Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-23 / 277. szám
1967. november 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Statisztika a Központi Statisztikai Hivatalról Három alkalmazottnak napi nyolc órai munkával 50 évig tartott volna a Központi Statisztikai Hivatalban azoknak az adatoknak a feldolgozása, amelyek alapján a népgazdaság különböző ágazatai kapcsolatának mérlegét elkészítették. A jelenleg ismert legmodernebb számítógépen azonban mindössze 30 perc alatt végezték el a nagyszabású értékelést. Minden nagyobb arányú felmérést az itt működő ICT—1904 jelű számítógép segítségével bonyolítanak le. A gép évenként több milliárd adatot képes feldolgozni. Másodpercenként 150 000 összeadást produkál. A korszerű berendezés jelentős mértékben megkönnyíti és meggyorsítja a Központi Statisztikai Hivatal rendkívül szerteágazó tevékenységét Apparátusa behálózza az egész országot, még a legkisebb helységekben is működnek információs csoportjai. Az emberek sorsát születésük pillanatától életük végéig a számok tükrében kísérik figyelemmel. Tíz főosztályán és több mint ötven osztályán elemzik, csoportosítják, a különböző tájékoztatási csatornákon befutott adatokat. Közöttük az ipari főosztály az egész magyar ipar termelési, munkaügyi • helyzetét, fejlődését összegezi, az építőipari és beruházási főosztály az építőipar munkáján túlmenően a népgazdaság beruházási tevékenységét kíséri figyelemmel, a forgalomstatisztikai főosztály a bel- és külkereskedelem, idegenforgalom, közlekedés, posta, televízió, rádió területét vizsgálja. Érdekes módon vallanak életünk különböző jelenségeiről a népesedési és szociál- statisztikai főosztályra kerülő adatok. A népesség megoszlása, a lakosság belső és külső vándorlása, az államigazgatás, közműellátás, lakásállomány alakulása, az egészségügyi szolgáltatások, kórházi ellátás, szakrendelés helyzetének változása derül ki itt országos méretekben. Menyasszonyimport A svéd agglegényeknek két házasságközvetítő is a segítségükre siet, hogy szép, megfelelő feleséget találjon számukra. Az egyik, Erik Lencgard, a lengyel nőket reklámozza. Gondosan megválogatja a jelentkező fiatalembereket, nemrégiben 300 jelentkezőből 250-et v'.sz- szautasított, majd a megmaradt ötvennel háromnapos kirándulásra ment Lengyelországba. A házasulni akaró fiatalemberek megfizetik az utat oda-vissza, a három napos ott-tartóz- kodást és természetesen nem kis tiszteletdíjat azért, hogy Lensgard megismertesse őket néhány szép menyasszony-jelölttel. Az első ismerkedésen a közvetítő is részt vesz, s ha a fiatalok tetszenek egymásnak, rájuk bízza a többit. Ha látja, hogy nem sikerült a választása, újabb lányt keres. Az ismerkedés után a fiatalok A computer mint Kaíka-epigon Kísérletek az esztétika matematikai megfogalmazására levelezésbe kezdenek, s később sor kerülhet a házasságra is. Erik Lensgard már harmincszor járt Lengyelországban, s eddig harminc fiatal párt boronáit össze. A hivatalos ügyek a két Termelőszövetkezeti erdőkezelők képzése (Tudósítónktól) Az MSZMP Szolnok megyei végrehajtó bizottsága és a Szolnok megyei tanács végrehajtó bizottsága augusztus 29-1 együttes vb határozatának végrehajtására — melynek alapján öt év alatt több ezer hold erdőt kell telepíteni a megyében a Szolnok megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a termelőszövetkezetek részére kéthetes erdőkezelői tanfolyamot szervez Hajdúszoboszlón, 1967. no- vembar 27-től. A tanfolyamon mintegy hetven termelőszövetkezeti tag vesz részt, akik megismerkednek az erdőtörvénnyel, valamint az üzemeket érdeklő telepítési. termelési, erdőnevelési. erdővédelmi feladatokkal. Az előadásokat a járási, városi szakigazgatási szervek erdészeti-vadászati előadőj is — három napon — mechalleat- ják. majd konzultációk keretében 'beszélik meg a tsz küldöttekkel a szakigazeatásra és üzemekre háruló ^ennivalókat. Az előadások nagyrészét a Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság erdőmérnökei tartják. akik szakmailag készítik fel az erdőkezelőket az erdősítések végrehajtására. Az alábbi ^költötte”; verset egy elektronikus számológép vidám álmok esője hull. Fűszálat csókol a szív. A zöld elszórja a karcsú szeretőt. Távoli és melankolikus egy messzeség. Nyugodtan alszanak a rókák. Az álom simogatja a fényeket. Földet nyer az álomszerű alvás. Didereg a báj, ahol ez a fénylés enyéleg. Mágikusan táncol a gyenge pásztor. Ritmikus ketyegéssel veti papírra a verssorokat a távíró. A helyiség, amelyben működik, józan, tárgyilagos atmoszférát áraszt. Nem úgy néz ki, mint amilyennek mai költők dolgozószobáját elképzeljük: a falon nincsenek képek s hiányoznak a szobrok is, amelyek tompíthatnák a hűvös célszerűség általános benyomását. Mégis, az imént született ebben a szobában egy vers, igaz, hogy szerzője nem húsból és vérből való ember, hanem gép: elektronikus számológép, azaz computer. A Stuttgarti Műszaki Főiskola számol óközpontjának adatfeldolgozó berendezése már két éve gyárt verseket és képeket. Szakértők szerint e gépi termékek vitathatatlanul rendelkeznek bizonyos művészi értékkel. A laikus persze ehhez nem szólhat hozzá, csak ámul és bámul a technika eme legújabb, meghökkentő teljesítménye láttán. Pedig a dolog alapjában véve egészen egyszerű. A computer elsősorban is nem a semmiből dolgozik: működésének alapié* egész sor előzetes vizsgálódás ké. pezi. ami természetesen emberi agvvelő - munkája. E munka irányítója May Bense professzor, a tudományelmélet és matematika tanára a stuttgarti fő iskolán, ö behatóan tanul- mínvoz+a régebbi idők esztétikusainak felismerései! és azokat továbbfejlesztve igyekezett eljutni egv ma- tematikailag megfogalmazható esztétikához. Bense professzor szerint a szépséc fogalma nem lehet pusztán a korszellem vagy s műélvező egyén ízlésének függvénye. A szépség Max Bense számára racionális fogalom, amelynek következésképp matematikai kénle+ékkel körülírható- nak kell lennie. Kutatómunkája során esakhamar kikristálvose. Artt előtte a szervezés és a komplexitás viszonyának döntő jelentősége a műalkotásban. Ezt a viszonyt pedig objektíve meg lehet határozni és matematikai képlettel ki lehet fejezni. Ettől a teoretikus felismeréstől a verset író computerig persze igen hosszú a gyakorlati út, hiszen, ha költeményt akarunk kicsalni az elektronikus masinából, először bele kell tölte- nünk a „nyersanyagot”, vagyis a szükséges adatokat Ide tartoznak a szavak, továbbá a kívánt ritmusra és nyelvtani szabályokra vonatkozó információk. Ezeket elsősorban is le kell fordítani a gép nyelvére Ennek a fordításnak az eredménye a program, amely már matematikai formulák segítségéve] írja elő a computernek a tennivalókat. Annak elkerülése végett, hogy a gép mind’'g ugyanazt a verset gyártsa, a véletlent is bele kell építeni a programba. Ha mindez megtörtént, a computer nekilát a munkának. Első tevékenysége annak eldöntése. ho"~ mely szavakból és milyen hosszú sorokból álljon a születendő költemény. Ezt a döntést mintegy „szerencseiáték”-ala- pon eszközli a gép; véletlenül kijött számérték határozza meg a vers alapvető tulajdonságait. Szavak, nvelvtan. ritmus stb. tehát n^m jelentenek mást ebben a manipulációban, mint egv közönséges adathalmazt, ameivhői gépi úton szöveg jön létre. A stuttgarti computerrel végzett legelső kísérletek egyike méltán ejtette ámulatba a tudósokat: a megfelelő információkkal ellátott gép olvan szöveget konstruált, amelyet minden irodalom szakértő Kafkának tulajdonítana. A híres író szókészletéből és stílusbeli sajátosságait tartalmazó információkból a computernek sikerült egészen félreismerhetetlenül ka fkai stílusban ..írnia". Hasonlóképp hoznak létre elektronikus számológépek rajzokat is. Ez esetben természetesen nem szavak és grammatikai szabályok képezik a programot, ha. nem az egyes vonalak lefutására és hosszára vonatkozó információk. A véletlen-tényezőnek itt ugyanaz a szerepe mint a költeményeknél. Ä computer az utasításokat a kapott információk alapján egy lyukszalagra rögzíti, amely aztán egy önműködő rajzolókészülékkel elkészítteti a computer által megtervezett rajzot. Max Bense professzor, kísérletei miatt, nem egy szemrehányást volt kénytelen zsebrevágni a művészet ideológusai részéről. Sarlatánnak nevezték, mert úgymond, a művész munkája végre is elképzelhetetlen az érzelmek és intenciók mozgató ereje nélkül. Amit a computer csinál. az nem művészet. Erről vitatkozni persze meddő dolog, hiszen az elektronikus úton nyert dokumentumoknak más funkciójuk nincs, mint hogy adatokat szolgáltassanak a professzor esztétikai elméletéhez. Senki sem akarja az amúgy is szűkösen élő művészeket még az elektronikus adatfeldolgozó gépekkel is versenyre kényszeríteni... (Kölner Stadt-Anzeiger, 1967, szeptember.) állam részéről hat hónapig tartanak, s utána a boldog vőlegény keblére ölelheti választottját a stockholmi kikötőben. Erik Lensgíírd legveszélyesebb vetélytársa. Erik Erikson, a svéd lapokban nemrégiben hirdetést tett közzé a következő szöveggel: „Aki hibátlan és megbízható menyasszonyt akar szerezni, jelentkezzen Erik Erikson vállalkozónál”. Hirdetésének óriási visszhangja támadt, s az első harminc főből álló csoport máris indult Törökországba. A török lányok kötelesek adatokat szolgáltatni származásukról, végzettségükről, magasságukról, szemes hajszínükről, valamint kedvenc hobbyjukról. A svéd fiataloknak pedig kivétel nélkül lakással és jó anyagi körülményekkel kell rendelkezniük. A hírek szerint a svéd lányok elkeseredetten vették tudomásul az egyre erősödő külföldi konkurrenciát. Üj „sláger” a martfűi Tisza cipőgyár kollekciójában a női harisnya csizma. A fél combig érő lábbeli feje bőrből, szára rugalmas műbőrből készül, ami jól simul a lábhoz. Rövidesen hétezer párat adnak át belőle a kereskedelemnek. Képünkön a hagyományos bőrcsizma és a harisnya csizma látható. A BOTFÜLÜ Jutalom hangversenyjegyet kaptam. Ez érthető, hisz én vagyok a vállalatnál a legbotfülűbb. Felvettem az ünneplőt. A hangversenyre egymásután érkeztek a vidám, mosolygó emberek. A lépcsőházban aztán, mintha a. ruhatárba felejtették volna a mosolyt, kiki felvette a zeneértő arcát és kimért merevséggel vonult a széksorokhoz. Megszólalt a zene. Percekig pecegtették a hárfát és megfigyeltem. hogy a hegedűnek mindig ugyanaz a két hangja szólt. Mélyen a gyomrom tájáról elindult egy alattomos, de kérlelhetetlen ásítás. Vadul birkóztam vele. összeszorított ajkaim között aztán görcsösen elhalt. Elhatároztam., nézegetni fogok. Addig is telik az idő. Pecegte- tés. Francianégyes. A mellettem ülőnek jobbra-balra billegett a feje, aztán egy hirtelen mozdulattal a mellén kötött ki. A partnere súgta a fülébe, hogy itt nem illik aludni. Kikérte magának, csak azért hunyta le a szemét, hogy jobban elmélyülhessen a muzsikába. A zenekari ülések felett a legjobb. Ök legalább látják a karmester arcát. Egyszer láttam egy filmen. Csodálom, hogy a zenészek nem nevetgélnek. Felfedeztem egy frakkos fehérnyakkevdőst. Ingatta a fejét és sóváran nézte a zenekart Biztos ő a tartalék, gondoltam Ettől kezdve állandóan vártam, mikor kezd bemelegíteni, mikor kap fel egy vonót. A cipőm! Vadul belehasított a fájdalom a lábamba. Szoros ez a vacak, hogy a fene enné meg. Egyszerű az egész, lehajolok, kikötöm a fűzőt, meglazítom és kész. Megmozdultam. A szeltem megreccsent... Mégegyszer, megint reccsent. És pont most, valami halkat muzsikálnak. Derékból enyhén előregörbülve megmerevedtem. Többen engem néztek. Még mit gondolnak rólamI Remélem ez a szenvedés nem látszott az arcomon. Igyekeztem át- szellemülten nézni. Mennyi lehet még hátra? Próbáltam a zakó ujját óvatosan, alig észlelhető kar-rángásokkal feljebb tornászni. De az óra csatja beleakadt a mandzsetta-gomba... Felfedeztem a rámszegezett messzelá- tót. Öszhajú hölgy kezében. Hát te figyelsz engem! Tratatata... Tra- tatata... Aztán hirtelen valaki összecsapta a kezét. Mire mindenki vadul, dia dalittasan tapsolni kezdett. Én is! Csak tudnám, honnan tudta az első, hogy mikor kell tapsolni, a ruhatárból a közönség kivette az arcát is. és a hallban újra mindenki mosolygott. Másnap, sajnos csak Kissel, Naggyal, Kováccsal és Molnárról ta. lálkoztam. Mondom, sajnos, mert így csak nekik tudtam elmondani fenvlcölt arckifejezé'-el. hogy valami csodálatos volt a tegnapi hangverseny. Regős István A martfűi Tisza cipőgyárban megkezdték a lakk műbőr csizmák gyártását, amelyet első ízben hazai anyagból készítenek. A tetszetős színben és formában készülő eső csizmákból egyelőre tízezer pár kerül az üzletekbe.
