Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-14 / 243. szám

Világ proletárjai, egyesül jetek! SZOLNOK MEGYEI j A MEGYEI Ara ? 50 filter XVIII, évfolyam, 243, szám, 1867. október 14-, szombat. a bőrpapírtól A magyar - kormányküldöttség Kassán Ünnepi köntöst öltött a város Csütörtökön este még Prágától búcsúzott, pénte­ken reggel már Kassával ismerkedett a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a csehszlovák vasút különvonatával tette meg a mintegy 850 kilo­méteres utat. Delegációnkat elkísérte Jozef Lenárt, a Csehszlovák Kommunista Párt központi bizottsága elnökségének tagja, a kormány elnöke; Vladimir Koucky, a CSKP központi bizottságának titkára; Jó­séi Kudrna, a Csehszlovák Kommunista Párt közpon­ti bizottságának tagja, belügyminiszter; dr. Jan Pud- lak, a külügyminiszter első helyettese; Ladíslav No- vák, a köztársasági elnök iroda vezetője és Jozef Pucik budapesti csehszlovák nagykövet. A kit a cím megtéveszt ” és Jókai-regényré gondol. bocsásson meg érte: nem irodalmi visz- szapillantás következik, hanem egy kis népgaz­dasági előrepillantás. Nem túlságosan messzire, csak az új mechanizmus kü­szöbéig. De mi az a „bőrpapír”? Könnyűipari termék? Mindenféle iparágban termelték. A félreértések elkerülé­se végett tegyük hozzá, hogy legtöbbször nem műhelyekben „termett”, hanem a hivatalokban, vállalati irodákban. Mit nevezett bőrpapírnak a gazdasági életben meg­honosodott zsargon? Azo­kat a biztosítékokat, ame­lyek felelősségrevonás esetére mentették az ille­tékes beosztottak vagy vezetők bőrét. A szó leg­szorosabb értelmében: mert akinek „bőrpapírja" volt, az úgy érezhette, termelhet rosszat, dolgoz­hat üresjáratban, végez­tethet merőben felesleges, vagy formális munkát — a lényeg, hogy „le van fedezve”, hogy őt a felet­tesei utasították, ezután tehát forduljanak a felső, illetékes szervhez, fő-fő­nökhöz miniszterhez lyetteshez, akárkihez. El­járásukat így utólag nem is lehet mindenben hibáz­tatni. A helyzet ugyanis olyan volt — a korábbi kötött tervgazdálkodási formák, utasítás-szövevények és felelősségelhárítási lehe­tőségek adta helyzetről van sző — hogy igen sokszor nem is tehettek egyebet. Nagyon jószán­dékú, jó elképzelésekkel teli és a megfeneklett el­gondolások búiába-bajába belefásult igazgatók és főmérnökök választották ezt az utat, hogy ne ke­rüljenek összeütközésbe az utasításaik sorsát és saját presztízsüket néha még jelentős veszteségek árán (persze népgazdasá­gi veszteséget kell érteni alatta) is védelmező fel­sőséggel. Nem mindenki alkalmas arra, hogy vál­lalta a kitűnő film „Ne­héz ember”-einek szere­pét. hogy küszködjön, vitatkozzon, kockáztasson, <sr7zVonvséget váltson ki é* állóvizeket kavarjon fel. &J osv a korábbi gaz­*• dasátrirányífási rend — nem azért, mintha mindenben rossz lett vol­na. hanem mert ebből a szemnontból túlhaladta az idő — alkalmas volt ilyen állóvizek kialakítá­sára az senki előtt sem titok. És az ilyen állóvíz­ben való élet alakította ki a „bőrp-'pírok’’ egész termelési folyamatát. Bi­zarr dolog volt? Kétség­telenül. de kényelmes is. Most. hogy végnapjait éli, egyesek talán akarat­lanul is azt várják, majd csak akad valami „kis­kapu", mely megmenti ezt az ásatag tradíciót. Kétféle előjellel várják ezt: azok. akik a „bőr­papír” kényelmét és nyu­galmát szerették, úgy ér­zik, valamit esetleg át le­het menteni a régi ké­nyelmet és nyugalmat adó szemléletből és gya­korlatból. A másik oldal pedig bizonyos pesszimiz­mussal arra hajlik, hogy átmenetinek tekintse a majdani, január 1. utáni „új időket", amelyek múltán és a „minden cso­da három napig tart” alapon a dolgok vissza­zökkennek a megszokott régi kerékvágásba. juj indkét várakozás téves, pontosabban: tévesnek kell bizonyulnia az új mechanizmus vi­szonyai között, éppen azért, amiért az új mechanizmus új lesz és éppen attól, ami­ben mint mechanizmus változást jelent. A „bőr- papír-pszichózis” lényege az volt, hogy sokszor nem az eredmények, a nép- gazdasági hasznosság vo.'t az irányadó, hanem a „lebiztosított’’ háttér. — Gépkocsihoz értőknek ké­zenfekvő a hasonlat: an­nak a vezetőnek n mód­jára folyt ez a munka, aki nekimegy távíróoszlo­poknak. kerítéseknek és beleszalad a szembejövő teherautóba. ..majd fizet a biztosító” alapon, a baj ott volt, hogy a hasonlat kissé sántít: a „biztosító”, azaz az állam fizetett ugyan. emberünket vi­szont nem érhette baj, kockázatmentesen (ponto­sabban saját kockázat nélkül) karambolozhatott a realitásokkal, a gazda­ságossággal és a piac­igényekkel. A helyzet változása: csak egyféle „biztosítás” lesz. Az eredmény. Az min­denféle bőrpapír nélkül igazolni fogja a gazda­sági élet főszereplőit. — No de — hangzik az ellenvetés — utasítások azért ezutá.i is lesznek. Bizonyos szintű, a válla­lati önállóságot határok közé szorító, felsőbb ér­dekből elrendelt irányító impulzusok most is fog­ják érni az igazgatót, a főmérnököt, a főkönyve­lőt. Mi lesz ha — most ellenkezőjére fordul a do­log és a felső utasítás végrehajtásán megüti a bokáját? Most, amikor már nincs „bőrpapírja”? I ogikus kérdés. A vá- lasznak is a logika törvényeit kell követnie: ebben az esetben semmi­féle bőrpapír nem védi... azt sem, aki a rossz, ká­ros, hibás utasítást kiad­ta! Gazdaságilag, jogilag lesz felelős érte. Annak a nagy várako­zásnak része a „bőrpa- oírok alkonya” is, amely- lyel valamennyien várjuk a gazdasági élet új vágá­nyokra állítását. Hogy valóban termékeny kor­szak előestéje legyen ez az alkony, azért együtt kell fáradozni mindany- nyiunknak. Baktal Ferenc A kassaiak szép fogad­tatást készítettek elő. Már jóval az érkezés időpont­ja előtt valóságos ember­gyűrű övezte a pályaudvar előtti teret. Vendégei tisz­teletére ünnepi köntöst öl­tött a város, feliratok, csehszlovák és magyar lo­bogók köszöntötték népünk küldötteit. Postosan kilenc óra volt. amikor a külön- vonat befutott Kassa fel­díszített pályaudvarára. A vonatról lelépő magyar vezetőket. Kádár Jánost, Fock Jenőt és a küldöttség többi tagját elsőkért Alexander Dubcek, a CSKP elnökségének tag­ja, a Szlovák Kommunista Párt központi bizottsága első titkára és Michal Chudik, a CSKP KB el­nökségének tagja, a szlo­Magyar hajó érkezeti elánként a re fi ii «- szerencsétlenség színhelyére Az 1300 tonnás „Balaton” magyar tengerjáró, amely csütörtökön elsőként ér­kezett a BEA társaság Co- met-gépe szerencsétlensé­gének színhelyére, a Reuter- iroda jelentése szerint Rhodos-szigele felé tart. hogy éiadja a hatóságok­nak a tengerből kihalászott holttesteket. A „Balatonon” kívül részt vettek a men­tési kísérletekben más nemzetek hajói is. A gép hétfőnyi személy­zetéből és 59 utasából sen­ki nem maradt életben, s az utolsó jelentés összesen hatvan holttest kiemelésé» említette. Az angol légiforgalmi társaság, amely közösen üzemeltette a gépet a ciprusival, azt reméli, hogv a holttesteken végzett kór­bonctani vizsgálat a kezébe adja a rejtély kulcsát. A pilóta, aki a szerencsétlen­ség előtt néhány perccel beszélt utoljára egy földi iránvítótoronnyal. veszély, ről még nem tett említést. A szerencsétlenség okai» magyarázó feltételezések különbözőek. Egvesek mű. szaki hibát tételeznek fel. Mások hirtelen zivatarra gondolnak. Vannak azon­ban olyanok is. akik sza­botázsra gyanakodnak. Az angol vállalat szakér­tői Kasztellorizon szigetén máris munkához láttak. — Első feladatuk az. hogv megtalálják a gép adatrög­zítő berendezését, a „feke­te dobozt”, amely bizonyí­tékot szolgáltatna a gép utolsó perceiről vák nemzeti tanács elnöke, továbbá a helyi vezetők üdvözölték. Ott volt a foga­dáson Sztankó Pál, hazánk pozsonyi főkonzulja is. Az állomásról gépkocsi­val a kelet-szlovákiai vas­műhöz indult a küldöttség. Százak és ezrek álltak, In­tegettek az utak mentén. Kassa belvárosának ut­cáin és az új városnegyed­ben sokhelyütt csak lépés­ben tudott haladni a gép­kocsisor, annyian üdvözöl­ték a delegációt. Kassa ifjú ipari óriásának bejára­tánál Knizka Jaroslav, a kombinát. igazgatója és Alfonz Kudelasek kerületi párttitkár fogadta' szíves szóval a látogatókat. A Kassa belvárosától mintegy 15 kilométernyire levő kombinát Csehszlová­tariozik az ország jelen­tősebb gyümölcsös és szőlős vidékei közé. De a Tisza­zugban három és fél ezer holdnál több termőszőiő van közös művelésben é s a háztáji gazdaságokban. — Nem egy tiszazugi termelő­A vietnami hősök napja alkalmából, amelyet októ­ber 15-én tartanak, a Dél- Vietnami Nemzeti Felsza- badítási Front budapesti á!„ Jpnd'S K'én,ri'*''1Mi5->olí­be- Tran Thanh vezette delegáció láiogatou megye- székhelyünkre. A kedves vendégeket Szolnok két középiskolájá­nak, a Vásárhelyi Pál szak- középiskolának és a Sza­muely Tibor Technikum­nak tanári testületé és ta­nulói nevében Rí rá Boldi- zsái, a KISZ megyei bi­zottsága középiskolai osz­tályának vezetője üdvözöl­te, majd elmondta ünnepi beszédét, amelyben többek között a vietnami háború embertelenségéről szólott A nary tapssal fogadott be­szed után a delegáció veze­tője emelkedett szólásra, aki a következőket mondta: — Egy epizódot említek a vietnami bősök napja al­kia egyik legnagyobb épü­lő ipari létesítménye. — A házigazdák elmondották a magyar vendégeknek, hogy a tervek szerint a kombi­nát elkészülte után évi 4,5 millió tonna acélt és egész sor más terméket gyárt majd. Impozánsak a beru­házások méretei is; II milliárd koronába kerül a kombinát teljes kiépítése és ebből eddig hét és fél milliárd korona értékű be­ruházást valósítottak meg. A gyáróriásban jelenleg 11 ezren dolgoznak, de az 1970—75 közötti időszakra a munkásgárda létszáma eléri majd a húszezer főt. Körben, a gyárkombinát környékén valóságos új városrészek nőttek ki a földből. A vasmű központi iroda­épületénél autóbuszra száll­tak a magyar és a cseh­szlovák párt- és állami vezetők, s üzemlátogatásra indultak a kokszolómű­be. az acélgyárba és a hengerműbe. A kü’önbőző részlegeknél tapssal. vi­rággal köszöntötték Kádár Jánr«‘ és a többi magyar vezetőt. Pénteken délután Kádár elvtárs és kísérete a Her­néd völgyében levő Vzcnva községbe látogatott el. szövetkezet fő jövedelmét a szőlő adja. Az idén ugyan nem kényeztette el az idő­járás a termelőket. Erre vall, hogy amíg 1964-ben a kunszentmártoni járás- szőlő hozama 31 mázsa volt holdanként, most csupán 18 mázsát