Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

tm. oiStSöer i* tEOLMJK síEGTH NBPLAP f Megmarad a dolgozók utazási kedvezménye A különböxet a munkáltatót terheli Á kurucok királya Irtat Pamlényi Ervin, a történettudományok kandidátusa A gyárak, üzemek, hiva­talok dolgozóinak jelentős része (mintegy 430 ezer ember) a MÁV, a MÁV- AUT és a budapesti HÉV vonalain naponta utazik la­kóhelyén kívül eső mun­kahelyére, a dolgozók más része (mintegy 170 ezer ember) pedig hetente veszi igénybe hasonló céllal fő­leg a vasút távolsági vo­nalait. A napi munkába járáshoz csakúgy, mint a hétvégi utazáshoz, az ál­lam jelentős kedvezményt biztosít a dolgozók számá­ra. E kedvezmény összege évente megközelíti a más­fél milliárd forintot A kedvezmények jelenle­gi rendszere ma és a jövő­ben is megfelel annak a célnak, hogy a munkájuk­tól távolabb lakó és a munkába járás miatt áldo­zatot vállaló dolgozókat anyagilag mentesítse az utazási költségek nagy ré­szétől. Az állami támoga­tás folyósításának jelenlegi módja azonban nincs össz­hangban a gazdasági me­chanizmus reformjának az­zal a célkitűzésével, hogy a vállalatok munkájához szükséges költségek a válla­latoknál jelentkezzenek. A gazdasági bizottság legutóbbi ülésén a gazda­sági mechanizmus reform­ja követelményeinek meg­felelően újonnan szabályoz­ta a munkábajárást szolgá­ló távolsági utazási ked­vezményeket. Az új ren­delkezés alapelve, hogy sem a jelenleg munkaviszony­ban lévő, sem a jövőben munkába lépő dolgozókat a munkábajárás kapcsán a jelenlegihez képest többlet- költség nem terhelheti — ennek megfelelően a dol­A magyar—szovjet ba* rútság ünnepeinek sorában október első tíz napján rendezik meg hazánkban az üzbég kultúra napját. Az üzbég táncművészei olyan régi, mint maga a nép. amely létrehozta. — Ugyanolyan változatos és színdús, mint az üzbég tá­jak. A táncok gyakran földrajzi elnevezést visel­nek: andizsáni polka, na- mangani, buharai, ferganai táncok, horczmi lezginka. gozóknak nyújtott utazási kedvezmények továbbra is fennmaradnak. Változást csak a hetenként hazajáró nős, illetve férje, zett dolgozók utazási ked­vezményében hoz a hatá­rozat. Eddig — mint isme­retes — a hetenként haza­járó, illetve férjezett dol­gozók havonta háromszol 86 százalékos és kétszer 66 százalékos kedvezménnyel utazhattak. Január 1-től egységesen hetenként egy 86 százalékos kedvezményes utazásra jogosultak. — A kedvezmény mértékének 86 százalékban való egysé­gesítése mintegy 10 millió forint évi megtakarítást jelent a dolgozók részére. Az új mechanizmus alap. elveivel összhangban a ha­tározat intézkedik arról, hogy a kedvezményes jegy­ár és a teljasárú-jegy árának 80 százaléka közöt­ti különbözetet a munkál­tatók fizetik. (20 százalé­kos kedvezményt továbbra is a közlekedési vállalatok adnak.) Így a munkálta­tóknál felvetődött utazási költség összegét az állami és szövetkezeti vállalatok a nyereségadó, terhére az építőipari vállalatok ter­melési költségek között a költségvetésből gazdálkodó szervek pedig költségeik terhére számolják el. Az 1968- ban elszámolt kedvez­mény összegét rögzítik és 1969- től a túllépés, vagy a megtakarítás a vállalati eredményt rontja, vagy Javítja. A határozatnak megfele­lően a közlekedési vállala­tok új rendszerű bérletje­gyeket adnak ki. A távolsági utazás ked­vezmény új rendje 1968 január 1-én lép életbe. Az üzbég népi táncok ké­pezik a Bahor (Tavasz) táncegyüttes műsorának nagyrészét. Mesteri tudás, érzékletes rendezés jellem­zi az együttes indiai, kir bai, arab, indonéz, vagy koreai, táncait is. S ebben nem kis érdeme van Mu- karram Turgunbajevának a Szovjetunió népművészé­nek, az együttes művészet! vezetőjének. Mukarran te­vékenységét az Alimer Ká­vai nevét viselő Opera és Tréfásan komoly statisztika A belgrádi eg?o'»»l hallgaféksól Az egyetemi hallgatók anyagi helyzet* Igen szi­lárd- A diákok életszínvo­naláról szóló adatok mutat­ják, hogy mindössze 15 százalékuknak nincsen a megélhetéshez elegendő pénze. A többiek három kategóriára oszlanak: akik csak pénzben szűkölködnek; akik állandóan le vannak égve és akiknek egy árva fillérük sincs. A népgazdaság, mint ösz­töndíjazó egy diák Iskoláz­tatására jelentéktelen ösz- szegeket fordít, két szak­ember kiképzésére pedig — kétszer annyit. Minden egyetemistára két adminisztratív egyetemi al­kalmazott, három intő és négy ötös esik. A belgrádi átlag-diáknak csak egy tankönyve van, de nyolc vizsgára készül. Ezért minden harmadik diák holta napjáig tanul. Minden hallgató négy rend ruhával rendelkezik — a sajátjával és hárommal, melyeket kölcsönvesz. — Évente 3000 cigarettát szív és ugyanennyi „csikket”; Minden diáknak saját „háreme” van (a szekrény­ajtó belső oldalán). Rend­szeresen jár a színházba — ha szabadj egyet szerez. A hallgatók többsége ön­ként jelentkezik katonai szolgálatra, 27 éves korá­ban. A diákok ritkán terhelik meg a gyomrukat, ezért mindössze 26 százalékuk­nál állnak fenn emésztési zavarok. balett színház színpadán kezdte táncosnőként. Iti nyilvánult meg érzéke a népművészethez, melynek elemeit bátran alkalmazta táncaiban. Pedagógusként is tevékenykedett, s ekkor érlelődött meg benne azel­A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság Országos El­nöksége a magyar és a szovjet nép barátságának elmélyítésére, a szovjet köztársaságok népeinek megismertetésére hazánk­ban ez év tavaszán meg­rendezte a moldvai kultu­rális napokat. Most októ­ber hónapban az üzbég kulturális napok megren­dezésére kerül sor. — Az üzbég kulturális napok je­lentőségét növeli, hogy a2 közvetlenül a Nagy Októ­beri Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójának ün­nepségei előtt kerülnek megrendezése». 1672 nyarának végén arról futottak be jelenté­sek a bécsi kormányhoz, hogy az erdélyi határokról mintegy 800 főnyi sereg tört be Feloő-M agyaror­szágra, Számuk, erejük naponta növekszik. Hama­rosan szétverték a felső- magyarországi főkapitány seregét, és egészen Kassáig elfoglalták az országot A felkelők magukat — jel­lemző módon, — Dózsa ke­reszteseinek példájára — kurucoknak nevezték. Noha a felkelés egyre szélesebben bontakozott ki. nagyobb eredményeket csak akkor tudott felmu­tatni, mikor vezetői a 70-es évek végén szerződést köt­hettek XIV. Lajos francia király követeivei, aki a Habsburg-birodalmat nyu­gatról támadta és akinek helyzetét megkönnyítette az egyidejű, keletről jövő támadás. Az 1678-ban meg­indított hadjárat egyik se­regét, amely győztes csatá­kat vívott, egy fiatal fel­vidéki nemes, Thököly Imre vezényelte. Még alig múlt 21 éves — 1657 szeptember 25-én született — amikor az 1678-as támadás során be­bizonyította kitűnő had­vezért képességeit: elfog­lalta a Garam-vidéki bá­nyavárosokat, megverte a császári csapatokat A had’O-emények a bécsi udvart politikájá­nak megváltoztatására kényszerítették. 1. Lipót hosszas tanácskozás után, 1681 -ben országgyűlést hí­vott össze Sopronban, — amelyen, ha nem is telje­sítette a rendek kívánsá­határozás, hogy önálló né­pi táncegyüttest alakít. — Terve megvalósult, meg­alakult a Bahor, amelynek ma már 50 tagja van. Az együttes híre a Szovjetunió határain túlra is eljutott. (APN) Megyénkben az MSZBT, a hazafias népfrontbizott­ságok színes, érdekes prog­ramot állítottak össze az október elseje és tizediké közötti időben megrende­zésre kerülő kulturális na­pokra. E szerint október 4-én este 6 órakor Szolnokon, a Barátság klubban nyitják meg a megyei rendezvény- sorozatot. Ünnepi beszédei Rácz Gyula, a Hazafias Népfront városi elnöke mond. Ugyanakkor Bokros László festőművész, aki tagja volt az Üzbég Szo­cialista Köztársaságban járt magyar delegációnak, él­gait, de sok vonatkozásban jelentős engedményeket tett számukra. Thökölyt és híveit azonban nem vezet­ték félre ezek az enged­mények. továbbfolytatták a harcot: céljuk az ország teljes felszabadítása volt. Az elkövetkező két év a nagy sikerek ideje. 1681- ben, mikor már kiterjedi területek ura volt, felvette a Felső-Magyarország fe­jedelme címet. 1682-ben feleségül vette Zrínyi Ilo­nát, I. Rákóczi Ferenc er­délyi fejedelem özvegyét, s ezután a hatalmas Rá- kóczi-birtokok jövedelmét is a függet’enségi harc céljaira fordíthatta. Még ugyanebben az évben kö­veteket küldött a Portára is, hogy szövetségre lépjen a szultánnal a Habsburgok ellen. Utolsó nagyobb had­járatát is ekkor vezette: Felső-Magyarországon a kurucok bevették Kassát, felszabadították Lőcsét. Eperjest, Tokajt és még sok más fontos helységet A szultán most megaján­dékozta a királyi címmel is; de ő továbbra is csak a fejedelmit használta. Ek­kor állt hatalma tetőpont­ján, A* ú’obb történeti! kutatások sokat foglalkoz­tak Thököly hadjárataival, hadseregének összetételé­vel; államának berendez­kedésével. Hangsúlyozták Thököly kitűnő hadvezért kvalitásait, de rámutattak fegyelmezetlenségére, meg­gondolatlan vakmerőségére Is. Hadseregében és ennek irányításában — a forrá­sok szerint — nagy szeren jutott az u. n. „vitézlő ménybeszámolót tart útjá­ról, színes diavetítéssel egybekötve. A kulturális napok ide­je alatt több előadást ren­deznek Uzbegisztánról a megyében. így október 6- án Jászberényben, Kende­resen és Kunhegyesen, ok­tóber 12-én pedig Jászla- dányban. Ugyancsak októ­ber 6-án Jászberényben szovjet és magyar nők ba­ráti találkozóját szervezik meg. Október 7-én este Pusztamonostoron, a mű­velődési házban üzbég— magyar barátsági est lesz melyen fellép a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok művé­szeti együttese. Az MSZBT Országos Titkársága jelentős kép­anyagot juttatott el me­gyénkbe. melyből kiállí­tást rendeznek, s azt több községben bemutatják. — Ezenkívül egy filmet is láthatnak az érdeklődők, mely Uzbegisztánról az ott élő emberekről szól, rendnek”, amelybe nemer sek és jobbágyok egyaránt bekerülhettek katonai ér­demeik. vitézségük alapján. Nem sokkal később Thö­köly hatalma mégis leha­nyatlott, a kurucok kis állama összeomlott. Thö­köly mindent elkövetett ennek megakadályozására, elsősorban franciaországi kapcsolatainak megerősíté­sével, de végül Is csak a tőrökre tudott támaszkod­ni, mert XIV. Lajos 1684- ben húsz évi békességre szerződött LipóttaL A vár megyék már a kassai, majd a tállyai gyűlésen is elégedetlenkedtek Thököly uralmával, vonakodtak a kiadásokat fedezni, s a katolikusok is felléptek a protestánsok túlkapásai el­len. A legnagyobb vesze­delmet azonban Thökölyre a törökök veresége hozta 1683 szeptember elején, — amikor Kara Musztafa nagyvezér ostrom alá vet­te Bécset, kudarcba fulladt az ostrom és a török sere­get a birodalmi hadak, Sobjeski János lengyel ki­rály segítségével szétver­ték. A hadjáratban részt­vevő Thökölyt PozsonynáJ győzték le. Ekkor egyez* kedni próbált Lipót tál, mi­re a váradi pasa elfogatta. Hamarosan kiszabadult ugyan, de a török bukása magával rántotta a felső­magyarországi fejedelemsé. get is. Hívei átállottak a törököt Magyarországról kiverő császári csapatok­hoz, várait megszállották. Thököly csillaga még egyszer felragyogott 1689. ben egy időben a megiir dúló nagy török támadás­sal nagy sereg élén betört Erdélybe és Zomyestnél megverte a császári csapa­tokat. Elfoglalta Erdély fejedelmi székét Is, de ha­talmát a rendek ellenállá­sa és I. Lipót csapatai ál­landóan veszélyeztették. — Végül is a császáriak ki­szorították Erdélyből. Thökölyt ezután már csak a török oldalán talál­juk. Mint a lovasság ve­zetője részt vett a zalán- keméni üközetben; itt el­esett a nagyvezér és mint­egy 20 000 tőrök, végleg eldőlt a küzdelem a csá­szár javára. Ott volt a zen- tai csatában és együtt me­nekült a szultánnal. Sor­sát végleg a karlócai béke pecsételte meg, amely ki­mondta Thököly száműze­tését. A török porta a kis. ázsiai parton jelölt ki szá­mára, és a vele maradt másfélezer magyar felkelő számára, tartózkodási he­lyet. Még megérte, hogy mostohafia. II. Rákóczi Fe­renc ismét kibontotta Ma­gyarországon a felkelés zászlaját, de elhatalmaso­dó betegsége megakadá­lyozta abban, hogy részt- vegyen az újabb küzdelem­ben. Thököly Imre alakját a régi úgynevezett „kuruc” történetírás kritika nélkül magasztalta, a Habsburg- párti historikusok pedig, mint kalandort ábrázolták és erősen kárhoztatták, a törökkel kötött szövetsé­gért. A marxista történet- írás elutasította magától mindkét végletet: elisme­ri Thököly hadvezért ál­lamszervezői képességét, de nem hallgat tevékenységé­nek árnyoldalairól sem. — Érdeklődése középpontjá­ban Inkább a korszak tár­sadalmi-gazdasági fejlődése áll: mindenekelőtt a ..vi­tézlő rend” kialakulása' erre ugyanis még nagy szerep várt a függetlenségi harcok következő fázisá­ban, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején. ÜZBÉG „TAVASZ PP Az üzbég kolhozokban van ugyan számos tehergépkocsi, de azért tevék Is ta­lálhatók. Arra használják őket, hogy kapcsolatot teremtsenek segítségükkel a nehezen megközelíthető legelők pásztoraival Ü 2. íré % kulturális napok Szolnokon A Bahor-táncegyüttes

Next

/
Oldalképek
Tartalom