Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-29 / 282. szám

& november 2*. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 TV KÉPERNYŐJE ELŐTT Ady-est bár nem publicisztika, funkcióját tekintve akár az is lehetne. Örömmel vettük Ady szellemének, költői géniuszának élesztősét a 90. születésnap alkalmából. Re­mélhetően a televízió mil­liós propagandája jó szol­gálatot tett az utóbbi idő­ben kissé méltatlanul el­feledett költő „népszerűsí­tésére”. Az egyáltalán nem konvencionális és régi sab­lonok módjára szerkesztett műsorral. „Mert másokért csatáztam” versei versmondókat és művészeket arra is figyel­meztetheti, hogy milyen nagyszerű lehetőségek rej­lenek egy-egy Ady-műsor- ban, vagy akár egyes köl­temények pódiumon való megszólaltatásában. A leg­jobb előadóművészeket fel­vonultató „Ady-est” elka­lauzolta a nézőt a költő egyéniségének, lelki tájai­nak legkülönbözőbb terüle­teire.: A forradalmi hevületű Csák Máté földjén mellett ott szerepelt a gőgös öntu­datot sugárzó Elbocsátó szép üzenet is. Az erőtlen díszlet nem a legszerencsé­sebb keretet biztosította ugyan, de így is emlékeze­tes pillanatokban, percek­ben lehetett részünk. Pél­dául Gábor Miklós érett Párizsban járt az ősz tol­mácsolásában. Az ihletet! műsor hangulatából csupán az Emlékezés egy nyár-éj­szakára című vers előadás­módja lógott ki hatásvadá­szó szüneteivel és állíraisá- gával. Sütő Irén is halvá­nyabb és erőtlenebb volt ezúttal. Ady költői árfolyamának érthetetlen módon való csökkenése idején dicséret illeti a televízió ünnepi al­kalomra készüt műsorát, mely bizonyára lelkiisme- retvizsgálatra is késztet majd. Forgatókönyv nélkül készült Papp Gábor sze­rény szándékú, de vérbeli publicisztikai erényeket csillogtató dokumentum­filmje. Sok sikeres képző- művészeti műsor szülőapja, eltervezője és kivitelezője sajátosan rendhagyó műben emelt szót a méltatlanul el­hanyagolt, a csáki szalmá­ja módjára kezelt Zichy- örökség ügyében. Jóllehet, szenvedélyeit a tények fe­dezéke mögé rejti — aggo­dalmát és nyugtalan kese­rűségét így is kiérezhettük; mi több, bennünket, néző­ket is részesévé tett. Ki a felelős? Kire bízhatnák a világhírű hagyaték gondozá­sát? — vetette fel jogos tü­relmetlenséggel, S mindezt véletlennek látszó, de na­gyon is logikusan rendezett érvek — képekben és hang­ban — segítségével. Riportfilmjében azt is meg tudta éreztetni velünk, hogy többről van itt szó, mint egyszerű helykérdés­ről, vagy múzeumproblémá­ról. Felnőtt, korszerű gon­dolkodásmódról távlatokban gondolkodó tervezésről, mely át tudja fogni az idő valamennyi dimenzióját, — mely a múlttól a jövőig ter­jed. Papp Gábornak sike­rült nézőit meggyőzni arról, hogy a tehetetlenség egyál­talán nem mentség a mu­lasztásra. Filmjének ez leg­főbb ereje és értéke. Dialógus a városépí ősről Igazi és nem csupán csi­nált. Néni egyetlen mono­lóg két személyre kiosztva, hanem a szociológus és a városépítész gondolatának szembesítése ugyanabban a kérdésben. Párbeszéd, ahol véleménykülönbség is lehet­séges. Dr Granasztói Pál építész és Szelényi Iván szociológus közt — a műsor résztvevői — volt is. S ez nagy