Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-26 / 280. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

SZOLNOK M

I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Ara j 80 fillér

XVIIL évfolyam, 280. szám.

19 67. november 26., vasárnap

Tovább a szocializmus negvalósításához vezető forradalmi úton

, Megnyílik az orvosi rende’ő Átadás előtt az új ABC áruház

Tervezik Szolnok két 16 emeries

A Központi Bizottság 1964. decemberi határozata óta nagy utat tettünk meg az új gazdasági mechanizmus előkészítésében. Amikor ez év júniusi ülésén a Központi Bizottság megvizsgálta az eddig hozott intézkedéseket, megállapította, hogy a reform előkészítése rendben folyik, s megfelel a párt határozatának és irányelveinek.

Az állami szervek terv szerint haladva a munkával, folyamatosan és időben kidolgozták a szükséges döntéseket, határozatokat, rendeleteket, s azok nagyrésze ma már nyilvánosan is ismert.

A párt- és szakszervezetek, más társadalmi és tömegszervezetek sokat tettek azért, hogy megismertessék és megmagyarázzák az új gazdasági mechanizmus elveit, fő célkitűzéseit, a felkészüléssel kapcsolatos tennivalókat. Ennek eredményeként a reform gondolata mind szélesebb körben talál megértésre. Közgazdászokon, szakembereken, az állami és pártfunkcionáriusokon túl, ma már a közvélemény is egyetért a reform bevezetésével, bizakodó várakozással tekintve a jövő elé.

tz az egyetértés szívós felvilágosító munkában, szenvedélyes, de alkotó vitákban a vélemények sokszor éles ösz- szecsapásában, az új gondolkodási módnak a régivel szembeni harcában alakult ki. Mindezek alapján állapította meg a Központi Bizottság 1967. november 23-án ét 24-én tartott kibővített ülésén, hogy a gazdasági mechanizmus rejormájának előkészületei lényegében befejeződtek.

A Központi Bizottság határozata megállapítja, hogy a bevezetésre javasolt új irányítási és gazdálkodási rendszer megfelel azoknak az irányelveknek, amelyeket a KB 1966 májusi ülése elfogadott. Azt Is megállapítja, hogy párttagságunk és népünk a reform mellett áll és támogatja annak megvalósítását, ezért helyeslőén tudomásul veszi, hogy a reformot 1968. január 1-én bevezetjük.

Mindezideig helyesnek és jól megalapozottnak látszik az a döntés, hogy az új mechanizmust a népgazdaságban egy- időben, 1968. január 1-én kell bevezetni. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy annak kedvező gazdasági hatásai nem azonnal, hanem csak fokozatosan növekvő mértékben jelentkezhetnek. A reform teljes kibontakozása az 1968—70-es évekre várható.

A reform jelenlegi ötéves tervünk derekán lép életbe. Ez azonban előreláthatólag nem okoz zavart a gazdasági életben. mert a bevezetés feltételei egészében véve kedvezőek. Ennek megállapítása nem zárja ki, hogy kisebb zökkenőkkel számolhatunk. A reform ugyanis egész gazdasági életünket alapjaiban érinti, átalakítja, s bár tudományos alapossággal dolgoztuk ki, mégis bekövetkezhetnek előre nem várt nehézségek. A Központi Bizottság ezzel kapcsolatban a kellő következetességre hívja fel a figyelmet. Hangsúlyozza, hogy az új körülmények között is a munka mennyiségén és minőségén. a dolgozók szocialista öntudatán, felelős magatartásán múlik minden.

„A Központi Bizottság hangsúlyozza — idézzük a határozatból —, hogy a gazdaságirányítási reform bevezetésében, sikeres érvényesülésében, kibontakoztatásában, gazdasági feladataink eredményes végrehajtásában nagy fontosságú a dolgozók. a munkások, a parasztok, az értelmiségiek. a tudósok, a. mérnökök és a technikusok, az alkalmazottak, a gazdasági vezetők, a párt-, állami és tömegszervezeti vezetők aktív közreműködése, a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolása, az üzemi demokrácia továbbfejlesztése”.

4% 196fí-a* ér mint az új gazdasági mechanizmus működésének első esztendeje. kulcsfontosságú. Ezért a KB külön foglalkozott a jövő évi társadalmigazdasági fejlődés ütemével és fő célkitűzéseivel. Alkalmasnak ítélte a tervet arra. hogy a következő esztendő megvalósítandó gazdasági programja legyen.

A jövő évre szóló fő tervmutatók — mint irányelvek — a nemzeti jövedelem 5—6 százalékos, az ipari termelés S—7 százalékos, a mezőgazdasági termelés 3—4 százalékos növekedésével és a kiskereskedelmi forgalom 7 százalékos bővülésével számolnak.

Az életszínvonalra vonatkozó előirányzatok értelmében a lakosság egy főre jutó reáljövedelmének 3—4 százalékkal, az agy keresőre jutó reálbérnek 1,5—2 százalékkal és a lakossági fogyasztásnak 5—6 százalékkal kell növekednie. Ennek megfelelően tárgyalta és fogadta el a Központi Bizottság az 1968. évre tervezett ár-, bér-jövedelempolitikai intézkedéseket,

megállapítva, hogy azok „megfelelnek a korábbi párthatározatoknak és a népgazdaság adott lehetőségeinek?.

A szabadpiaci árak körében várható áremelkedések és — ezt ellensúlyozandó

— a hatósági árak körében foganatosítandó árcsökkentések együttes hatása következtében a lakosság által vásárolt fogyasztási cikkek és egyes szolgáltatások árszínvonala 1—2 százalékkal emelkedhet — olymódon, hogy a tervezett 3—4 százalékos reáljövedelem emelkedés megvalósuljon. Lesznek tehát árak amelyek emelkednek, mások csökkennek, de az árszínvonalban lényeges változás nem várható. „1968-ban — idézzük a Minisztertanács elnökének a Társadalmi Szemle novemberi számában megjelent cikkéből

— az alapvető élelmiszerek áráf, közte a sertéshús, a zsír, a marhahús, a cukor, a liszt, a kenyér, a vaj, a tojás, a tej, a sajt, az étolaj árát nem emeljük”. Mindez együtt bizonyítja, hogy pártunk és kormányunk az életszínvonal fokozatos és rendszeres emeléséről szóló irányelveit és határozatait feltétlenül és következetesen betartja

A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy 1968-ban a tervezett gazdasági fejlődés megvalósítása mellett a legfontosabb célkitűzés „... a gazdaság zavartalan átállítása az új mechanizmus viszonyai közé, továbbá a reform minél teljesebb körű kibontakoztatása, szem előtt tartva a gazdasági fejlődés és az egyensúly követelményeit. Ezért a gazdasági irányításnak elsősorban arra kell törekednie, hogy mérsékelt ütemű és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, nyugodt és stabil fogyasztási piac alakuljon ki.”

Feltételezi a Központi Bizottság, hogy egész párttagságunk és dolgozó népünk segíti a reform bevezetését, a társadalmi, helyi és egyéni érdekek összehangolásának érvényesítését A pártszervezetektől azt várja a KB, hogy nyújtsanak segítséget az állami, gazdasági vezetőknek feladataik megoldásához, és egyidejűleg biztosítsák a gazdasági és politikai törekvések összhangját. Most a pártmunka hatékonysásának minden szinten és területen az a mércéje: milyen alkotó módon és bátran valósulnak meg e célok, amelyeket a szocialista fejlődés meggyorsítása érdekében tűztünk magunk elé. Az objektív feltételek kedvezőek, a többi a kommunisták tudásától, hozzáértésétől, az ügy iránti 'szilárd hűségétől és nem utblsósorban az alkalmazandó harci eszközök és módszerek megválasztásától függ

Nagy segítséget nyújthatnak a pártszervezetnek e feladat megoldásában a szakszervezetek és a szövetkezetek. Ezért a Központi Bizottság azt várja tőlük, hogy fokozzák tagjaik között a rendszeres felvilágosító és nevelőmunkát, segítsék a reform megértését, saját lehetőségeik, a társadalmi célok és érdekek felismerését és helyes összehangolását.

„Minél mélyebb átalakulást akarunk végrehajtani — tanítja Lenin — annál inkább fel kell keltenünk iránta az érdeklődést, annál inkább kell törekednünk arra, hogy tudatosan foglaljanak állást mellette, annál inkább kell újabb milliókat és tízmilliókat meggyőznünk ennek szükségességéről.” Mi most egv nagy társadalmi átalakulás küszöbén állunk — de nem először. Pártunk nem első ízben küzd ilyen nagy feladat megoldásáért, s nem egy hasonló feladatot megoldottunk már nehezebb körülmények között is. Most a szocializmus építésének útján jelentősen előre haladva, eredményeink kellő biztosítékot és bázist jelentenek az új gazdasági mechanizmus bevezetéséhez.

Nem csodaszer a reform, s legye-, nek bármilyen jók az előkészítő Intézkedések, ettől egycsapásra 1968. január 1-én nem változik meg minden. De minél jobban felkészülünk és minél következetesebben dolgozunk a reformcélok eléréséért, annál jobban lerövidül az átmeneti idő, annál kevesebb zökkenővel, nehézséggel jár az átállás, amely — reméljük és tudjuk — mihamarabb gazdag eredményekkel jár majd, s az eddiginél nagyobb léptekkel segít előre a szocializmus építésének forradalmi útján.

lakóházát

Szolnokon a városközpontban, a Ságvári körút és a Hubay Ferenc utca sarkán körzeti orvosi rendelőt építtetett a városi tanács. A mintegy félmillió forintba kerülő létesítmény előreláthatólag december közepén nyitja meg kapuit a betegek előtt. Három körzeti orvosi rendelő kapott itt helyet: a

III-as, a IV-es és az V-ös, Vagyis itt látják el a Gutenberg tér — Bástya — Ady Endre — Május 1. — Móricz Zsigmond — Gerle — Beloiannisz — Hold — Kút utcák által határolt terület lakóit.

Jövőre újabb körzeti orvosi rendelők épülnek a megyeszékhelyén. Így a Kolozsvári úton két körzet részére — a VII-es és a XVI- os — épül rendelő gyógyszertárral együtt. Ez több mint egymillió forintba kerül majd, Ugyancsak Szolnokon,

n Tóth Ferenc utca sarkán

nyolcszintes, 74 lakásos

MÁV lakóház épüL

Ugyanolyan körfolyosós, 60 méter hosszú épület, —

mint amilyen Budapesten, az Üllői úti lakótelepen van. Nos, ennek az épületnek földszintjén létesül két újabb körzeti orvosi rendelő, s az előzetes elképzelések szerint egy gyógyszer- tár.

Ezzel a majdani Tóth Ferenc utcai lakóépülettel szemben már hozzá fogtak a földművesszövetkezeti ABC áruház és presszó építéséhez. Ennek az épületnek az emeletén 9 lakás is létesül. A kivitelezésre mintegy 6 millió forintot költenek.

Es most egy iá hír a Vosztok út lakóinak: A Vörös Csillag út végén épült ABC áruház rövidesen átadásra kerül. A mintegy négy és fél millió forintos, 1100 négyzetméteres alapterületű létesítmény műszaki átadása már megtörtént. A berendezéseket, a különböző gépi felszereléseket is leszállították már a vállalatok. Most már

esupán a kiskereskedelmi vállalaton múlik, hogy minél előbb megnyissa az áruházat.

Egyébként a szolnoki városi tanács házilagos csoportja vállalta, hogy december 1-re befejezi az áruház körül a járdaépítést.

Még egy hír Szolnokról: Megkezdődött két 16 emeletes lakóépület tervezése. — Az egyik a Ságvári Endre utca végén, a leendő Vár- konyi István téren, a másik a Vörös Csillag úton, a Vosztok út felöli végén létesül. Ezzel a két épülettel új technológiát honosít meg nálunk az építőipar. Mindkettő a Farkasdi-féle csúszós zsalus öntött technológiával épül. Ezt a technológiát Budapesten a kelenföldi lakótelepen próbálták ki, ott készült el az első ilyen lakóépület Az előzetes tervek szerint

egy-egy épületben 120—

120 lakás lesz.

Mindegyik épületben két- két lift lesz. A két épület összesen 50 millió forintba kerül. Jövőre az egyik építését már meg is kezdik — a Ságvári körút végén épülőt — s előreláthatólag 1970- ben adják át rendeltetésének.

Megdöbbentő

alkalmatlanság

Nyolcvanegy autóból hetvenhét közúti közlekedésre

alkalmatlan

— Legyen szíves kapcsolja be az irányjelzőt.

— Köszönöm, most pedig nyomja be a féket.

Azt hiszem, a gépkocsitulajdonos az úgynevezett országúti „meleg helyzetekben sem volt annyira ideges. mint az új szolnoki autószerviz egyik csarnokában. Kötelező műszaki szemlére hozta be kocsiját, amely állami és magángépjárművekre egyaránt vonatkozik.

A „madsagfék* tragédia

Mi késztet te ^ a KPM-et és a megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályát arra. hogy évekig tartó, rendkívül nagy figyelmet igénylő vizsgálatot vállaljon.

A válasz egvszerű; Az elmúlt évek közúti balesetei. Lehet, hogy sokan megfeledkeztek már a t’- szaföldvári tragédiáról, amikor egy megengedhetetlen műszaki állapotban levő személygépkocsi a szabályosan haladó gyalogosok közül kettőt a helyszínen halálra gázolt. Sokan nem felejtették el a szandaszöl- lősi tragédiát sem, amikor szintén műszaki okok miatt egy teherautó felborult és a platóján szállított, lezúduló hordozható cserépkályhák miatt két ember a helyszínen meghalt, és ki tudja, hányán lesznek még őrök életükre nyomorékok vagy munkacsökkentek.

A kötelező műszaki vizsgálat alig néhány napja tart, mégis megdöbbentő hogy a gépjárművek nagv része műszaki szempontból mennyire kifogásolható.

Nem bütykölni kell

A Tiszasülyl Állami Gazdaság egvik gépjárműve gördült be a vizsgáló bizottság elé.

— Mikor kapták meg a felszólítást?

— Egv hónalja.

— Akkor volt idejük felkészülni a szemlére7

— Igen.

— Sajnos, úgy látjuk, hogy nem tudták kihasználni az időt. mivel a kézifék hatástalan, a világítás rossz, a kormánytengely is ft-'Ms.

— Pedig három napig bütvköltünk!

— Látja, ez a haj, inkább meniavították volna!

Az eddigi tanasrtalatok azt mutatták. hogv a gazda ságvezetők és a szerelők hanvaesjjCTa a géniármőve- zetőket sújtja. íme néhány példa;

„Azt mondta a főnököm, hogy szemle ide. szemle oda: nines idő KmlnoVon grasszálni, a főutcán, most első a munka...”

„Otthon is űev tolták be mikor elindultam.” (F.ztegv srerniór-e énke-7otf gépjárművezető rnond+a!)

„A maszek azt mondta, hogy megcsinálni meecsi náüa. de nem vállai fele- lősséget a szerelésért”

Hát igen, ezek azok a bizonyos objektív okok. Ezért az igazság szerint nem a gépjárművek vezetői, hanem a szemlére elengedő főnökök, illetve a gépjárműveket felkészítő szerelők felelhetnek.

Nem ló ex, hanem autó

Az eddigi statisztika azt mutatja, hogy nem mindenki tett eleget a kötelező műszaki előírásnak. A hiányosságokat palástolva a szemlebizottság „kukacoskodását” emlegetik.

Az eddigi ellenőrzés sajnos. nagvon szomorú képet mutat. November 2n—2 -é-, nyolcvanegy gépjármű haladt át a szemlebizottság előtt. Tizennyolcán a vezetők közül már a felszólítás kézhezvételekor átadták a rendszámtáblát, ötvenháromnak pedig a helyszíni szemlekor vették le a nélkülözhetetlen pléhdara- bot. Hatan ideiglenesen megkapták az engedélyt és mindössze négv (!) gépjármű felelt meg a követelményeknek.

Nem is lehet csodálkozni ezen, ha figyelembe vesz- szük, hogy a műszaki szemlére berendelt Wartburgot gazdái a bevallása szerint az egvik tsz kováes- műhelyéhf=n készítették elő, megfeledkezve arról, hogy ez nem 16. hanem autó.- tótb —