Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-19 / 274. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 274. szám. Ara t 80 fillér 1967. november 19., vasárnap. Áruellátás, fogyasztás Semmi meglepő nincs abban, hogy a közvélemény mindenekelőtt néhány — nevezhetjük így —: köznapi kérdésben összegez^, a Januártól érvénybelépő gazdasági változásokkal kapcsolatos feltevéseit, várakozásait. Talán nem árt közbe- vetőleg megjegyezni, hogy ezek a „köznapi" jelzővei illetett ké- lések egyszersmind valóban a népgazdaság. a társadalom legfontosabb jövőbeni problémái, még akkor is, ha a nem szakszerű megfogalmazás csupán a gazdálkodás végeredményére — az életszínvonal, a béren kívüli juttatások. a foglalkoztatottság stb. várható alakulására — egyszerűsíti mindezt. Ilyen kérdés — egyike talán a legfontosabbaknak —, az is, amely a bonyolult gazdálkodási problémák egyik „végpontjára” utal: milyen lesz az áruellátás, s fogyasztás, a kereslet kielégítése 1968-ban T Az egyértelmű, tőmondatban összegezett választ ép. pen a* nehezíti, hogy a reform Irányítási módszereitől és szellemétől idegen * kategórikug sommá zás. a szövevényesen bonvolul) valóságot mind kevésbé lehet egy-egy tömör mutatóval kifejezni. Az áruellátást is a közvetlen és c közvetett — tehát gazdasági — „terelő-eszközök" egész rendszere szabályozza majd, s ílymódon csupán a várható irányzatok Jellegét lehet előre, megközelítő pontossággal feltérképezni. Persze ez nem kevés, sőt, az így kialakított prognózis alighanem vali- aághűbb, mint néhány olyan, korábbi tervszám, amelytől felfelé és lefelé U jócskán volt eltérés. Ami most már a jövő évben várható tendenciákat illeti, elsősorban két olyan tényezőre kell utalnunk, amelyek egymással gyökeresen el' ntétesek. és e szembenállás feloldása — természetesen — nem is képzelhető el máról holnapra. ismeret es egyfelől az a gazdálkodás alapmotívum. hogy a termelővál lalatok januártól immár nem egyszerűen abban lesznek érdekeltek, hogv mit és mennvit állítottak elő. hanem abt an; mit é* menynyit értékesítettek) 4s 196fí-ra előirányzott áru“11 á ásl intézkedések azonban számolnak mindkét tényezővel, méghozzá olvon módon hogy a rendelkezésre álló esz- kfizökkel tomoítják a kereslet kielégítése ellen ható gazdasági érdekhatáso- kat Elsősorba.n egy olyan, alapvetően fontos felkészülési tényezőt említünk, amely nem is annvira a reformmal, mint inkább a naptárra] áll összefüggésben- azzal ugyani» hogy tél következik. Kormány- szinten tárgyalták a közelmúltban az immár „re- form -korsza kba” is átnyúló téli ellátást, és megállapították, hogy egészében elegendő készletek állnak rendelkezésre, sőt burgonyákéi, vöröshagymából, ■tanából ■ tnúH évinél sokba« WM tárolnak «ér*. nya, zöldség és gyümölcsfélék árszintjében az előző évekhez hasonlítva nem várható lényegesebb váltó- zás. Ami pedig egészében az áruellátást illeti, a várható igények kielégítésére és a reform érvénybelépését követő időszaki piád egyensúlyának megteremtéséhez — előzetes számítások szerint —, mintegy 7—8 milliárd forint értékű többlet árualapra lesz szükség. A többlet úgy értendő- hogy mérlegelték az áruellátás idei szintjét, amely — tegyük hozzá — egészében meghaladja az év elején előirányzott emelkedést; a belkereskedelmi forgalom összértékét ugyanis 98 milliárd forintra tervezték 1967-re, de év végéig — a jelek szerint — a forgalom meghaladja majd « 100 míüiárdot, Mindezt figyelembervévea belkereskedelem megfelelő tartalékokat tárol a jövő évi — kielégítő színvonalú — árualap megteremtésére. Az említett 7—8 milliárd forint értékű többlet árualapnak megközelítően a fele hazai eredetű, a másik fele pedig Import-termék, s ez az utóbbi különösen fontos gazdasági „termelő-eszköz” a jövő évi kiegyensúlyozott áruellátás biztosításához. Az importtal ugyanis. — amelyhez a belkereskedelem jelentős deviza-alapokkal rendelkezik, éa amelyet kiegészít a korábbinál sokkal szélesebb, úgynevezett választékcsere is. (a baráti országokkal belkereskedelmi együttműködéssel szervezett árucsere-kapcsolat), — nemcsak arra nyílik mód, hogy a hiányzó árucikkeket a külkereskedelem közreműködésével pótolják, hanem arra is, hogy ilyen módon egészséges versenyt támasszanak az áruellátás „hiány-pontjain” működő iparvállalatoknak. Egészében tehát elmondható, hogv a jövő évi gazdálkodás elvei jogszabályi előkészítésével párhuzamosan. megfelelő intézkedésekkel — az árukészletek növelésének nagyon is gyakorlati módszereivel is — megalapozták a januártól startoló re- form-gazdá^odást. A kép azonban csak azzal válik teljessé, ha hozzátesszük- mindez korántsem jelenti, hogv januártól egyszeriben megszűnnek az áruellátás eddigi hiányai; egész sor olvan árucikknél például célszerű tovább is számolni a kereslet alatt maradó kínálattal, amelyek hazai termelési bázisait csak mostanában éníttük ki- — iivenek né’dául a különböző szintétlkus textíliák. — Nyilvánvaló az Is. hogy tlven — ohtektív tényezőkből eredő —- hiánvok mellett, az áruellátás hibáiból származó .fpbér foltok” nem tűnhetnek el azonnal Mégsem túlzás art állítani, hogy a reform gazdasági tendenciája egészében az új mechanizmus első napjaitól kezdve az áruellátás javítása Irányában hat majd. Internacionalisták kitüntetése Szolnokon Tegnap délután a megy« pártbizottság nagytermében felemelő, bensőséges ünnepségre gyülekezett a Szolnok megyében élő internacionalisták közül az az ötvenkilenc elvtárs, akiket a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa kitüntetett Közülük hárman, Fekete József, Gy. Szabó János és Molnár Pál november 15- éo Budapesten, a szovjet nagykövetségen kapta meg a Vörös Zászló Érdemrendet A tegnapi ünnepség elnökségében helyet foglalt G. I. Turjanica, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, J. V. Ponomarjov, a nagykövetség első titkára, Jakab Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a belügyminiszter első helyettese, Baráth Károly, az MSZMP KB munkatársa, Zagyi János, a megyei pártbizottság titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács vb-elnöke, M. Szabó István, a megy« párt-vb tagja és a Varsói Szerződé« keretében Magyarországon állomásozó szovjet alakulatok képviselője. Az ünnepség résztvevőit Vécéi Sándor, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte meleg szavakkal. Ezután a megyei párt-végrehajtóbizottság nevében üdvözölte azokat az elvtársakat, akiket a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban való részvételükért a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa kitüntetett. Ezután rövid beszédet mondott Váexi Sándor beszéde A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa több mint ezerkétszáz magyar internacionalistát, köztük ötvenkilenc Szolnok megy« elvtársat tüntetett ki a Szovjetunió érdemA megjelenteket Horváth Ferenc, az aktívaülés elnöke üdvözölte, majd röviden megemlékezeti arról, hogy • tanáoakoaác Jelentőségét rvndíeíveí én érdemérmeivel Ezzel a* elismeréssel a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa é* kormánya * szovjet nép háláját fejezi ki azoknak, akik a szovjel néppel vállvetve egvűtt harcoltak, s bizonyságot tettek a proletárinternacionalizmusról, a dolgozók nemzetközi oeztályszo- MdaritásáróL • A kitüntetés Is példázza, hogy a szovjet nép milyen A Tisza Cipőgyárban jelenleg több mint 3600 em- beő dolgozik. Közülük négyezren nem helybeli lakosok, s így napról napra autóbusszal vagy vonattal „ingáznak” a gyár és az otthon között. A vidéki dolgozók közül nagyon sokan havi átlagban négyszázan — csak bét végén vagy minden hónapban egyszer utaznak haza, mert távolabbról jelentkeztek munkára. Szállást a cipőgyár munkásotthonában kapnak. A munkás utazási, illetve közlekedési díjtérítési feltétel a Tisza Cipőgyárban több mint négyezer embert érint. Minden báj árót, vagy bennlakót, s az alkalmanként hazautazókat Is érdekli; megkapják-« 1368. január 1-e után 1« az utazási kedvezményt vagy pedig saját zsebükből kell majd kifizetni a teljes ősz- szeget? Ha naponta tíz- húsz forintot csak az uUnöveli: néhány nappal ezelőtt ünnepeltük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. Ezután bejelentette, hogy eznagyra értékeli az Internacionalisták segítségét. Nemzeti múltunk legszebb emléke, hogy több mint százezer magyar internacionalista harcolt Oroszországban az októberi forradalom győzelméért A magyar nép örök időkre emlékezni fog és büszke lesz arra a segítségre, amelyet a magyar internacionalisták nyújtottak a polgárháború s az Intervenció idején az élet-halál baxzási költség „nyelne” el, akkor bizony meggondolandó, hogy va4aki_ a cipőgyárban dolgozzon-e vagy inkább a saját lakhelyén kutassa fel a foglalkozási lehetőségeket A Gazdasági Bizottság határozata megnyugtatta az érdeklődőket: a dolgozók változatlanul megkapják az utazási bérletjegyeket, és továbbra U a teljes összeg 14 százalékát fizetik meg. 1968. január 1-től csupán a megmaradó 86 százalék ^ dotálása változik meg. Eddig ezt a különbö- zetet az állam költségvetéséből fedezte. Jövőre pedig az államháztartás ebből csak 20 százaléknyit vállal magára. A munkaadó vállalatok kötelesek megtéríteni a jegybérletek teljes áránafe a kétharmadát, illetve a fennmaradó 66 százalékot. — A vállalatnak nincs választási lehetősége, hogy az általa foglalkoztatott dolgozónak téríti-e az útiköltséget vagy sem. Ha zel az aktívaüléssel lényegében megalakul a Magyar Honvédelmi Szövetség Szolnok megyében, amelynek titkárát már kinevezték Vom Lajos személyében. Ezután Vasa Lajoe, az MHSZ megy« titkára tartotta meg beszámolóját — Elöljáróban «mondotta, hogy az aktívaértekezlet feladata tájékoztatni a megjelent mintegy kétszáz aktivistát az MHS V. koogcot vívó szovjet hatalomnak. A magyar initemaciona- lisiták a bolsevik pártprogramjában felismerték a magyar munkás, a magyar paraszt követeléseit is. Azért lettek Internacionalisták, mert megértették a program lényegét, megértették, hogy a szovjet nép igaz ügyért harcol, felismer(Folytatás a J oldalon.) valaki állományi létszámban van, akikor a vállalat köteles biztosítani számára az utazási bérletköltséget E rendelet arra ösztönzi a vállalatokat, hogy elsősorban a helyi és környékbeli települések mun- kaerőfeleslegét foglalkoztassák, s csak .indokolt esetben alkalmazzanak — olyan dolgozókat, akifc távol laknak az üzemtől Deák Gézától, a Tisza Cipőgyár munkásellátási osztályának vezetőjétől kértünk tájékoztatót arról: vajon a gyári munkaerőgazdálkodásban terveznek-« változást a „saját utazási költségviselés” miatt. „Le- építik”-e a bejárókat és pótolják a gyár körzetéből? A válasz egyértelmű: mivel a cipőgyár jelenleg is munkaerőhiánnyal küzd, változtatásra a közeljövőben nem kerülhet sor. Sőt növelni akarják a vidékről jelentkező munkaerő foglalkoztatását. A közeli helyeken ugyanis már nincs Bzámbttevő felesleg. Ez áldozatvállalást, pluszterhet jelent a vállalatnak. A naponta autóbusszal bejárók száma júniusban 1857, októberben viszont már 2450 volt, mert a hidegebb idő beálltával a kerékpárral és motorral közlekedők is igénybe veszik a bérletet. Vonaton naponta 1200 dolgozó utazik a gyárba. A legtöbben, majdnem ezren, Tiszaföldvárról utaznak, de Cibakházáról Is több mint kétszázötvenen. Az „ingázók” részére fizetendő utazási hozzátárulás az előzetes kalkuláció szerint éves átlagban több mint négy é* félmillió forint lesz. A gyár munká«otthonában százhatvan férfi és két- százharmine nő kapott helyet, akik hetente utaznak. A Jászságból ötven-ha*van dolgozó lakik a szállóban. Ez a kiadás a vállalatnak közel másfél millió forintot ielent. A Tisza Cipőgyárban tehát jelentős összegbe kerül a dolgozók utazási bérltének a dotálása. De vállalják ezt. mert csak í<tv tudják biztosítani a folyamata» termeléshez; szüksége* Fel kell készítenünk ifjúságunkat a honvédelmi feladatok teljesítésére Áz MHSZ megyei aktíva értekezlete Szolnokon Tegnap délelőtt pontban kilenc órakor kezdődött meg Szolnokon a városi tanács nagytermében a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megy« aktívaértekezlete. Az elnökségben helyet foglalt Úszta Gyula altábornagy, az Elnöki Tanács tagja, honvédelmi miniszterhelyettes, az MHSZ országos főtitkára, Fodor Mihály, a Szolnok megyei tanács vb-elnöke, Kőhidi László, a KISZ megyei bizottság titkára, a megye társadalmi, tömegszervezeti és állami szerveinek több vezetője. közéleti személyisége, a fegyveres alakulatok képviselői. Évente négy és félmillió forintba kerülnek az ingázók Nem „építik le66 a bejárókat (Folytaid* c S- MmtmJ <F. S.)
