Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-23 / 277. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA WaBBgafisfiHH X Vili. évfolyam» 377. szám. Ara i 50 fillér 196". november 23, csütörtök. Érvényesüljön a tehetség! Iparszerű sertéstenyésztés, hústermelés Készül o megye serféstenyésztési programja Mivel a gazdasági mechanizmus reformja a vállalatok gyakorlati feladatává vált, egyre konkrétebben körvonalazódnak a közeljövő kérdései is. Napjainkban gyakran foglalkoztatja az embereket, hogy miiyen béremelésekre számíthatnak 1968-ban. Az eddigi gyakorlat szerint a lebontott népgazdasági tervek — lényegében a végzett munka színvonalától, eredményességétől függetlenül — az állami költségvetés terhére biztosították a vállalatok évi másfél-két százalékos bérfejlesztését. A vállalatok 1968-ra már nem kapnak központi tervutasításokat, önállóan határozzák meg feladataikat és a végrehajtáshoa szükséges eszközöket is. Ezzel megszűnik a béremelések eddigi egyen- lősdi gyakorlata a vállalatok között. Minden vállalat ugyanis saját részesedési alapja terhére emelheti csak januártól a dolgozók keresetét. A részesedési alap nagysága pedig attól függ, hogy milyen nyereséget ér el a vállalat 1968-ban. A vállalatok tehát már jövőre eredményeiktől függően különböző mértékben emelhetik a dolgozók bérét. Hogy a két szélsőséget említsük: lesz. ahol változatlanok maradnak az átlagbérek, — másutt viszont esetleg négy százalékkal is növekednek. A négy százalék az átlagbérek emelésének felső határa 1968-ban. Ez átmeneti korlátozó intézkedés és mindenekelőtt azért szükséges, hogy & munkabérként kifizetésre kerülő jövedelmek mértéke ne haladja meg a józan számítások szerint előteremthető árualapok színvonalát. Ennek a követelménynek szigorúan eleget kell tenni, ha biztosítani akarjuk az élet- színvonal stabilitását és emelését, ha elejét kívánjuk venni az inflációs jelenségeknek. A béremelések felső határának maximálása azért is Indokolt, nehogy esetleg az egyes vállalatok 1968-ban elhamarkodottan olyan béremeléseket eszközöljenek, amelyek fedezetét a későbbi években nem tudják majd előteremteni. (Mint ismeretes, a munkások alapbérét akkor sem lehet csökkenteni, ha a vállalat veszteséggel dolgozik.) Helyenként tévesen értelmezték az 1968. évi négy százalékos béremelési lehetőséget, s arra számítottak, hogy ez — a korábbi évekhez hasonlóan — valamennyi vállalatnál automatikusan megvalósulhat. Valójában nincs szó ilyen egységes és általános béremelésről. Ez ellenkeznék is a reform elveivel, de legfőképpen anyagi lehetőségeinkkel. A túlzott várakozásoknak nincs reális alapja, a vállalatoknak előreláthatóan csak egy töredéke él majd a négy százalékos béremeléssel, mint maximális lehetőséggel, s a többségük — mert gazdasági eredmé- ufűit csak ennyit enged — kénytelen lesz beérni a szolidabb, egy-két százalékkal. Az anyagi érdekeltség új rendszere 1968-tól megszünteti tehát a vállalatok közötti egyenlősdit a bérezésben. A vállalatokon belül már nehezebb szakítani a kialakult gyakorlattal, az egyen- lősdi hagyományaival, — amely a középszerűségei erősíti és fékezi a kiugró teljesítményeket, s tehetségek érvényesülését, általában a képesség szerinti munkát. De azért remélhetőleg mégsem marad minden teljesen a régiben. Az egyenlősdi ellen ható új összefüggésre ezúttal nem árt külön is kitérni. Mivel a dolgozók személyi jövedelmét (bérét, fizetését, prémiumát, jutalmát nyereségrészesedését) ezután egységesen a vállalati nyereség nagyságától függő részesedési alap terhére növelhetik, a béremelésekre fordított összegek tulajdonképpen levonást jelentenek ebből a közös vállalati alapból. Ha & béremelést azonban a több és jobb munka hatékony ösztönzésére, a teljesítmények szerint differenciált kereseti arányok kialakítására fordítják, akkor a felhasznált összeg többszörösével növekedhet a vállalati nyereség és a részesedési alap. Ez a gyakorlatban azt jelenti: ha mondjuk a vállalatnak 2 százalékos átlagbér emelésre van lehetősége, ebből azoknak, akik erre rászolgálnak, akár tíz-tizenöt százalékkal is növelhető az alapbérük, míg másoknak természetesen változatlan marad. — A kulcsemberek fokozottabb megbecsülése révén, javul a vállalati munka eredményessége, létrejönnek azok a gazdasági feltételek, amelyek széle- sebbkörű és nagyobb mértékű béremeléshez; szükségesek. A vállalatok 1968-tól tehát önállóságot kapnak a béremelésekben, a ennek csupán anyagi lehetőségei és átmenetileg a négy százalékos plafon szab határt. A dolgozók egyéb jövedelmei viszont jó munka esetén máris központi kötöttségek nélkül növekedhetnek. Ezért az 1968-ban képződő részesedési alap terhére érdemes konkrét feladatokhoz kötött jutalmat, vagy célprémiumot fizetni a dolgozóknak, amely hozzájárul majd a minőség javításához, az ésszerű anyagtakarékossághoz. a gyártmány- és gyártásfejlesztéshez, s változó piaci igények rugalmas követéséhez, vagyis a vállalati nyereség és a részesedési alap számottevő növeléséhez. Kováét József Clént tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága November 23-árs összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését. A Központi Bizottság időszerű bel- és külpolitikai, valamint gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozik. A szolnoki „ekhós szekér“ Kedden este színházunk társulata szép sikerrel játszotta Salgótarjánban Visnyevszkij Optimista tragédiáját. A szolnoki színészek különben már jónéhányszor kellemes színházi estét szereztek a nógrádiaknak, a Tisza-par- ti színházban játszott drámák, operettek bemutatásával. Szombaton újra „vándorútra” kel az együttes, Sátoraljaújhelyre utaznak, — ahol a Szolnokon régen látott sikerrel „futott” My fair Lady-t mutatják be. A jövő hónaptól kezdve — bérleti előadásban — Gyöngyösön tart a Szigligeti Színház öt bemutatót Tegnap délután 5 órakor Szolnokon a városi tanács nagytermében megnyílt az országos sajtókiállítás. Fe- renczy Sándor, a Posta Központi Hírlap Iroda igazgatója köszöntötte a megnyitó ünnepség résztvevőit, közöttük a szovjet a lengyel, a csehszlovák, a román és az NDK nagykövetség képviselőit, a megyei és városi párt, tanács vezetőit A megnyitón részt vettek a Posta Vezér- igazgatóság, a Debreceni Postaigazgatóság, a Szovjet Híradó, a Zrínyi Kiadó, a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat és több megyei lapkiadó vállalat képviselői is. Az üdvözlő szavak után Zagyi János, a megyei pártbizottság titkára mondott beszédet. — Korunkban a rádió, te. levizló térhódítása ellenére a betű. az írás szerepe new csökken, hanem napról napra növekszik — mondotta. A napi sajtó, a szépirodalmi és tudományos termékek eljuttatása az olvasóhoz igen fontos feladat. A posta 1952-ben 331 féle lapot terjesztett, ma már 706 féle sajtóterméket továbbít az olvasókhoz. Az előfizetők részére kézbesített lappéldányok száma tavaly meghaladta az 536 milliót, árusításban pedig a 295 milliót. A kiállítás színes, változatos anvaoa között láthatók azok a grafikonok is — folvtatta Za°vi János —. amelyek Szolnok város és a menve sajtóterjesztését mutatták be. Szolnokon 1955-ben a terjesztett lapok száma átlagban egy hónapban 287 ezer példány volt, az idén már 564 ezer. A húsellátás — főként a sertéshúsból — megoldatlan. Az egy lakosra eső évi sertéshús fogyasztás országosan 25—26 kilogramm körül mozog. Az igényeket ez a mennyiség korántsem elégíti ki. Sajnos, sorba keli állni a húsért. A kormány meg akarja oldani a húsproblémát. — Több intézkedés született már ennek érdekében. Október 1-től például kilónként három forinttal emelték a hízottsertések átvételi árát Rendelet jelent meg, mely szerint a sertéstelepek beruházási költségeinek 50—70 százalékát az állam vállalja magára. Közös gazdaságaink jelentős részében ugyanis korszerűtlen körülmények között, hideg épületekben nevelik, hizlalják a sertéseket. Tegyük hozzá: magas önköltséggel. Ezért számos helyen, a magasabb átvételi árak sem ösztönöznek eléggé a termelés bővítésére. Nyilvánvaló: korszerűsíteni kell a tartási körülményeket, új férőhelyek szükségeseik és megoldásra vár a takarmányellátás. — Az utóbbi érdekében a termelőszövetkezetek- területi szövetségei — a közös gazA Szolnok megyei Néplap előfizetőinek száma a megyeszékhelyen a két évvel ezelőtti 3413-ról 5057-re növekedett. a különböző lapok és folyóiratok előfizetőinek száma meghaladja a 26 és fél ezret. Szolnok megyében 12 év alatt 87 ezerrel nőtt az előfizetők száma. s ma már több mint 164 ezer. A Szolnok megyei Néplap előfizetőinek száma az említett időben 9035-ről 20 512-re emelkedett. Befejezésül elismerését fejezte ki a kiállítás rendezőinek, köszöntötte az újKedden este naplementekor Szófia központja fölött egy hatalmas fénylő test vonta magára a járókelők figyelmét. A szabad szemmel is látható ismeretien repülő test első pillanatra gömbnek tűnt, valamivel nagyobbnak a Nap korongjánál, később azonban trapéz forma rajzolódott ki. A test csillogása a hegesztési munkák fényére emlékeztetett. Tizenöt perccel később negyvenszeres nagyítású távcső a sötétülő ég előterében levő testet ballonhoz vagy ejtőernyőhöz hasonlóan mutatta, amelynek felső része korongszerűen ellaposodott, s amelyet széles fénylő szalag ölelt körül. Ezüstös csillogása las- M narancs színű árayaladaságofc ösztönzésére — az intenzív, nagyhozamú kukorica fajták meghonosítására, elterjesztésére törekednek. Vetőmagvakat szereznek be. A krónikus takarmányhiány megszüntetése elősegítené a hizlalás kiterjesztését. Megyei átlagban öt kilogramm takarmányból állítanak elő egy kiló sertéshúst. Zagyvarékason, Abádszaló- kon, Mezőhéken és Tisza- földváron ennél jóval kevesebből. Az a cél, hogy a megyei átlagot 4.5 kilogrammra szorítsák le. Így gazdaságosabb lenne a hizlalás. A termelőszövetkezetek évente 140 ezer sertést hizlalnak. Ha az egy kiló hús előállításához szükséges takarmány mennyiségét fél kilóval csökkentenénk, 7 ezer vagon takarmányt lehetne megtakarítani. Ebből 15 500 sertést lehetne meghizlalni. Márpedig ez megvalósítható, a tartási és a' takarmányozási technológia korszerűsítésével. A sertéstenyésztés fejlesztése — ennek hatásaként a húsellátás megoldása — országos feladat. Ennek részeként „sertéspiög- ram” kezdődött a megyéságírókat, szerkesztőket, nyomdászokat, a kiadóhivatal dolgozóit, a posta hírlapkézbesítőit és hírlapárusait, mindazokat, akik munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a párt szava, igazsága eljusson a dolgozókhoz. További sikereket. újabb eredményeket kívánt az újságírásban, szerkesztésben és terjesztésben. A megnyitó elhangzása után a jelenlevők megtekintették a gazdag, színes anyagot tartalmazó tablókat tot nyert és végül vöröses pontként tűnt el keleti irányban. A Trud című szófiai lap szerdai számában fényképet Is közölt a különleges jelenségről. A Trud egyben közli a szófiai meteorológiai intézet egyik tudományos munkatársának nyilatkozatát, amely rámutat hogy a test a szél irányával ellentétes irányban mozgott. Ez pedig arra enged következtetni, hogy saját hajtóművel rendelkezik. A tudományos munkatárs véleménye szerint az ismeretlen test 30 kilométer magasságban lebegett. Különösnek tartja a nyilatkozat, hogy az ismeretlen test felbukkanása semmilyen zavart sem okozott a rádióadásokban. ben. Hétfőn három brigád indult el közös gazdaságaink sertéstelepeit megvizsgálni. Tagjai: a tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának, az állatforgalmi vállalatnak, az állattenyésztési felügyelőségnek és a MEZÖBER vállalatnak egy-egy szakembere. Segíteni akarnak a termelőszövetkezeteknek. Felmérik a sertés 'férőhelyek állapotát, helyzetét, a tartási, hizlalási és takarmányozási körülményeket, megvizsgálják, a fejlesztés érdekében milyen beruházások szükségesek, s a meglévő épületeket hogyan lehet korszerűsíteni. A brigádok munkája előreláthatóan egy hónapig tart. összegezik tapasztalataikat, melyből jelentés készül az illetékes szerveknek. Cél az iparszerű sertés- tenyésztés, húsárut ermeléa kialakítása. Természetesen, ez több éves folyamat lesz. A brigádok javaslatot tesznek: a gazdaságosság érdekében már 1968-ban mit lehet tenni, továbbá milyen távlati fejlesztési terv elkészítése válik szükségessé. A háztáji gazdaságok évente 20—25 ezer hízottsertést adnak közfogyasztásra. Árutermelő szerepük tehát jelentős, de fokozható még. Az állatforgalml vállalat ezt kedvezményes takarmányjuttatással is segíti. Azok a termelőik, akik süldőnevelési szerződést kötnek, most az eddigi 50 kiló helyett egy mázsa takarmányt kaphatnak, ha 50—60 kilós jószágaikat február, március és április hónapban adják át. Ebben az időben az átvételi árak is magasabbak. Továbbá: akik ez év végéig hizlalási szerződést kötnek, 1968. január 1-től április végéig, két mázsa abrakot kapnak szintén kedvezményes áron. A sertésprogram megvalósítása megkezdődött a megyében. Ez éveket vesz igénybe, tehát gyors sikert nem várhatunk. Biztató, hogy az illetékesek kézbevették az ügyet. Máthé László Munkatársunk véleményt kért az esettel kapcsolatban Tokodi Lajostól, a szolnoki csillagvizsgáló igazgatójától, aki a következőket mondotta: — A hír igen érdekes, hiszen az elmúlt napokban az AEROFLOT pilótája is találkozott hasonló jelenséggel. A .,repülő csészealj’• tudománytalan kifejezés — idegen égitestről származó tárgyakat neveznek így a szenzációhajhászók. Inkább úgy nevezhetjük, hogy ismeretlen rendeltetésű repülő tárgy, hiszen főbb mint száz olyan tárgy van a magas légtérben, amelyet a földről bocsátottak fel. de a nagyközönség részére ismeretlen, tudományos rendeltetéssel. Színes,gazdag anyag — sok látnivaló a sajtókiállításon Fénykép a „repülő esészealj"-ról
