Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-03 / 260. szám
I'Hág proletárjai, egresül letek! * XVIII. évfolyam, 260. szám Ara: 50 fillér 1967. november 3-, péntekA készülődés sodrában A magyar párt- és kormányküldöttség látogatásai Moszkvában Fontos gazdasági határozatokat hozott a Minisztertanács IVIostanáhan sűrűn jelentek. meg rendeletek, határozatok, sőt törvények U a reform szellemében. A vállalatok már ismerik, vagy a közeli napokban megismerik a gazdálkodásnak mindazokat a konkrét feltételeit, szabályait, amelyek alapján már számolhatnak, tervezhetnek, méghozzá meglehetősen nagy biztonsággal, mert közülük a legtöbb három évig érvényben marad. (A vállalati gazdálkodás számszerűsíthető feltételei: az új árak, a jövedelemszabályozás — a részesedési és fejlesztési alapok képzése, az adózás — az export-szubvenciók jóváhagyása, a hitelpolitika irányelvei és módszerei.) A gazdaságirányítási rendszer reformja — bár a hivatalos premier csak 1968. Január elsejével veszi kezdetét —■ már napjainkban a határozat és jogalkotás köréből, a tanfolyamok és szemináriumok vitafórumaiból a gyakorlati végrehajtás színterére lépett. A készülő vállalati tervekben már nemcsak az nj elvek, hanem a konkrét közgazdasági szabályok is testet öltenek. Mivel, mint minden elméletnek, a reform elveinek is a gyakorlat az igazi próbája, nagy érdeklődéssel figyeljük az fij szellemben fogant első elöntéseket és terveket. Az eddigihez képest sok új, érdekes, néha meghökkentő változást tapasztalhatunk. Általában alkotóbbá vált a gazdasági munka, szakítottak a kialakult sémákkal, beldegződőtt rutinmegoldásokkal. Gondolkodás, elemzés, sokféle összefüggést mérlegelő számolás előzi meg a terveket, a döntéseket. Jellemző például, hogy a vállalatok több variációban készítik terveiket. Azért is, hogy kiválaszthassák a legkedvezőbb megoldást, és azért is, mert reálisan számolnak egy változó, minden részletében előre nem tervezhető tényezővel: a piaci igények alakulásával. A vállalati döntések két közös Jellemzője ismerhető fel mind erőteljesebben: egyrészt a népgazdasági érdekek következetesebb védelme érvényesülése; másrészt a távlatokban való gondoskodás, az előrelátás. Ezekkel a jelemvo- násokkal találkozhatunk a beruházások körültekintő előkészítésekor, a kereskedelmi kapcsolatok formálásánál. a fejlesztési koncepciók kialakításában. Vitathatatlanul okosabbak is lettünk, hiszen a reform elvei új összefüggéseket tártak fel a vállalat és a népgazdaság kapcsolatában. A változások lényeges okát azonban mégsem ismereteinkben, hanem gondolkodásunkat is meghatározó anyagi érdekviszonvaink újrarendezésében találjuk. A vállalati és népgazdasági érdeket a reform közelebb hozta egymáshoz. Kár volna persze tagadni, az új mechanizmus sem teremt idilli viszonyokat, az érdekek teljes és abszolút összhangja egyébként is megvalósíthatatlan illúzió. Őa a vállalat érdeke úgy kívánja, ma is változatlanul jelentkeznek népgazdaságén enes törekvések. A aubvcnció-igények, vagy a jövedelemszabályozás feltételeinek megállapításánál például több vállalat laza, könnyen teljesíthető induló feltételek kiverekedésén szorgoskodik. Már csak azért sem köszöntenek ránk idillikus napok 1968-cal, mert ezután is lesznek, sőt gyakoribbak lesznek, az együttműködő vállalatok közötti érdekellentétek. Az ilyen összecsapások is néha népgazdasági és társadalmi jelentőségüknél fogva túlléphetik a helyi kereteket, s esetenként szükségessé válhat a központi beavatkozás. Az érdekellentmondások azonban többnyire a reform szellemében gazdasági eszközökkel meg Is oldódnak. A kohászati vállalatok például 1968-ban — készülő terveik tanúsága szerint — csökkenteni kívánják kivitelüket, mivel az új árak a hazai igények kielégítésére jobban ösztönöznek, mint az exportra. Aligha kétséges, ez az ösztönzés fő irányát tekintve helyes. Célszerűbb zavartalanul ellátni anyaggal a hazai feldolgozóipart, s a munkaigényes késztermékeket exportálni, mint közvetlenül a hengereltárut, amelyért ráadásul még kevesebbet is kapunk a világpiacon, mint amennyibekerül, s így az állam kénytelen szubvenciót fizetni. Az acélárukat exportáló külkereskedelmi vállalat viszont a népgazdaság fizetési mérlegére hivatkozva minden szinten az ésszerű, új hatás ellen az anyagexport növeléséért hadakozik. Érthető, hogy a reform által is ösztönözni kívánt strukturális és egyéb változások a termelésben, a bélés külkereskedelemben nem mennek végbe egyik napról a másikra- Szinte a legtöbb kezdeményezés — az eltérés a megszokott régitől — nemcsak a konzervatív gondolkodásmóddal ütközik, hanem bizonyos szervek, vállalatok anyagi érdekeivel is- Az a vállalat például, amely nem kap elég megrendelést. mert korszerűtlenül, drágán termel, a társadalom emberiességére apellál, s központi utasítást, dotációt reklamál akkor is, ha termelhetne az adott technikai feltételek mellett is, olcsóbban, korszerűbben. Esetenként nyilvánvalóan szükség lesz központi utasításokra, ha például az érvényes államközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése forog kockán. Sor kerülhet néhol a közgazdasági Szabályok egyes részleteinek módosítására Is, a gyakorlat próbája alapján. Aligha nézhető télenül például, hogy a vállalatok közötti érdekellentétek igaztalanul oldódjanak meg a népgazdaság kárára. A szocialista állam tulajdonosi helyzeténél fogva tehát a jövőben Is utasíthatja vállalatait és egyéb más, közvetlen irányítási eszközökkel is élhet E lehetőségekkel azonban nem szabad visszaélni, mert minden direkt beavatkozás — még ha egyébként Igaz népgazdasági érdeket szolgál Is — egyben fékezi a reform kezdeményezésre bátorító erejét Kovács József A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünnepségeire Moszkvába érkezett magyar párt- és kormányküldöttség csütörtökön délelőtt az ünnepi díszbe öltözött szovjet fővárossal ismerkedett. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője, valamint a delegáció tagjai megtekintették a jelszavakkal és zászlókkal ékesített Vörös-teret, a Sza- dovaja-körúton épült, merész megoldású közúti felüljárót, amely rendkívüli módon meggyorsítja e nagyforgalmú főútvonal közlekedését A küldöttség ellátogatott a Kalinyin-sugárútra is, ahol megszemlélte az „új Hivatalos meghívásnak tett eleget Szolnok megye háromtagú delegációja, amikor ma elutazott az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosába, Tallin n- ba. Zagyi Jánosnak, az MSZMP Szolnok megyei bizottsága titkárának vezetésével Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese és Papp István törökszentmiklósi pártnyugdíjas kelt útra. A Szolnok megyei delegáció utazásának célja, hogy részt vegyen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának talllnni ünnepségein, ezenkívül előreláthatóan néhány üzemet is megtekintenek és november 10-én érkeznek vissza Szolnokra. A 71 esztendős Papp István a delegáció idős tagja november 7-én újra felidézi majd a történelem nagy küzdelmeit, a szocializmust teremtő sikeres harcokat, melyeknek maga is részese volt. A forradalom győzelme után 1917-ben Rosztov környékén jelentkezett a Nemzetközi Brigádba. No- vicserkaszban 1918-ban részt vett az ellenforradalom felszámolásában. Ezután hathetes politikai iskolára került, végülis 1919 januárjában hazajött Magyarországra. 1919 februárjában Papp István részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártja szolnoki szervezetéA Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából tegnap délután Szolnokon a Barátság Klubban ünnepséget rendezett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége. Ünnepi köszöntőt Hack Márton, az MSZBT megyei elnöke mondott. Részt vett az ünnepségen Gál Gyula, a Hazafias Népfront megyei elnöke, Oláh János, a Arbat” korszerű, több mint húszemeletes irodaépületet és lakótömbjeit. A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség csütörtök délután részt vett a Kremlben felállított Lenin emlékmű felavatásán. A késő délutáni órákban a küldöttség tagjai városnézés keretében felkeresték Moszkva legújabb és legkorszerűbb szállodáját, a hatezer személy befogadására alkalmas Rosszija- hotelt. Csütörtökön este a küldöttség tagjai Visnyevszkij: Optimista tragédia című művének operaváltozatát nézték meg a moszkvai Nagy Színházban. nek megalakításában, ahol Kun Béla is Jelen volt, A Tanácsköztársaság kikiáltása után Szolnokon is megalakult a munkás, paraszt katonai tanács. Ekkor a katonai tanács elnökhelyettese volt. Mint a Forradalmi Törvényszék tagja részt vett Jászárokszálláson az ellenforradalmi felkelés leverésében. Utána az Északi Frontra került és a Léva körüli harcokban védelmezte a Tanácsköztársaságot. A forradalom leverése után a Héjas pribékek FegyvemeCsütörtökön — noha a hólastaféta érkezését csak 18 órára várták — nem sokkal 17 óra után a Táncsics Mihály út torkolatában álló fényszóróval megvilágított Lenin szobor körül gyülekezni kezdtek a szolnoki általános iskolák úttörőt Mire besötétedett, a szobor környékét teljesen benépesítette a város fiatalHazafias Népfront megyei titkára, Majoros Károly és dr. Zsmurin Lajos, a megyei pártbizottság osztály- vezetőt valamint Túróczi Ferencné, a nőtanács megyei titkára. Hack Márton az MSZBT megyei elnöksége nevében mondott köszönetét a társadalmi munkásoknak, majd átadott tizenöt aranykoszorús jelvényt és egy emlékplakettet. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli; A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az Országos Tervhivatal elnöke javaslatot tett a népgazdaság 1971—1985. évekte szóló, hosszútávú tervének kidolgozására. A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta és megbízta a minisztereket. hogy gazdasági elemzések, tanulmányok, műszaki-gazdasági koncepciók, fejlesztési programok ki dolgozásával nyújtsanak segítséget • hosszú távú tervezéshez. Az igazságügyminiszter a vállalatok közötti váll alkokén kegyetlenül megkínozták, majd 1920-ban hatévi fegyházra ítélték, amelyet a szegedi Csillag börtönben töltött le. Kiszabadulása után részt vett a párt illegalista munkájában. A negyvenes években internálták, de 1944- ben az intemálótáborból megszökött, átment a szovjet csapatokhoz és velük együtt érkezett Törökszent- miklósra. ö volt a felszabadulás után a kommunista párt titkára Törökszent- miklóson. 1956-ban ment nyugdíjba. sága. Felcsendült a magyar Himnusz és az utolsó akkordok után Zakár Zoltán, a városi pártbizottság munkatársa lépett a mikrofon elé. Felolvasta a megyei úttörő elnökség ünnepi napiparancsát. A parancs elhangzása után látványos tűzijátékban gyönyörködhettek az ünnepség résztvevőt Ezután pontosan 18 órakor megérkezett a hálastaféta, mélyet húsz motorkerékpáros kísért Sza- jolból Szolnokra. Közben a város középiskoláinak diákjai meggyújtották fáklyáikat s ez az ünnepségnek méltó keretet adott. Miután a zászlós kopjafákat hozó futók elhelyezkedtek a számukra kijelölt helyen, Kőhidi László, a KISZ megyebizottság első titkára lépett a mikrofon zása szerződésekről. az igazságügyminiszter és a központi döntőbizottság elnöke a döntőbizottsági szervezet ég eljárás reformjáról és a szállítási szerződésekre vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról nyújtott be előterjesztést. A kormány a javaslatokat megvitatta és elfogadta. A Minisztertanács a munkaügyi miniszter előterjesztése alapján módosította a felsőoktatásból kilépő fiatalok munkába állási rendszerét Tudomásul vette a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékoztatóját az idei Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár főbb tapasztalatairól. Az űj gazdasági rányítá- si- rendszer elveivel összhangban szükségessé vált a döntőbíráskodás eddigi szervezetének megváltoztam tása. Gazdasági döntőbizottsá ok az igazsánrüoyrm miniszter felügyelete alatt Az új mechanizmus jogi szabályozásának egyik ígéri fontos alapelve az igazgatási és az ítélkező funkciók szétválasztása. Ennek kell érvényesülnie a döntőbizottságok szervezeti felépítésében és tevékenységében is. Ezért a kormány új rendelete úgy intézkedik. hogy az egyes gazdasági minisztériumok és országos hatáskörű szervek keretében működő ágazati (Folytatás a 3. oldalon.) elé és ünnepi beszédet mondott. Az ünnepi beszéd után Kőhidi László átvette az országos és a megyei kopjafát A jászberényi járás és város, a Kunszentmár- ton járás, a szolnoki járás, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola, a szolnoki városi KISZ végrehajtó bizottság és a szolnoki városi úttörő elnökség küldöttei felkötötték szalagjaikat a megyei váltó- botra (kopjafára). Az ünnepség után az ország keleti feléből érkezett váltóbotot a megyei KISZ- bizottság helyiségében helyezték el. Ma reggel 8 órakor Száraz László, a KISZ megyebizottság titkára a stafétákat átadta a Past megyei fogadóblzottságnak és a 4-es számú főútvonalon útnak Indította Budapest feléi Zagyi János vezetésével küldöttség utazott Tallínnba az ünnepekre MSZBT aktivisták kitüntetése A „Vörös Október” hálastaféta Szolnokon
