Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-24 / 278. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI 1A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVUI. évfolyam, 278. szám. Ara í 50 fillér 1967. november 24., péntek. Illúziók és realitások Naponta csaknem két vitás eset A munkavállalók vannak többen Helyszínen is lesz tárgya’ás A területi munkaügyi döntőbizottság tapasztalataiból Gyakori eset, hogy a dolgozók és főleg a válla­latok képviselői elfogultak. Üjabb bizonyítékok alapjan sem akarják belátni mu­lasztásaikat. Esetenként még a dolgozó múltját is kutatni kezdik, amivel na­gyon valószínű a céljuk, hogy bátortalanná tegyék igazának keresésében. Vök eset. amikor kimondottam beigazolódott, hogy azt, aki a „pert” kezdeményezte. Döntés helyett megegyezés Nem ritka az egyezség- kötés. Az egyik termelő­szövetkezet alkalmazottja például kilencezer forint kártérítést követelt. A tsz csak hatezer forintot is­mert el, mindaddig. am'° ide nem kerültek. Itt vé* gül is megfelezték a vitá.- h írom ezer forintot és ez­zel a perlekedés véget ért A törökszentmiklósi ba­romfi fe’dől gozó üzemből a közelmúltban négy külön­rossz szándék vezette. Ai egyik munkás ellen példá ul fegyelmit kezdeménye­zett a közvetlen felettese, mondván, mielőtt szabad­ságra ment, nem fejezet' be egy alkatrészen eg> műveletet. Kiderült. hog> 2áz és száz más alkafrészi "-■'-aicr íjÁimnilyOp műveié’ nélkül adtak tovább. A mostani kifogás csak küte- kedés volt. A fegyelmit tö­rölték. Ehhez hasonlóan végző­dött a szolnoki tejüzem és egyik munkásának a vitája. A munkást „alkal­matlan” címmd bocsátot­ták el. Ö ez ellen tiltako­zott. Végül kiderült, hogi fegyelmi vétségről van szó Ebben viszont megnyugo­dott. A gazdasági életnek is vannak fontos eseményei, dátumai. Ilyen volt például 1946. augusztus 1-e, amely valóban határkő, hiszen a forint bevezetésének napja két ellentétes jellegű gaz­dasági időszakot választ el. Bár az elmúlt két évtized­ben gazdasági életünknek más kiemelkedő eseményei és eredményei is voltak — pl. a tervgazdálkodás meg­honosítása, a szocialista ter­melési viszonyok megterem­tése előbb az iparban, majd a mezőgazdaságban — ez utóbbiak már nem kapcsol­hatók * egy-egy dátumhoz, mert több esztendeig tartó folyamatban érlelődtek meg. Az új esztendő első nap­ja bizonyos vonatkozásban ezúttal is elhatárolja a múl­tat a jövőtől. Ismeretes, hogy a szocialista orszá­gokban napirenden szerepel a gazdasági reform. A leg­több szocialista ország — pl. Bulgária, Csehszlovákia és a Szovjetunió — fokoza­tosan, több lépcsőben ve­zette be, valósítja meg a2 új gazdaságirányítási rend­szert. Ezzel szemben Ma­gyarország a reform komplex rendszerét, annak valamennyi rendszabályát egyidejűleg 1968 január el­sején lépteti életbe. Az új esztendő első napja azon­ban csak a gazdálkodás és az irányítás módszerei te­kintetében jelent határkö­vet; ez a dátum azt jelzi, hogy megkezdtük a reform koncepcióinak, „játékszabá­lyainak” gyakorlati alkal­mazását, Lelteinek akik olyan illúziókat dédelgetnek, hogy 1968. január 1-e után min­den egycsapásra máskép­pen megy, a reform ható­erői azonnal működésbe lépnek s rövid idő alatt lát­ványos gazdasági eredmé­nyeket produkálnak. Aligha kell bővebben bizonyítani, hogy a gazdaságirányítási rendszer nem választható el a gazdasági „matériától”. Az új gazdasági mechaniz­mus természetesen örökli és átveszi a meglévő gazdasá­gi alapanyagot, azt a fej­lettségi színvonalat s azokat az objektív adottságokat, és problémákat, amelyek ha­zánk népgazdaságát 1967- ben jellemzik. Az is nyil­vánvaló, hogy a reform megvalósításának kezdeti időszakában — s ezúttal nemcsak 1968-ra gondolunk — még alig vehetjük szá­mításba az új gazdaságirá­nyítási rendszerben rejlő lehetőségeket, gazdasági fejlődésünket elsősorban az eddig ismert objektív adottságokra kell alapoz­nunk. Elöljáróban már említet­tük, hogy a legtöbb szocia­lista ország fokozatosan va­lósítja meg gazdasági re­formját s mi sem termé­szetesebb hogy annak ered­ményei is fokozatosan je­lentkeznek. A hatóerők fo­kozatos kibontakozása azon­ban a magyar reform meg­valósítását is jellemzi. Ar­ról ugyanis magunk dönt­hettünk, hogy a reformot miképpen — lépcsőzetesen, vagy egyidejűleg — vezet­jük be, a reform-hatások fokozatosan történő érvé­nyesülése azonban olyan következmény, amely füg­getlen a bevezetés módjá­m Ez elsősorban azzal függ össze, hogy a gazdasági fo­lyamatoknak idő-vetülete is van. Példaként a beruházá­sokat említjük. A nemzeti jövedelem gyarapodását nem kis mértékben az ha­tározza meg, mennyire ha­tékonyak — korszerűek és gazdaságosak — a beruhá­zások. A reform keretében olyan beruházási rendszer lép életbe, amelytől a köz- gazdasági logika alapján a beruházások műszaki-gaz­dasági hatékonyságának ja­vulása várható. Ez a re­form-hatás azonban csak a beruházások üzembe .helye­zése után érvényesülhet. Köztudott, hogy a beruhá­zások átfutási ideje még eszményi körülmények kö­zött is esztendőkkel mér­hető. De nemcsak a beruhá­zásoknál; hanem az egy­szerűbb gazdasági folyama­toknál — pl. a termelési struktúra piaci igények sze­rinti átalakítása, új ter­mékek bevezetése, a meg­lévő gyártmányok minősé­gének javítása — is figye­lembe kell venni, hogy a gazdasági cselekvés az idő­ben realizálódik, Természetesen az sem mellékes tényező, hogy. a reform egyes elemeinek hatóerejét, működési terét kezdetben szándékosan kor­látozzuk. Ezzel kapcsolat­ban egyebek között a piaci mechanizmust említhetjük. A fix-, a limit- és a sza­badáras termékek köre, aránya a piaci mechaniz­mus, a piac értékítéletének érvényesülési lehetőségét is megszabja. S vemül, de nem utol­sósorban még egy fontos tényező. Igaz, hogy a re­form szabályozói és ösztön­zői kérlelhetetlenül és ön­működően hatnak, ám a gazdaságirányítás komplex rendszerét az emberek va­lósítják meg. Az idei év­ben megjelent mechaniz­mus-határozatok csaknem minden gazdasági tevékeny­séget, funkciót — az expor­tot és az importot, a pénz- forgalmat és a bankhitelt* a termékforgalmazást, a tervezést, a gyártmány- és gyártásfejlesztést — új mó­don ^ szabályoztak. Némi túlzással azt mondhatnék, h°gy a gazdaságirányítás új rendszerében minden gaz­dasági szervezetnek és ve­zetőnek módosul a felada­ta. Alapvetően megváltozik az irányító és irányított- gazdasági szervezetek kap­csolata, a vállalatok együtt­működése az ám- és piaci kapcsolatokban jut kifeje­zésre. Módosul a vállalatok s azokon belül az egyes részlegek feladata is. S hadd folytassuk a sort a különfé­le funkciókkal, a tervezés tartalmi változásaival, az értékesítés növekvő jelen­tőségével s az új tenniva­lók — pl. a piackutatás, az árupropaganda — előtérbe kerülésével. Aligha kétsé­ges, hogy tízezreknek — ve­zetőknek és beosztottaknak, műszaki és gazdasági szak­embereknek — kell megta- nulniok az új mechanizmus követelményei szerint dol­gozni, amelyhez bizonyos idő mindenképpen elenged­hetetlen. G aram völgyi István 1 untelések, zavargások Calcuttában A Nyugat-Bengália-i bal­oldali kormány elmozdítása ellen szerdán Calcuttában lefolyt nagyszabású tün­tetéseket véres összecsapá­sok követték a rendőrség és a tüntetők között. A ha­lottak számáról T. K. Szén rendőrfőnök sem tudott vagy nem akart adatokat közölni. A sebesültek szá­mát legalább száz főve be­csülik. Köztük van a bal­oldali kormány két minisz­tere is. A rendőrség gumiboto­kat. könnvfakasztó gráná­tot használt, majd a város öt különböző pontján tüzet nyitott a kőzáporral és pa­lackokkal védekező tünte­tőkre. A tömeg mintegy húsz rendőrgéokocsit fel­gyújtott. megtámadta az elmozdított kormány poli­tikai ellenfeleinek házait, ..nem kell koneressznsnárH kormány!” — kiáltozták. A AP szerint már ötszáz s letartóztatottak száma. Űj-Delhiben Dange az Indiai K. P. nevében fi­gyelmeztetett a parlament­ben, hogy a nyugat-beu- gáliai tömegek tiltakozni fognak, ha kormányukat eltávolítják és az ember­életeket fog követelni. böző ügyben „látogattak’ ide. A vállalatot minden esetben más-más személy A Szolnok megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vál­lalat „vándor-bútorbemuía- tó” szervezésének a gondo­latával foglalkozik. Az -1- múlt évek során a hazai bútorgyártás ugrásszerűen fejlődött, a külföldről Im­portált bútorokkal együtt nagymértékben megnöveke­dett a választék, ugyan­akkor a raktár- és bemu­tató kapacitás változatlan maradt. így a vásárolni szándékozók legjobb eset­ben is csak a raktárban szemlélhették meg a bútor­választék nagyobb részét. Az elképzelések szerint jövőre egy új lakóház föld­szintjén — míg a többi szinten a belső szerelési munkálatokat végzik — az iparcikk kiskereskedelmi vállalat bútorbemutatót rendezne. A lakóhelyiségeket tel­jesen berendezné a prakti­kusságnak és szépízlésnek megfelelően. Lakásonként más-más választékot mu­tatnának be, mégpedig tel­jes szoba, illetve konyha berendezéssel. így a vásár­képviselte. írásos bizonyí­tékaik is mindig hiányosait voltak, ami miatt nem is tudtak minden ügyet idő­ben rendezni. Az ilyen felkészületlenség sok mun­kaadónál tapasztalható. Munkavállalók is akadnak, akik csak utólag igyekznek megismerni munkaköri kö­telezettségeiket, feladatai­kat, sőt utólag szereznek be saját érdekükben fon­tos okmányokat h’e’yszíni tárgyalás A jobb tájékoztatás ér­dekében a döntőbizottság úgy tervezi, hogy jövőre olyan vállalatoknál. — mint a 7-es AKÖV és eset­leg a jászberényi gyárak — ahonnan aránylag sokar megfordulnak itt, helyszí­ni tárgyalásokat rendez­nek. A munkahelyeken adódc vitás kérdések jelentős ré­szét a vállalati döntőbi­zottságok intézik. Hozzáve- tőles^s számítások alapién mondható, hogy a vitás eseteknek csak 20 százalé­ka kerül el a területi döntőbizottsághoz. Ez az* is jelzi, hogy a megyében működő 260 elsőfokú dön­tőbizottság általában iól dolgozik. S hogy munká- iuk még eredményesebb íe- hce.s°n. a <zakszervezpt közreműködésével — az elnökök és elnökhelyette­sek részére táiékoztató ok­tatást is szerveznek. lók alaposan körülnézhet­nének, lehetőség nyílna helyszíni rendelésre, sőt a lakástulajdonosok . talán nem is fogják engedni, hogy a már berendezett szoba-konyha összhangját megbontsák, s elszállítsák a bútordarabokat. Bizo* nyára sokan fognak élni a lehetőséggel, hogy helyben megvegyék az egészet. A megyei baromfikeltető vállalat négy üzemében 5 millió 700 ezer baromfit keltetnek, amely 200 ezer­rel több a tervezettnél. A legtöbb. 4 millió 200 ezer ebből ,a csirke. A termelőszövetkezetek általában a húshibrid csi­béket keresték, s egy mil­liót vettek át felnevelésre. Keresték a gyöngyöst is, de ebből csak jövőre kel­tetnek, mintegy 90 ezret. A vállalat üzemei 1968­Hta: Tájékoztató a téti tüzel ti ellátásról # Egy a háromszáz közül Forradalmi borellatás Fesziivát-dijas fiintek Jászberényben (Tudósítónktól) Az SZMT és a jászberé­nyi szakmaközi bizottság rendezésében ma egészna­pos munkavédelmi filmbe­mutatóra kerül sor a Dé­ryné művelődési ház klubjában. A bemutató célja, hogy gz üzemeik és intézmények vezetőinek felhívja a fi­gyelmét, , milyen nagy se­gítséget. adnak a munka- védelmi filmek a balesetek megelőzéséhez. Az SZMI' munkavédelmi bizottságá­nak tapasztalatai azt bizo­nyítják, a baleseteknél igen jelentős szerepet ját­szik az a tény, hogy a dolgozók nem ismerik lel idejében a veszélyt. Ä mai napon látható fil­mek — melyek a IV. Nem­zetközi Munkavédelmi Filmfesztiválon díjat nyer­tek — a munkavédelmi agitáció hathatós eszközei. Természetesen a bemu­tató csak akkor éri el cél­ját, ha a vállalatok gazda­sági és szakszervezeti veze­tői, dolgozói okulnak a lá­tottakból, elfogadják a fil­mek alkotóinak érvelőt. E. Z. Ezer pályamű gyerekektől Tetemes postaforgalma volt egy hónapon át a kul­turális kapcsolatok intéze­tének: csaknem 1000 pá­lyamű, színes rajz, akva- rell és olajfestmény érke­zett a Dorottya utcai szék­házba, hogy innen továb­bítsák Indiába, ahol az idén is kiírták a gyermek- művészek nemzetközi pá­lyázatát. Művészeti zsűri­zés után még a héten ki­küldik Űj-Delhibe az or­szág minden részéből be­érkezett pályaművek válo­gatott kollekcióját. ban félmillióval keltetnek több baromfit az ideinél. A várható mennyiség 80 százalékát a tenyésztők — elsősorban a termelőszövet­kezetek — már le is kö­tötték. Jelentős a földművesszö­vetkezetek keltette meny­nyiség is: csibe és pulyka együtt 708 ezer. Jövőre itt is elérik a 2 milliót, mert kettő helyett négy ál­lomást működtetnek. B. E. Vándor bútorbemutató P, S. Hat és félmillió napos baromfi jövőre lesz gyöngyös is Inkább a fegye'mi A megyei Területi Mun­kaügyi Döntőbizottsághoz több mint 660 ügy érke­zett eddig az idén. Az utóbbi egy hónap alatt tár­gyalt negyven ügyből har­minchármat a dolgozók kezdeményeztek és csak hetet a munkaadók. Ez a2 arány nagyjából érvényes az idei és az előző évekre is. A negyven esetből ti­zenhat alkalommal ma­radt érvényben a vállalati intézkedés, tizennyolcszor történt módosítás és ót alkalommal kellett a bi­zottságnak új eljárást in­dítványoznia. Felkészületlenül mennek a bizottsághoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom