Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-18 / 246. szám
IWi, október 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a KÉPERNYŐIÉ ELŐTT Az elmúlt hét műsoráról a krónikás azt írhatná sommásan, hogy a tv-filmeK hete volt. A recenzens azonban, aki nemcsak tudomásul vesz, de egyben értékel is, hozzá teheti: a jól sikerült tv-filmek hete. Még csak fele részben láthattuk ugyan az NDK Televízió többrészes filmjét, a dr. Schlütert, de máris megállapíthatjuk: igényes vállalkozás és igényes megvalósítás. A legjobb erők fogtak össze — az államidíjas Egei, a televíziós műfaj kitűnő ismerője, Achim Hübner és a Deutsche» Theater rangos művésze, Ottó Mellies — hogy egyetlen tudós életútjában megkíséreljék ábrázolni a német lelkiismeret drámáját. Számunkra azonban ennél is több izgalmat, gondot, problémát és gondolatot hozott a Cserhalmi Imre forgatókönyvéből készült Zsurzs Éva — produkció. S amit hangsúlyozni szeretnék, művük még korántsem ért véget. „Érdekeltek” és kívülállók, szakmabeliek és laikus érdeklődők próbálnak magyarázatot keresni az erős kezű, gazdasági reformer-igazgató tragédiájára. Elkerülhető lett volna-e, ha igen, hogyan; ha nem, miért nem. Kinek van főrésze abban, esetleg kik a felelősek, hogy Sárhely Gyapjúfonójában ide jutottak a dolgok, méginkább idáig mentek az események. Az Utón tehát ízig-vérig mai témát ölel fel, s olyan pillanatban, amikor egész gazdasági mechanizmusunk rohamosan készül az újra. Olyan fogalmak kerülnek szóba — termelékenység, gazdaságosság, a termelés gazdasági haszna — melyek igazi tartalma most van kialakulóban. Éppen ezért a fővárosból érkezett, új szellemben dirigáló vezetőben árgus szemekkel figyeltük az új típusú vezető vonásait. Ilyen lenne? — kérdeztük magunkban, vagy egymástól. Ilyen is. Aki nyilván rendet és fegyelmet teremt az üzem házatáján. Aki nem tűri, hogy megszegjék a munkavédelmi előírásokat, s aki határozottan állja útját a veszélyes méretű italozásnak. A gyárban dolgozni és nem aludni kell — vallja. Kiváló szakember, képzett és sokoldalúan művelt. Pillanatok alatt kijavítja az új gépsor beállítási hibáját, s baráti kettesben Madáchot is idézni tudja. Korszerű gépsorral új technikát honosít meg. Biztos kézzel fogja a Gyapjűfonó kormánykerekét és szédületes tempót diktál, vagy talán a mesemondó nagypapa-igazgatóéhoz hasonlítva, szokatlant. Mindezek helyességéhez aligha férhet kétség. — S mégis az út végén — filmbeli kockáin — kétségbeesetten jajdul fel a mentőautó szirénája — tragédiát jelez. Ez lett hát a „féllámpás száguldás” vége? Nem is lehetett más. Ugyanis ebben a félelmetes ..tempóban” csak a cél előtt derült ki, hogy az igazgató mennyire egyedül maradt megszállottságában. A kegyetlen tréfa pillanatában azután rá is szakad ez a magányosság: felesége ölében roskad össze. Mikor tragédiáját hírül veszik az üzemben, csak annyit jegyez meg a munkások egyike: Ki bántotta? Én ugyan nem! De igazában így van-e? Kik lázadoztak az új gépsor ellen, értelmetlenül — anélkül, hogy elképzelték volna az új technológia következményeit? A demagógia légpuskáival kik lövöldöztek minduntalan a „góréra”? Kik gyanú- sítgatják alaptalanul? Lakatos igazgató nem ezért élt-e gyógyszeren; hónapok alatt nem ezért öregedett-e éveket, s éjente nem ezért forgolódott-e álmatlanul. Ezért is. No meg azért is, mert két cselekvés közötti percében, álmatlan éjszakáin gyötörte a másik kérdés: „vajon megértenek-e engem?” Az azonban már nem jutott eszébe, hogy egyáltalán megérthetik-e. A katonásan parancsolgató igazgatót, az ellentmondást nem tűrő főnököt, a mindenáron eredményekre törő gazdasági vezetőt. Aki gyötrött pillanatában maga vallja be, hogy bár fájó szívvel, de munkásokat gyilkol. Az Úton tehát a meg nem értés drámájává válik. A sziréna sikoltásából ezért is érezhettük ki az írói szándékot, melyet a Záró- kodaként odaillesztett dal is hangsúlyoz: tanuljunk meg emberül. Diktáljunk emberi tempót, s beszéljünk közös nyelven. Amelyet Lakatos igazgatónak és munkatársainak nem sikerült megtalálniuk. A nagy dolgok igazságát sohasem szabadj függetleníteni a kis dolgokétól, melyekben oly gyakran ismerszik meg a demokrácia és maga az ember. Végtére is a világot úgy kell alakítanunk, hogy ne csak általunk, hanem értünk is legyen: emberekért. Ilyen és ehhez hasonló gondolatokat gazdagon támasztott Zsurzs Éva tévéfilmje, mely különösen a drámai részek megjelenítésében jeleskedett. Gyors felütéssel indított filmjében biztos kézzel tartja kezében a dráma fonalát, képeink erejét még jelképességük is fokozza. Az éjszakai „gyilkos” hajsza, félig kivilágított kocsiban szinte magába sűríti az eddig megtett út feszültségét. A színészi teljesítmények közül ezúttal Gábor Miklóst kell kiemelnünk, akinek nagy része van abban, hogy a sematizmus veszélyét az Üton-nak sikerült többé-kevésbé kikerülnie. Röviden Hasonló szempontokból, mint a fenti Ütpn — érdekes volt Korompai Márton dokumentumfilmje három derecskéi asszonyról, helyesebben asszonysorsról. — Rendkívül komponált, gondolatokban ugyancsak gazdagnak bizonyult a tegnapi, mai és a jövendőbeli aszszonyélet összehasonlító vizsgálata. A francia Don Quijote is elindult magyar televíziós útjára. A népszerű regényhős és hű kísérője máris derűs perceket szerzett, a folytatás remélhetőleg méltó marad Cervantes mester szelleméhez. V. M. Építkeznek a Tiszaszöllősfek A tiszaszöllősi Szarvas Sándor Tsz-ben az idén 400 ezer forint értékben vásároltak új gépeket. Az amortizációs alapjukból ezután csak 150 ezer forint maradt. Ám a körülmények egyéb beruházásokat, építkezéseket is szükségessé tettek) A gazdaságban befejezték egy 30 férőhelyes lóistálló építését Kibővítették a javítóműhelyt és 509 ezer forintos költséggel 11 hold dohány termésének szárítására pajtát építettek. 1968-ban már 800 ezer forintra növekszik a szövetkezet amortizációs alapja« Befejezodik a község villamosítása A közelmúltban jelentős határozatot hozott a fegy- verneki községi tanács. Ám a határozat meghozatalát több mint egy évi munka előzte meg. Ennyi idő kellett arra, hogy szót értsenek a falu lakóival, mind- annyiuk közös ügyében. A községi tanács ugyanis éveken át lényegében a községi vízmű fejlesztésére fordította községfejlesztési alapjának jelentős részét. Más egyéb feladatokkal tehát elmaradtak. — Ezért határoztak úgy, most már a lakossággal egyetértésben, hogy az évi községfejlesztési adót 220 forintról 300 forintra emelik fel 1968. január 1-től. Jogos a kérdés, mi épül a felemelt közsésfejleszté- si hozzájárulásból Fegyver neken? Elöljáróban annyit, hogy a következő három évben több mint négy és fél millió forintot fordítanak a falu fejlesztésére. Ebből mintegy 900 ezer forint lesz a társadalmi munka értéke; Ebből a pénzből befejezik a falu teljes villamosítását. Tovább építik a vízhálózatot. A Táncsics, a Martinovits, az Engels, a Hunyadi utcákban 5419 folyóméter vízhálózatot építenek. Járdát is létesítenek, jelentős mennyiségben. A következő három évben 9000 négyzetméter járda épül a faluban. A község vezetői fontosnak tartják, hogy a következő három évben megoldják az egészségügyi gondokat. Ezért több mint egymilliós költséggel hat munkahelyes körzeti orvosi rendelőt építenek. Terveik között szerepel Ünnepi hangverseny Szolnokon A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából az Országos Filharmónia, az évad első, bérleti estjeként, ünnepi hangversenyt rendezett hétfőn este Szolnokon a Szigligeti Színházban. A minden szép élményért hálás szépszámú hallgatóság hosszas fapsokkal köszönte meg az ünnepi műsorban elhangzott müveket. Erkel Ferenc Ünnepi nyitánya volt a műsor első száma. Ezt a nyitányt, mely Erkel Ferencnek egyetlen különálló szimfonikus alkotása, 1887-ben, a Nemzeti Színház fél évszázados jubileumára írta. Az alkotónak és korának hitvallását kifejező mű, akkor nemzeti tett volt. Ezt a hatást fokozza a nyitányban felhangzó Szózat-idézet és a Himnusz befejező zenei gondolatának megszólaltatása. Népünk haladó hagyományait őrző, s nagy mesterségbeli tudással megírt kompozíció kissé muzeálisán hatott. Az elmélyült- ség nélküli, elnagyolt megszólaltatás most nem tudott emelkedetten ünnepi hangulatot teremteni. Erkel Ferenc, nemzeti operánk megteremtője s zenei életünk nagy alakja, maradandót, példamutatót operaköltészetével teremtett, s ezt a művét a nagy alkalomra, az ügy iránti gesztusból írta. — Akkori hangsúlyozott aktualitása a mát, az évforduló érzelmi aláhúzását ezért nem fejezte ki maradéktalanul. Szabó Ferenc Emlékeztetője, mely mű a forradalom gondolatköréből nőtt, hívebben tükrözhette volna az évforduló mondanivalóját. A. Dvorák: h-moll gordonkaversenye volt a hangverseny második száma. Dvorák, a XIX. századi romantikus zeneszerző, a cseh nemzeti zene Smetana mellett legfontosabb kialakító mestere. „Újvilág” szimfóniája; szláv táncai és az elhangzott gordonkaverseny a zenei irodalom népszerű darabjai. Művészetének minden alkotása a cseh népzene világán épít, idézve a hazát, a népet, annak minden gondját-baját. Még Amerikában töltött éveiben is mindig cseh nemzeti zeneszerző maradt. Mező László kitűnő gordonkaművészünk a romantikus fogantatású müvet magas művészi színvonalom szólaltatta meg. Remekül, érző szívvel fogalmazta meg a szélesen ívelő, meleg dallamokat. Szép pillanatokat jelentett a szóló hangszer és a zenekar szellemes párbeszéde, ahol a sikerben a kitűnően kísérő zenekar is osztozott. Valóban ünnepi, élménygazdag percek voltak. A percekig tapssal ünneplő közönség megérdemelt volna egy szíves ráadást, kedves Mező László! D. Sosztakovics világhírű szovjet zeneszerző. IX. szomfoniája a Nagy Honvédő Háború alatt készült (1945-ben készült el) és a nagy honmentés hősiességének állít lírai emléket. Bár a mű nem hangsúlyozottan program zene, mégis érezhető, hogy a II. és IV. tétel elégikus, tépelődö, borongás hangulata az V. tételben bizakodó optimizmussá nő: a megpróbáltatások válsága után győz az emberség, az igazság. Bár, o termékeny Sosztakovics XI. szimfóniája, mely a forrongó Oroszországot idézi teljes egészében, jobban csatlakozott volna a hangverseny ünnepi célkitűzéséhez, mégis örömmel üdvözöltük a nálunk első ízben elhangzó művet. A tolmácsolás méltó volt az alkalomhoz. Főként a lírai részek megszólaltatása volt maradéktalan. Az utolsó tétel hajszoltsága, ingerült rohanása azonban erősen vitatható. A karmester a tempónak áldozta fel a zenei mondanivalót. Örömmel hallottuk a kitűnő budapesti MÁV Szimfonikus zenekart. Külön elismeréssel dicsérjük a kitűnő fúvósokat, itt is a nagyszerű fagott szólót. Szeretnénk sokszor találkozni ezzel a nagyszerű zenekarral. Németh Gyula kitűnő karmesterünk. Annak tartjuk annak ellenére, hogy ezen az esten néhány dologban vitatkoztunk vele, s most tőként türelmét hiányoltuk. • - ' K. A. Bővül a vízhálózat Lesz orvosi rendelő is Fegy verneken egy húsz személyes állandó bölcsőde létesítése is. — Égető szükségük van a bölcsődére, hiszen napjainkban százharmincöt kismamára vigyáznak a terhesgondozáson. (Egyébként éveken át a faluban született gyerekek száma nyolc- vanöt-kilencven volt.) S ugyancsak a mamák, s a gyerekek érdekében akarják a jelenlegi idénybölcsődét hetven személyes óvodává átalakítani. Mivel a megyei tanács az állandó bölcsőde építésére 540 ezer forintot ígért a községnek, így lesz pénzük arra, hogy az óvodát is megépíthessék. Az elmondottakon kívül sok minden kellene még Fegyvemeken: ravatalozó, s különböző kulturális létesítmények. Ezek megvalósítása azonban csak a negyedik ötéves terv feladata lesz. Ha Fegyvernek fejlesztéséről írunk, akkor a felsoroltakhoz hozzá kell tenni, hogy a megyei tanács jövőre 300 ezer forintot ad a községnek a belvízgondok megoldására. Végezetül néhány szót arról, hogy a község lakói forintjaikon kívül milyen jelentős társadalmi munkát végeznek a falu építésében. Fegyverneken 4700 választópolgár él, s közülük az idén már eddig 3900-an végeztek társadalmi munkát, 300 ezer forint értékben. Jelenleg három aranyérmes és tizennégy ezüstérmes társadalmi munkásuk van. Ám ha így dolgoznak továbbra is, nem kétséges, hogy a megyei tanács által kitüntetettek száma növekedni fos Fegyverneken is. V. V. Túl a nehezén... Tizenkét éven át egyetlen hálószobabútor-típust gyártott a jászberényi asztalosipari vállalat. Hagyományos forma. hagyományos kivitelezés, fényezés — ez kellett a kereskedelemnek. Megrendelés bőségesen volt, így érthetően nőn sokat törték a fejüket, a „választék” bővítésén. Megunta a kereskedelem Tavaly megfordult a kocka. mert az öreg garnitúrák helyett a BÚTORÉRT korszerűbbet kért. Októberben, alapos előkészítés után, áttértek a poly- eszter fényezésű, modern vonalú hálószoba bútorok szalagrendszerű termelésére. Az átállás nem ment zökkenőmentesen. Az új technológiához szükséges felszereléseket, szerszámokat házilag készítették el. Bár igyekeztek jól felkészülni a sorozatgyártásra, menetközben számos műszaki problémát kellett megoldaniuk. További gondot okozott a vezetőknek a dolgozók egy részének átképzése. Egyszóval a kezdet nagyon nehéznek bizonyult. A vállalat 1967. évi szállításra 600 hálószobára szóló szerződést kötött a kereskedelemmel. Az első félévben a gondok ellenére is sikerült megbízható par*. nemek bizonyulnia, hiszen a megállapodásnak megfelelő volt a késztermék kiszállítása. De garnitúránként 1794 forint volt a ráfizetés. Sőt a béralapot is túllépte a vállalat, mert begyakorlási pótlékot fizetett a dolgozóinak. garanálta további átlagkeresetüket, az új bútor az első félévben 185 ezer forint veszteséget okozott, így az a vállalat jászárokszállási telepén képzett jövedelmet is felemésztette. Élesztgették a bizakodást Ennek ellenére nyoma sem volt az elkeseredésnek. A vezetők, a kommunistái: tartották a kollektívában az erőt. erősítették a bizalmat, élesztgették a bizakodást. A munkások látva, hogy a vezetőség mindent megtett azért, hogy jövedelmük ne csökkenjen, s türelemmel kivárják, amíg ők az új tapasztalataikat hasznosítani tudják: kettőzött erővel igyekeztek dolgozni. A kitartásuknak, szívósságuknak a harmadik negyedévben érett be a gvü mölcse. Elérték a tervezett 4 százalékos nyereséget, ledolgozták a tanulópénzt, azaz a ráfizetést is. Sőt az év első kilenc hónapja együttesen már jövedelmező volt. némi többletnyereséggel zárult. \ Most már a kollektíva túljutott az új feladat nehezén. Megvan a kellő gyártási tapasztalat, a minőség jó, a termelés gazdaságos. A jövő? A BOTORÉRT ezer garnitúra hálószobát rendelt, de a vállalat kapacitása 720-nál nem bírt el többet. Erre a mennyiségre megkötöf- ték a szerződést. Az 1968 évi kapacitás 85 százalékán szállítási szerződésük van. Az új újabbakat vonzott A konyhabútorok iránti kereslet csökkent, ezért új termékeket kell kínálniuk. Már elkészült a gyermek- szoba garnitúra prototípusa. a hálófülke bútorok e1- ső darabjain az utolsó simításokat végzik. Novemberben árubemutatót tartanak a kereskedelem színe előtt. Mint ebből is kitűnik, az új az újabbakra való törekvést bontakoztatta ki a vállalatnál. Tizenkét évig egyetlen bútor típus jelentette a választékot, most egy év alatt hárommal rukkoltak ki. Ez már biztató, ígéretes változás. A vezetők számolnak a jövővel, a piaccal. Jól tudják, arra 1968-tól nincs remény, hogy egy termékkel évtizedig versenyképes maradjon a vállalat. Nem véletlenül mondta a műszaki vezető: „Nekünk már az év elején a sarkunkban volt az új mechanizmus”. Idejében vettél: észre. így 1968 nem tartogat számukra nagyobb meglepetést, megalapozták a vállalat jövőjét. k F. r
