Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-02 / 259. szám
1WJ. november 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Adatok Szolnok megye községeiről * Uj statisztikai kiadvány jelenik meg A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum jubileumi kiállítása a Műcsarnokban A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgató* sága előreláthatólag 1968 első negyedévében „Adatok Szolnok megye községedről” címmel kiadványt jelentet meg. Ebben megtalálható lesz a községek közlekedési, oktatási, népművelési, egészségügyi intézményekkel való ellátottsága, területi, népességi, illetve a főbb népgazdasági ágak jellemző adata. A községek több szempont szerinti csoportosításban szerepelnek. Az új kiadványban fejlettségük szerint rangsorolják a lakóterületeket a megyén, illetve járásokon belül. Az új kiadvány mintegy 150 oldal terjedelmű lesz és várható ára, a rendelések számától függően 100—200 forint. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum méreteiben is nagy műcsarnoki kiállítása a forradalom 50 esztendős útját, a Szovjet- ■unió és a szocialista világ- rendszer fejlődését foglalja össze múzeumi tárgyak, ritka dokumentumok, fényképek és fegyverek, zászlók és plakátok tárlatával; seregnyi olyan újszerű megoldással, amelyeket eddig kiállításokon nem láthatott a hazai néző. Logikus folytatása, betetőzése volt a bolsevik harc a modem munkásmozgalomnak, Marx és Engels az első proletár államnak, a Párizsi Kommünnek állít emléket a kiállítás. Az imperializmus kialakulásáról szóló dokumentumokat követi Ejzenstein világhírű filmjének óriásira nagyított filmkockája,. amely a Patyomkin cirkálót mutatja, világító diasorozatot az 1905-ös forradalomról, s elsötétített „kukucskálót” a Patyomkin útjáról. Lenin nagyméretű portréja után a világháború, a 17-es februári forradalom, az Ideiglenes Kormány és a kettős hatalom emlékei következnek, s Szolnok után Pesten tiszt grafikai és iparművészeti kiállítás a Nemzeti Galériában A Magyar Nemzeti Galéria, a Kultúrkapcsolatok Intézete és a Szolnok megyei Tanács rendezésében észt grafikai és iparművészeti kiállítást nyitnak holnap délután 16 órakor a Nemzeti Galériában. Megnyitó beszédet Hincz Gyula. a Magyar Népköztársaság Kossuth-díjas érdemes művésze mond. A kiállításon százhatvan alkotást mutatnak be. Mint az közismert, a kiállítás anyagát először Szolnokon láthatták az érdeklődők a közelmúltban. Az észt alkotások a szolnoki művésztelep tallinni tárlatának viszonzásaként érkezett hazánkba. Tizennégy millió új tankönyv a diákok kezében A tankönyvkészítő nyomdák munkaversenyének eredménye Nyolcszázharminckét féle új tankönyv készült a nyomdákban az 1967—1968- as tanulmányi esztendőre, 3600 tonna papírt használtak fel az együttesen 14 millió példányban előállított könyvekhez — így summázta Üjhelyi Szilárd, a Kiadói Főigazgatóság vezetője a tankönyveket gyártó nyomdák idei munkaversenyének tartalmát. Szerdán tartották a Művelődésügyi Minisztériumban a verseny eredményhirdetését, s átadták a legeredményesebben dolgozott nyomdák vezetőinék a versenyben kiírt — a művelődésügyi miniszter által adományozott — díjakat, serlegeket, elismerő okleveleket és pénzjutalmakat. Első díjjal tüntették ki az Egyetemi, az Állami, a Franklin Nyomda, továbbá a Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat, a Zeneműkiadó Vállalat nyomdász- kollektíváját, három cég osztozott a második helyezésen : az Athenaeum, az Alföldi és a Szegedi Nyomda. A harmadik helyre került — az előzőekhez hasonlóan ugyancsak azonos teljesítmény alapján — a Szikra Lapnyomda és a Zrínyi Nyomda. Külön jutalmat kapott a Szikra Lapnyomda azért a kooperációs tevékenységéért, amellyel a tankönyvkészítés „csúcsidőszakában” segítette a többi nyomdákat különféle részmunkálatok felvállalásával és elvégzésével. tanításainak. „Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete” — hirdeti a Kommunista Kiáltvány mondatát az első térképfal felvillanó táblája, s utána sorra világla- nak fel az országok a stilizált Európa-térképen. Az országokat ezúttal fényképekről, régi korabeli metszetekből állították össze, s máris ott áll a néző a Téli Palota ostrománál: a terem közejpén lévő hatalmas tabló az ostromot mutatja S mást is: a kép előtt hatalmas makett, Pétervár fontosabb épületeivel, hátrább egy vetítőernyő, s valahol — nem látni, csak hallani — egy magnetofon. Peregnek az események: „1917. október 7. LeA rekonstruált „lacsanka” gombbal, kigyúlladó lám- pácskákkal mutatja a polgárháború frontvonalait. — Épp olyan, mint az a híres, történelmi nevezetességű villanyfényes térképi, amelyen Lenin hajdan a Goelro-tervet szemléltette. Erre. a gazdasági fellendülésre is érdekes tárgyak Petrograd — az események színhelye (makett) az automatikus felvillanások sorrendjében válnak láthatóvá a kiáltvány korának első nagy történelmi megmozdulásai. Ezután az I. Intemacionálénak és VA TAS Amikor o „Leveli-béka” csárdát annak idején ünnepélyesen megnyitották, az érkező vendégek, ámulva néztek körül. A csárda a maga nemében csodálatos volt. A helyiséget nádasnak képezték ki, az asztalok tutaj]ormájúak voltak, a falakon elhelyezett stilizált békák szájából színes szökőkút csobogott. A pincérek békaember öltözékben szolgáltak fel, az étlapon békacomb, csigapörkölt, kagylósült szerepelt. A ruhatáros a blokkcédulával együtt egy-egy játékvitorlást nyújtott át a vendégednek. akiket vacsora előtt csónakázni vittek a csárda előtt létesített mesterséges tóra. A hattagú „Lidérc”-zenekar sejtel mesen muzsikált, a tavirózsa-jelmezbe öltözött portás mindenkinek köszönt. A „Leveli-béka” csárda hétköznapjai azzal kezdődtek, hogy a Béka és Csigaellátó Vállalat közölte: nem tud megfelelő szállítmányt biztosítani. — Sebaj — vigasztalódott az üzletvezető, — amikor nem lesz béka, marha- pörköltet főzünk galuskával, azt legalább én is szeretem. — Már-már túróscsuszára is rászánta magát, amikor kopogtattak az irodaajtón. A főpincér lépett be komoran. Áthelyezését kérte. — Asztmás vagyok — jelentette ki —, nem bírom a békaember jelmezt. — Sebaj — veregette meg a vállát az üzletvezető —, maga csak vegye fel az öltönyét. A többiek pótolják. A többiek viszont másnap úszónadrágai vettek fel, de az üzletvezető rájuk parancsolt, hogy zakót, ingei és hosszúszárú nadrágot húzzanak fölé. A játékvirtolás elfogyott és utánpótlásra nem futotta a reprezentációs keretből. Viszont rájöttek, hogy a „Lidérc”-zenekar összhangja jobb, ha a trombitást és a tangóharmonikást elküldik. A tutajasztalokból lefűrészeltek egy darabot, a szökőkút motorja elromlott, de ez nem volt baj. mert kiderült, hogy a vizet a mosogatóból vezetik el, ami ott bonyodalmakat okoz. A stilizált békák szájába citromot helyeztek, így is impozánsak voltak. Amikor három hét múlva a megnyitón részt vett vendégek bementek a „Levelibéka” csárdába, kiderült, hogy a csárda a maga nemében egyszerű kisvendéglő. A helyiségben asztalok és székek voltak, a pincérek kiszolgáltak, az étlapon ételek szerepeltek. És senki nem köszönt senkinek. Bcnde Ibolya nin megérkezik Petrográdba, az Ugyelnaja vasútállomásra.” Mindez nemcsak hallható, látható is; mozdul az első dia, mutatja az eseményt a vetítőernyőn, s ugyanakkor kivilágosodik a maketten is egy kis, pontos épület-más, a vasútállomásé. így mutatja tovább kép, hang és makett október huszonnégy legfontosabb eseményét, egészen a béke és a föld dekrétumáig. Gombnyomással működtethető berendezések vonják be a nézőt az eseményekbe a második teremben is, amely a forradalom elterjedését, győzelmeit és harcait illusztrálja. Középen kis könnyű hintó áll, rajta géppuska, ez a „tacsanka”, rekonstruált pontos mása a polgárháború harci eszközének. A terem másik sarkában modem szoborcsoportra emlékeztető érdekes dioráma mutatja a polgár- háború egyik utolsó csatáját. Éppen a forradalom harmadik évfordulóján, november 7-én győztek Perekopnál a Vörös Hadsereg katonái, erről beszél ugyancsak a néző „vezérelte” magnóról Kun Bélá- né hangja, — valamint Kun Béláról, aki ekkor a Déli Front katonai tanácsának tagjaként tevékenykedett. Hatalmas kivilágított térkép ismét sok emlékeztetnek a harmadik teremben, ahol a békés építő munka, az első szovjet ötéves tervek, a Nagy Honvédő Háború története villan fel. A többi között két téglát látni itt, vallatott partizán kínnal bekarcolt üzenetével: „Nem szóltam egy szót sem”, A negyedik terem fő falát elfoglaló hatalmas térképen négy fázisban gyúl- ladnak ki a lámpák a műanyagfal alatt. Először a felirat: „Korunk fő tartalma a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal megkezdődött átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba.” A kommunista és munkáspártok 1960-as dokumentumából vett idézetet villanó térkép-országok illusztrálják: a Szovjetunió és Mongólia hatalmas vörös foltja; a második fázisban, a háború után szocialistává vált országok piros alakzatai, és az ugyanakkor függetlenségüket elnyerő gyarmati népiék fehér országai, majd néhány másodperc után a napjainkban felszabadult gyarmatok és a szocialista Kuba vöröse, mint a nagy forradalom eredményei. Szocialista országok zászlai fogják körül a térképet, s körben a szocialista népek életének fontos eseményei. Stilizált térkép szemlélteti a KGST országok gazdasági életét, ott fénylik rajta a kis „csőfolyó”, amely a valóságban a hatalmas Barátság Kő- olajvezeték. Nyolc méteres modem egyedi plasztika — stílusa emlékeztet a fiatal kzWJét művészek első évéinek korszerű emlékmű terveire — az űrkutatás nagyjait és hőseit köszönti, vitrinekben és tablókon áll a Szovjetunió mai életének, munkájának, kultúrájának látványos jele, — Déli-sarkot megjárt expie- díció — zászló, szovjet tudósok Lenin- és Nobel-díj diplomái, népművészeti tárgyak, technikai érdekességek. Tizedét sem mondtuk el a látnivalóknak, a muzeális értékű fényképek százának, szobroknak és képeknek —; a moszkvai Forradalmi Múzeum gyűjteményének ezer darabját adta a kiállításhoz, s a magyar társintézmény is méltó anyaggal egészítette ezt ki. Akárcsak további szervek, egyesületek: az egyik teremben bélyegkiállítást látni, címe: „1917—1967 a bélyegek tükrében”, mellette ,.A szocialista könyv útja Magyarországon” cíifiméi könyvkiadóink mutatják be a múlt századtól napjainkig a forradalmi munkásmozgalom kiadványait. A szakemberek, muzeológusok a legjobbat nyújtották az évfordulóra. r. gy. A párizsi kóminünárok fala