várnak. kaiméból. Nguyen Van Troi villanyszerelő törött lábbal tette meg élete utolsó mé­tereit a kivégzőhelyig, a börtön udvarán. Utolsó sza­vai ezek voltak: „Azért áll­tam ellen az amerikaiak­nak, mert összeszorult a szívem az ország gyászos és nyomorult helyzetét látva. Csak azt sajnálom, hogy mégsem tudtam megölni McNamarat. Népemmel, honfitársaimmal szemben nem követtem el bűnt. Imádom szeretett hazá­mat...” A nagy tapssal fogadott beszéd után a nagygyűlés résztvevői közül többen kértek szót. Návóczky Irén, a szakközépiskola KISZ szervező titkára iskolájá­nak egynapi társadalmi munkában szerzett pénzét, több mint 22 ezer forintot ajánlott fel diáktársai ne­vében a vietnami hazafiak javára. Magyarország 57 féle gépet exportál A Központi Statisztikai Hivatal érdekes kimutatást készített arról, hogyan ala­kul a gépipari termékek gyártásának szakosítása a KGST-országok között. Eszerint a tagállamok ed­dig összesen 1613 féle gépi berendezés gyártásának szakosításában állapodtak meg. Hazánkra az 1613 fé­le gyártmányból 233 jut, 19-cel több, mint három év­vel ezelőtt A magyar Ipar a többi szocialista országhoz hason­lóan természetesen csak fokozatosan tudja bevezetni a szakosított cikkek gyártá­sát, realizálni a megállapo­dás nyújtotta lehetőségeket. A szakosított gépek közül a magyar ipar pillanatnyilag 81 félét gyárt, s ebből a külkereskedelem 57-et ex­portál. Gépexportunknak ma még csak kis részét — mintegy 12 százalékát — teszik ki a szakosított gyárt­mányok, nagyobbik részét szakosítás nélkül gyártja iparunk. Hazánk importjából 30,4 százalék a gép és gépi be­rendezés. A KGST-orszá- gokból vásárolt gépeinknek 42 százalékát a Szovjet­unióból, 25,2 százalékát az NDK-ból 16,4 százalékát Csehszlovákiából, 11 száza­lékát Lengyelországból, a többit Bulgáriából és Ro­mániából hozzuk be. Ha­zánk egyébként kevesebb gépet vásárol külföldön, mint amennyit exportál: gépexportunk 11,8 százalék­kal magasabb, mint az im­port. Tavasszal a fagy, nyár elején a jégverés pusztí­tott. Most pedig a nagy esőzések miatt indult rot­hadásnak a termés. Oly­annyira, hogy a kadarká­nak 30—35 százalékos a rothadási vesztesége. Már­pedig a tiszazugi szőlők fele kadarka. Harmada kö­vidinka, egytizede cseme­geszőlő, s a maradó kis rész más borszőlőkből te­vődik össze. A SZÜRET EGYÉBKÉNT már a vége felé halad. A háztáji szőlőkben befejez­ték e munkát. A termelő­szövetkezetek szőlőinek egyötödén lehet még fűit. mint a kunszentmártoni járási tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztá­lyán tájékoztattak bennün­ket. A tiszazugi termelő- szövetkezetekből 40 ezer mázsa szőlőre számítanak. Ennek nagy hányadát — 12 ezer mázsát — a cset- keszöllői Magyar—Román Barátság közös gazdaság adja. Érthetően ők lesznek azok is, akik utoljára vé­geznek a szürettel. Csépán. Tiszasason már jóformán túl vannak rajta, s Tisza- kürtön se megy ki e hó­napból a munka. A gyenge szőlőtermés miatt több gazdaságnak kiesése van. A tiszakürti Hunyadi Termelőszövetke­zet másfél millió forinttá’ kap kevesebbet a tervezeti nél, a tiszasasi Rákócz, Tsz 200 ezer forint körül. A járásban egyébként — a rossz termést figyelembe véve is — Tiszaugon *lz«r tett legjobban a szőlő, „Leszedik a szőlőt október után“ Szüretvégi híradás a Tiszazugból SZOLNOK MEGYE nem A vioínami kosok nania i Nagygyűlés a megyei műve’ődési házban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom