Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-26 / 280. szám

1MV. november 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Bemutatjuk a Szolnok megyei Földhivatalt Beszélgetés Bene Lajossal, a hivatal vezelőjével KÖZLEMÉNY a kommuas§ta és mnnká§párlok konzultatív találkozójának összelií vásáról Az utóbbi időben számos kommunista és munkáspárt kongresszusi határozataiban, vezető pártszerveinek döntéseiben vagy kölcsönös konzultációk során állást fogl ilt a kommunista és* munkáspártok nemzet­közi tanácskozásának megtar.ása mellett. E tanácskozás célja: a kommunista moz­galom egységének erődítése, valamennyi szocialista és demokratikus erő tömörítése az imperializmus ellen, a népek nemzeti és szociális felszabadulásáért, a világbéke megvédéséért folyó küzdelemben. Az Amerikai Egyesült Államok, Argen­tína, Ausztrália, Brazília, Bulgária, Cseh­szlovákia, Finnország, Franciaország, In­dia, Lengyelország, Magyarország, Mongó­lia, Nagy-Britannia, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Német Szövet­ségi Köztársaság, Olaszország, Szíria és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjai — amelyek 1965 márciusában részt vettek a moszkvai konzultatív találkozón — két­oldalú konzultációk során megtárgyalták az új nemzetközi tanácskozás előkészítésé­nek kérdését. E kon.u ticiók eredményekért, valamint, az 1965 márciusi találkozón elhangzott vé­leményeknek és kívánságoknak megfele­lően a fenti pártok célszerűnek taríj k, hogy a kommunista és munkáspártok nem­zetközi tanácskozásának összehívása tár­gyában 1988 februárjában — kollektív vé­leménycsere céljából — kozultalív talál­kozóra kerüljön sor. Felhívjuk a testvér­pártokat: támogassák a kozlutatív talál­kozó összehívását célzó kezdeményezést és vegyenek részt a találkozó munkájában. Pártjaink azzal a kéréssel fordultak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságához, hogy tegye lehetővé a kon­zultatív találkozó Budapesten történő meg­tartását. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága egyetértett ezzel és meghívóleveleket küld a teslvérpártoknak. A mezőgazdasági szak- igazgatási intézmények át­szervezésével létrejött a Szolnok megyei Földhiva­tal. Az új szerv megvál­tozott feladatairól beszél­gettünk Bene Lajossal, b földhivatal vezetőjével. — Mi tette szüksé­gessé a földhivatal megszervezését? — A gazdaságirányítás új rendszerére va'ó áttérés — a gazdaságpolitika haté­konyabb érvényesülése — a különböző irányító szer­vek átalakítását és a ható­sági feladatok széttagolt­ságának bizonyos mértékű megszüntetését, a feladatok célszerűbb összevonását tet­te szükségessé. Ezért hatá­rozta el a kormány, hogy létre kell hozni a földügyi igazgatás területén is az egységes állami földügyi szakigazgatást, s annak te. rületi szerveit, a megyei és járási földhivatalokat. A kormányhatározat, va­lamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszier utasításának megfelelően a megyei, járási párt és ál­lami sziervek hathatós együttműködésével július 1-én megyénkben is létre­hoztuk a megyei földhiva­talt, ma;d augusztusban a járási földhivatalokat. A földhivatalok az át­szervezés előtt működő Al lami Földmérési és Térké­pészeti Hiva+al dolgozóiból, valamint a tanácsok föld- t>\ rtok-nol i ti ká val foglalko­zó részlegének összevoná­sából alakultak meg. Tehál új szervként jöttek létre, amelvek már az új gazda- sáviránvítás rendszerének Intézmépvel. A Szolnok megvei Földhivatal a me- gvei tanács végrehajtó bi­zottságának földügvi szak- igazgatási szerve. A hiva- ' tál a megye területen gya­korolta — a végmhaitő bi­zottság hatáskörébe tartozó feladatok kivételével — a hatósági jogkört és a szak­igazgatási feladatodat. A megvei földhivatal felüeve- letét a megvei tanács vég­rehajtó bizottsága, szakmai irányítását a M^M. Or­szágos Földügvi és Térké­pészeti Hivatala látta el A megvet hlva+al a földügyi igazCTptáa kón(jó<,niKen mint másodfokú hatóság tár el. Az OFTH a jogszabályok kiadásán túlmenően általá­nos érvényű szakmai Irány­elveket állapít meg. ellen­őrzést végez, szükség ese­tén pedig operatív ren- ^eiVezéot ad ki a földhiva­taloknak. A lárác) földhivatalok a járási tanács végrehaitó hizottsáeainak szakigazga­tási intézményei, melyek közvetlen felügvelptét a járási végrohaltóbizottsá- gok látták el. A megvei földhivatalnak tá’n-omó. részt elvi iránvftő feladata van. ogvanab'-nr a iárási hivatalok a földügvi igaz­gatással összefüggő, iovsza- bálvokban megbatározott operatív feladatokat vége­zik. A földhivatalok ön­álló ing! személvek, saiát nevödhr-o logokat szerez­nek és kötptezpttcógolrot váila’nak. A iárási földni- vatalnk tevékenysége a iá­rási ingű városnkv;, is Vi­torlád. ahol midhivatali r' 1egük működik. I — Hol tartavak az átszervezéssel ? — euVoWtlt ölvén megvei és járási aope-ábist lét­rehozol, amely alkalmas lesz hivatása ellátására Ezt bizonyítja a dolgozók felkészültsége. Az ál ügy­rend szerint nagyobb ha­táskört kaptak n lárások s ez nagyobb zökkenő nél­kül ment végbe Most már minden hivatalban egvre jobban kialakul a szerve­zett munka. A tevókenvsé- gftnktrOl daposnlatr-» s-ak- tgnzgatáal mérvekkel a munkakapcsolatok is tisz­tázódtak. — Milyen feladató, kát végeznek most a megyei és a járási földhivatalok? — A hivatalok általános földügyi és igazgatási fel­adata politikai és gazdasá­gi vonatkozásban is igen jelentős. A megye vala­mennyi népgazdasági ága­zatának intézményeivel és nagyon sok állampolgárral valamilyen formában kap­csolatunk van. Elsődleges feladatunk a megyében a földtulajdon, földhasználat elbírálása. a változások írásos és térképi nyilván­tartásaiból adódó iigveik intézése és koordinálása. Az idén min+egv 12 ezer ügvben, csakn°m 20 ezer kát. hn’d tulajdonjogáról kellett döntenünk. A me­gyében több mint három­ezer kát. hold erdő felül­vizsgálásával foglalkoztunk és tebünk javaslatot a fák kivágása után a földek hasznosítására. A földügvek sokrétűségét és bonyolultságát bizonylt­ja, hogy az idén 800 hite­les térképkivonatot adtunk ki. továbbá a Tisza kettő Óévébe 20 ezer holdról földmérési nvi1 vá n tartási és térképészet! adatot szol­gáltattunk. Hivatalunkhoz 1200 geodéziai munkát igénvlő megropdoiós érke­zett a köm!1 ötöktől és ma­gánosoktól. Ezeket az igé­nyeket sikerült kieiégíte- nünk. Még pgv példát, a megvei és iárási földhiva­talokhoz 24 ezer fö’dnvíi- ván+artás átvezetésével kancso1ato<. ügyirat érke­zett. Mindezek együttvéve igen sok helyszíni vizsgá­latot és műszaki munkát Í£rnrtvTf>1+f*l^ hoz esvéfaV^nt a «vzem^vi és tnr^v] f#*n-4téVk na- gvoKH részt \ rpno7?>Ví. aZ ffilrl­fi rrvi ? 7 <rn fásban 90 — többsá^^Kor» na<*v munlcfi- tario«37+ri1nf<fa^ rön — d ’-o-ó vosy részt. — Milyen hatáséi)*, feladataik vannak az új föld jogi törvény végrehajtásával kap­csolatban? — A földhivatalok leg­fontosabb feladat^ az plkö- vetkoyopdő években az új földjogi törvénv végr<»ha!- tása lesz. A törvény i960. ian”ár l-én lén batáb’ba. Az előkészítő rniinka azon- han már 19<18 bon megkos. óődik Az enedm iv»vas iTég- rebaltás tervszerű előkészí­tést ivén vei. A földtörvény végrehaj­tása nem csupán szakmai és igazgatási feladat., ha­nem nawon fertő« politi­kai munkg is hiszen a la­kosság rplnden rétegét érinti. Mindgzot-nt pl-ilcnek földtulajdona a tsz-ek hasz­nálatában van. Nem kam­pányról. hanem több éve® munkáról van szó, ezert minden sip+sóg káros lehet. Enn ozérf nagvon fontos­nak tarttuk — a yéarnha4- tásbap róczt vevő appará­tus politikai és szakma* /V Z <=»10­fraHAfoip a tar­t^s nn^^bác^ é^T^^^^bn vq- q fii eter őhpn lévé föl r*{) <Tvr»k“ plir» + ^'7^-«!Pt fa véffNobnlfá«bon rés^t vp­és iárási tan^ob^arnoVat q-rp^rp-ziínl^ A 7 plöVAc^f+és* 90I, vé0*robn Ifóccal Vanrso- latbnn a Vo7piíövébpn me­gvpf és í^rás? mnribanrnp- rnmot énl porunk ki. A fél db 1 va tá1 ok d n1 ^o^AI 1 - kifsmoretpspn kás-Tíilnok a törvény vétóba 1 fására — fplpzfp bp a beszél ppfést a monyéi földhivatal veze- iáim. Trm. L — • o Üzemgazdászok együtt­működése a Jászságban (Tudósítónktól) A múlt év végén tájékoz­tatást adtunk olvasóinknak arról, hogy a jászberényi járási tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályán országosan is Jelentős kezdeményezés indult A járási tanács közgazdasági csoportjának tanácsadásával vezetésével a járás és a város terme­lőszövetkezeteiben dolgozó üzemgazdászok részletesen feldolgozzák az üzemi ter­melés tekin leiében jelen­tős termelési ágazatok adatait és az elemzés alapján konkrét javasla­tot tesznek a szak- és a gazdasági vezetőknek a szükséges változtatásokra módosításokra. Nemrégen Pető Antal, a jászjákóhalmi Béke Tsz üzemgazdásza „A sertés­hizlalás önköltségének dl em zése” című dolgoza­tát vitatták meg. A dolgo­zat, mint a cím is mutatja a sertéshizlalás és tenyész­tés gondjaival foglalkozik. A termelőszövetkezetek­ben igen magas a felne­velési költség, sok gazda­ságban meghalad ia a hí­zót tseri és költségének egy- harmadát. A dolgozat rá­mutat a hőmérséklet sze­repére. A jászjákóhalmi Béke Tsz-ben télen, ami­kor a hízószállás hőmér­sékleti átlaga —5°C volt, 1 ka súlygyarapodáshoz a hízósertésekkel 5.2—5,7 kg tápot etettek meg, míg nváron 15—1 6°C-os átlas- Pű^asználás 3,7—4,0 kg volt. Tóth Pál Dm it^ufiiira mennek lann^ni a Szolnok meglelek Közismert, hogy hazánk­ban a Dunántúlon legfej­lettebb az állattenvésztés. Ezért szervez ké'napcs ta­nulmányutat a Szolnok me­gvei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tálya Tolna megvebe. No­vember 29-én és 30-án Tol­na megve legfejlettebb szarvasmarhatenycsz+ő szö­vetkezeteiben tesz körutat Szolnok megyei mintegy negyvenöt termel őszödet1'e- zetének szakember küldött­sége. Az ország első szövetke­zeti városa Túrkeve repü­lőgépről meglepő látványt nyújt. Utcáin járva nem is tűnik fel. hogy milyen sok régi nádtető fedi a házakat. De fentről. az ősz­utói napsütésben az egész települést egyszerre fo­gadta be a szemünk. Sok a nád. Nagvon sok A má­sodik kört irtuk le a há­zak felett és mesállaptot- tuk, kevesebb a cserép és pala. mint az ősi tetőfedő anvag. A minap újra Keviben jártam és az Árpád utca egyik házának homlokán szerény cégtáblát pillan­tottam meg. Kádár Sándor nádtető iavító. A Kapu zár­va. a mester tehát nincs itthon, valószínű valame­lyik „beteg” tetőn tartóz­kodik. A szomszédasszony megmondta, hol dolgozik éppen. Ez már azonban sok a meglopp*a múltkor a város felett, most a vá­ülágszerte lezajlottak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom félévszázadog ünnepségei. A méltó és emelkedett han­gulatú ünnepnapok után most nem kevésbé fontos események következnek. A kommunista világmozgalom újból felméri helyzetét és új feladatait. Százhúsz éve. hogy a társadalmi haladás porond­ján megjelent a kommu­nisták szövetsége. Húsz or­szág népeinek nyelvén, de még maroknyi csoportok­ban hangzo+t fel a jelszó: „Világ proletárjai, egyesül­jetek!” Ma a szocialista világrendszer aktív alakí­tója az emberiség életének. fi nagy óta eltelt. 50 esztendőben a nyolc­vannyolc kommun -’sta és munkáspárt 50 millió har­cosával a Földgolyó törté­nelmének — vívódásai és ellentmondásai ebenere is — legszervezettebb hadse­rege. A nyolcvankilenc élcsa­pat megszületése és fejlő­dése. majdnem ugyanannyi sajátossá eot mutat. Egv sor ország már a szocializ­must építi, m*sok a nem kapitalista feilődés útját járják, s a nagv tőkés or­szágokban is komolv poli­tikai erőt képviselnek a kommunista pártok. Az adott országok gazdasági és íóccióctaí fciietfoócyQ min­denhol befolyásolta, ár­nyaka a nártok cselekvő álkásfoglalását. Konferen- eiákon, nemzetközi tanács­kozásokon nlanvetg kérdé­sekben azonban — mint a uáKoní vagv a békés egy­más mellett élé«. az jm- nerializmus és az nifaslz­PU's elleni harc stb — mindig sikerült szélesebb ros egyik házának udva­rán hökkentem meg. Ami­lyen öregek, mohával lé­pettek a nádtetők, olyan fiatal a mester, aki a há­zak silány gereznáját fol­tozgatja. Mást vártam, olyasvalakit, aki felett ép­pen úgy eljárt az idő, mint a szürke, időmarta nádké­vék felett. Lemászott a te­tőnek támasztott létrán. Fürgén. Huszonhét éves. — Remélem, nem akar e roskadozó tetőkön megöre­gedniy / — Nem. — Ez az igazi szakmája? — Nem. Ács lennék. Csakhogy ilyen ipart csak mestervizsgával adnak vá­roson — Miért nem tesz mes­tervizsnát? — Még nem mertem ne­kivágni. Tudia, ha valame­lyik vállalat valamelyik dolgozójának nem sikerül a vizsga, nem éri kár. Ne­kem sót- pénzomhe kerül­ne, ha elhúznának. egységet Icialakítani. A he­lyi tevékenység azonban — éppen a más-más feltéte­lek miatt — sokféleséget mutat. Az imperializmus, a burzsoá nacionalista körök természetesen igyekeznek hangsúlyozni ezeket a kü- lönt>ségekét, igyekeznek so­rainkat megbontani. Az ilyen törekvésekkel szem­ben állandó célunk s nem kevés eredményt felmu­tató törekvésünk a mind szorosabb egység kovácso lása. Ez a felismerés mind több testvémártban meg­fogalmazódott már. 4 z 1967-es észtén df több helyen és több szinten erősítette a kommunista és munkáspár­tok eevséges fellépését. Ta­vasszal Karlovy Variban 2.1 eurónai párt küldöttségei és képviselői tanácskoztak nyilatkoztak az európai béliéről és biztonságáéi, s harcoló vietnami nép tá­mogatásáról. a görög ka­tonai diktatúra reakció« tö- rel-véseiről. Nemsokka] ké­sőbb az arab országokban élő kommunisták lenlezték le közös nyilatkozatban az imperializmus ke-eLlteia-fi mesterkedéseit. Havanná­ban a kontinens szolidari­tási értekezletén a dél­amerikai kommunista pár­tok képviselői hallatták szavukat. Az év végén pe­dig az évszázad nagv ese­ményéből, a nagv október jelentőségéről nyilatkoztak a Moszkvában eevbeevűlt. a világ minden részéből ér­kezett kommunista küldöt­tek. Érnek a feltételei, kör- vonatazéfjna]í a résztvevői a világ különböző nrszágal- basi tevékenykedő kommu­nista és munkáspártok szé­— Miért pont a nádtető javítását választotta ? — Mert erre adtak ipar- engedélyt — Van-e konkurenciája? — Rajtam kívül csak egy hatvanon felüli bácsika foglalkozik ezzel, javítani­való meg bőven van. — Régen? — Nyolc-tíz nádtető­készítő volt Tűrkevén. Ki­öregedtek. ma már csak egv-egv kévét ha feltesznek szívességből. — Mióta dolgozik nád­dal? — Két éve. — Hány tetőt javított ed­dig? — Negyvenet vagy ötve- net. — D’iiiíc még a nádtető? — Sokan szeretnék cse­répre meg palára kicse­rélni. de nehéz dolog. Szin­te lehetetlen hozzájutni ezekhez az anyagokhoz. — Mit gondol, hány évin lesz még munkája? les körű értekezletének. A most nyilvánosságra hozott közlemény az előkészítő ta­nácskozásáról adott tájé­koztatást. azai és nemzetközi fó­rumokon a Magyar Szocialista Mumras- párt szüntelenül az egy­ség erősödését szorgalmaz­ta. s mindenkor megtiszte­lő kötelességének tekintet­te. hogv egyik kezdeménye­zője. aktfv résztvevője le­gyen a kommunista és munkáspártok tanácsbozá- sninak. Ezért is fogadni!-' elégedetten a széles köri; konzultatív eszmecsere elő­készítésének megnyugtat« hírét, és nagv megtisztel­tetésnek tartjuk, hogy z testvérpártok egv csoport­ja előzetes konzultatív ta­nácskozás összehívására kérte fel pártunkat, A nemzetközi élet űj je­lenségei, az amerikai im­perializmus agresszivitásá­nak erősödése, valamint a kommunista és munkás- mozgalom helvzete szüksé­gessé teszi, hogv a kom­munista és munkásnártok képviselői összegyűl lenek, megvitassák az időszerű kérdéseket, összehangolják tevékenységüket és meg­vizsgálják valamennyi szo- cialis+a és demokratikus erő tömörítéséryk lehető­ségét az imnerializmus el­leni harcban. 4 „Világ prnl°táriat, egyesüljetek!” jelsza­va e biztató, ugyan­akkor veszélyekkel terhei korban is meghatározó ere­je és tartalma a kommu­nista és munkáspártok har­cainak. J. L. — Négy-öt évre saeeo- lom. — Hány hónap magának az esztendő? — Nekem bizony csali nyolc, kilenc No, de ez a tavasz nyílásától is függ. Október végén általában befelezem a nagvobb mun­kákat, a nagyobb javítá­sokat. — Űj nádtetőt ís készít? — Igen, de csak a ter­melös7(")vetkezeteknek, a juhhod alvókra. — Hol tanulta a szak­mát? — Itt. Tűrkevén tanul­tam az ács szakmát, ma­gán-kisiparosnál. Közben sok új nádtetőt is készí­tettünk. Juhhodálytetőt. így tudom. — Honnan kap anyagot? — Tiszafüredről. Szájéi­ból. rheg Nádudvarról. Ezek a nádas helyek. De az anyagot a javíttató in­tézi. Jó tudni, hogy az évszá­zados tetőfedő anyagból már nem készül az • ember hajléka fölé űi tető. Ki­ment a divatból. Csak a birkák „igénylik” még. — bognál’ -o ÖREG TETŐK fiatal „orvosa“

Next

/
Oldalképek
Tartalom