Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-19 / 247. szám
INT. október 18, SZOLNOK HEGYEI NtFLAlT s A tiokávé és társai Néhány hónappal ezelőtt az üzletekben új tennék jelent meg: a liokávé. Akik vásároltak belőle és kipróbálták, megállapíthatták, hogy ízben és minőségben lényegesen jobb kávé készült belőle, mint az eddigi külföldi gyártmányokból. A liokávé, mint a neve is mutatja, liofilizálás útján készül. A liofilizálás, vagyis a fagyasztva szárítás olyan szublimációs folyamat, amelyben a nedvesség a megfagyasztott termékből a jég elpárolgása révén távozik el. Ez az eljárás tehát tulajdonképpen két tartósító eljárás, a fagyasztás és szárítás kombinálása útján jött létre. Az élelmiszert gyorsfagyasztják és nagyon alacsony nyomásértékben a nedvesség 99%-át eltávolítják. A jégkristályok elpárolgása után porózus termék maA liokávéból meleg vízzel néhány másodperc alatt kiváló minőségű fekete készül. rád vissza, amely hosszú ideig eltartható, ha nem éri nedvesség. Víz hozzáadásával a termék gyorsan visszanyeri eredeti állapotát. A liofilizálás előnyösebb mint a korábbi élelmiszertartósítási eljárások, mert jobban megőrzi az ízeket, vitaminokat és színeket. A fagyasztva szárított termék akár két évig is eltartható, ha megfelelő a csomagolása. Hosszú kísérletezés során kiderült, hogy a liofilizálás akkor drága, ha gyenge, vagy közepes minőségű kávét használnak fel. Ha a fagyasztva szárításnál jóminőségű kávét alkalmaznak, az íz kellemesebb aro- májú lesz az eddigi gyártmányoknál. Ennek köszönhető, hogy az Egyesült Államokban és Nyugat-Né- metországban a termelés túlhaladta a francia Nescafe gyártását. A Szovjetunió gépipara már szériában gyártja a liofilizáláshoz szükséges berendezést. Tudjuk, hogy az űrhajósok táplálékának — nagy része is liofilizált élelmiszerekből áll. A liofil termékek meny- nyisége és választéka növekszik. Kísérleteiket végeznek gyümölcsök, szárnyasok, marha- és sertéshús készítmények fagyasztva- szárítására is. A liofilizálás új utat jelent az élelmiszerek tartósításában. örvendetes, hogy hazánk is bekapcsolódott ennek a módszernek az alkalmazásába és továbbfejlesztésébe, JÓ A KENYÉR, DE MEDDIG...? SOK szolnoki örömére az utóbbi időben jobb a kenyér minősége a megyeszékhelyen. Sőt a szeptemberben a szolnoki piactéren megnyílt sütőipari szakboltban — ezt a várakozó hosszú sorok is bizonyítják — kitűnő kenyeret, kifogástalan süteményeket lehet kapni. Azért kerestük fel a szolnoki sütőipari vállalat vezetőit, Gönczi Zoltán igazgatót és Lazányi József főkönyvelőt, hogy megtudjuk, mi hozta a változásokat? Elmondták munkatársunknak, hogy hosszú ideig csak a szolnoki Tisza- malom őrleményét használhatták. az utóbbi hónapokban azonban lisztet kapnak a mezőtúri llona- malomból. s a törökszentmiklósi malomból is. így háromféle lisztből keverhetnek. A sütőiparban köztudott. hogy a jó kenyér fontos feltétele ez, hiszen a magánpékek mindig öthat féle lisztből sütötték a kenyeret, a vállalat — miután bevált — ezt az eljárást a jövőben is megtartja. Főként a finom fehér — a 3,60 forintos — kenyér minősége miatt. Ugyanis a lakosság szinte kizárólagosan ezt a kenyeret keresi. Szolnokon a naponta elfogyó 350 mázsa kenyér 80 százaléka finom, fehér kenyér. A 3 forintos fehér kenyeret — amelynek 15 százaléka rozsliszt — úgyszólván már csak a kö- zületek. az üzemi étkezdék vásárolják. Sőt a finom fehér választékaiban is nagy eltolódás következett be. Még nemrégen Szolnokon 145 mázsa egy kilós finom fehér veknit sütöttek naponta. Most már csak 90 mázsát. Ugyanis közkedvelt lett a két és három kilós. Jóllehet, ez is ugyanabból a lisztből készül, ám nagyobb a nedvességtartalma. kevéssé morzsáló- dik. s így a lakosság jobban szereti, sőt újabban a kerek kenyér, vagy közismerten a gömbölyű kenyér iránt nagy a kereslet. Kevés a pék, elavultak a sütödék új kenyérgyár keltene 1970-re A VALL’ILIT felmérései szerint ebből naponta 200 mázsát tudnának eladni. Egyelőre azonban csak 40 mázsa körüli mennyiséget tudnak sütni. Nincsenek kerek szakajtóik. Kétszázat kaptak a SÜTÉRT- től, úiabb ötszázat rendeltek, de nincs belőle. Ezért a kerek kenyéren testvériesen osztozkodnak az élelmiszer kiskereskedelmi vállalattal. A sütőipar három szolnoki szakboltiában, az Ady Endre utcaiban, a József Attila utcaiban, s a piactériben árusítja. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat pedig a Ságvári körúti kenyérboltban az ABC áruházban, az 1-es üzletben, a Gólya melletti 61-esben, a Tisza-malom melletti élelmiszer üzletben és a Beloiannisz úti kenyérboltban adja el. 1 A kerek kenyérrel még más bai is van, a szállítással. A vállalat öt kenyér- szállító kocsiját most alakítják át léces fakkozással, hogy a gömbölyű kenyeret is szállíthassák. Az élelmiszer kereskedelmi vállalat ugyancsak megígérte, hogy égy kocsival besegít. A piaci új kenyérboltban egyébként azért is jobb a kenyér mert rövid a szállítási távolság. Másrészt, nedig ezt kézzel formázzák Valóban iaaz. gépi formázással tönkremehet a liszt úgynevezett sikérfala. STOU'Ost lakossága olyan ütemben gyarapodik, hogy lassan már géppel sQm győzik a pékek. Másrészt géppel is lehet jó kenyeret készíteni, korszerű sütödékben és megfelelő körülmények között. Szolnokon sajnos e tekintetben aggasztó a helyzet. A kenyérgyárat kivéve a sütödék elavultak, korszerűtlenek. balesetveszélyesek, túlzsúfoltak. Ha két-három éven belül nem kap új üzemet a sütőipar, képtelen lesz a várost ellátni. Már így is megtörtént két- hete. hogy szombaton 50 mázsa kenyeret Jászberényből kellett hozni. A pékek előre félnek a kétnapos ünnepektől. A megye vezetői kétségkívül megértést tanúsítanak a sütőipar e gondját illetően. A mostani kenyérgyár mellett még egy új üzemet kellene építeni. Az úi kenyérgyár megépül tével egyébként lehetővé válna, hogy a város belterületének levegőjét szeny- nyező Ságvári körúti és Hubay Ferenc utcai sütödét felszámolják. Egyelőre azonban a vállalat saját eszközeiből nem tudja előteremteni a szükséges milliókat. OR5!?ÁGOS gondja a szakmának, s a szolnoki sem kivétel, hogy nincs utánpótlás. Évek óta nem tudják betölteni a létszámot. Hat-hét pékkel mindig kevesebb van, s a túlhajszoltság miatt átlagosan beteg tíz-tizenkettő. Ez a kiesés száz mázsa kenyeret jelent. Ezt a többieknek kell megsütni túlmunkában. A 16 órai munka nem ritkaság. A pékek fele éjjel dolgozik. Ez természetes velejárója a szakmának. Csakhogy a kereset nem ehhez arányúié. Ily°n formán nincs érdeklődés. Az idén például a kívánt tíz helyett, mindössze négy ipari tanuló jelentkezett. S kettőt abból se tudtak beiskolázni, gyenge bizonyítványuk miatt. Az új gazdasági mechanizmus lehetővé teszi hogy a vállalatok bérszintét javíthassanak. Ez valamit ie- lenthet a szolnoki pékek fizetésében is. A sütőipar azonban — kis vállalat lévén — nem igen tud megállni saját lábán. Az ÉDOSZ kongresszus is úgy foglalt állást, hogy a sütőipari vállalatok fejlesztése továbbra is központi alapból történjen. Hogy hogyan, mindez még nem tisztázódott EGYSZÓVAL nemcsak a kenyér lett jobb az utóbbi időben Szolnokon, a vállalat gondjai is sokasodtak. Kérdés, az utóbbi nem semmisítheti-e meg az előbbit. B. L. Ismerkedjünk az új törvényekkel Jogok és kötelességek a tsz-ben 3. A termelőszövetkezeti törvény egyik alapvető megállapítása az, hogy a tagok kollektív tulajdonosok és egyben dolgozói is szövetkezetüknek. Ez a sajátos vonás végigvonul a szövetkezet működésének, gazdálkodásának úgyszólván valamennyi területén. A törvény lényeges változást és korszerűsítést hozott számos vonatkozásban. így például a tagsági jogok és kötelességek jobb összehangolásában is. Az eddiginél határozottabb megfogalmazást kapott az, hogy a tagoknak nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak. Jogra csak azok a szövetkezeti tagok tarthatnak igényt, akik előírásszerűén teljesítik kötelességüket. A kötelességek nemcsak a rendszeres munkavégzésre vonatkoznak, hanem arra is. hogy a tag vegyen részt rendszeresen a szövetkezet életében. A törvény — tételes felsorolás helyett — a tagsági jogok és kötelességek utalás jellegű felsorolását adja. A konkrét jogok és kötelességek ugyanis valamennyi termelőszövetkezet saját alapszabályában kell, hogy szerepeljenek. Vannak azonban a törvénynek olyan előírásai, amelyek minden tagsági jogra és kötelezettségre érvényesek. Az egyik ilyen, — a már említett alapelv mellett — hogy ha valaki másik termelőszövetkezetbe lép ót tagnak, akkor tagsági viszonya érintetlen marad. Az alapé Iv: jólképzeft, művelt szakmunkásgárda kialakítása Népművelés az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezetben A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett 11 ezer holdas abádszalóki Lenin Termelőszövetkezetben, ahol már több éve példamutató népművelő munka folyik, az idén is megalapozott, céltudatos munkaterv alapján dolgoznak a kultúrmunkások. A közös gazdaság öttagú kulturális bizottsága — népművelési ügyintéző működik a termelőszövetkezetben — az ez évi kulturális munkatervet is úgy dolgozta ki, hogy a termelőszövetkezet előtt álló feladató- kát mindinkább segítse. Az adott lehetőségekből és a várható követelményekből indultak ki munkatervükben. Alapél vként fogalmazták meg, hogy az új gazdasági irányításban az eddiginél is nagyobb szükség lesz egy olyan jólkénzett szakmunkás , gárdára. amely felkészültségénél fogva képes — a piaci törvények változásának hatására — a legkedvezőbb termelési szerkezet kialakítására. Ezért a termelőszövetkezetben folyó népművelési tevékenység, oktatás 45 százaléka szakmai jellegű, de a kulturális bizottság olyan intézkedési tervet dolgozott ki a téli szakoktatások, — akadémiák, Ismeretterjesztő előadások tematikáiéra, amelvek emelik a dolgozók általános műveltségét is. Tisztában vannak azzal az elvvel, hogy bármfiéle szakmai tudásnak csak a széles, átfogó ismereteket tartalmazó általános műveltség lehet az alapja. A jól szervezett szakmai képzés mellett nagy gondot fordít a kulturális bizottság a tsz-tagok politikai, világnézeti nevelésére is. A legkülönbözőbb népművelési fórumokon rendszeres az ideológiai nevelőmunka. Az 50. évfordulóra való felkészülés jegyében reprezentatív rendezvénysorozatban emlékeznek meg a történelmi félévszázadról. Különösen fejlett a gazdaságban a klubélet. A tsz öt klubhelyiségének felszerelése nagyjából megfelelő, az esztétikai követelmények ugyan még nem mindenhol kielégítőek, de a klubok műsorai igen vonzóak. A szellemi vetélkedőket, az előadásos műsoros esteket, a könyvkiállításokat különösen a fiatalok látogatják nagy számban. Két klubban könyvtár is működik, jól válogatott könyvállománnyal. A rendszeres író-olvasó találkozók részben ennek a két könyvtárnak az olvasóira épülnek. A már lebonyolított és az ez évre tervezett színház- látogatások egész sora is élénk kulturális tevékenységről tanúskodik. A tsz vezetősége és a kulturális bizottság között teljes az összhang. A népművelési tervek jól segítik az egész gazdaság alapvető érdekeinek megvalósulását, — a termelő- szövetkezet megfelelően felhasznált kulturális alapja pedig elegendő anyagi fedezetet nyújt a népművelő munka sikeres végzéséhez. Ez az egység nagyon jó szolgálatot tesz a Lenin Tsz tagságának. — ti — HAZAI HÍREK Az MSZMP Központi Bizottsága Ernesto Che Guevara hősi halála alkalmából táviratban fejezte ki részvétét a Kubai Kommunista Párt központi bizottságának. * A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében 860 lóerős tengeri kikötői vontatóhajót bocsátottak vízre, Kuba részére. Ez a második kikötői vontatóhajó. amelyet hazánkban Kubának gyártanak, a mostanit terven felül, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére. — A hajót Antonio Briones kubai partizánhősről nevezték eh A siófoki szállodasor a tavalyi szeptember 30-a helyett október 18-án zárt. az Európa és a Napfény Szálló kivételével. Az Európa, amelynek jelenleg is vannak vendégei, október 22-ig lesz nyitva. A siófoki Napfény Szállót részlegesen téliesítették: hősugárzókat szereltek fel a szobákban, meleg takarókkal látták el a fekvőhelyeket és december közepéig tartják nyitva. Az átlépés lehetőségét minden olyan esetben köteles megadni a termelőszövetkezet. amikor ez nem sérti a tsz érdekét. Kimondja a törvény azt is, hogy milyen esetekben nem tagadhatja meg a közgyűlés a hozzájárulást a tag kilépéséhez. Itt az az elv érvényesül, hogy a formális kapcsolatok erőszakolt fenntartása állandó súrlódási felület a termelőszövetkezet és az érintett tag között, de a rendszeresen dolgozó tagok számára is nyomasztó. A tagsági viszony megszüntetésének új formájaként vezeti be a törvény a törlés intézményét Aki csak formálisan tag, de ténylegesen már huzamosabb idő óta nem tesz eleget munkavégzési kötelezettségének azt a vezetőség törölheti a tagnévsorból. A termelőszövetkezet jogi személyiségéből fakad, hogy tartozásaiért vagyonával felel a szövetkezet, de a tagot saját vagyonával nem lehet felelőssé tenni. Tőle csupán azt lehet követelni* hogy tegyen eleget az alapszabály szerint a tagokat terhelő kötelességeknek, tehát vigye be előírt vagyontárgyait. járuljon hozzá az alapokhoz, fizesse meg a kellő térítést az igénybe vett szolgáltatásokért, térítse meg a tsz-nek okozott kárt. A termelőszövetkezeti demokrácia egyik leglényegesebb biztosítéka, hogy a tagok közvetlenül dönthetnek a tsz legfontosabb ügyeiben. Ezt a jogát a közgyűlésen gyakorolja a tagság. A törvény a korábbi szabályozással szemben szűkebb körben állapítja meg a közgyűlés kizárólagos hatáskörét, viszont kimondja, hogy az ilyen ügyekben más szerv csak a törvényben meghatározott kivételes esetekben dönthet. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza a közgyűlés. A törvény tételesen felsorolja azokat a kivételeket, amikor úgynevezett minősített, tehát kétharmados többségi döntés szükséges. Bevezeti a törvény a titkos szavazást is. Előírja, hogy. a vezetőség, az ellenőrző bizottság, az elnök, az elnökhelyettes, valamint a területi szövetség küldöttének megválasztása és elmozdítása, továbbá a termelőszövetkezet egyesülése, szétválása és megszűnése felől csak titkos szavazással lehet határozni. A termelőszövetkezet önállóságából következik, hogy működését és gazdálkodását elsősorban maga a tagság jogosult ellenőrizni, külső szervek csak a jogszabályokban megállapított hatáskörükön belül végezhetnek ellenőrzést. A tsz egész tevékenységét — a belső ellenőrzés keretében — a tagság a saját köréből választott bizottság útján ellenőrzi. A tagok szempontjából alapvető jog és egyben kötelezettség a részvétel a közös munkában. Az a tag, aki ennek a kötelességének nem tesz eleget, vagy nem megfelelően teljesíti, csak akkor mentesülhet magatartásának hátrányos következményeitől, ha nem vétkes a mulasztásban. Igen fontos az a rendelkezés, amely szerint a termelő- szövetkezetben meg kell állapítani a munkaidőt. A törvény nem írja elő a napi munkaidő tartalmát, de kimondja, hogy férfiak évente legalább 150, nők pedig legalább 100 tízórás munkanapot kötelesek teljesíteni. Közóhajnak tesz eleget a törvény azzal, hogv a tsz-gazdák számára fizetett szabadság bevezetését frja elő. (Folytatjuk) a. p.
