Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-25 / 279. szám

1907. november 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az igazságos lakásolosztásért Mit keH trdni a fsz-párto’.ó tagság megszűnéséről? A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény 138. §-a kimondja, hogy a pár­toló tagság intézménye 1968 január elsejével megszű­nik. Ennek a döntésnek a létjogosultságát az adta meg, hogy a legutóbbi években falun végbement változások megkövetelték a termelőszövetkezeti tagsági viszony új szabályozását. Bebizonyosodott: nincs szükség arra, hogy terme­lőszövetkezeti tagként tart­sanak nyilván a tsz-ek 'olyan személyeket is, akik valaha beléptek ugyan a szövetkezetbe, de rendszeres munkát ott nem végeznek, és sokan közülük csak a tagsági viszony előnyeire tartanak számot. Nem pontosan ilyen, de lényegében hasonló okok miatt kerül sor a pár­toló tagság intézményének megszüntetésére is. Annak­idején az tette indokolttá a pártoló tagsági rendszer bevezetését, hogy sok olyan ember állhasson közvetlen kapcsolatban a tsz-ekkel, aki ugyan nem dolgozik már élethivatással a mező- gazdaságban, de szívén vi­seli a nagyüzemi társas­gazdaságok ügyét. Ezeknek az embereknek egy része — különösen az első idők­ben — valóban segített is a tsz-eknek. Mindazok, akik munkájukkal rászolgáltak, köszönetét érdemelnek ezért a pártoló tagsági te­vékenységért Köztudomású azonban, hogy nem kizárólag ilyen emberek lettek .termelőszö­vetkezeti pártoló tagok. Ezzel kapcsolatban igen fontos tudnivaló, hogy ha bármelyik pártoló tag él­vezni akarja a termelőszö­vetkezeti tagsággal járó előnyöket, akkor kérheti felvételét a termelőszövet­Tari Mihályné bekerült a szolnoki kórházba. Borjúne­velő a szövetkezetben. Alig tudott szóhoz jutni örömé­ben, amikor csütörtökön délután hárman bekopog­tak hozzá. Fejes Károly né, Pásztor Istvánná. Kazinczi Istvánná. A brigádból jöt­tek. Hozták a szövetkezet ajándékát, a magukét is. Asszonyos bőbeszédűséggel a falu híreit is. Tele lett a kis szoba Tiszatenyővel, meg a November 7 Tsz-szel. A betegek csodálkoztak, — nem igen hallottak még ilyet. Tiszatenyőn ez a szokás. Sok szép ilyen emberi dolog fűzi egybe a közös gazda­ság tagjait. A névnapok is. Kinn a határban, majorban munka után összejön a csapat, névnap köszöntésre. Ajándékot is vesznek. Leg­inkább kávéfőzőt. — Ez megy most nagyon. Czesz- nok György főagronómus meséli: A Jurínák major­ban gabonát tisztítottak a férfiak a nyáron. Mikor délután arra ment, megkér­dezték, meginna-e’ egy fe­ketét. Azt hitte, tréfálnak vele. Aztán a brigád elő­szedte a termoszt. Abban viszik ki a határba a reggel otthon lefőzött kávét. Az is szokás náluk, mi­kor vége van egy munká­nak, összejön a csapat, ün­nepel. Így csinálták szüret után a szőlészek, törés után a dohányosok. Jó hangulat­ban búcsúznak a munkától. Még egy ide kívánkozó ese­tet hallottam. A szövetke­zet klubtermébe együtt jár­nak öregek és fiatalok. De a kiszesek magukra vállal­tok. minden este korábban kezetbe. Vonatkozik ez az idős, munkaképtelen párto­ló tagokra is, akikhek ügyében a lehető legna­gyobb megértéssel és em­beriességgel szükséges dön­teni. Kormányrendelet mondja ki, hogy azokat, akiknek pártolótagsági viszonya a tsz-törvény hatálybalépése­kor, tehát 1968. január el­sején fennáll fel kell szó­lítani, hogy Í5 napon belül nyilatkozzanak: akarnak-e termelőszövetkezeti tagok lenni, vagy sem. Ügy he­lyes, ha a termelőszövetke­zet írásban kér erre vá­laszt. Ha a pártoló tag szabályszerűen bejelenti belépési szándékát, akkor a termelőszövetkezet veze­tősége köteles a felvételi kérelmet a tsz-közgyűlés elé terjeszteni. Abban az esetben, ha a közgyűlés a kérelmet elutasítja, vagy ha a pártoló tag nem kéri felvételét, akkor a vezető­ség megszűntnek nyilvánít­ja a pártoló tagsági vi­szonyt, s erről. a döntésről írásban értesíti' a volt pár­toló tagot. Előírja a kormányrende­let azt is. hogy a volt pár­toló taggal a tagsági vi­szony megszűnésére vonat­kozó szabályok szerint kell elszámolnia a termelőszö­vetkezetnek. Ezek szerint megilleti a volt pártoló ta­got a tsz-ben — esetleg — véffzett munkáiénak a díja, s ha voltak ilyenek, akkor a közös használatba adott vrpvontársvai után járó té­rítés, feltéve, hogy még nem kapta meg. Arról, hogy a termelőszövetkezet­tel szemben semmiféle tar­tozása nincs, illetve, hogy vele a termelőszövetkezet rendben elszámolt, szintén írásbeli értesítést kap a vob náríoló tag. Abban az esetben, ha a jön valamelyikük, begyújt, befűt akkorára, mire a töb­biek érkeznek. Talán ez a testvériesség, egymás sze- retete jellemzi legjobban a tiszatenyői szövetkezetét. Pedig az ország minden részéből verbuválódott ösz- sze ez a kis ezernyolcszáz lelkes falu. Három urada­lomból állt Tiszatenyő. A Léderer, a Jurinák és a Scheftsik birtokból. Ügy mondják, Mezőtúrról került ide Er;dős Mihály. Volt már borjúnevelő. Nem is rossz, a szájfájás idején heteket töltött éjjel-nappal az istál­lóban. Volt növénytermesz­tő. — Növénytermesztésből szakmunkásvizsgát is tett. Dolgozott rendesen, de va­lahogy mégse találta fel magát. Megtették főkanász- nak. Azóta a malacszaporu­lat a duplája. Sok jutal­mat is zsebrevágott Erdős Mihály. Éppoly jószágszerető em­ber, mint a Kiss Ambrus Kati. Kati borjász lány, ki­tüntetés tulajdonosa. Azt gazdasági eredményeiért kapta. Sok minden van, amit nem lehetett a kitün­tetési felterjesztésbe bele­írni. Kati neveket ad a bor­jaknak. Gyilkos. Köpcös, Hamis, Csinos. Mikor Kati nevükön szólítja, mennek utána. Tóth Istvánnak is kitüntetése van. Ö dohá­nyos. Nemigen múlt még el vasárnap, hogy oda ne szóljon feleségének: ma is ki kell mennem a do­hányba. Nem kellene. De ő azt tartja, a dohány minden­nap „lássa” a gazdát. Csak így lehet belőle valami. — Van Tiszatenyőn egy tehe­nész. Varga István. Csök­kent munkaképességű em­pártoló tag termelőszövet­kezeti taggá válik, termé­szetesen őrá is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi tsz-tagra. Ka azonban törlik a tag-név­sorból, akkor a volt párto­ló tag korábban termelő­szövetkezeti használatba adott földje — az esetleges tagfelvételi kérelmet el­utasító határozat meghoza­talának, illetőleg a pártoló tagsági viszony megszűné­sének napjával, — a ter­melőszövetkezet tulajdoná­ba kerül. Magától értető­dik viszont, hogy a tör­vénynek a személyi földtu­lajdonról és földhasználat­ról szóló rendelkezései a vöt pártoló tagra is vonat­koznak. A község, illetve város belterületén tehát neki is lehet legfeljebb 1600 négyszögöl földje, sze­mélyi tulajdonban. Szabá­lyozza a törvény végrehaj­tásáról szóló kormányren­delet azt is, hogy a tanya körüli földre — a lakó­épületek fennállásáig — a használat szempontjából a személyi földtulajdonra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A törvény alapján tsz-tulajdonba ke­rült földért a volt tulaj­donosnak bizonyos, jogsza­bályban részletezett esetek kivételével, — térítés jár. A térítésre a volt pártoló tagok esetében is ugyan­azok az előírások vonat­koznak, mint bárki másra. A termelőszövetkezeti vezetőségek egyik fontos (időszerű feladata, hogy mi­vel a pártoló tagság intéz­ményesen megszűnik 1968. január elsejével, ezeknek az ügyeknek a rendezését tűzzék napirendre és tör­vények, más jogszabályok szellemében járjanak el. G. F. bér. Eltartathatná magát a közösséggel is. De Varga István | ötvenkilencben el­vállalta az állatgondozást Azóta szó nélkül csinálja. Csendben, kitűnően. Köd- mön Imre éppen az ellenke­zője. Azt mondják, szájas, de hajtós. Szeretik. Tanya­gazda volt az uraságnál. Nagy tapasztalata van, ki is fakad mindig, ha nem jól csinálnak valamit. Be­választották a vezetőségbe. Nagy emberi változások krónikája a tiszatenyői No­vember 7. Tsz története. — Onndi Lajos elnök szerint földszerető, jó gazdák let­tek az uradalmi cselédek. Mutatták a kenderföldön készült fényképeket. Ilyet nem igen lát az ember. A jól megtermett ember ma­gasságának is háromszoro­sára nőtt a kender. A ta­karmányrépának pedig 600 — nem tévedés! — 600 má­zsát adott holdja. A szö­vetkezeti cukorrépaátvevő újságolta: P. Molnár János- né 317 mázsa répát adott be az egy holdról, amit művelésre vállalt a közös­ből. Deák Györgyné pedig 167 mázsát fél holdról. Tiszatenyőn várják a jó zárszámadást. Az emberek már most is vásárolgatnak. A faluban 480 lakás van csupán. A múlt hetekben 40 hordozható cserépkályha kelt el. Még Kuncsorbáról is elhozták az ott kimara- dottakat. Szép, új' házakat építenek a Dózsa, Béke utcában. Kölcsönre. De Alig van, aki kivárja a kölcsön végső határidejét. Már előtte kifizetik. Mert ez is szokás Tisza­tenyőn. — borzák — A közelmúltban Szolnokon mindazoknak, akik lakásigénylőként je­lentkeztek a városi tanács­nál, kérdőívet kéz,.es; .eltek a postások. Az íveken sok megszokott kérdésre kel­lett választ adniok a ké­relmezőknek: például mennyi a havi keresete, hány tagú a család stb. És voltak szokatlan kérdé­sek is: így jelenlegi la­kásának milyen a pado­zata, nedves-e a lakás, ren­delkezik-e valamilyen ki­Új szovjet autótípusok A Lihacsov Autógyár ki­bocsátotta a ZIL—114 luxus személyautó első mintapél­dányait. Az új autók mű­szaki mutatóik, és külső alakjuk tekinte ében is — megfelelnek a világszínvo­nalnak. A ZIL—114 amely­ben 300 lóerős, nyolc hen­geres motor működik, órán­ként 180—190 kilorréte es sebességet ér el. Az első és a hátsó kerekekre kü- lön-külön ható fékek nem­csak a biztonságos fékezést teszik lehetővé, hanem az azonnali megállást is. A kocsi karosszériája áram­vonalas, biztosítja az uta­sok maximális kényelmét. A kremencsugi autógyár (Ukrajna) • megkezdte a KrAZ—255/B lapos rakfe­lületű teherautók szé'ia- gvártását. Rakodóképessége 7.5 tonna, sebessége több mint 70 kilométer órán­ként. A teherautó kiemel­kedő terepjáróképes'ége az úl típus egvik főerénye. — Megjavították és mesköny- nvítették a vezető munka- feltételeit. A nagykapacitá­sú és gazdaságos motor, a szabályozható széles nyo­mású kerekek lehetővé te­szik. hogy az autó nagy sebességgel haladjon mély hóban, homokban, — vagy mocsaras területen egy­aránt. tüntetéssel a kérelmező? A városban megkezdődtek ak­kor a találgatások; miért van szükség ezekre a kér­dőívekre? Köztudomású, hogy a megyeszékhelyen súlyos la­kásgondokkal küzd a vá­rosi tanács. Szolnokon je­lenleg 3000 nyilvántartásban szereplő, jogos lakásigény­lő van. Ami lakás épült, vagy épül a következe években, csak enyhít vala­mit a helyzeten, de nem oldja meg a gondokat Mindez arra kényszeríti a városi tanácsot, a lakásel­osztó társadalmi bizottsá­got, hogy kidolgozzák a la­káselosztásnak úl, a lehető legigazságosabb rendszerét. Ehhez jelentős segítséget nyújtanak a kérelmezők által kitöltött, s a tanács­nál rendszerezett kérdő­ívek. Mit mutatnak ezek? Szolnokon a la­kásigényeknek 62 száza’é- ka egyáltalán nem rendel­kezik saiát lakással, 20 százalékuk túlzsúfoltan la­kik (még mindig varnak ágvraiárók is) és körülbe­lül 15—16 százalékuk él életveszélyes vagy evész- s énre #-*almas körülmó- nvek között. A kérelmezők egvbarmadának van há­romtagú csnládia. Húsz százalékuknak négv, nyolc százalékuknak öt, öt szá- zalói-nknak hat vaoy annál több tárni a csaló a if, a kérelmezők egyharmada fiatal házas. Hogyan a1 akid t az egv személyre jutó havi jöve­delem? Az igénylők 10 százalékánál ez az ősz- szeg 400 forínt alatt van, 13 százaléknál 4—600 fo­rint, 20 százaléknál 6—800, 20 százaléknál 800—ÍOOO és 40 százaléknál 1000 forint fölött van ez az ösz- szeg. Ez utóbbihoz általá­ban az egv-két tagú csalá­dok tartoznak. Vagyis ép­pen a nagycsaládosok azok, ahol a legjobban be kel! osztani a havi jövedelmet. Kézenfekvő tehát, hogy mindezeket figyelem­be kell venni a lakáskiuta­lásoknál. A városi tanács most dolgozza ki a lakás­elosztás úi elveit. Ezek szerint elsődleges szem­pontként azt nézik majd, kinek nincs lakása, ki él romos vagy életveszélyes helyen. Figyelembe veszik a jövedelmet is. Az elkép­zelések szerint lesz olyan keresetű ember, akinek azt javasolják majd, vegyen OTP lakást vagy építsen családiházat, mivel a csa­ládban az egy személyre jutó havi jövedelem jóval meghaladja az ezer forin­tot Természetes, hogv el­sősorban a kiskeresetű, a nagvesaládos embereknek kell juttatni az ált ami la­kásokat vagy a szövetke­zetieket Bár közülük sem min­denkinek. És itt van az oka annak, hogv megkér­dezték az igénylőket; ren­delkeznek-e valami kitün­tetéssel, s ezért kellett az adott vállalatoknak is vé­leményezniük a lakást kérő ívét Kitüntetést csak ió munkás kaphat Ha tékái két munkás azonos körül­mények között él, de ad­dig. míg az egvik valóban ber?ület»sen dolgozik, a másik meg kivonja magát, ahol csak tudia a munka alól. természetes, hogv in­kább az előzőnek kel] jut­tatni lakást. míg ilyen szűkösen van Ki meny­nyit ad a társadalomnak, tigv kérjen a társadalom­tól. Ugyanakkor viszont le­het valakinek száz kitünte­tése, ha iöv"delme magas, nem előzheti meg a sze­rény keresetű, de becsüle­tes munkásokat F<rys-éval nem lesznek merev sémák. Az elosztásnál minden egyes ember személvi körülmé­nyeit figyelembe kell ven­ni. Az is lehet, hogy va­lakinek jó jövedelme van, de támogatnia kell bete­ges, öreg szüleit Vagy más a helyzet annál, ha vala­kit népgazdasági vagy vál­lalati érdekből helyeznek Szolnokra. Világos, hogy annak előbb kell lakáshoz jutnia, mint annak, aki csupán megelégelte a fa­lun élést és városban akar lakni. Ha lakásélosztásról szó­lunk, akkor feltétlenül gon­doskodni kellene arról is, hogy lakáselosztó szerv egyedül csak a városi ta­nács legyen. Ne szabiák már meg előre a felettes hatóságok, hogy a Szolno­kon épülő lakásokból (ál­lami, szövetkezeti) egy-egy üzem mennyit kell. hogy kapjon. Egyetlen szerv osz- szon lakást egyetlen el­fogadott elv alapján. SúWosak a lakás­gondjaink, éppen ezért van szükség a lehető legigazsá­gosabb elosztásra. He­lyesebben a megközelítő legigazságosabbra, mert mindenki igazságérzetét saját szükséglete befolyá­solja. Mindenki a maga gondját érzj legsúlyosabb­nak, legnehezebbnek. Aki lakást kér. annak a saját igénye a legfontosabb és ez emberileg érthető. Ám a nagy többség érdekét néz­ni az a lakáselosztó bizott­ság, a városi tanács igaz­gatási osztályának köteles­sége „ Varga Viktória A tiszaőrsi Búzakalász Tsz primőr kertészetében a zöldség-hajiatás mellett különleges dísznövények és kaktuszok szaporításával és nevelésével is foglalkoz­nak. Ez évi 60—70 ezer forint többletbevételt jelent a tsz-nck. Képünkön Bakos Gábor főkertész újfajta szanza- véra szaporításán dolgozik. Ez a szokás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom