Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-10 / 239. szám
1987- október 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Drága mosakodás Martfűn, a Vörös Had- *ereg utca 25 szám alatti szövetkezeti házban lakik Káposztás Sándor kilenced magával. Most várják a család tizedik tagját, és remélik, hogy a hét fiút — akik közül öt iskolás — most már egy kislány követi. A lakást két évvel ezelőtt vették a szövetkezeti házban és azóta kettejük cipőgyári keresetét nagyon be kell osztani, hogy a legszükségesebbekre is jusson. A lakásrészlet, a különböző tartozékokkal havonta mintegy négyszáz forint kiadást jelent. Ehhez jön még a vízdíj és a csatornadíj, ami szintén a lakás fenntartásával jár. — Fizetni kötelesek vagyunk — mondja a lakás gazdája — de a javításokért hiába leveleztünk. Ismét tél következik és a cserépkályhák fűtés nélkül tátongnak. Egyiket be se lehet gyújtanimert csak gáz van tőle a szobában. meleg nincs. Amióta beköltöztünk, az emeletről nem folyik le rendesen a szennyvíz. Átázott a mennyezetünk, nem javították meg az építők, pedig azt is mi fizettük. Letelt a garanciális idő és még nem is jártak itt meghallgatni a kifogásainkat. Amiért pedig legutóbb leveleztek Káposztásék az, hogy a vízdíjuk is állandóan változik, emelkedik. 1966. augusztusában kilencven forint volt, novemberben már százat fizettek. — Idén júliusban még kilencvenet. legközelebb viszont már százhatvankét forintot kértek tőlük augusztusi vízdíjként s ennek még plusz 30 százalékát csatornadíj címén. — Amit fogyasztunk, azt megfizetjük — mondják Káposztásék. — De ha többet számolnak, akkor riár egy-egy ebédre vagy vacsorára válót számolnak el tőlünk. Szakembérek dolga ez, de mégis számoljunk: Martfűn 2.50 forint a /háztartásban fogyasztott víznek köbmétere. A 162 forintért tehát mintegy 65 köbmétert vehetnek. Ez literben számítva 65 ezer. Két hónapra elosztva is több mint ezer liter naponta. Martfűn a komfortos lakásokban a személyenkénti vízfogyasztás szakemberek számítása szerint körülbelül napi 40— 50 liter lehet. De ezt sem érhetik el ott, ahol öt gyerek naponta iskolában, vagy napköziben van. a szülők pedig a gyárban töltenek egy-egy műszakot. Káposztáséknak az a néhány tizes is számít, amit a pontatlan mérések vagy számítások miatt elveszíthetnek. Higgyük el nekik. S akiket illet, nyugtassák meg őket. (B) A győzelem útján Vándorkiállítás Szolnokon A Ságvári Endre megyei Művelődési Házban tegnap este bemutatták a Szakszervezetek Országos Tanácsa „A győzelem' útján. 1917—1957” című vándorkiállítását. A tablókon megláthatjuk azt a küzdelmet, amelyet a szovjet nép Lenin vezetésével folytatott a szocialista forradalomért. majd ahogy az intervenció ellen küzdött. Bemutatják a Nagy Honvédő Háború legfontosabb eseményeit, ? közép-európai népek felszabadításának fontosabb mozzanatait és a hitleri fasizmus kapitulációját, Berlin elestét. A dokumentumok többsége a Szovjetunió népeinek békés építőmunkáját szemlélteti. Így többek között azt, hogy a forradalomtól 1966-ig több mint 40 ezer nagyüzem kezdte meg a működését a Szovjetunióban. és csaknem 112 millió ember költözött új lakásba. A mezőgazdaság fejlődését illusztráló tabló is óriási változásról számol be: 1928-ban még minden 10 hektárt faekével szántottak ma pedig már másfélmillió traktort üzemeltetnek. Az előzőekhez kapcsolódóan mutatják be a Szovjetunió küzdelmét a világbékéért, majd a szovjet tudomány és kultúra haladásáról kapunk ízelítőt. A vándorkiállítást október 17-ig naponként 9-től 16 óráig lehet megtekinteni. Gyógyulj meg, Imre! Nemrégiben történt az eset. Délben. Éppen harangoztak. A baj ilyenkor is meglátogathatja az embert. A Kunhegyesi Gépjavító Állomás dolgozói ebédelni mentek. A műhelyben Kun Imre maradt. Pár percre szakadt el a többiektől. — amíg munkáját befejezi. Belefeledkezett a dologba. Egyszercsak elkiáltotta magát mellette valaki: — Tűz van, Elég az autó. Imre azonnal ugrott. A közelben meglátott egy vödröt. Azt kapta fel, szaladt az autóhoz, hogy majd ; locsolja. Benzin volt a vödörben. Megégett. Karját, lábát pusztította a tűz. Fájt kegyetlenül. A mentő kórházba vitte. Az anyja délután haza- várta. Többször is ki-kinézett a kapun. Nem szokott elmaradni a fiú. De akkor nem jött. Késett. — Egyre késett. Az anya mindig várja fiát, s megérzi, ha baj érte. Legszívesebben szaladt volna már ő is elébe, ki a gépjavító állomásra. Akkor látta meg fia munkatársait. Megkapaszkodott. rosszat, nagyon rosszat sejtett. — Imrét elvitték a mentők. Megégett. Később üzenet jött a kórházból. Segítségért. Vérsavó kellett a fiúnak. Adtak a szülei. Aztán újabb üzenet jött. vér kell és bőr a bőrátültetéshez. Az Imre munkatársai tudtak róla. Jelentkeztek sorban az irodán. — Én adok vért — mondta mindegyik. Aztán jöttek egymás után. Tízen, húszán, sokan, nagyon sokan. Jó szívvel gondoltak a fiúra, társuk- ( ra, akire ráköszön tött a szomorúság. Feliratkoztak. És meglátogatták a kórházban. Sült hússal gyümölccsel kedveskedtek neki. Azt mondták: gyógyulj meg, Imre, várunk. Régóta ismerem a fiút. Eszembe jutnak az árokparton töltött délutánok. A nagymamájánál sokszor elidőzött. Csendes volt, szerény. A gépállomáson is. Hűségesen ragaszkodott munkahelyéhez, igyekvőnek bizonyult. És bátornak is. Egy ember kivált a munkából. A szerszámai most hiába várják. A kéz, a legfontosabb szerszám, betegen lüktet a kórházi ágyon. Gyógyul. Kunék előtt gyakran megáll a személyautó. A gépjavító állomás kocsija. Hírt hoz a gyerekről, üzenetet. Máskor meg viszi a szülőket, el ne késsék a látogatási időt. — Szeretnénk már, ha hazaengednék — mondja az anyja. — Jó lenne, ha már ismét köztünk lehetne — mondják a gépjavító állomás dolgozói. Gyógyulj meg, Imre! L. I. A gazdaságirányítási reform előtt • • Ot szolnoki vállalat előkészületei A Szolnok városi pártvégrehajtóbizottság következetesen figyelemmel kíséri és hatékonyan segíti az üzemek és vállalatok felkészülését az új gazdasági . mechanizmusra. Serkentik a város üzemeinek vezetőit, hogy a gazdasági és társadalmi élet egyetlen új mozzanata iránt se maradjanak közömbösek, figyeljék, elemezzék mindazt, ami üzemük, vállalatuk életét, munkáját befolyásolhatja. A párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén öt különböző rendeltetésű gazdasági egység — a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat szolnoki üzletigazgatósága, az Építési és Szerelőipari Vállalat, a Vörös Csillag Ruházati Ktsz, a Ganz Villamossági Művek Szolnpki Hegesztett Gép- szerkezetek Gyára és a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat — felkészülését vitatta meg. Már az idén is hasznos A párt-vb elé kerülő elképzelések szembetűnően bizonyítják, hogy az utóbbi hónapokban az előzőnél is tartalmasabb volt ez a munka. Többen, közvetlenebbül ismerték meg az új gazdasági mechanizmus célját s az abból adódó követelményeket, s nem kevésbé a benne rejlő lehetőségeket. Gyakorlatban is valóra váltottak olyan dolgokat, amelyek már 1968 előtt is hasznára lehetnek a vállalatnak, s a köz javát szolgálják; Az említett vállalatok közül az iparcikk kiskereskedelmi vállalat az, amely — helyzeténél fogva is — leginkább megfelelő rugalmassággal igazodott a változó körülményekhez. Csoportos megbeszéléseket, tanfolyamokat szerveztek, ahol az előrelátható feladatokról tájékoztatták dolgozóikat. A megjelölt követelményekkel párhuzamosan már azt is figyelemmel kísérték, hogy a vállalat dolgozóira milyen hatással lehet mindez. Bizományi ügyletek Bevezették, illetve bővítették például az előrendelés házhozszállításos rendszerét, bizományi ügyleteket bonyolítanak ie, használt áruk cseréjét, kölcsönzéseket szerveztek. Ugyanakkor tökéletesítették a dolgozók díjazását is. Hasonló rugalmassággal, az igények mindenkori kutatásával dolgozik a ruházati ktsz és a várható igények mérlegelésére készült fel az építő és szerelőipari vállalat is. Az építők a mutatkozó igények alapján jelentős profileltolódással számolnak. Elsősorban a felújítási és karbantartási megrendelések növekedését várják. — Megszervezik az üzemgazdasági csoportot is. amely a helyes gazdálkodási arányok kialakításától az információig több feladattal foglalkozik. — Tárgyalnák például más megyék tanácsi építőipari vállalataival egy közös anyagbeszerzői iroda létrehozásáról. Ez a jelenlesi elgondolások szerint sok beszerzési gondtól mentesítené őket. Júliusban tervező csoporSzolnok megyei internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista F orradalomban f. „Fel vörösök, proletárok, csilla & osok, katonák“ [ íz esztendeje már, hogy dr. Münnich Ferenc felhívta rá a közvélemény figyelmét: „Nem lehet írni és beszélni a magyarországi kommunista mozgalom történetéről, ha nem ismerjük az oroszországi magyar hadifoglyok 80—100 000 embert átfogó tömegmozgalmát.” A Kossuth Kiadó által 1957-ben közreadott „Magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban” című gyűjtemény. — melynek előszavában jelentek meg az imént idézett sorok, — figyelemre méltó dokumentumokat s visszaemlékezéseket publikált. Ezt követően pedig Józsa Antal hadtörténész — ez említett kötet egvik szerkesztője — a Hadtörténeti Közlemények 1963. évi 2. számában kísérelte meg felvázolni annak okait, hogy az orosz- országi több mint félmilliónyi hadifogolyból csaknem százezren fogtak fegyvert a szovjet hatalom védelmében. E tömegmozgalommá váló. széleskörű népi aktivitás sajátos indítékait — elemzése nyomán — a következőkben összegezhetjük: — Az omszki, a tomszki s a többi nagy hadifogoly- táborban már a februári forradalmat követően szakításra került sor a magyar tisztek között. A hadifogoly-legénység körében a reakciósok befolyása gyorsan csökkent. A szocialista eszméktől megérintett tisz- H csoportok pedig egyre közvetlenebb kapcsolatba jutottak a hadifogoly-legénységgel. — A táborokból munkára kijáró magyar foglyok mind többen kerültek a forradalmi események áramába. A magyar hadifoglyokra nem tudott hatni a Kerenszkij kormány háborút folytató, az antant győzelméért mozgósító agi- tációja s politikája. — A magyarokban a cári kormány is és Keren- szkijék is ellenséget, hadifoglyot láttak. A mieink számára csak a szovjet hatalom s a bolsevikok győzelme jelenthette a háború befejezését, a békét s a közeli hazatérés lehetőségét. Az Oroszország európai részeitől távoleső területeken, — hol a nagy fogolytáborok települtek — a magyar hadifoglyok koncentrált politikai majd katonai erőt képezhettek. E földrajzi területeken a magvar hadifoglyok körében a munkások számaránya általában magasabb volt, tot is szerveztek a vállalatnál. így megrendelőiknek nemcsak a felújítási, hálózatbővítési vagy korszerűsítési munkát végezhetik el, hanem annak a terveit is elkészíthetik. Egyik fő gond eddig a szakemberképzés volt ennél a vállalatnál. — Most megszervezték a művezetőd tanfolyamot, egy művezetőt pedig bentlakásos technikumba küldtek el. — Ugyanakkor három harmadéves technikumi hallgatóval szerződést kötöttek és ösztöndíjat biztosítanak nekik. Elsősorban a vállalat jellege miatt a TITÁSZ- nál sok gonddal jár az új mechanizmusra való felkészülés. Ugyanakkor az üzletigazgatóság megtervezte a három lépcsős szervezeti formára való áttérést. — mellyel a szerelők közelebb kerülhetnek működési területükhöz. Ettől az átszervezéstől jelentős gazdasági előnyöket várnak. A párt-vb ezt illetően mégis óvatosságot és módosításokat javasolt, mivel a zökkenőmentes gyakorlati kimint a helyi lakosság körében. S az egykori agrár- szocialista hagyományok révén a parasztság szervezettségi foka, mozgalmi jártassága is felette állott az ottani parasztság szervezettségének s általános tudat-szintjének. Ezért e távoli. nem európai területeken a helyi szovjet hatalom s a bolsevikok mellé álló magyar hadifoglyok segítséget tudtak nyújtani az ott tevékenykedő s a helyi hatalmi szerveket kézbevevő bolsevikoknak, a leninistáknak. Az egykori magyar szervezett munkások, az agrárszocializmus demokratikus eszméitől érintett vagv éppen azon nevelkedett hadifogoly katonák és a sajátos helyzetük folvtán a történelem leghaladóbb áramába került magyar hadifoglyok tíz- és tízezrei a foslvok közül tömegesen elsőnek állottak a szovjet hatalom oldalára, küzdöttek a szovjet hatalom megteremtéséért s annak védelméért eevaránt. A legóvatosabb becslés szerint is e mintegy száz- ezemvi tömésben ezer- ezerkétszáz lehetett azoknak száma, akik Szolnok megvei születésűek voltak, vaav valami módon Szolnok megyeieknek számíthatók. vitelezését már nem látja megfelelően biztosítottnak. Megyei üzlet- igazgatóság Javasolta a párt-vb, hogy amennyiben ez lehetséges — az üzletigazgatóság a megye határaihoz igazítsa működési területeit. Helyeselte azt a próbálkozást is, hogy megvalósították a kettős foglalkoztatást. Olyan szakemberekre vagy segédmunkásokra például, akik értenek a gépkocsivezetéshez, jogosítványuk is van, szükség esetén járművek vezetését is rábízzák. Az iparági normák alapján foglalkoztatott szerelő munkások teljesítményének elszámolását is egyszerűsítették. A párt-vb a város üzemeire jellemző, általános tapasztalatokat is összesítette az említetteken kívül még 35 üzem anyagának ismerete alapján. Megállapította, hogy az előrehaladást elsősorban a rendszeres tájékozódás segítette és segíti. Rendszeres volt például a vállalatok, üzemek többségénél a rendeletek ismertetése. Sok helyen csoportok vagy osztályok tanácskoztak, a munkáskollektívák pedig pártnapokon, taggyűléseken tájékozódtak és cserélték ki véleményüket. Kölesönzés magánépítőknek A szolgáltató és gazdasági egységek is sikerrel igazodnak a kül- és belföldi igényekhez. Törekszenek az új áruk bemutatására, ismertetésére. A TÜZEP vállalat például a kislakásépítkezésekhez szükséges betonáruk gyártását kezdte meg, ugyanakkor autódarut, betonkeverőt, pallót és állványanyagokat, talicskát kölcsönöz. A beterjesztett jelentések is tükrözték, mennyire differenciáltan kell az egyes vállalatoknak dol- gozniok. Ugyanakkor sok a közös vonás is, amire mindenütt egyaránt figyelem* mei kell lenni. a tájékozottság a rugalmasság, a körülményekhez alkalmazkodó szervezés fontosságát hangsúlyzta a pártvégrehajtóbizottság. (BE) „A vármegye fiai ...a cs. és kir. 68-as és 29-es gyalogezredben és a cs. és kir. 13-as jászkun s az 1-es honvéd-huszárezredben harcoltak” — írja a megye egykori történeti monográfiája. Ezen alakulatok közül pedig több került az oroszországi frontokon bevetésre; a 13-as huszárezredből már 1914-ben többen orosz fogságba estek, a következő két esztendőben pedig a 29-es gyalogezredből kerültek orosz fogságba tömegesen. De nem csupán ezekben az alakulatokban szolgáltak szolnoki, jászsági és kunsági legények. Sokan már fiatalon Budapestre s más ipari vidékekre mentek szakmát tanulni, munkát vállalni. így más alakulatokkal kerültek ki Oroszországba s estek ott fogságba. Ismít mások nem voltak eredetileg megyénknek szülöttei, de orosz fogságból s a fiatal szovjet államból hazatérve családi kapcsolataik révén vágj' éppen a Kommunisták Ma- gvarországi Pártjának megbízásából jöttek megyénkbe. s hirdették Szolnokon, a Kunságban és a Jászságban a Nagy Október tör- tanítását... (Folytatjuk) *, Dr. Császtvai Istv|
