Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-18 / 246. szám
1*67. október 18. SZOLNOK MEGFEJ NÉPLAP 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Kedves Olvasóink ! Folytatjuk munkatársaink bemutatását. Ezúttal az ideológiai és kulturális rovat következik. Szokás a sajtót úgy is emlegetni, mint a kulturális forradalom egyik leghatékonyabb fegyverét. Ez a jelző a lap egész tevékenységére vonatkozik — de mégis a szorosabban vett ideológiai neveléssel és tudatformálással kapcsolatos feladatok e rovatra hárulnak. Feladatai közé tartozik a művészeti élettel, a népművelés szerteágazó munkájával és a közoktatással foglalkozni — de a rovat nevében lévő „ideológiai” szócska azt is jelenti, hogy mindezt a kulturális rovatok hagyományos határait túllépve a világnézeti neveléssel, a szocializmus eszméinek terjesztésével együtt kell megoldania. A rovat színvonalas képzőművészeti és színházi kritikái, művészeti ismeretterjesztő írásai, az irodalmi élettel kapcsolatos állásfoglalásai, az oktatási reformot hasznosan segítő cikkei, az emberek gondolkodásának változásait feltérképező riportjai mindig szívesen olvasott, üde színfoltok a lapban. Az ideológiai és kulturális rovat vezetője Simon Béla, a szerkesztő bizottság tagja, a szerkesztőség egyik legsokoldalúbban képzett, legjobban felkészült vezető munkatársa. Közel másfél évtizede kezdte el lapunknál újságírói pályafutását. E rovatban dolgozik Tiszai Lajos, akit olvasóink az elmúlt években a szolnoki rádió vezetőjeként ismerhettek meg. Hosszú betegség után cserélte fel a rádiómikrofont a szerkesztőségi íróasztallal. Bistey András, a rovat legfiatalabb munkatársa néhány hónappal ezelőtt került a szerkesztőségbe. Egyetemet végzett, tehetséges pályakezdő. Olvasóink írják Takarékosság ? Kellemetlen meglepetés érte mindazokat, akik október első két vasárnapján a Damjanich uszodában akartak fürödni, — kihasználva a szép napsütést Megtudtam, hogy a Fürdő Vállalat költségmegtakarítás miatt október l-től csak egy fürdőmestert alkalmaz. aki a hét hat munkanapján dolgozik. Egy embert viszont felvett, akinek feladata vasárnap a bejáratnál őrködni, hogy oda ember fia be ne tegye a lábát. Minden dolgozónak jár hetente egy pihenőnap — mondja a fürdőmester. Nem vitás ez. így írja elő a Munka Törvénykönyve is. Mégis úgy vélem, valamilyen formában módot lehetett volna találni arra, hogy ne érje csalódás az úszni vágyókat. (Mi lenne, ha a vendéglátó, a szórakoztató ipar is így vélekedne?) Annál is inkább, mert a dolgozó ember, az iskolába járó diák hétköznap nem igen megy október elején már uszodába. Ha kedvező az idő, menne viszont szívesen vasárnap. Október 8-án az uszoda kapuja előtt bebocsátásra hiába várók nem éppen hízelgő megjegyzéseket tettek a Fürdő Vállalat vezetőire, a minden logikát Naponta járok a Dózsa György utcában. Az Adv Endre úton túl levő szakaszon az úttest kockaköves. Korábban egyes helyeken felszedték a köveket, mert gázvezetéket fektettek le. Ez eddig rendjén is volna. A hiba ott van. hogy a kockaköveket már csak hevenyészve rak j ált vissza — ki tudja, milyen vállalat dolgozói. A na • Pókban megkérdeztem egyiküket: miért hagyják így az úttestet. Mi köze van hozzá? — hangzott a válasz. Valóban, semmi közöm hozzá. Magam még csak tüzelőt sem vásárolok. De nem hiszem, hogy az arra lakók túlságosan örülnek az úttesten található „műremeknek”. Az esős idő beálltával igencsak meggyűlik a bajuk az ott közlekedő járműveknek. Szerény véleményem szerint köny- nyen történhet ott baleset, ha sürgősen nem itézked- nek az illetékesek. V. I. Szolnok Ha már a Dózsa György utcán ,,járunk”! Nekünk sincs semmi közünk hozzá (?), de megemlítjük. Idestova két hónapja már, hogy megnyílt a Kossuth Lajos utca—Dózsa György utca „sarkán” a Magyar Állami Pincegazdaság Csongrád—Szolnok Vidéki Üzemének borkóstolója. Reprezentatív helynek szánták — sokan megfordulnak ott, mert bizonyára jó bort mérnek. Az azonban még senkinek sem jutott eszébe, hogy a feltúrt járdán az aszfaltozást kijavíttassa, a bejáraitól három-négy méterre lévő, az építkezésből eredő kőtörmelék-kupac elszállíttatásáról gondoskodjon... Félő, hogy egy alaposan „bekóstolt” vendég onnan egyenesen a kórház baleseti sebészetére kerül. Vagy ez már az ő dolga? (A szerk.) Megvizsgáltuk T. S.-né szolnoki, Thököly utcai lakos panaszos levelében többek között az alábbiakat írta; „A 61 -e? boltban a zöldség-gyümölcs osztályon soha nincs kitéve az árcédula. A zacskó árát felszámolják és belemérik az áruba, úgy hogy lényegében kétszer fizetjük meg. Az észre, csak otthon. Persze blokkot nem ad a pénztáros, így hiába is mennénk vissza reklamálni... A 60-asban ha valaki vásárol egy darab vajat, becsomagolják, de ennél a cégnél” a legtöbb pénztáros még a süteményhez sem szívesen ad papírt.” A panasz kivizsgálása érüveg visszaváltásakor is gyakran tévednek. Harmadszor; nagyon sok esetben felkerekítenek a pénztárban. Vettem 2 csomag baromfiaprólékot. Egyiknek 7,92 volt az ára, a másiknak 6,94 forint, mind a kettőt már kereken ütötte be a pénztáros. Ilyet sem az l-esben, sem a 60-asban nem tapasztaltam. Több esetben előfordul az is, hogy egy tételt kétszer ütnek a gépbe, amit az ember sietségében nem vesz dekében felkerestük a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatot, amelynek belső ellenőreivel közösen, meglepetésszerűen körül néztünk az üzletben. A zöldség-gyümölcs osztályon valóban hiányosan voltak elhelyezve az árcédulák. A papír- zsacskót csak földes árunál számolhatják fel, de a papír ára jóval meghaladja a kiszblgált áru egységárát.. Az üvegvisszaváltást Is megfigyeltük; az eladó azok átvételekor szabályszerűen, azonnal kifizette a betéti árat, s nem a vásárolt áru értékéből vonta le. (Ha mégis tévedne, kérik a vásárlókat, hogy ott helyben. azonnal tegyenek panaszt.) A húsáruosztályon a kísérleti számlázáskor az akkor épp ott dolgozó előadó gyors és pontos számolási készségről tett tanúbizonyságot. A pénztárosok szúrópróbaszerű megfigyelése vegyes képet mutatott. Az ellenőrző naplóban erre külön felhívta a vállalati ellenőr a boltvezető figyelmét. Ugyanig a kikérdezett pénztárosok általában fölfelé kerekítenek, ami semmiképp sem megengedett, ötfilléreseket csak az egyik pénztáros fiókjában találtunk. a pénztárgép minden esetben tételszerű felsorolásban és az árat ösz- szesítve egy kis cédulácskát dob ki, amit a pénztáros köteles odaadni a vevőnek. ami alapján reklamálni lehet. A vevő a kis blokkot vagy kézbe vagy pedig a kosarába kapja. A papírfelhasználással kapcsolatos panaszt viszont indokolatlannak találtuk — persze előfordulhatott az említett eset —. mert a vállalat központja a csomagolópapírral nem terheli a boltot a pénztárosnak semmi érdeke nem fűződik az oktalan takarékoskodáshoz. — petres — Nagy igény? Október 8-án vonatra vártam nővéremmel a jászberényi vasútállomáson. Közben az IBUSZ-pa- vilcmban vásároltam tíz gránit-kockát és Három Balaton szeletet. Kifizettem az árut. miután az eladó elém rakta azokat. Egy pillanatig tehetetlenül néztem körül, hova tegyem el a csokoládészeleteket. Kértem egy papírzacskót. Gondoltam, talán az elárusítónő elfelejtett adni. Kissé nyers hangon ilyen választ kaptam: Ha mindenhez papírzacskót adnék, kész ráfizetés lenne a bolt. — Végül is megszánt és elém tett egy pénzes- tasakot. amelyen a Nemzeti Bank bélyegzője díszelgett. Megköszöntem a „szívességét” és markomban a csokoládéval, kissé szégyenkezve távoztam. Ügy látszik, mi, vásárlók nagyon igényesek vagyunk. Szöghy Ágota Jászberény Ismerkedjünk az új törvényekkel Mit jelent a tsz-ek önállósága? 2. A termelőszövetkezeti törvényben következetesen kifejezésre jut az az elv, hogy az állam ezentúl elsősorban az anyagi érdekeltségen alapuló, gazdaságpolitikai eszközökkel befolyásolja a tsz-e'k működését. Egyenesen következik ez abból a követelményből, hogy a gazdaságirányítás új rend-r szerének megfelelően a termelőszövetkezetek önálló, vállalatszerű gazdálkodást folytathassanak, a társadalom érdekével összhangban láthassák el feladataikat. Köztudomású, hogy a kormány a felvásárlási áraknak két lépcsőben-vég- rehajtott, illetve végrehajtandó, összesen mintegy 17 százalékos felemelésével, az egyszeri hitelrendezéssel, a tsz-ek jövedelemszabályozásáról, adózásáról és az állami támogatás rendszerének megreformálásáról hozott határozatával megteremtette az önálló gazdálkodás legfontosabb gazdasági feltételeit a tsz- ek nagyobb részében. — Emellett, s áz ilyen Jellegű egyéb intézkedéseken kívül azonban iszükséges volt az is, hogy törvény mondja ki a termelőszövetkezetek önállóságát. A termelőszövetkezet jogi személy, — szögezi le a törvény. A jogi személyiség kimondásával kifejezésre iut a tsz-nek az állam által elismert, a szocialista társadalom és népgazdaság törvényes érdekei által megszabott keretek között érvényesülő önállósága. önálló á termelőszövetkezet annyiban, hogy vagyoni jogokat szerezhet, valamint kötelezettségeket vállalhat és részt vehet a vagyoni forgalomban. Megmutatkozik az önállóság — a termelőszövetkezeti demokráciának megfelelően — abban is, hogy egyrészt a termelőszövetkezet gazdái a tagok, akik maguk intézik a tsz ügyeit, másrészt pedig az állami felügyelet a termelőszövetkezetekkel szemben a működés törvényességének ellenőrzésére korlátozódik. Termelőszövetkezetre kötelezettséget csak törvény, törvényerejű rendelet, kormányrendelet, kormány- határozat és miniszteri rendelet, valamint meghatározott körben tanácsrendelet állapíthat meg, továbbá természetesen a tsz vezető szerveinek határozata és az általa kötött szerződés. A mezőqasdasáq szocialista átszervezése idején és közvetlenül utána igen nagy feladatot jelentett még a szűkén értelmezett mezőgazdasági termelés megszervezése is. A legutóbbi évek során azonban a termelőszövetkezetek nagy többsége meg- szijlárduilt, s egyidejűleg úi igények keletkeztek velük szemben. Ebből és a tsz-ek önálló, vállalati gazdálkodásának megvalósításából következik, hogy ma már idejét múlta a tsz-ek gazdasági tevékenységének régebbi szabályozása. Ezért a törvény kiterjesztette a tsz-ek tevékenységi körét, annak az elvnek megfelelően, hogy mindazt, amit a termelőszövetkezeti kereteken belül társadalmilag, gazdaságilag célszerű elvégezni, s lehetőség is van rá, önállóan csinálhassa a nagyüzemi társas gazdaság. A termelőszövetkezeti gazdálkodás mérete és jellege, valamint a szolgáltató ipar és az építőipar jelenlegi helyzete szükségessé teszi, hogy a tsz berendezkedjék olyan feladatok elvégzésére is, amelyek szerves kiegészítői a mező- gazdasági termelésnek. — Ebbe a körbe tartozik például a gépjavítás, karbantartás, az építőanyag készítés, a fafeldolgozás, növényvédelmi, kertészeti és parkosítási munkák elvégzése. Közvetlenül csatlakozik a mezőgazdasági termeléshez az élelmiszeripari feldolgozó tevékenység hagyományos és nagyobb technikai felkészültséget nem igénylő formája. — Főként a gyümölcs-, szőlő-, vagy zöldségtermelésre szakosodott nagyobb tsz- ekben gyakran sok csökkent értékű vagy egyéb módon gazdaságosan nem értékesíthető termény van, amelyet helyben lehet a legelőnyösebben feldolgozni. De beletartozik a tsz-ek üzemi tevékenységének körébe a törvény értelmében a beszerzés és az értékesítés is. A gazdasági mechanizmus-reform célkitűzéseinek megfelelően — az állami monopolcikkek kivételével — helyet kell adni a tsz-ek és az állami vállalatok, intézmények közötti közvetlen árukapcsolatoknak. Az eddiginél nagyobb szerepet kapnak a tsz-ek a helyi ellátásban és piaci árusító helyeken felül a bolthálózat keretében is árusíthatnak. A beszerzés és az értékesítés megnövekedett lehetőségei nemcsak a közös, hanem a háztáji gazdaságok igényeire is vonatkoznak. A tsz-ek önállósága mutatkozik meg abban is, hogy a termelőszövetkezetek üzemi terveiket saját érdekeik, lehetőségeik, és a különböző gazdasági ösztönzők együttes figyelembe vételével, a kockázatvállalás mérlegelése alapján, teljesen önállóan állami jóváhagyás nélkül készítik él. A tervkészítéshez hasonlóan nem tartalmaz a törvény rendelkezést a zárszámadás hatósági felülvizsgálatára és megerősítésére sem. A tsz-ek önállóságából fakad a törvénynek az a rendelkezése is, amely szerint a különféle alapok képzésének mértékét és arányait a termelő- szövetkezet állapítja meg. Részletesen rendelkezik a , törvény egyebek között arról, hogy a termelőszövetkezetek társulhatnak egymással különféle gazdasági célok megvalósítására. — Ezek a társulások azonban nem veszélyeztetik az önállóságot, mint ahogyan nem gyengítik, hanem inkább erősítik a termelőszövetkezeti önállóság elvét és gyakorlatát a tsz- szövetségek. Ezek a területi alapon szervezett társadalmi képviseleti szervek a termelőszövetkezetek önigazgatásának rendszerét teszik teljessé; G. P. (Folytatjuk.) Bérlettel — busz nélkül Sokan járunk Törökszentmiklósról Fegyvernekre — munkahelyünkre. Az AKÖV 1967. május 28-tól 8.30 órakor indított egy autóbuszt Törökszentmiklósról Fegyvernekre. örültünk e járatnak, mert ezzeíl időben, a munkakezdésre megékeztünk. Az autóbusz 17.30-kor indult vissza Fegyvernekről. Így hamar családunk körében lehettünk. Közülünk többen tanulnak — ők is időt nyertek ezzel. Október 2-án vagy tízen hiába vártuk Fegyver- neken 17,30-kor az autóbuszt. Bérlettel a zsebünkben azon bosszankodtunk, hogy minden előzetes közhíreiét nélkül szüntette meg az AKÖV ezt a járatot. Vagy csak mi nem hallottunk róla? Székely György Fegyvernek, Községi Tanár Mi lözöm hozzá...? nélkülöző eljárásért. Ellentétben a fürdőmester állításaival: igenis, van igény, fürödtek volna a jelzett két vasárnapon jónéhányan. s nem utolsósorban a gyermek-, serdülő- és ifjúsági úszók, akiknek iskolai elfoglaltságuk miatt hét közben nem jut idejük alapos. kiadós edzésre. Legalább ezen érdemes lenne elgondolkozni. ha már a bevétel — egyelőre — nem érdekli a Fürdő Vállalat vezetőit. Dr. Perényi György a megyei úszó szövetség elnöke, Szolnok
