Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-19 / 274. szám

m SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP X9S7. no\u*nber 19. Amikor megmozdul a Föld Q? BB (0 Ufl Mrtt ® BBSS Mo« 130 000 kalott (g)|gäj usbor 68 000 halott ■® HSflKlna 100(100 halott © M Calcutta 300 000 halott(6)SES Olaszorszla 50000 halott ©S3ŰD ^nazutli 16000 habit ©EBäKln» 130000 halott ©fSBTírtkomág 23 000 hatott [SanFtancl5co70000halott©E^T6Ky0 143 000 halott (Q)mE0 Marokkő 12 000'halott 75 000 halott (g) India 60 000 halott 45)tEf5B Irán 10 000 halott Megjelent az ENSZ leg­újabb, 18. statisztikai év­könyve: A különbőzé mu­tatóknak az évkönyvben alkalmazott számítási mód­szereit nem minden eset­ben fogadják el a szovjet közgazdászok, mindemellett ezek az adatok egészében véve képet adnak a világ kultúrájának fejlődési ten­denciájáról. A világ népessége 1940— 1965 között egymilliárd fő­vel nőtt, s amellett a .né­pességnövekmény fene az utolsó évtizedre Jutott — Földünknek jelenleg S,3 milliárd lakosa van. A né­pesség növekedésének üte­me a világ különböző kör­zeteiben lényegesen eltérő. Így például 1958—1965 kö­As Ipari termelés zött világviszonylatban az átlagos népszaporulat évi 1,8 százalék volt, de ezen belül Afrikában 2,3 száza­lék, Észak Amerikában 1,6 százalék, Latin-Ameri- kában 2,8 százalék, Ázsiá­ban 1.9 százaiéit, Európá­ban 0,9 százalék, Óceániá­ban 2,2 százalék. (A Szov­jetunióban 1,5 százalék.) A világon 1965-ben 443 millió tonna acélt olvasz­tottak, s ennek több mint egyharmada Európára, kb. egy harmada pedig Eszak- Amerikára jutott Az ipar általános fejlő­dési adatait nézve, a szo­cialista országok a fejlő­dés üteme tekintetében számottevően megelőzik a kapitalista országokat. növekedése 1955—1965 között (1955=100) Ezen belül A földrengések érthető módon mindig is foglalkoztatták as emberek képzeletét Különösen akkor, amikor nagyobb mére­tű katasztrófáról, vagy mint a legutóbbi Időben, egymás után többször adnak hírt as újságok földrengésekről. A földrengések szám« azonban sokksl nagyobb annál, mint amennyit a hírla­pok jelentései alapján elképzelhetnénk. Évente legalább 4000—6000 kisebb rengést észlelnek világszerte, de az úgynevezett világrengések is, amelyet a földkerekség bármely pontján képesek regisztrálni, át­lagban 18 naponként megismétlődnek. A földrengésektől gyakran sújtott te­rületek korántsem oszlanak el egyenlete­sen bolygónk felszínén. Az egyik legerő­sebben veszélyeztetett terület a Csendes- óceóp partvdiéke. a másik az Egyenlí­tővel nagyjából párhuzamos, attól észak­ra helyezkedik «J. Az afrikai Atlasz- hegvségnél kezdődik (Agadir), észak felé a Pireneusokig terjed (Lisboa), kelet felé végigvonul a Földközi-tengeren (Messi­na), érinti Jugoszláviát (Skopje), Romá­niát (Bukarest). Görögország déli részét (Athén), Törökországot (AnatóHa). Per­zsiát (Teherán) és a Kaukázust, a Hindu- kust, a Pamir és a Tyan-Sanyt (Taskent, Alma-Ata), a Karakorumot (Shrinagar). a Himaláját (Assam) és a hátsó-indiai hegy­ségek erős hajlatót követve végülis a Maláj-félszigeten keresztül ax Indonéz szigetvilágig nyúlik. Földünk harmadik, Jelentős rengésöve­zetét a közép-óceáni hátságok Képviselik, főként a hossztengelyükben húzódó törés­vonal mentén. Megemlíthetők még egyes vulkáni szigetek (pL Hamat, Izlaxid), to­vábbá a Karib-tenger térsége, az ottani mélytengeri árok és az azokat koszorú- zó vulkáni szigetek területe, valamint Af­rikéban a Nagy Tavak vidéke és a Vö­rös-tengert szegélyező törések zónája. Egy-egy nagr rengés alkalmával olyan energiamennyiség szabadul fel, mint több száz atombomba robbantása alkalmával. Néha egész városok tűnnek el a Föld felszínéről. Ilyen katasztrófákat nem egy alkalommal feljegyzett már a történelem, ezekből a kiemelkedőbbeket térképünk is Jelri. BALALAJKA A MÁKSZEMBEN PORSZEMNYI ELEKTROMOTOR Mire képe* az emberi 1t é zf Nikoiaj Szjadrisztij uzsgorodl lakos a mikroszkopikus tár­gyak készítésének művésze. Többek kö­zött olyan könyvet is írt, melynek össz- felülete 0,6 négyzet- milliméter. A mont­reali kiállításon be­mutatták 3,4 milli­méter hosszú hege­dűjét Egyik parányi elektromotor j ának nagysága a köbmfl- liméter egy tizedré- sze. Aranyláncot is készített, amely csak mikroszkóp alatt lát­ható. Orvosi mikro- műszereivel már sok ember életét meg­mentette, és akár hi­szik, akár nem, a bolhát is megpat- \ kotta. Fog'alkoxása varázsló Egy fehér papírlapot he­lyez az újságíró elé. — Az hiába erőlteti a szemét, semmit sem lát rajta. Vál­lat von és kijelenti: — Nincs rajta semmi. Üres. Szjadrisztij mosolyog, fel­emeli a lapot és óvatosan mikroszkóp alá helyezi A hitetlenkedő újságíró egy parányi könyvet lát a pa­pírlapon. Fedő’apja barna, rajta Sevcsenko arcképe. Az apró. összefűzött lapo­kon versek. A leghosszabb verssor 24 betűből áll, s hossza mindössze 0.85 mm És a csodák sorának még nincs vége. A könyv mel­lett egy bolha fekszik, lá­bán fényes patkócska. — Még amikor egyetem­re jártam, újév előtt azon gondolkoztam, hogyan tré­fáltam meg barátaimat va­lóban ötletes ajándékkal, »«vettem e*v 80 mikron hosszúságú hajszálat és rá­írtam: Boldog újévet kívá­nok, barátaim! A végére pedig: Békét a világnak! — S akkor valamelyik barátom tréfásan megkér­dezte, hogy a bolhát meg tudnám-e patkolni? Hát nem mondom, valóban ne­héz volt — bolhát szerez­nem. Aztán egy barátom mégis szerzett egyet, én pedig elkészítettem a mik­roszkopikus nagyságú szö­geket, üllőt és kalapácsot Aztán rézből az emberi hajszálnál tízszer véko­nyabb szeletet vágtam le az üllőre helyeztem és pat­kó formájúra kalapáltam. Sziadriszlij mikrovilága A varázskezű ember ez­után még néhány tárgyat helyezett a mikroszkóp alá. Egy kettévágott máksze­met, amelyet arany kap­csokkal fogott össze. Do­bozra emlékeztet. Egyik fe­lében egy zenész arcképe, a másikban apró balalajka, az emberi hajszálnál véko­nyabb. — A legnagyobb fejtörést — mint mondja — a húrok okozták neki. Még a legfinomabb pókhá­ló is vastagnak tűnt mel­lette, így hát maga készí­tette el azokat is, műanyag­ból. A fehér porszemnek tű­nő valamiről a mikroszkóp alatt kiderül, hogy elektro­motor. — Es működik is. •Haszna azonban az orvos- tudományban felmérhetet­len. t Nikoiaj Szjadrisztij ál­landóan felül szeretné múl­ni önmagát. Számára min­den, ami szabad szemmel látható, durva anyag. — A mákszem aaoobaa szár ér­deme» arra, hogy megmun­kálja. — Az apró tárgyak na­gyon érzékenyek — mond­ja — még az ujjamból ki­sugárzó hő is árt nekik. VHágtermeléi Ezen belül: A Szovjetunió és a kelet-európai szo­cialista országok A többi ország Az Ipari termelés világ­viszonylatban gyorsabban nő, mint a mezőgazdasági termelés. Ez a szocialista és a kapitalista országok­ra egyaránt vonatkozik, beleértve a fejlődő orszá­gokat is. A fejlődő orszá­gokban az ipar és a mező- gazdaság gyorsabb ütemben nőtt, mént a fejlett tőkés országokban. A független nemzeti fej­lődés útjára lépett számos ország iparosodása abban Jutott kifejezésre* hogy eb­ben ax Időszakban a fej­lett tőkés országok ipari termelése évente átlagosan 5 százalékkal, a fejlődő or­szágoké pedig 6,9 százaltit kai nőtt. A mezőgazdaság termelés növekedési üteme a két ország-csoportnak megfelelően 2,2, illetve 12 százalék volt. A fejlett tűkés országok­ban azonban gyorsabb ütemben emelkedett a munkatermelékenység. Eb­ben ax ország-csoportban Egész Energia Kitermeli Feldolg« ipar Ipar Ipar ipar 188 290 166 188 255 310 210 256 1CT 212 147 168 1950—1964 között az ipari termelés növekedésének 74 százaléka a munkaterme­lékenység emelkedéséből adódott, míg a fejlődő or­szágokban a megfelelő adat — 35 százalék volt. A statisztikai adatokból kitű­nik, hogy a fejlődő orszá­goknak bonyolult problé­mákat kell megoldaniuk. Az egy főne jutó élelmi­szerfogyasztás az utolsó tíz évben Latin-Amerikában nem változott, Ázsiában csak jelentéktelen mérték­ben nőtt, Afrikában pedig még valamivel csökkent Is. Ez azt jelenti, hogy az éhség, amelytől az emberi­ség közel fele szenved- még mindig megoldatlan prob­léma. Bár a fejlődő országok a gazdasági növekedés üteme tekintetében megelőzik a fejlett tőkés államokat, az egy főre jutó termelés nö­vekedési üteme tekinteté­ben mögöttük maradnak, s s különbség egyre nö­vekszik. Így például 1950— 1964 között az egy főre ju­tó bruttó nemzeti termék a fejlett tőkés országokban 51 százalékkal, x fejlődő országokban pedig 40 szá­zalékkal nőtt. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a fejlődő or­szágok csak akkor fejleszt­hetik sikeresen gazdaságu­kat, ha állandóan harcol­nak politikai és gazdasági függetlenségükért, s a tár­sadalmi-gazdasági reform- intézkedések programját hajtják végre. Érdekesek a világgazda­ság jelenlegi strukturális változásait mutató adatok. Egyes iparágak termelésének növekedése között (1955=109) 1955—19« Ásványolaj Vegyipar Fémfeldol- Élelmi­em gáztermelés gőzé ipar szeripar Egész világ Ezen belül: A Szovjetunió és a kelet-eu- lépai országok 309 399 344 333 V97 237 1» m Az ENSZ lakásügyi bi­zottságának egyik Jelenté­se szerint az egész világon összesen egymilliárd em­bernek nincs lakása, vagy pedig egészségtelen, illetve „emberhez nem méltó” kö­rülmények között lakik. Az afrikai, éraiai és latin-ame­rikai fejlődő országok vá­rosaiba évente 200 millió új lakó érkezük- s hiányoz­nak az anyagi eszközök ah­hoz, hogy akár a mai szin­ten is tartsák az egy főre jutó lakásállományt (Ford.: Hetényi Pál) Az éberség nem bizalmatlanság Ha a sündlsznót veszély fenyegeti, tüskéivel véde­kezik. Ez a legtermészete­sebb dolog. senki nerr. tartja ezért öt bizalmat­lannak. különösen nem ba­rátságtalannak. A magyar ember sem sokra becsüli azt. aki „akkor vet laka­tot az istállóra, amikor már kilopták a lovat belőle". E bevezető okoskodás után ülik la előállni a lé­nyeggel; az éberségről van szó. Erről az egyesek ál­tal jóideje „kényesnek” tartott kérdésről. S hogy minden gyanút eloszlas­sunk. senki sem akar *VV szikrányit sen» visszacsem­pészni abból, amit az öt­venes évek elején az éber­ség jelszava mögött, erre hivatkozva elkövettek. (Gon­dolok itt a gyanú sítgatás és bizalmatlanság mérgező lég­körére. az alaptalan vádas­kodásokra. rágalmakra, ár­tatlanok meghurcoltatásá­ra, a törvénysértő eljárá­sokra koncepciós perekre stb.) Több mint egy évti­zed tapasztalatai bizonyít­ják ország-világ előtt, hogy mindez a múlté. Azt hi­szem. ebben a nemzet egyetlen hevülete* polgára sem kételkedik. Most mégis az éberségről esik azó. s ennek oka, hogy úgy tűnik, néhol 0 fürdő­vízzel a gyerek is kiöntő- áött. Mintha egyesek még m« is szégyenlősen piron­kodnának, ha valahol a kö­telező éberség kerül szóba. Ha van ilyen szorongás — az csak politikai, ideológiai ellenfeleinknek használ. Azoknak, akik — új ezó- pustt meseként — a véde­kező sündisznót barátság- talansággal. bizalmatlanság­gal vádolják. Szétoszlottak a nagy remények Van talán valami külön­leges oka annak, hogy ez­zel a kérdéssel foglalkoz­zunk? Nincs. Elmondhat­juk, hogy a helyzet általá­ban kedvező. Az imperia­listák részéről évekkel ez­előtt elindított ideológiai ellentámadás, az úgyneve­zett fellazítás! taktika — mind világosabban látható _ fennakadt a szocialista v ilág népeinek éberségén. Mondhatnánk úgy Is. hogy visszájára fordult. Az a nagy politikai ak­tlvitás, amely pártunk EX kongresszusára, majd a kü­lönböző társadalmi szervek közelmúltban tartott kong­resszusaira kibontakozott és a gazdasági mechanizmus reformjára való felkészü­léssel folytatódott — az elmúlt hónapokban, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelmének ötvene­dik évfordulóját ünnepelve, a csúcspontjára ért. Ez a politikai aktivitás egyben ideológiai, világnézeti harc is volt. Olvan harc. amely­ben nem sok babér termett az imperialista lélektani hadviselés bajnokainak. Nagy reményeket fűztek az imperialisták a hideghá­borús hangulat felkeltésé­hez, az újabb és újabb ag- ressziós tűzfészkek felszí­tásához. és nem utolsó sor­ban a nemzetközi munkás- mozgalomban keletkezett éles ellentétekhez; ponto­sabban a kínai vezetők egy- ségbontó. szakadár tevé­kenységéhez. Anélkül, hogy tagadnánk ezek negatív hatását. a számvetés mégis azt mon­datja: ez a reményük sem vált be. mert az említett események, a világnniitikai helyset ilyen alakulása is fokozta a nemzetközi mun­kásmozgalom egységét, szo­lidaritását és éberségét Az ellenség nem tudott a ba­jainkból tőkét kovácsolni ellenünk. Hová vezet az ébertelenség Az általános kép tehát kedvező. S hogy mégis szó­lunk az éberségről, annak az itt-ott tapasztalható kö­zöny, szájtáiiság, olykor vétkes könnyelműség és ha­nyagság. az ügy félvállról kezelése az oka. íme, né­hány nem túl jelentős, de mégis kirívó példa. Egy amerikai mammut- monopólium egyik európai kirendeltségének a vezető­je három év alatt ötször járt a megyében. Közben megismerkedett néhány gazdasági szakemberrel. Tőlük apránként olyan ada­tok birtokába jutott, ame­lyeket nyugati saitószervek — célzatosan beállítva és elferdítve — szocialista tár­sadalmi rendszerünk ellen használhattak fel. Vajon gondoltak-e arra az érin­tett „hírforrások”, hogy az esetleges vidám poharazás közben miről fecsegnek? Nem arról van szó. hogy „aki kutyával játszik, bot legyen annak kezében", (a nyugati gazdasági, kereske­delmi partnerekkel, turis­tákkal se legyünk oktalanul bizalmatlanok) — de kér­dezzük csak meg a külíöP­4 VILÁG-SZÁMOKBAN V. Qromaka és L_ Ny zterov lamartatése alapján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom