kikötött minőségnek megfelelt, továbbá, hogy a7 esetleges minőség- romlás a szövetkezet hibájából következett be. Abban az esetben, ha a tsz szerződési kötelezettsége és felelőssége alól teljes mértékben szabadulna, akkor Is tisztázni kell, hogy a visszamaradt, ipari célra már fel nem használható, de alomszalmának még nyilván alkalmas szalmának mi lett a sorsa. Amennyiben a tsz használta fel, ellenértékét a földművesszövetkezetnek megtéríteni tartozik. A Legfelsőbb Bíróság a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Hajdú Endre el, ami a többi jól termelő játéküzem forgalmának csökkenését is magával vonhatja. A FAIPARI vállalat vezetői ahhoz is hozzájárultak, hogy külföldön keresett cikkeiket az átszervezés befejezéséig más termelő üzemmel gyártassuk, és így áruik exportjának folyamatosságát biztosítani tudjuk. Mindebből következik, hogy a kereskedelmi kapcsolatok átmeneti megszűnésének nem a KOH- SUMEX az oka”.
