Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-08 / 238. szám
1967. október 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 Belépés a Néplap olvasóinak Magyarország villanyszám Iája Láfogatás az Országos Energiaelosztó Központban Van Budán, a Várban egy öreg műemléképület, ahonnan kilátás nyílik az egész országra, sőt bepillanthatunk a környező államokba is. Ahogy belépünk a kapun, lifthez vezetnek, amely lassan ereszkedni kezd velünk lefelé. Bizonyos idő után kiszállunk, s kanyargós folyosókon egy másik lifthez megyünk, amely ismét csak lefelé veszi útját. Ezután egy lépcsőn haladtunk, — ugyancsak a mélybe, majd egy széles folyosóra jutunk, amelyből kétoldalt ajtók nyílnak. Az egyik nyitott ajtón mintha napfény szűrődne ki. De hiába is keressük az ablakot, hiszen csaknem ötven méter mélyen vagyunk a Várhegy gyomrában. Fénycsövek „keverik ki” a természetes világítás jó utánzatát. Szavazás importárammal Meglehetősen hosszú séta után jutunk el útunk céljához, a központi kapcsolóteremhez, amelynek egyik falát teljes egészében műszertáblák foglalják el, s középen kapcsolókkal, műszerekkel, telefonközpontokkal egybeépített diszpécserasztal mellett végzik munkájukat, azok, akik az egész ország energiaellátását irányítják. Kísérőnk Bozsik Ferenc. az Országos Energiaelosztó Központ vezetője. — A televíziónézők egy alkalommal már beleshettek hozzánk — emlékeztet a „Riporter kerestetik” vetélkedőre, amelynek során a nézők lámpagyújtással szavaztak; s az eredményt a központi kapcsolóterem egyik okos műszerének segítségével állapították meg. Hogyan jutott el idáig a szombathelyi, pécsi, debreceni nézők lámpaoltogatás- sal jelzett „szavazata”? Ha erre a kérdésre válaszolni akarunk, meg kell ismerni az országos energiarendszer irányítását. — Ez volt az a bizonyos műszer — mutatja meg a diszpécser asztalba beéoí- tett ielzőszerkezetet. Fölötte egy számlálóberendezés látható. Ez, akár csak a lakásokban működő árammérő óra, fogyasztást mutat, méffned'g azt, hogy mennyi elektromos áram érkezik külföldről. Amikor a nagy szavazást „tartották” legalább félmillióan meggvújtották a villanyt. Az ehhez szükséges elektromos energiát külföldről kellett kérni, — mégpedig annyit, amennvi már látvánvosan kimozdította a jelzőszerkezet mutatóját Röv;dTÓr!at Pagonyán A szemközti falon látható az ország elektromos hálózatának modellje. Az egyes erőműveket vonalak kötik össze. Ezek a vonalak tulajdonképpen vezetékek, amelyek összeköttetést biztosítanak az erőművek között. Ha Szolnokon kigyullad az utcai világítás, nem lehet tudni, hogy nyugat-ukrajnai áram, vagy éppenséggel a kelenföldi Hőerőműből érkező energia táplálja a fényforrásokat. Amikor még nem építették ki az országos rendszert, akkor egy-egy erőmű a „környező” fogyasztókat látta el árammal. S ha üzemzavar miatt leálltak s dinamók elsötétedett minden, és amíg a hibát küavitották. nem dolgozhattak a gyárak sem. Bajba jutottak akkor is, ha a fogyasztók több áramot kértek, mint amennyit a helyi erőmű termelni tudott. Az egységes energiahálózat mindezt kiküszöböli. Minden erőmű egy közös „kasszába” dolgozik, s onnan osztják el az áramot, az ország vidékei között. Egyik nap például egyik oillanatról a másikra leállt a tiszapalkonyai erőmű. — Zárlat keletkezett az elosztósínekben, ezért a védő- berendezés automatikusan kikapcsolta az összes dinamót. Ha a Fradi vesztésre áll... Azt mondtuk, hogy innen kilátás nyílik az egész országra. a kapcsolóterem a föld alatt van ugyan, mégis tudni lehet, ha a szabadban hirtelen beborul az idő. A műszerek jelzik, hogy megnőtt a fogyasztás, mivel egyik percről a másikra sok helyen felgyújtják a villanyt. Péntek este hatvan megawattal kevesebb a fogyasztás, mint átlagosan. Szünetel a tévéadás, az egymillió tévé készülék tehát nem igényel áramot. Ha a Fradi vesztésre áll, 1 kap egy újabb gólt, szinte látni innen, ahogy dühös kezek kikapcsolják a készüléket. A tévé színházi közvetítéseinek szünetében az emberek felállnak a készülék előtt, lámpát gyújtanak, kávét főznek a konyhában, s ez is érezhető a kapcsolóteremből. Nemzetköii energiabank A fogyasztás grafikonjaiból azt is meg lehet álla- pitani, mikor kel az ország. Legtöbben reggel hat és hét óra között indulnak munkába, s kezdik a termelést a gyárak. A szocialista országok nemzetközi energiaközpontja Prágában működik. A központ ügyeletesei, a tagállamok — a környező szocialista országok — szakembereiből kerülnek ki. Felhívtuk a prágai központot. ahol éppen magyar mérnök töltötte be a diszpécser szerepét — Mennyi a tartalék a szocialista országok „energiabankjában?” — Akár kétszeresére is emelkedhetne a magyar fogyasztás, nem lenne zavar akkor sem — mondta a magyar ügyeletes. Benedek B. István Világszerte nagy a zsivaj', lárma Svájci szép szokások — Tévézés csak fülhallgatóval A bérház neveli a csecsemőt — A ruha nyeli a hangot A kapualjban meglepetés: este kilenc után haza jövet papucsba bújnak az emberek — és lábujjhegyen közlekednek a lépcsőházban. Az ajtócsapkodás ismeretlen fogalom, még a kulcsot is nesztelenül forgatják a zárban. Rádiózás, tévézés? Ilyenkor már csakis fülhallgatóval. — No, nem Szolnokon, hanem Svájcban terjedtek el ezek a szép szokások — mondja dr. Lohr Ferenc hangmérnök-kandidátus. Kortünet a munkazaj A sűrűn lakott metropolisok velejárója a kellemetlen hangáradat A gyárban: egész nap zúgó-dübörgő gépek, a hivatalokban: kattogó írógépek — kortünet a munkazaj. A munka után? Az utcán zakatolnak a gépkocsik, csikordul a fék. S odahaza? Visszhangzik a ház, mert a földszinten megindult a lift, a vékony falakon áthallatszik minden nesz, s a hajnalt üres tejeskannák csörömpölése jelzi. Utcán, gyárban — világszerte nagy a zsivaj, lárma... A zaj, s a káros zajok leküzdésének szándéka új tudományt szült: az épület- akusztikát Feladata röviVADASZAT — MADARRAL Az idomított ragadozó madarakkal történő vadászat (vadfogás) több évezredes eredetű. A régészek számos olyan leletre bukkantak. amelyek a vadász öklén ülő madarat ábrázolnak, de írásos emlékek is szép számmal bizonyítják: a betanított ragadozó madarak sokszor helyettesítették a fegyvereket Nálunk az elmúlt évsasfaj. a szirti-, « héja- és a törpesas. Ezekhez a madarakhoz vadonfogva, vagy fészekből kiszedve juthat a vadász. A madarak befogása megnyirbált szárnyú galambbal történhet; a nehézkesen repülő madárban a ragadozó könnyű prédát sejt és lecsap rá. A lak* mározni kezdő, kevésbé óvatos vadmadár háló seBevetésre kész a vadász-sas — (MTI foto — Kovács Sándor felvétele) századok során nagy kincsnek számított egy-egy sólyomfészkelő hely birtoklásai Idomítható madarak A vadászatra betanítható vadmadarak közül elsősorban a különféle sólyomfajok jönnek számításba: a vándor-, a kerecsen*, a kabasólyom A héja-félék közül a héja és a karvaly idomítható jól, és néhány gítségével ejthető fogságba. Szokás még különféle csapdákkal is rabul ejteni a madarakat. A befogás után azonnal fel kell „szerszámozni”, sapkázni az állatokat, csak így nevelhető belőlük később kiváló vadászmadár. Kezdő sólymá- szok részére alkalmasabbak a fészekből háromhe* tes korukban kiszedett és otthon felnevelt fiókák. Felsyerelés A vadászmadár felszereléséhez tartozik a sapka (a szemeket elfedő bőrsüveg), a lábszíj. s a két lábszíjat összekötő forgókarika a pórázzal és a két mogyorónagyságú csörgő, amely az erdő sűrűjében zsákmányával birkózó madár nyomára vezeti a vadászt. A sólymász felszerelései közül legfontosabb a félkönyökig érő ötujjas erős bőrkesztyű. Hadárfogás —• radászmadárral Legismertebb az úgynevezett körözős vadászási mód („pedziés”). A sólymász kesztyűs kezébe veszi a felsapkázott madarat, lábszíjairól lecsatolja a forgókarikát és a pórázt. De csak akkor veszi le a sapkát és a kar előrelendí- tésévsl bocsátja útjára a sólymot, amikor a vadász társaságában levő kutya a lapuló szárnyasvad rejte- kére bukkan. A madár egyenletesen körözve mind magasabbra emelkedik, a sólymász pedig a megbúvó zsákmány kiugratására indul. A felrebbenő áldozat sorsa néhány pillanat alatt megpecsételődik: a sólyom csapásától törött gerinccel hull alá. Ekkor a sólyom újabb kör leírása után ráereszkedik a legyőzött vadra. A jutalomfalat elfogyasztása után a sapka visszakerül a sólyom fejére és ism^t elfoglalt^ helyét a vadász kesztyűs öklén. Talán mondanunk sem kell. hogv mennyire kitartó munkába kerül, amíg Pontosan az történik, amit leírtunk. A vadmadarak idomítása nem könnyű fel adat A sólyom áldozatai közé sok számvasvadat sorolha* tünk: fácánt, foglyot, vadkacsát. Am a varjú a szarka a aém. sőt még a kánva is merkeseriili a só- lvommal való találkozást. A sólyom—kánya légiharc sokszor hosszú percekig Is eltart, de kimenetele aligha kétséges: a sélvom győzelmével végződik. — A számvasok mellett a földi kártevők, a rágcsálók száma Is megritkul ew egy vadáeccőlvom „működési területén”. den ennyi: csökkenteni, megszüntetni a kellemetlen hanghatásokat, s az előadó termekben fokozni a kellemeseket. — Mitől szenvedünk a legtöbbet? — Ha minden áthallatszik a szomszédból — folytatja dr. Lohr Ferenc, aki a Középület Tervező Vállalat akusztikus tervező mérnökként dolgozik — nem kell vásárolnunk rádiót. megteszi a szomszédé is. Ilyenkor a bérház együtt neveli az újszülött csecsemőt, és esténként kollektív boldogság tölti el a lakókat, ha a csöppség valahára el- szenderül... Pedig az „áthallásvédelemnek” nemzetközileg ismert szabályai vannak. Ingyenes megoldás — Ezeket már a tervkészítés kezdetekor figyelembe vesszük: számításokat végzünk. minden hangélményt befolyásoló tényezőt ismernünk kell Gyakran már a tervezés során eldől: lesz-e zaj vagy sem? Az ingyenes megoldás: a lépcsőház köré tervezett úgynevezett „vizes blokk”... vagyis mellékhelyiségek, amelyet folyosók, előterek, vagy kamrák választanak el a lakószobáktól. Néha kettős falakat építenek. Mások megfelelő hangelnyelő falfelületeket képeznek ki, hogyományos építőanyagok és korszerű műanyagok felhasználásával: egyebek közt például: salak, gyapot-paplannal. — Drága mulatság lehet! — Legfeljebb négy-öt százalékos költségtöbbletet jelent az egész építkezésben. És nyugodtabb, pihentebb. teljesítményképesebb embereket... A hangversenytermekben, a színházakban, a mozikban fokozottan kell ügyelni a hangzás minőségére. A szöveges előadótermekben személyenként mintegy négy légköbméter teret kell számítani egy hallgatóra, szimfonikus zenéhez kilenctizet is. Legkisebb térigénye a moziknak van. Ám a textilanyagok, a ruhák hangnyelő tulajdonságával is számolni kell: ezért hangzik másképp a terem ha teltház van, és ezért „kong az ürességtől”. Az épület-akusztikusok közvetlen munkatársai a fizikus-akusztikusok. — A hangok utózengését mérik: előadótermekben, színházakban ez az egyik legfontosabb minőségi ismérv. A visszhang tréfája A visszhang gyakran a művészt is megtréfálja. A Vígszínház egyik előadásán a színház ifjú hősszerelmese debütált. Nem tudta — arm pedig ott köztudott, — hogy a színpadnak két pontjáról „visszhangként’' zeng a szerelmes sóhaj is... S a nagyjelenetben hirtelen megdermedt — azt gondolván, hogy a nézőtérről szól valaki, dadogva kérdezte: — Te.„ tessék? Nem... nem értem! Még szerencse, hogy vígjátékban spontán rögtönzésnek tűnt a szöveg a nézők előtt... Napjainkban az egész világon az akusztika tudományának újjászületését látjuk. Az épület- és terem-akusztika nálunk is megtette az első lépéseket Remélhetően hamarosan követi e tudomány többi ága: a munka, — település, — és élettani akusztika — és talán a mindennapi építészeti gyakorlat is. Szőke Sándor Veszélyes növények Az ősz is a kirándulások ideje, a kiadós gyalogtúráké, amikor virág- vagy lombcsokor tarkállik a hazatérők kezében. Nem mindig veszélytelenek ezek a csokrok; kevesen tudják, hogy a sokszor lenyűgöző szépségű virágok egyike- másika mérgező. A kertből és a virágkereskedésekből is számos mérgező növény jut el az otthonunkba, mint például a sisakvirág, a pünkösdi rózsa és a szarkaláb. Több szobanövény allergiás bántalmakat okozhat. Nem véletlenül tiltják a kórházakban, hogy a betegeknek cserepes növénynyel kedveskedjünk. Baleset általában csak akkor történhet, ha a gyermekek csipegetik, szájukba veszik, lenyelik a veszélyes növényrészeket. Szerencsére ritkán fordul elő ilyen baleset, ám mégis hasznos tájékozódnunk a kellemetlenségek forrásai felől. A gyermekek épségére féltő gonddal vigyázóknak tudniuk kell, hogy a legtöbb növénymérgezés nem a virágok és zöld növények révén fordul elő, hanem inkább a magvak által. A növények zöld része ugyanis többnyire kellemetlen fzű, a gvemnek csak kivételei aaetbeo tágja meg, nyeli le. A mérgező húsos termések sem kellemes ízűek, s így ritkán jutnak a szájba, s az emésztőrendszerbe. Ellenben a magvak általában ízetlenek, ezért nincs riasztó hatásuk. Milyen mérgező növények magvai kerülhetnek a gyermekek kezeügyébe? Falun, ahol a maszlag nagy fekete magvai szétszóródnak a növény tokjából, a játszadozó kicsinyek szájukba vehetik, lenyelhetik azokat, s ez súlyos mérgezést idézhet elő. Nem kevésbé veszélytelen a ricinus magva sem, amelyből a hashajtónak használt olaj készül (az ipari feldolgozásnál hőkezeléssel elpusztítják a mérget!). A ricinus magja babnagyságú, szép márványozott rajzolatú, a gyermekek szívesen játszadoznak vele. Néhány szem ricinusmag lenyeléséért életével fizethet a gyermek. Mi tehát a teendő? A csokrokból nem érdemes száműzni a mérgező növényeket, de elővigyázatosnak kell lennünk. Viszont a maszlagmagra és a ricinusmagra gondosan ügyeljünk, tartsuk távol közvetlen körnvezetürktől, nehogy végzetes tragédiát okraizftnak]