mértékben növelte az első látásra és hallásra ta­lán érdektelennek tűnő te­levíziós programot. Érdekes dolgokat tudhattunk meg, olyanokat, amelyekre nem is gondoltunk. Ki hitte vol­na, hogy a háztömbszerű, hagyományos értelemben vett utca nélküli lakótelepek kedveznek a galeri-képződ­ményeknek. Vagy hogy sok­kal „unalmasabb” az élet ott, ahonnan az utca meg­szokott nyüzsgése, annak látványa hiányzik, mint ahol megvan. A szociológus felmérései legalább is ezt bi­zonyítják. Az építész ta­pasztalatai mások. De má­sok az elképzelései, ábránd­jai az új közösségi életfor­máról is. Ezekhez hasonló gondolatok szálltak szembe egymással, — bár óvatosan — s remélhetőleg a lakók megszólalása még fokozza a dialógus feszültségét. Kí­váncsian várjuk a második részt. löbbet vállunk a Kapcsoljuk e heti jelent­kezésétől. Nem az Ország- gyűlési Könyvtár eléggé egyszerű, látható mechaniz­musára lettünk volna kí­váncsiak. A könyv útja a raktári polctól az olvasó asztaláig nem hozhat igazi élményt. Pedig kis híjáin ezt kaptuk. Egy-két ritkaság tessék-lássék felvonultatása és néhány vérszegény ripor- tocska az olvasóval nem tudta elmélyültebbé tenni a fennállásának 100. évfordu­lóját ünneplő könyvtárból adott közvetítést. Indulatosabb hangvételt, szilárdabb, megalapozottabb érveket szerettünk volna hallani a Vállvetve című dokumentumfüm első részé­ben is. A kátyúba, jutott közös gazdaság gondja-baja, a belső feszítő ellentétek újszerű látásmóddal és egyénibb eszközökkel meg­győzőbb módon is ábrázol­hatok lettek volna. Jól jártak azok, akik szombaton este a rádióju­kat nyitották ki; ott szóra­koztató kabarét hallhattak — emitt, a televízióban enervált filmműsort. Saj­nos! Ami pedig a krimit illeti Franz Peter Wirth idegen ötletből készült bűnügyi története — három részben elmesélve — a műfaj sike­resebb darabjai közé tarto­zik. Korrekt krimi szándé­kában és kivitelezésében egyaránt. Bert Gregor ki- úttalan menekülését oly módon tudja bemutatni, hogy figyelmünket teljesen igénybe tudja venni. Oly­annyira, hogy ha nem vi­gyázunk, még a rokonsz.en- vünket is ellopja e nagystí­lű bűnöző számára, aki rendkívül ügyes, körültekin­tő, s akinek hírhedt nyu­galma van. Már-már sikerül egérutat nyernie a 300 000 márkával, dehát ő is elkö­veti a „drámai vétséget”, mint e§y kis kezdő: egy va­cak kis telefonszámon le­bukik. A néző ahelyett, hogy örülne ezen, inkább bosszankodik. Szóval Gre- gornak szurkol. Szerencsére a krimi szabályai szerint a bűnösnek bűnhődnie kell. Ki így, ki úgy. Gregor ma­ga az ítéletvégrehajtó. Kis­sé ravasz krimi tehát Peter Wirth televíziós filmje. Va­lójában azon ban a krimi-iz­galmakon túl gondolkodásra sem késztet. Nem is kész­tethet — hiszen társadalmi szempontból csaknem lég­üres térben folyik a mene­külés; az unatkozó, felső tízezerhez tartozó Sandra is csak kellék a harmadik részhez. V. M. Miket nyeinelt le a gyerekek? Dr. Kollár Dezső egyete­mi docens, a pécsi gyer­mekklinika fül-, orr-, gége­osztályának vezetője tanul­ságos gyűjteményt állított össze abból a 300 különféle tárgyból, amelyeket gyer­mekek nyelőcsövéből, lég- utaiból távolított el. A nye­lőcsövekből 30 pénzdarabot, 12 rajzszöget, bőröndkul­csot, tiszti rangjelző csilla­got, brosstűt, fogaskerék­ben végződő csillagot, óra­tengelyt, hegyes csontokat, borotvapengedarabokat, jel­vényt és ablaküveg beéke- lésére szolgáló hegyes fém­lemezkét szedett ki 20 éves orvosi működése alatt. A légutakbán beszippan­tott idegen test, azonnali fulladásos halált is okoz­hat. A gyűjteménynek ezt a második részét kukorica, babszem, dióbél, tökmag- héj alkotja. Ezeken kívül haicsat. pisztolytöltény hü­velye, szeg, csontdarab és rajzszeg is bekerült a lég- utakból a gyűjteménybe. A klinikára behozott 300 gyermek közül öten haltak meg és mind az ötnek ha­lálát a légutakba került idegen testek okozták. Z<ürszä?nc3C«^so!< előtt Közeledik az év vége, ismét zárszámadásra készül­nek megyénk termelőszövetkezetei. Az ilyenkor szoká­sos politikai és gazdasági tennivalók az iáén megsoka­sodtak. A zárszámadással egyidőben kell felkészülniük az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésére, többek között az új szövetkezeti törvény és a földjogi törvény végrehajtására. Most fognak hozzá az új alapszabály, a közös gazdaság „alkotmányának” kidalgozásához. — Mindez, vázlatosan is jól érzékelteti az idei zárszám­adás jelentőségét. Me yénk közös gaz­daságai az idén sokat fej­lődtek, erősödtek. A párt és a kormányintézkedések hatásaként létrejöttek az önálló gazdálkodás feltéte­lei. Rendezték a tsz-ek hi­telállományát és a terme­lői árakat Az amortizációs alapok képzése lehetővé tette, hogy a gazdaságok maguk gondoskodjanak el­használt állóeszközeik pót­lásáról. Kedvező volt a kötelező tervmutatók meg­szüntetése. E tényezők együttes hatását — anél­kül, ho'TV megfeledkeznénk a szövetkezeti tagok szor­galmáról, a vezetők hozzá­értéséről — nem szabad fi­gyelmen kívül hagynunk. A szövetkezetek nagy többségében megszűnt a máról holnapra va'ó élés. Egyre többet gondolnak jö­vőre a gazdálkodás bizton­ságának megteremtésére. Ez év elején forgóeszköze­ik növekedése 153 millió, a biztonsági tartalékuk 15 millió forinttal haladta meg az előző - évi szintet. Ez is hozzál árult ahhoz, hogy a tsz-ek bruttó jöve­delme. az általuk előállí­tott termelési érték megyei szinten az idén tovább nö­vekszik. Jövőre többen üdülnek, mint az idén A Szakszervezetek Országos Tanácsának Üdül­tetési Főigazgatósága elkészítette a kedvezményes szakszervezeti üdültetés tervét. Az elmúlt eszten­dőben 222 ezer felnőtt és 50 ezer gyermek nyaralt az ország különböző részein. Az 1988-as szezon­ban az ideinél 11 ezer felnőttel és 4 ezer gyer­mekkel többen élvezik majd a kedvezményes üdü­lés lehetőségeit. ■ 65 ezren a Ba'afon mellett A Balaton mellett 65 ezer felnőtt kap kéthe-es elhe­lyezést. A magaslati helye­ken, elsősorban a Mátra, Bükk, Sopron, Pécs és a Dunakanyar vi dékén 63 ezer dolgozó elhelyezésére van lehetőség. Gyógyhe­lyeinken a Hévízen, Haidú- szoboszlón, Párádon és Ba- latonfüreden 50 ezer dol­gozóra számítanak. Jövő évben bérelt szál­lókban. nevezetesen az egri Park Szállóban, a soproni Fenyves Szállóban az esz­tergomi Fürdő Szállóban, a balatonfüredi Arany Csil­lagban, a debreceni Arany­bikában, a jósvafői Tenger­szem Szállóban és a buda­pesti Ifjúsági Szállóban 15 ezer üdülővendéget helyez­nek el. Ezeken kívül a SZOT szanatóriumokban is 10 ezer dolgozó számára van hely. Gondolnak azokra is, akik családosán akarnak nyaral­ni: az idén 17 ezer családot tudnak vendégül látni: ez 32 ezer felnőtt és 21 ezer gyermek elhelyezését je­lenti. A SZOT 14 napos turnu­sokban -27 ezer gyermek nyaralását biztosítja. A külföldi üdültetésben 19 ezer felnőtt részesül. — Egyelőre két hajója van a SZOT-nak, a „Budapest” és a 200 személyes „Szocialis­ta Forradalom”. Mindkét hajó az alsó és a felső Du- na-szakaszára jár maid. — Ezeken kívül a SZOT a MAHART-tól is bérel ha­jókat. Taiaroíás, felújítás A SZOT az üdülők tata­rozására és modernizálásá­ra 1968-ban 40 millió fo­rintot fordít, — amelyből nemcsak az épületeket, ha­nem a -parkokat és a nyári sport-szereket is felújítja. A SZOT hatékony prog­ramot dolgozott ki a Cse­pel Vasművekkel való együttműködésre is. Az or­szág legnagyobb vasipari vállalata számára Siófokon épül egy 200 személy befo­gadására alkalmas új üdü­lő és ehhez épít a SZOT még egy 1500 személy ét­keztetésére alkalmas kony­hát és éttermet. A harmadik ötéves terv ideje alatt a budapesti Ró­zsadombon elkészül még az 500 személyes gyógyüdülő. Gyulán a SZOT és a ME- DOSZ beruházásában a 400 férőhelyes gyógyszálló és Balatonszéplakon az „Ezüst­parton” a 600 személyes családos üdülő, amely a SZOT és a Vasas Szakszer­vezet közös beruházása lesz. Épül majd Sátoraljaújhe­lyen egy 500 személyes és Fonyódon ugyancsak egy 500 személyes gyermek- üdülő. Zs. L. Egy este a pusztán A megyei művelődési ház műsoráról Hétfőn este a Tiszasislyi Állami Gazdaság görbe- majori üzemegységének kultúrtermében mutatta be a Ságvári Endre megyei Művelődési Ház a „Tavaszi szél vizet áraszt” című műsorát. A zenés irodalmi összeál­lítás a „fehér foltok”-ra, a kulturálisan gyengén ellá­tott helyekbe készült. Té­máját elsősorban a magyar népköltészetből meríti, de sajnos ebből nem ad vissza annyi színt, amelyre még az adott lehetőségeken be­lül is mód lenne. A válo­gatás, úgy érezzük, komp­romisszumokkal készüli csak szerény ízelítőt ad népköltészetünk kincseiből. Hiányoljuk a tartalmasabb prózai betéteket, azt, hogy műfajokban nem eléggé változatos az összeállítás. A műsorban három hiva­tásos művész lépett fel: Se­bestyén Éva és Halász László, a Szigligeti Színház agjai, Széki Sándor, az Ál­lami Operaház szólóéneke­se. Közreműködött a mű­velődési ház népi zeneka­ra, Kállai János vezetésé­vel. Nehéz lenne érdemlege­sen eldönteni, hogy a „pró­zai” műsorszámok vagy a zenés betétek arattak-e na­gyobb sikert. Ez a mérle­gelés szükségtelen is lenne, csak azért említjük, mert jólesett hallani, hogy egy- egy szépen előndrt! vers után ugyanolyan sokáig tapsolt a tanyai közönség, mint a zenei számokat kö­vetően. Sebestyén Éva különösen egy székely népballadát mondott el igen szuggesz- tíven, nagy művészi alá­zattal, Halász László pedig a hangulatos köszöntőkkel és egy vidám Petőfi vers­sel örvendeztette meg a hálás közönséget. Széki Sándor drámai baritonja a népdalcsokrok tempera­mentumos tolmács lábáért kapott szűnni alig akaró tapsot. Az összekötő szöveg ügyes, a közönséggel való eleven kapcsolatra törekszik, sike­resen, de elmondása lehet­ne igényesebb, mert he­lyenként közvetlen'-edő. — ti — Pedig a tavasz ke... nem sok sikerrel k> tett. Az ár- és bei vetkeztében 18 ezer kalászos pusztult ki, jus 31-ig 44 600 hob tót nem tudtak bev Ax itlei te ciklusnak azonban t az egyik oldala. Öi tölt el bennünket, I. nyáron soha nem mennyiségű búzát t; tottak be. Megyei átU. 14,7 mázsát holdan! Mezőgazdasági üzemein. tervezettnél 1720 vágom több kenyérgabonát érté kesítettek. A kedvező idő­járáson túl ez a megfelelő intenzív fajta, a nagyobb hozzáértés, a korszerűbb agrotechnika eredménye A szántóföldi növények közül a cukorrépa hozamát is érdemes megemlíteni. Több éves tapasztalat, hogy stabilizálódik gazdasága­inkban a holdanként! 180— 100 mázsás átlagtermés. A? idén s^m lesz kevesebb. A tsz-ek túlteliesítették terv­előirányzataikat rizsből, napraforgóból, kenderből, zöldségféléből és előrelát- hatóan áru baromfiból is. összességében tehát közöa gazdaságaink jelentős része kigazdálkodta az elemi kár okozta veszteségeket és bi­zakodással tekinthet a zár­számadás elé. A szövetkezeti tagság és az iparban foglalkoztatot­tak közötti szociális kü­lönbség az idén jelentősen csökkent A párt IX. kong­resszusénak határozata é< a kormányintézkedések nvomán javult a tsz- -'ok szociális helvzete. M; '* nütt kedvezően fo»ad< családi pótlék rendező az úi nvugdíjtörvény ni alkotását. A szövetkezel megerősödése, a tagok j< tének növekedése cg vonzóbbá teszi közös § dóságainkat. Az idén t ezer — többségében fii — tagot vettek fel. Fők olyanokat, akik koráb eljártak dolgozni faluj bői. A gazdaságokban jed a készpénz szerinti jazás. a tagok tud. hogy a havonként vég munkájuk után mire í mi thatnak. Mint minden évben, zonyára az idén is -fc dot — helyenként vitát - okoz a jövedelem elosz tása. Közös gazdaságain! jelentős részében az árbe vételi tervüket elérik, illet ve azt túl is teljesítik (Gyengén záró tsz-ek mos is lesznek, de számuk nen jelentős.) Senki sem vitat­ja annak jogosságát, hog) a többletjövedelemből e végzett munka és a szor­galom arányában a tagok megfelelően részesedjenek De szűklátókörűség lenne arra törekedni, hogy min­dent kiosszanak. A jövőre most nagyobi: figyelmet kell fordítani mint bármikor. A szövet­kezetek valójában akkoi önállóak, ha gazdasági ér* telemben is függetlenek Ezt pedig a meg­felelő forgóalap és biztonsági alap kép­zésével lehet, megvalósíta­ni. Nagyon fontos, hogy ennek szükségességéről pártszervezetek és a gazd. Ságok vezetői a tagoki meggyőzzék. Annál is if kább. mert ez a saját éf dekükben történik. A zárszámadások jő elő kéc-7í+ése nemcsak szám­szaki, hanem mindenek­előtt politikai munka. Ér­tékelni kell az icjei ered­ményeket. a tagság szorgal­mát és helvtáRá«át. A jö­vő év sikere jórészt atfól függ. hogvan aiannzzák azt meg. TVar>iainkhan mc-st ez képezi a tsz pártszerve­zetek és gazőaságvezetők Máthé Lásal* 4 —A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom