Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-23 / 277. szám

1967. november 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Statisztika a Központi Statisztikai Hivatalról Három alkalmazottnak napi nyolc órai munkával 50 évig tartott volna a Központi Statisztikai Hiva­talban azoknak az adatok­nak a feldolgozása, ame­lyek alapján a népgazdaság különböző ágazatai kapcso­latának mérlegét elkészítet­ték. A jelenleg ismert leg­modernebb számítógépen azonban mindössze 30 perc alatt végezték el a nagy­szabású értékelést. Minden nagyobb arányú felmérést az itt működő ICT—1904 jelű számítógép segítségével bonyolítanak le. A gép évenként több milliárd adatot képes fel­dolgozni. Másodpercenként 150 000 összeadást produ­kál. A korszerű berendezés jelentős mértékben meg­könnyíti és meggyorsítja a Központi Statisztikai Hiva­tal rendkívül szerteágazó tevékenységét Apparátusa behálózza az egész orszá­got, még a legkisebb hely­ségekben is működnek in­formációs csoportjai. Az emberek sorsát születésük pillanatától életük végéig a számok tükrében kísérik figyelemmel. Tíz főosztályán és több mint ötven osztályán elem­zik, csoportosítják, a külön­böző tájékoztatási csatorná­kon befutott adatokat. Kö­zöttük az ipari főosztály az egész magyar ipar termelé­si, munkaügyi • helyzetét, fejlődését összegezi, az épí­tőipari és beruházási fő­osztály az építőipar mun­káján túlmenően a népgaz­daság beruházási tevékeny­ségét kíséri figyelemmel, a forgalomstatisztikai főosz­tály a bel- és külkereske­delem, idegenforgalom, köz­lekedés, posta, televízió, rá­dió területét vizsgálja. Ér­dekes módon vallanak éle­tünk különböző jelenségei­ről a népesedési és szociál- statisztikai főosztályra ke­rülő adatok. A népesség megoszlása, a lakosság bel­ső és külső vándorlása, az államigazgatás, közműellá­tás, lakásállomány alaku­lása, az egészségügyi szol­gáltatások, kórházi ellátás, szakrendelés helyzetének változása derül ki itt or­szágos méretekben. Menyasszony­import A svéd agglegényeknek két házasságközvetítő is a segítségükre siet, hogy szép, megfelelő feleséget találjon számukra. Az egyik, Erik Lencgard, a lengyel nőket reklámozza. Gondosan meg­válogatja a jelentkező fia­talembereket, nemrégiben 300 jelentkezőből 250-et v'.sz- szautasított, majd a meg­maradt ötvennel háromna­pos kirándulásra ment Len­gyelországba. A házasulni akaró fiatalemberek meg­fizetik az utat oda-vissza, a három napos ott-tartóz- kodást és természetesen nem kis tiszteletdíjat azért, hogy Lensgard megismertesse őket néhány szép meny­asszony-jelölttel. Az első is­merkedésen a közvetítő is részt vesz, s ha a fiatalok tetszenek egymásnak, rájuk bízza a többit. Ha látja, hogy nem sikerült a választása, újabb lányt keres. Az is­merkedés után a fiatalok A computer mint Kaíka-epigon Kísérletek az esztétika matematikai megfogalmazására levelezésbe kezdenek, s ké­sőbb sor kerülhet a házas­ságra is. Erik Lensgard már har­mincszor járt Lengyelor­szágban, s eddig harminc fiatal párt boronáit össze. A hivatalos ügyek a két Termelő­szövetkezeti erdőkezelők képzése (Tudósítónktól) Az MSZMP Szolnok megyei végrehajtó bizottsága és a Szolnok megyei tanács végre­hajtó bizottsága augusztus 29-1 együttes vb határozatának vég­rehajtására — melynek alap­ján öt év alatt több ezer hold erdőt kell telepíteni a megyé­ben a Szolnok megyei tanács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztálya a termelőszö­vetkezetek részére kéthetes erdőkezelői tanfolyamot szer­vez Hajdúszoboszlón, 1967. no- vembar 27-től. A tanfolyamon mintegy het­ven termelőszövetkezeti tag vesz részt, akik megismerked­nek az erdőtörvénnyel, vala­mint az üzemeket érdeklő te­lepítési. termelési, erdőnevelé­si. erdővédelmi feladatokkal. Az előadásokat a járási, vá­rosi szakigazgatási szervek er­dészeti-vadászati előadőj is — három napon — mechalleat- ják. majd konzultációk kere­tében 'beszélik meg a tsz kül­döttekkel a szakigazeatásra és üzemekre háruló ^ennivalókat. Az előadások nagyrészét a Szolnok megyei Állami Erdő­gazdaság erdőmérnökei tart­ják. akik szakmailag készítik fel az erdőkezelőket az erdő­sítések végrehajtására. Az alábbi ^költötte”; verset egy elektronikus számológép vidám álmok esője hull. Fűszálat csókol a szív. A zöld elszórja a karcsú szeretőt. Távoli és melankolikus egy messzeség. Nyugodtan alszanak a rókák. Az álom simogatja a fényeket. Földet nyer az álomszerű alvás. Didereg a báj, ahol ez a fénylés enyéleg. Mágikusan táncol a gyenge pásztor. Ritmikus ketyegéssel veti papírra a verssorokat a távíró. A helyiség, amely­ben működik, józan, tár­gyilagos atmoszférát áraszt. Nem úgy néz ki, mint amilyennek mai költők dolgozószobáját elképzel­jük: a falon nincsenek ké­pek s hiányoznak a szob­rok is, amelyek tompít­hatnák a hűvös célszerűség általános benyomását. Még­is, az imént született eb­ben a szobában egy vers, igaz, hogy szerzője nem húsból és vérből való em­ber, hanem gép: elektro­nikus számológép, azaz computer. A Stuttgarti Műszaki Fő­iskola számol óközpontjá­nak adatfeldolgozó beren­dezése már két éve gyárt verseket és képeket. Szak­értők szerint e gépi ter­mékek vitathatatlanul ren­delkeznek bizonyos művé­szi értékkel. A laikus per­sze ehhez nem szólhat hozzá, csak ámul és bá­mul a technika eme leg­újabb, meghökkentő telje­sítménye láttán. Pedig a dolog alapjában véve egé­szen egyszerű. A computer elsősorban is nem a semmiből dolgozik: működésének alapié* egész sor előzetes vizsgálódás ké. pezi. ami természetesen emberi agvvelő - munkája. E munka irányítója May Bense professzor, a tudo­mányelmélet és matemati­ka tanára a stuttgarti fő iskolán, ö behatóan tanul- mínvoz+a régebbi idők esz­tétikusainak felismerései! és azokat továbbfejlesztve igyekezett eljutni egv ma- tematikailag megfogalmaz­ható esztétikához. Bense professzor szerint a szépséc fogalma nem lehet pusz­tán a korszellem vagy s műélvező egyén ízlésének függvénye. A szépség Max Bense számára racionális fogalom, amelynek követ­kezésképp matematikai kénle+ékkel körülírható- nak kell lennie. Kutatómunkája során esakhamar kikristálvose. Artt előtte a szervezés és a komplexitás viszonyának döntő jelentősége a műal­kotásban. Ezt a viszonyt pedig objektíve meg lehet határozni és matematikai képlettel ki lehet fejezni. Ettől a teoretikus felis­meréstől a verset író com­puterig persze igen hosszú a gyakorlati út, hiszen, ha költeményt akarunk kicsal­ni az elektronikus masiná­ból, először bele kell tölte- nünk a „nyersanyagot”, vagyis a szükséges adato­kat Ide tartoznak a sza­vak, továbbá a kívánt rit­musra és nyelvtani szabá­lyokra vonatkozó informá­ciók. Ezeket elsősorban is le kell fordítani a gép nyelvére Ennek a fordí­tásnak az eredménye a program, amely már ma­tematikai formulák segítsé­géve] írja elő a computer­nek a tennivalókat. Annak elkerülése végett, hogy a gép mind’'g ugyanazt a verset gyártsa, a véletlent is bele kell építeni a prog­ramba. Ha mindez meg­történt, a computer nekilát a munkának. Első tevé­kenysége annak eldöntése. ho"~ mely szavakból és milyen hosszú sorokból áll­jon a születendő költe­mény. Ezt a döntést mint­egy „szerencseiáték”-ala- pon eszközli a gép; vélet­lenül kijött számérték ha­tározza meg a vers alap­vető tulajdonságait. Szavak, nvelvtan. ritmus stb. tehát n^m jelentenek mást ebben a manipuláció­ban, mint egv közönséges adathalmazt, ameivhői gépi úton szöveg jön létre. A stuttgarti computerrel végzett legelső kísérletek egyike méltán ejtette ámu­latba a tudósokat: a meg­felelő információkkal ellá­tott gép olvan szöveget konstruált, amelyet minden irodalom szakértő Kafkának tulajdonítana. A híres író szókészletéből és stílusbeli sajátosságait tartalmazó információkból a compu­ternek sikerült egészen fél­reismerhetetlenül ka fkai stílusban ..írnia". Hasonlóképp hoznak lét­re elektronikus számológé­pek rajzokat is. Ez esetben természetesen nem szavak és grammatikai szabályok képezik a programot, ha. nem az egyes vonalak le­futására és hosszára vo­natkozó információk. A véletlen-tényezőnek itt ugyanaz a szerepe mint a költeményeknél. Ä com­puter az utasításokat a kapott információk alap­ján egy lyukszalagra rögzí­ti, amely aztán egy ön­működő rajzolókészülékkel elkészítteti a computer ál­tal megtervezett rajzot. Max Bense professzor, kísérletei miatt, nem egy szemrehányást volt kény­telen zsebrevágni a művé­szet ideológusai részéről. Sarlatánnak nevezték, mert úgymond, a művész mun­kája végre is elképzelhe­tetlen az érzelmek és in­tenciók mozgató ereje nél­kül. Amit a computer csi­nál. az nem művészet. Er­ről vitatkozni persze med­dő dolog, hiszen az elekt­ronikus úton nyert doku­mentumoknak más funkci­ójuk nincs, mint hogy ada­tokat szolgáltassanak a professzor esztétikai el­méletéhez. Senki sem akar­ja az amúgy is szűkösen élő művészeket még az elektronikus adatfeldolgozó gépekkel is versenyre kény­szeríteni... (Kölner Stadt-Anzeiger, 1967, szeptember.) állam részéről hat hónapig tartanak, s utána a boldog vőlegény keblére ölelheti választottját a stockholmi kikötőben. Erik Lensgíírd legveszé­lyesebb vetélytársa. Erik Erikson, a svéd lapokban nemrégiben hirdetést tett közzé a következő szöveg­gel: „Aki hibátlan és meg­bízható menyasszonyt akar szerezni, jelentkezzen Erik Erikson vállalkozónál”. Hirdetésének óriási vissz­hangja támadt, s az első harminc főből álló csoport máris indult Törökországba. A török lányok kötelesek adatokat szolgáltatni szár­mazásukról, végzettségük­ről, magasságukról, szem­es hajszínükről, valamint kedvenc hobbyjukról. A svéd fiataloknak pedig ki­vétel nélkül lakással és jó anyagi körülményekkel kell rendelkezniük. A hírek szerint a svéd lányok elkeseredetten vet­ték tudomásul az egyre erő­södő külföldi konkurrenciát. Üj „sláger” a martfűi Tisza cipőgyár kollekciójában a női harisnya csizma. A fél combig érő lábbeli feje bőrből, szára rugalmas műbőrből készül, ami jól si­mul a lábhoz. Rövidesen hétezer párat adnak át be­lőle a kereskedelemnek. Képünkön a hagyományos bőrcsizma és a harisnya csizma látható. A BOTFÜLÜ Jutalom hangversenyjegyet kap­tam. Ez érthető, hisz én vagyok a vállalatnál a legbotfülűbb. Felvettem az ünneplőt. A hang­versenyre egymásután érkeztek a vidám, mosolygó emberek. A lép­csőházban aztán, mintha a. ruhatár­ba felejtették volna a mosolyt, ki­ki felvette a zeneértő arcát és ki­mért merevséggel vonult a székso­rokhoz. Megszólalt a zene. Percekig pecegtették a hárfát és megfigyel­tem. hogy a hegedűnek mindig ugyanaz a két hangja szólt. Mélyen a gyomrom tájáról elindult egy alattomos, de kérlelhetetlen ásítás. Vadul birkóztam vele. összeszorított ajkaim között aztán görcsösen el­halt. Elhatároztam., nézegetni fo­gok. Addig is telik az idő. Pecegte- tés. Francianégyes. A mellettem ülőnek jobbra-balra billegett a feje, aztán egy hirtelen mozdulattal a mellén kötött ki. A partnere súgta a fülébe, hogy itt nem illik aludni. Kikérte magának, csak azért hunyta le a szemét, hogy jobban elmélyülhessen a muzsikába. A zenekari ülések felett a leg­jobb. Ök legalább látják a karmes­ter arcát. Egyszer láttam egy fil­men. Csodálom, hogy a zenészek nem nevetgélnek. Felfedeztem egy frakkos fehérnyakkevdőst. Ingatta a fejét és sóváran nézte a zenekart Biztos ő a tartalék, gondoltam Ettől kezdve állandóan vártam, mi­kor kezd bemelegíteni, mikor kap fel egy vonót. A cipőm! Vadul belehasított a fájdalom a lábamba. Szoros ez a vacak, hogy a fene enné meg. Egy­szerű az egész, lehajolok, kikötöm a fűzőt, meglazítom és kész. Megmoz­dultam. A szeltem megreccsent... Mégegyszer, megint reccsent. És pont most, valami halkat muzsikál­nak. Derékból enyhén előregörbül­ve megmerevedtem. Többen engem néztek. Még mit gondolnak rólamI Remélem ez a szenvedés nem lát­szott az arcomon. Igyekeztem át- szellemülten nézni. Mennyi lehet még hátra? Próbál­tam a zakó ujját óvatosan, alig észlelhető kar-rángásokkal feljebb tornászni. De az óra csatja bele­akadt a mandzsetta-gomba... Fel­fedeztem a rámszegezett messzelá- tót. Öszhajú hölgy kezében. Hát te figyelsz engem! Tratatata... Tra- tatata... Aztán hirtelen valaki összecsapta a kezét. Mire mindenki vadul, dia dalittasan tapsolni kezdett. Én is! Csak tudnám, honnan tudta az el­ső, hogy mikor kell tapsolni, a ru­határból a közönség kivette az arcát is. és a hallban újra minden­ki mosolygott. Másnap, sajnos csak Kissel, Naggyal, Kováccsal és Molnárról ta. lálkoztam. Mondom, sajnos, mert így csak nekik tudtam elmondani fenvlcölt arckifejezé'-el. hogy vala­mi csodálatos volt a tegnapi hang­verseny. Regős István A martfűi Tisza cipőgyárban megkezdték a lakk mű­bőr csizmák gyártását, amelyet első ízben hazai anyagból készítenek. A tetszetős színben és formá­ban készülő eső csizmákból egyelőre tízezer pár ke­rül az üzletekbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom