Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-18 / 273. szám

lf*T. november 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A vállalatszerű gazdálkodás és a szövetkezeti demokrácia Túrkevei tapasztalatok Az új gazdaságirányítási rendszerben a termelőszö­vetkezetekben is meghono­sodik a vállalatszerű gaz­dálkodás. Az új szövetke­zeti törvény és a kidolgo­zásra kerülő új alapszabály nagyob hatáskört biztosít a vezetőségnek. A termelő- szövetkezet sajátos üzem: a tagok önkéntes elhatáro­zásán alapuló személyi és vagyoni társulás, mely a szocialista tulajdonra épül. Olyan mezőgazdasági nagy­üzem, amely vállalatszerű gazdálkodást folytat, s amelyben a tagok nemcsak tulajdonosok, hanem dolgo­zók is. E kettősség látszólagos ellentmondást takar. Van­nak, akik a vállalatszerű gazdálkodás bevezetésétől féltik a szövetkezeti de­mokrácia érvényesülését. Valójában, a tsz-demokrá- cia korábban gyakran üt­között a felülről irányított gazdálkodással. A közgyűlések most érdemben dönthetnek a nagyüzemet érintő fon­tosabb kérdésekben. A ta­gok véleményének meg­hallgatása nélkül nem lehet eredményesen gazdálkodni. Ezt a túrkevei Vörös Csil­lag Tsz tapasztalatai is iga­zolják. A csaknem 12 ezer holdas közös gazdaságban az új mechanizmusra való felké­szülés kapcsán üzemgazda­sági csoportot hoztak létre. Ajs üzemgazdasági csoportnak — mint Szurcsik István elnök hangsúlyozta — kulcspozíciója van a gazda­ságban. Elfogadták azt az elvet, hogy a gazdaságos­sági számítások figyelembe vétele nélkül a közvetlen vezetők (elnök, párttitkár, főmezőgazdász) sem intéz­kedhessenek. A jövő évi üzemterv is a gazdaságossági elvek alapján készül. Ennek meg­felelően alakítják ki a ve­tés-szerkezetet és szerződ­nek a termeltető vállala­tokkal. Közismert, hogy a ter­melőszövetkezetek közgyű­lései év elején hagyják jó­vá az éves termelési és pénzügyi terveket. A szö­vetkezeti demokráciának azonban egyéb fóruma is van. A Vörös Csillag Tsz- ben az üzemgazdasági cso­port által készített előter- veket minden brigádgyűlé­sen megvitatják, sőt meg is szavazzák. A tervtárgyaló közgyűlé­sen ismertetik a brigád­értekezletek állásfoglalását, az ellenvéleményeket is. Nem egy példa bizonyítja, hogy a brigádértekezletek állásfoglalása után változ­tattak az eredeti elképzelé­seken. Csökkentették a cu­korrépa tervelőirányzatát, az üzemegységvezetők nem kaptak motorkerékpárt (pe­dig a lovaskocsinál gazda­ságosabb lett volna). A brigádvezetők kinevezése a vezetőség ha­táskörébe tartozik. A Vörös Csillag Tsz vezetősége leg­utóbb mégis megkérdezte a traktorosokat: kit látná­nak szívesen ezen a posz­ton. A vezetőségi ülésen három személy neve került szóba, akik politikai, szak­mai és irányítási készség szempontjából is megfelel­nek. Érdekes, a brigád tagok javaslata is ugyanaz volt. Természetesen, a vezető­ségnek Túrkevén is volt olyan döntése, amelyet csak utólag tudott a közgyűlés jóváhagyni. Csökkenteni kellett a burgonya vetés­tervét, s helyette kendert termesztettek. Továbbá, a vezetőség 200 ezer forintért szarvasmarhát vásárolt. A gyors, megfontolt, de hatá­rozott gazdasági intézkedé­seknek a jövőben még na­gyobb szerepe lesz. a kés­lekedés veszteséget okozhat a gazdaságnak. A negyedéves tervek végrehajtását is brigád­gyűléseken értékelik. Eze­ket a pártszervezet irá­nyítja. A gazdasági ered­ményeket, esetleges hibákat aprólékosan, a tagság széles plénuma tárgyalja. Ezeken is nagyon sok javaslat hangzik el. Esetenként bí­rálják is a vezetőséget, s ez megfontoltabb intézke­désekre sarkallja a szak­vezetőket. Vitatják az ön­költségi mutatókat is. Ne­héz helyzetbe kerül az a traktoros, aki magas költ­séggel üzemelteti erőgépét. A gazdaságossági szemlélet mélyebb tartalmat ad a há­rom pártalapszervezet mun­kájának. Az évekig gyengén gaz­dálkodó Vörös Csillag Tsz tavaly már 40 millió forint halmozatlan termelési ér­téket termelt, a hozam­értéke pedig 56 millió fo­rint volj. Az egy tagra iutó évi átlagos jövedelem meg­közelítette a 20 ezer forin­tot. Az idén sem lesz ke­vesebb. Az üzemgazdasági cso­port most dolgozza ki a jövő évi jövedelemelosztás módszereit. Erről is tanács­koztak az emberekkel. Kü­lön csoportot hoznak léire, mely kidolgozza az új alap­szabályt, melyben az új szervezeti felépítést és a hatásköröket is rögzítik. Túrkevén jelentős lépé­seket tettek előre a válla­latszerű gazdálkodás meg­valósításában. Tapasztala­taik azt igazolják: nem kell félteni a szövetkezeti de­mokráciát. A vállalatszerű gazdálkodást csak a tagság véleményének meghallgatá­sával, támogatásával lehet meghonosítani. Máthé László RAKTÁRVEZETŐI beosztásba, nagy gyakorlattal szakmai és számviteli képesítéssel rendelkező szol­noki lakos, munkaerőt keresünk december 1-i be­lépés mellett. Szolnok megyei TEMPO Ksz Szolnok, Jászkürt u. 17. szám. Keveset futott Niza mikróbusz-ért cserébe telje­sen új Csepel D—450 típusú tehergépkocsit vagy UAZ 0.8 tonnás szerviz kocsit adunk. '.Niza” jel­igére a szolnoki hirdetőbe. Egy életen át lapátolhatnak... A helyi építőipari kis­ipari termelőszövetkezet három hónap átalakítási határidőt vállalt. De a Le­hel Ettrem a betervezett időpontban' november else­jére mégsem nyílhatott meg. Jászberényben már abban is kételkednek: vajon a szilvesztert a kedvelt Le­helben tölthetik-e. És ag­gályukban én is osztozom. A helyszíni látogatáskor bizony nem fogadott bizta­tó a kép. Bár a konyha bő­vítésének falrendezési mun­kálatai befejeződtek, a bel­ső vakolási, csemnézési és beszerelési teendők még majdnem teljes egészében hátra vannak. Tizenötmillió forintos beruházással teljes mértékben felújították a Nagykunsági Állami Gazdaság sertéstelepét. Kát új kocaszállást építettek, a régieket kija­vították, új kövesutakat 1. tesítettek, takarmányelőkészítőt hoztak létre. — NZs. A konyha tágasabb lett az eddiginél, de a helyiség közepén egy három méter hosszú és egy méter széles kéménygóllát ékelődik a légtérbe. Talán a szálló szobáit innen óhajtják majd fűteni?... Csak ax a baj, hogy még azt sem vették figyelembe, hogy ma már az éttermek kéményeit a konyhán kívülre helyezik, így nem foglal helyet. — ugyanakkor sokkal egészsé­gesebb. S azt is számításon kívül hagyták, hogy bizony széntüzelés esetén állan­dóan, akár egy életen át lapátolhatnak a dolgozók... Öt-hat év múlva bizonyára nem áldoznak megint pénzt a konyha korszerűsítésére (A vásárolt vasöntvény tűzhelyek is akár két ge­nerációt kiszolgálhatnak.) Az átalakítás biztos nagy összeget jelent, "de a tech­nikai adottságok lényegé­ben a régebbiek maradnak. Kérdés, a Szolnok megyei Vendéglátóipari Vállalat­nak ez megéri-e? A beváltónál nagy a sür­gés. Mérik, minősítik s bálába rakott leveleket. Időnként szavak röppen­nek: „Világos egy, barna kettő...” — A .,világos egtf' a leg­jobb minőség — kaptam a felvilágosítást Károly Ist­vántól, a szolnoki dohány­fermentáló üzemvezetőjétől. Feltűnően sok asszony se­rénykedik a teremben, a raktárban. — Idénymunkásokkal dől- mrzunk. Többségük nő. Leg­alább kétszázat alkalmaz­tunk. A sze1wtelő«ér>nél* Pin- viczky Gyulánévai ismer­kedtem meg. — N-m nehéz a munka? — Jól bírom — felelte. — Fzerötöt is megkeresek. Társa. Dénes Istvánné. Ősz hajú. idősebb asszony. — Engem a vendéglátó­hoz közvetítettek ki, de mire odaértem. már mást vettek fel. örültem, hogy ide bejuthattam — mondta. A táncteremben hosszú csövekre rakiák fel a do- hánvt. TTarrrincöt feilcendő keríti be az izzadt arcokat. Peregnek az ujjak, mint az orsó. Igyekezniük kell, hi­szen a közös teljesítmény után fizet'k a bért. Nem lehet lazsálni. Innen táplálják a fer­mentáló gépet, melyen elő­ször szárítják, maid hűtik a kilencven fokos meleget átvészelt leveleket. A ma­sina végén előbúinak a csövek. A préskocsikban övig meztelenek a munká­sok. Rakják, tapossák a füstölni valót. Verítékes, fáradságé® a műszak. Szabó Imre a so­ros taposó, hisz ódánként váltiák egvmást a férfiak — Hét éve csinálom, már menszokfam. A prémium­mal a kétezer forint meg­van. Trónként Pihenhetünk. — Dohányzik? — Aki ide bei ön. az rá­szokik. Mén a nők is. Véfögiártu^ o raktárakat A meleg tárolóban katonás rendben magasodnak a bá­lák. A levegő páratartalma hetvenöt százalékos, a hő- nrérsct-Tot huszonöt fok. — Itt fermentálódik, ön­erjed a dohány — mondta kísérőm. Bemennek a 1ahnrafóri- umba is. Kovács László is­mertette munkájukat. Mé­rik a nikotin, a nedvesség, a szénhidrát tártál mat-•• Időnként izzásanalízist is végeznek. — Az a jó dohány, ame­lyik sokáig izzik lángmen­tesen. Különben sűrűn ki­alszik a cigaretta. Ké+százötven idénymun­kás verbuválódik össze a szezonra. Csaknem nyolc hónapot töltenek el az üzem ben. Barcsik Ferenc párttitkár Vázolta, howan próbálnak törődni velük, gondoskodnak az emberek politikai neveléséről. — Kis létszámú a párt- szervezetünk. A taggyűlést is nehéz összehozni, hiszen három műszakban dolgo­zunk. Az üzemvezetőnk se­gítségével azért minden hó­napban egvbegyűlünk. Az idénymunkások számára a szakszervezet szervezett po­litikai kört. Harmincan el­járnak rendesen. n- Egyszóval valamennyi időszaki munkással nem tudnak foglalkozni, — Nem futja az erőnk­ből. Auousztnsban négy brinád alakult, szeretnék felérni a szocialista címet. sÉJövőre megpróbálunk az %idém rmunk ásókból is több gbrigádot alakítani. U a cukorgyáriak előbbre H lámák, megtalálták a mód- gját annak, hogyan lehet a §|§ kamoánydolgozókkal szót gérteni, hatással lenni rájuk, js Egészen bizonyos, az ottani Ü kommunisták, szakszerve- ggzeti aktivisták tapasztalata­iéit, módszereit jól haszno- jfsíthatnák a fermentáló Ü! üzemben. II F. P. 1 A metjhccsiiíés | jele W A tiszaföldvári Lenin Tsz i nagy létszámú pártszerveze- § tében többen vannak idő- I sebb párttagok. Nyugdíjá­ig sok, akiknek nehezen esik ff már a járás, különösen az jjidő rosszabbra fordultával. HA szövetkezeti közösség és fa pártszervezet eseményei, pdolvai viszont őket is ér- 1 deklik. ff A Lenin Tsz kommunis- g. tái az öregeknek kijáró § tisztelettel viseltetnek irán- g tűk. Erre vall az is, hogy ff a párttaggyűlésekre kocsit s küldenek az öregekért. A = termelőszövetkezet személy- I gépkocsija vagy más gép­járműve szokta elvinni Bo- da Sándort és feleségét. Bérezi Sándomét, Ambrus Istvánnét. s más idősebb kommunistát a taggyűlésre. Az idős harcosok iránti tisztelet és megbecsülő* _ szép jel« ez. — petres — l!!!!!!!!!iiíllll!!l!llllllll!llllllllllll!!!ll!!l!lllllllll!l>lll!llllll!lllllllllll!l!lll!l!ll!l!lllllllll!l!lll!l!llllll!l>l!li:ill!lllll!lllllllllll!l!l!llllllllll!ll!l!lll!l!lllll!!llllllll!!l!lll!!lllll!lllililllll!ill!l!ll!ll Van-e élet a Földön? Nagy volt az izgalom ezen a héten a Venus bolygón, a tudósoknak e.'ső ízben sikerült közvetlen rádiókapcsolatot te­remteni a Föld-bolygóval, sőt a televíziós vevőkészülékek halvány képeket is fel­fogtak a Venus bolygószomszédjának fel­színéről. Az űrlaboralórium az úgynevezett Man­hattan körzetben ért talajt. (A területet Manhattan tanárról nevezték el, aki első ízben irányította távcsövének lencséjét a F öldnek erre a részére ) Mivel az időjárási viszonyok megfelelőek voltak, a Földről érkezett rádió-jelzéseket kitűnően vették a Venuson. A tudósok sok értékes adathoz futottak. A felfedezé­sek hozzájárulnak majd az űrhajósokkal ellátott repülőtányér-program további ki­bontakozásához. A sikeres űrkísérlet után a Venus Tudományos Akadémiáján sajtó­értekezlet volt, Zog professzor a legha­tározottabban kijelentette: — Eddigi kutatásaink alapján megálla­pítottuk, hogy a Földön nem alakulha­tott ki élet. — Ezt miből gondolja? — kérdezte a Hajnalcsillag munkatársa. — Először is a Földön, Manhattan tér­ségében minden csupa beton. Mindannyi- unk előtt ismeretes, hogy a beton ked­vezőtlen talaj az élő világ kialakulásá­hoz. márpedig megállapításunkat erre a tényre alapoztuk. Ezenkívül a légkör túl­nyomó része széndioxidból és más mér­gező gázokból áll. Az élőlények az ilyen összetételű levegőt képtelenek elviselni. — Milyen következményekkel jár az új felfedezés a repülőtányér-programra? — Az űrhajósoknak oxigént kell ma­gukkal vinniük. Emiatt természetesen jó­val nagyobb repülőtanyérokat kell építeni. — Milyen veszélyeket rejteget még a Föld? — Nézzék meg ezt a felvételt! A hát­térben mintha egy folyó csillogna. Cr- Ichoratóriumunk megállapította, hogy a folyó vize egészségtelen. Sokfajta mirge- zö anyaggal szennyezett. Ebből a felfe­dezésből az következik, hogy űrhajósaink­nak vizet is kell magukkal vinniük. — Ezek az apró pontok micsodák? — Pontosan még nem tudtuk megálla­pítani. A színképelemzés szerint ezek u pontok mozgó fémek. Bizonyos vonaladon nagy sebességgel haladnak. Mérges gázo­kat pufognak ki magukból és igen zajo­sak. Olykor összeütköznek egymással. Sze­rény véleményem szerint mivel nagyon sok ilyen fémalkotmány van a Földön, és mozgásuk ellenkezik minden törvénysze­rűséggel, repülőtányérjaink számára is ve­szélyes lesz a leszállás. Félő ugyanis, hogy egy ilyen fémvalami összeütközik műsze­res fülkénkkel. — Mik lehetnek ezek a sztalagmit-szerű képződmények? — Megállapítottuk, hogy nagy részük gránitból áll. Éjszakánként világítanak Ólom professzor felhőkarcolóknak keresz­telte el, mert igen magasak, és a felhő­ket is karcolják. — Mindezek a felfedezések nem fog­ják-e késleltetni repülőlányer-programun- kat? — Minden esetre több pénzre van szükségünk. Reméljük azonban, hogy a Grubstart eleget tesz kérésünknek es a tagok több pénzt szavaznak meg. — Tanár úr kérem, bocsásson meg a következő kérdésemért: miért költjük a zilhek milliárdjait a Föld-kvtatási prog­ramra ha az élőlények számára az ottani viszonyok teljesen kedvezőtlenek? — Azért, mert ha a Venus lakókról ki­derül. hooy baj nélkül b°lélegezhetik a Föld légkörét a'-kor a vi'á"m:n',evségben bárhol veszély nélkül kV""7­Art Buchwaid Világos egi§ ketiő

Next

/
Oldalképek
Tartalom