Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-10 / 239. szám

1987- október 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Drága mosakodás Martfűn, a Vörös Had- *ereg utca 25 szám alatti szövetkezeti házban lakik Káposztás Sándor kilenced magával. Most várják a család tizedik tagját, és remélik, hogy a hét fiút — akik közül öt iskolás — most már egy kislány kö­veti. A lakást két évvel ez­előtt vették a szövetkezeti házban és azóta kettejük cipőgyári keresetét nagyon be kell osztani, hogy a legszükségesebbekre is jus­son. A lakásrészlet, a kü­lönböző tartozékokkal ha­vonta mintegy négyszáz fo­rint kiadást jelent. Ehhez jön még a vízdíj és a csa­tornadíj, ami szintén a la­kás fenntartásával jár. — Fizetni kötelesek va­gyunk — mondja a lakás gazdája — de a javításokért hiába leveleztünk. Ismét tél következik és a cserépkály­hák fűtés nélkül tátongnak. Egyiket be se lehet gyúj­tanimert csak gáz van tőle a szobában. meleg nincs. Amióta beköltöztünk, az emeletről nem folyik le rendesen a szennyvíz. Át­ázott a mennyezetünk, nem javították meg az építők, pedig azt is mi fizettük. Le­telt a garanciális idő és még nem is jártak itt meg­hallgatni a kifogásainkat. Amiért pedig legutóbb leveleztek Káposztásék az, hogy a vízdíjuk is állan­dóan változik, emelkedik. 1966. augusztusában kilenc­ven forint volt, november­ben már százat fizettek. — Idén júliusban még kilenc­venet. legközelebb viszont már százhatvankét forintot kértek tőlük augusztusi vízdíjként s ennek még plusz 30 százalékát csator­nadíj címén. — Amit fogyasztunk, azt megfizetjük — mondják Káposztásék. — De ha töb­bet számolnak, akkor riár egy-egy ebédre vagy vacso­rára válót számolnak el tőlünk. Szakembérek dolga ez, de mégis számoljunk: Martfűn 2.50 forint a /háztartásban fogyasztott víznek köbmé­tere. A 162 forintért tehát mintegy 65 köbmétert ve­hetnek. Ez literben számít­va 65 ezer. Két hónapra elosztva is több mint ezer liter naponta. Martfűn a komfortos lakásokban a személyenkénti vízfogyasz­tás szakemberek számítása szerint körülbelül napi 40— 50 liter lehet. De ezt sem érhetik el ott, ahol öt gye­rek naponta iskolában, vagy napköziben van. a szülők pedig a gyárban töl­tenek egy-egy műszakot. Káposztáséknak az a né­hány tizes is számít, amit a pontatlan mérések vagy számítások miatt elveszít­hetnek. Higgyük el nekik. S aki­ket illet, nyugtassák meg őket. (B) A győzelem útján Vándorkiállítás Szolnokon A Ságvári Endre megyei Művelődési Házban teg­nap este bemutatták a Szakszervezetek Országos Tanácsa „A győzelem' út­ján. 1917—1957” című ván­dorkiállítását. A tablókon megláthatjuk azt a küzdelmet, amelyet a szovjet nép Lenin vezeté­sével folytatott a szocialis­ta forradalomért. majd ahogy az intervenció ellen küzdött. Bemutatják a Nagy Honvédő Háború legfontosabb eseményeit, ? közép-európai népek fel­szabadításának fontosabb mozzanatait és a hitleri fa­sizmus kapitulációját, Ber­lin elestét. A dokumentumok több­sége a Szovjetunió népei­nek békés építőmunkáját szemlélteti. Így többek kö­zött azt, hogy a forrada­lomtól 1966-ig több mint 40 ezer nagyüzem kezdte meg a működését a Szov­jetunióban. és csaknem 112 millió ember költözött új lakásba. A mezőgazdaság fejlődé­sét illusztráló tabló is óri­ási változásról számol be: 1928-ban még minden 10 hektárt faekével szántottak ma pedig már másfélmillió traktort üzemeltetnek. Az előzőekhez kapcsoló­dóan mutatják be a Szov­jetunió küzdelmét a világ­békéért, majd a szovjet tu­domány és kultúra haladá­sáról kapunk ízelítőt. A vándorkiállítást októ­ber 17-ig naponként 9-től 16 óráig lehet megtekin­teni. Gyógyulj meg, Imre! Nemrégiben történt az eset. Délben. Éppen haran­goztak. A baj ilyenkor is meglátogathatja az embert. A Kunhegyesi Gépjavító Állomás dolgozói ebédelni mentek. A műhelyben Kun Imre maradt. Pár percre szakadt el a többiektől. — amíg munkáját befejezi. Belefeledkezett a dolog­ba. Egyszercsak elkiáltotta magát mellette valaki: — Tűz van, Elég az autó. Imre azonnal ugrott. A közelben meglátott egy vödröt. Azt kapta fel, sza­ladt az autóhoz, hogy majd ; locsolja. Benzin volt a vö­dörben. Megégett. Karját, lábát pusztította a tűz. Fájt ke­gyetlenül. A mentő kórház­ba vitte. Az anyja délután haza- várta. Többször is ki-ki­nézett a kapun. Nem szo­kott elmaradni a fiú. De akkor nem jött. Késett. — Egyre késett. Az anya min­dig várja fiát, s megérzi, ha baj érte. Legszíveseb­ben szaladt volna már ő is elébe, ki a gépjavító ál­lomásra. Akkor látta meg fia munkatársait. Megkapasz­kodott. rosszat, nagyon rosszat sejtett. — Imrét elvitték a men­tők. Megégett. Később üzenet jött a kórházból. Segítségért. Vér­savó kellett a fiúnak. Ad­tak a szülei. Aztán újabb üzenet jött. vér kell és bőr a bőrátültetéshez. Az Imre munkatársai tudtak róla. Jelentkeztek sorban az irodán. — Én adok vért — mondta mindegyik. Aztán jöttek egymás után. Tízen, húszán, sokan, nagyon sokan. Jó szívvel gondoltak a fiúra, társuk- ( ra, akire ráköszön tött a szomorúság. Feliratkoztak. És meglátogatták a kór­házban. Sült hússal gyü­mölccsel kedveskedtek ne­ki. Azt mondták: gyógyulj meg, Imre, várunk. Régóta ismerem a fiút. Eszembe jutnak az árok­parton töltött délutánok. A nagymamájánál sokszor el­időzött. Csendes volt, sze­rény. A gépállomáson is. Hűségesen ragaszkodott munkahelyéhez, igyekvő­nek bizonyult. És bátor­nak is. Egy ember kivált a munkából. A szerszámai most hiába várják. A kéz, a legfontosabb szerszám, betegen lüktet a kórházi ágyon. Gyógyul. Kunék előtt gyakran megáll a személyautó. A gépjavító állomás kocsija. Hírt hoz a gyerekről, üze­netet. Máskor meg viszi a szülőket, el ne késsék a látogatási időt. — Szeretnénk már, ha hazaengednék — mondja az anyja. — Jó lenne, ha már is­mét köztünk lehetne — mondják a gépjavító állo­más dolgozói. Gyógyulj meg, Imre! L. I. A gazdaságirányítási reform előtt • • Ot szolnoki vállalat előkészületei A Szolnok városi párt­végrehajtóbizottság követ­kezetesen figyelemmel kí­séri és hatékonyan segíti az üzemek és vállalatok felkészülését az új gazda­sági . mechanizmusra. Ser­kentik a város üzemeinek vezetőit, hogy a gazdasági és társadalmi élet egyetlen új mozzanata iránt se ma­radjanak közömbösek, fi­gyeljék, elemezzék mind­azt, ami üzemük, vállala­tuk életét, munkáját befo­lyásolhatja. A párt-végrehajtóbizott­ság legutóbbi ülésén öt kü­lönböző rendeltetésű gaz­dasági egység — a Tiszán­túli Áramszolgáltató Válla­lat szolnoki üzletigazgató­sága, az Építési és Szere­lőipari Vállalat, a Vörös Csillag Ruházati Ktsz, a Ganz Villamossági Művek Szolnpki Hegesztett Gép- szerkezetek Gyára és a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat — felkészülését vitatta meg. Már az idén is hasznos A párt-vb elé kerülő el­képzelések szembetűnően bizonyítják, hogy az utób­bi hónapokban az előzőnél is tartalmasabb volt ez a munka. Többen, közvetle­nebbül ismerték meg az új gazdasági mechanizmus célját s az abból adódó kö­vetelményeket, s nem ke­vésbé a benne rejlő lehe­tőségeket. Gyakorlatban is valóra váltottak olyan dol­gokat, amelyek már 1968 előtt is hasznára lehetnek a vállalatnak, s a köz ja­vát szolgálják; Az említett vállalatok közül az iparcikk kiske­reskedelmi vállalat az, amely — helyzeténél fogva is — leginkább megfelelő rugalmassággal igazodott a változó körülményekhez. Csoportos megbeszéléseket, tanfolyamokat szerveztek, ahol az előrelátható fel­adatokról tájékoztatták dolgozóikat. A megjelölt követelményekkel párhuza­mosan már azt is figyelem­mel kísérték, hogy a válla­lat dolgozóira milyen ha­tással lehet mindez. Bizományi ügyletek Bevezették, illetve bőví­tették például az előren­delés házhozszállításos rendszerét, bizományi ügy­leteket bonyolítanak ie, használt áruk cseréjét, kölcsönzéseket szerveztek. Ugyanakkor tökéletesítet­ték a dolgozók díjazását is. Hasonló rugalmassággal, az igények mindenkori ku­tatásával dolgozik a ru­házati ktsz és a várható igények mérlegelésére ké­szült fel az építő és sze­relőipari vállalat is. Az építők a mutatkozó igé­nyek alapján jelentős pro­fileltolódással számolnak. Elsősorban a felújítási és karbantartási megrendelé­sek növekedését várják. — Megszervezik az üzemgaz­dasági csoportot is. amely a helyes gazdálkodási ará­nyok kialakításától az in­formációig több feladattal foglalkozik. — Tárgyalnák például más megyék taná­csi építőipari vállalataival egy közös anyagbeszerzői iroda létrehozásáról. Ez a jelenlesi elgondolások sze­rint sok beszerzési gondtól mentesítené őket. Júliusban tervező csopor­Szolnok megyei internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista F orradalomban f. „Fel vörösök, proletárok, csilla & osok, katonák“ [ íz esztendeje már, hogy dr. Münnich Ferenc felhívta rá a köz­vélemény figyelmét: „Nem lehet írni és beszélni a magyarországi kommunista mozgalom történetéről, ha nem ismerjük az oroszor­szági magyar hadifoglyok 80—100 000 embert átfogó tömegmozgalmát.” A Kossuth Kiadó által 1957-ben közreadott „Ma­gyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban” című gyűj­temény. — melynek elősza­vában jelentek meg az imént idézett sorok, — fi­gyelemre méltó dokumen­tumokat s visszaemlékezé­seket publikált. Ezt kö­vetően pedig Józsa Antal hadtörténész — ez említett kötet egvik szerkesztője — a Hadtörténeti Közlemé­nyek 1963. évi 2. számában kísérelte meg felvázolni an­nak okait, hogy az orosz- országi több mint félmil­liónyi hadifogolyból csak­nem százezren fogtak fegy­vert a szovjet hatalom vé­delmében. E tömegmozgalommá vá­ló. széleskörű népi aktivi­tás sajátos indítékait — elemzése nyomán — a kö­vetkezőkben összegezhet­jük: — Az omszki, a tomszki s a többi nagy hadifogoly- táborban már a februári forradalmat követően sza­kításra került sor a magyar tisztek között. A hadifo­goly-legénység körében a reakciósok befolyása gyor­san csökkent. A szocialista eszméktől megérintett tisz- H csoportok pedig egyre közvetlenebb kapcsolatba jutottak a hadifogoly-le­génységgel. — A táborokból munká­ra kijáró magyar foglyok mind többen kerültek a forradalmi események ára­mába. A magyar hadifog­lyokra nem tudott hatni a Kerenszkij kormány há­borút folytató, az antant győzelméért mozgósító agi- tációja s politikája. — A magyarokban a cá­ri kormány is és Keren- szkijék is ellenséget, hadi­foglyot láttak. A mieink számára csak a szovjet ha­talom s a bolsevikok győ­zelme jelenthette a háború befejezését, a békét s a közeli hazatérés lehetőségét. Az Oroszország európai részeitől távoleső területe­ken, — hol a nagy fogoly­táborok települtek — a magyar hadifoglyok kon­centrált politikai majd ka­tonai erőt képezhettek. E földrajzi területeken a ma­gvar hadifoglyok körében a munkások számaránya ál­talában magasabb volt, tot is szerveztek a vállalat­nál. így megrendelőiknek nemcsak a felújítási, háló­zatbővítési vagy korszerű­sítési munkát végezhetik el, hanem annak a terveit is elkészíthetik. Egyik fő gond eddig a szakemberképzés volt en­nél a vállalatnál. — Most megszervezték a műveze­tőd tanfolyamot, egy műve­zetőt pedig bentlakásos technikumba küldtek el. — Ugyanakkor három har­madéves technikumi hall­gatóval szerződést kötöttek és ösztöndíjat biztosítanak nekik. Elsősorban a vállalat jellege miatt a TITÁSZ- nál sok gonddal jár az új mechanizmusra való felké­szülés. Ugyanakkor az üz­letigazgatóság megtervezte a három lépcsős szervezeti formára való áttérést. — mellyel a szerelők köze­lebb kerülhetnek működési területükhöz. Ettől az át­szervezéstől jelentős gaz­dasági előnyöket várnak. A párt-vb ezt illetően mégis óvatosságot és módosításo­kat javasolt, mivel a zök­kenőmentes gyakorlati ki­mint a helyi lakosság kö­rében. S az egykori agrár- szocialista hagyományok ré­vén a parasztság szervezett­ségi foka, mozgalmi jár­tassága is felette állott az ottani parasztság szerve­zettségének s általános tu­dat-szintjének. Ezért e tá­voli. nem európai terüle­teken a helyi szovjet hata­lom s a bolsevikok mellé álló magyar hadifoglyok se­gítséget tudtak nyújtani az ott tevékenykedő s a helyi hatalmi szerveket kézbe­vevő bolsevikoknak, a le­ninistáknak. Az egykori magyar szer­vezett munkások, az agrár­szocializmus demokratikus eszméitől érintett vagv ép­pen azon nevelkedett hadi­fogoly katonák és a sajá­tos helyzetük folvtán a tör­ténelem leghaladóbb ára­mába került magyar hadi­foglyok tíz- és tízezrei a foslvok közül tömegesen elsőnek állottak a szovjet hatalom oldalára, küzdöttek a szovjet hatalom megte­remtéséért s annak védel­méért eevaránt. A legóvatosabb becslés szerint is e mintegy száz- ezemvi tömésben ezer- ezerkétszáz lehetett azok­nak száma, akik Szolnok megvei születésűek voltak, vaav valami módon Szol­nok megyeieknek számít­hatók. vitelezését már nem látja megfelelően biztosítottnak. Megyei üzlet- igazgatóság Javasolta a párt-vb, hogy amennyiben ez lehet­séges — az üzletigazgató­ság a megye határaihoz igazítsa működési terüle­teit. Helyeselte azt a pró­bálkozást is, hogy megva­lósították a kettős foglal­koztatást. Olyan szakembe­rekre vagy segédmunká­sokra például, akik értenek a gépkocsivezetéshez, jo­gosítványuk is van, szük­ség esetén járművek veze­tését is rábízzák. Az ipar­ági normák alapján foglal­koztatott szerelő munkások teljesítményének elszámo­lását is egyszerűsítették. A párt-vb a város üze­meire jellemző, általános tapasztalatokat is összesí­tette az említetteken kívül még 35 üzem anyagának ismerete alapján. Megálla­pította, hogy az előrehala­dást elsősorban a rendsze­res tájékozódás segítette és segíti. Rendszeres volt pél­dául a vállalatok, üzemek többségénél a rendeletek ismertetése. Sok helyen csoportok vagy osztályok tanácskoztak, a munkás­kollektívák pedig pártna­pokon, taggyűléseken tá­jékozódtak és cserélték ki véleményüket. Kölesönzés magánépítőknek A szolgáltató és gazdasá­gi egységek is sikerrel iga­zodnak a kül- és belföldi igényekhez. Törekszenek az új áruk bemutatására, is­mertetésére. A TÜZEP vállalat például a kisla­kásépítkezésekhez szüksé­ges betonáruk gyártását kezdte meg, ugyanakkor autódarut, betonkeverőt, pallót és állványanyago­kat, talicskát kölcsönöz. A beterjesztett jelenté­sek is tükrözték, mennyire differenciáltan kell az egyes vállalatoknak dol- gozniok. Ugyanakkor sok a közös vonás is, amire min­denütt egyaránt figyelem* mei kell lenni. a tá­jékozottság a rugalmasság, a körülményekhez alkal­mazkodó szervezés fontos­ságát hangsúlyzta a párt­végrehajtóbizottság. (BE) „A vármegye fiai ...a cs. és kir. 68-as és 29-es gya­logezredben és a cs. és kir. 13-as jászkun s az 1-es honvéd-huszárezredben har­coltak” — írja a megye egy­kori történeti monográfiája. Ezen alakulatok közül pe­dig több került az oroszor­szági frontokon bevetésre; a 13-as huszárezredből már 1914-ben többen orosz fog­ságba estek, a következő két esztendőben pedig a 29-es gyalogezredből kerül­tek orosz fogságba töme­gesen. De nem csupán ezekben az alakulatokban szolgáltak szolnoki, jászsági és kun­sági legények. Sokan már fiatalon Budapestre s más ipari vidékekre mentek szakmát tanulni, munkát vállalni. így más alakula­tokkal kerültek ki Orosz­országba s estek ott fog­ságba. Ismít mások nem voltak eredetileg megyénk­nek szülöttei, de orosz fog­ságból s a fiatal szovjet államból hazatérve családi kapcsolataik révén vágj' éppen a Kommunisták Ma- gvarországi Pártjának meg­bízásából jöttek megyénk­be. s hirdették Szolnokon, a Kunságban és a Jászság­ban a Nagy Október tör- tanítását... (Folytatjuk) *, Dr. Császtvai Istv|

Next

/
Oldalképek
Tartalom