Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-07 / 237. szám
Világ proletárjai, egy esül Jetek! SZOLNOK MEGY 1~Á~MEGYEI rtRTBÍZÖTTS^*ÉS Á MEGYE! TANÁCS LAFJA^HHHH XVm. évfolyam, 237. szám. Ára * 50 fillér 1967. október 7., szombat. Vállalati vizsgadrukk A wél’alati atmoszférában szinte premier előtti izgalom vibrál ezekben a hetekben, hónapokban. Ahogyan közeledünk az új gazdaságirányítási rendszer januári nyitányához, úgy fokozódik ez a feszültséghez hasonló hangulat, mindenekelőtt természetesen a vállalati vezetők körében. Tanulságos lehet áttekinteni e sajátos vizsgadrukk néhány okát, társadalmi-gazdasági tényezőjét. Ha szabad folytatni hasonlatunkat, elsőként arra a bizottságra kell utalni, amely két legfontosabb >,tantárgyból” bírálja majd el a vizsgázó vállalatokat, elsősorban vezetőiket. A társadalom — mert természetesen ez lesz az a bizonyos vizsgabizottság—, egyrészt azzal a várakozással mérlegeli majd a vállalatok munkáját, hogy gazdálkodásukkal mennyiben elégítették ki a szükségleteket, milyen például a boltok áruellátása az adott termékekből — másrészt: a társadalom dolgozó emberekből áll, akik azt is elvárják, hogy munkahelyük vezetői, megfelelő vállalati nyereséget elérve, gondoskodjanak a törvényes keretek között elérhető magas jövedelmükről. Ha megpróbáljuk a lényeget sűrítő alapfogalmakra egyszerűsíteni az iménti hosszú mondatot, kiderül, hogy a fogyasztásról és a termelésről, a gazdálkodás e két legfontosabb kategóriájáról van szó. De még egy következtetés adódik az előbbi meghatározásból — az, hogy januártól a társadalmi „vizsgabizottság” immár a vállalatoktól kéri számon olyan termelési és fogyasztási feladatok teljesítését, amelyek felelőseit eddig szinte kivétel nélkül a népgazdaság irányításának központi régióiban sejtette. Voltaképp ez a gazdasági reform legfontosabb, minden mást összegezve kifejező alapelve, egyszersmind: ez a vállalati vizsgadrukk fő oka‘is! Érdeme« elvi szempontból áttekinteni a gondol átmenetet, amely a vállalati vezetőket ezzel ösz- szefüggésben — teljesen indokoltan — foglalkoztatja. Köztudomású, hogy a reform a döntési hatáskörök és ezzel: a felelősség merőben új „térképét”, rajzolja fel a gazdasági életben. Magyarán: az állami irányítás is, a vállalat is azért vállal felelősséget a jövőben amiért megalapozottan vállalhat, amihez tehát rendelkezésére állnak a szükséges információk és döntési lehetőségek. Ez pedig, némi egyszerűsítéssel szólva, azt jelenti, hogy az állam ezután nem vállalja minden gyárrészleg —, vagy boltvezető felelősségét, — rossz munkájának esetleges morális és anyagi Wvetkezményeit. — Eddig ugyanis — jócskán tapasztalhattuk mindannyian —, ha valamilyen árucikk hiányzott a boltból, ha netán egy hét múlva levált a cipő talpa, a közvélemény jobbára nem a boltvezető hibás rendelési módszerét, vagy a cipőgyár rossz munkáját bírálta, hanem általában a cipőtermelést. A jövőben azonban mind határozottabb körvonalakkal kirajzolódnak — a közvélemény számára érzékelhetően is — a gazdálkodás tényleges felelősségi körvonalai; a társadalmi „ítéletet” tehát a vállalat aligha utasíthatja majd egy lépcsőfokkal „feljebb”, a minisztérium, az irányító hatóság morális számlájára. Mindez önmagában véve is elegendő ok arra, hogy vállalati körökben kialakuljon az a bizonyos premier hangulat, Nemkevésbé lényeges változás azonban, hogy — mint említettük — a vállalat vezetőitől (és nem központi rendeletektől) várják majd a dolgozók a jövedelmek emelkedését is. Eddig a vállalatoknak lényegében nem volt jövedelemelosztási hatáskörük, ezután azonban nem hivatkozhatnak külső okokra, ha gazdálkodási gyengeségeik miatt nem alakul kielégítően a vállalati nyereség. Valóban, a nyereség szintje — esetleg a veszteségesség — olyan egyszerűen leolvasható műszerré válik, amely nemcsak a vállalat .felső” elbírálását könnyíti, de a házon belüli dolgozók számára is bizonyítványt állít ki a gazdálkodás eredményességéről. következésképp: jövedelmi szintjük tényleges meghatározó okairól. Mindehhez járul az is, hogy a reform start-pontjától számítva lényegében új helyzet kezdődik a vállalatok eddig kialakult értékrendjében. A „címkéket”. amelyek egy-egy vállalatra eddigi tevékenységük alapján jobbára „félhivatalosan” kerültek, most általában újra írják. Talán nem árt összegezésként megjegyeznünk, hogy a vállalati vizsgafeszültség nem egyszerűen érzelmi tényező, hanem hatása a felkészülés konkrét eredményeiben is tükröződik. Tömegével említhetnénk a kitűnő vállalati kezdeményezéseket — öntevékenyen, mindenféle szabálytól, előírástól függetlenül formálódnak ezekben a hetekben a gazdálkodás új módszerei, szervezeti keretei. Közvetlen kapcsolatok épülnek ki az ipar és a kereskedelem között, iparvállalati piackutató munka folyik, rendre-sorra készülnek a vállalati felmérések: mit és hogyan gyártsanak majd jövőre, s ennek megfelelően veszik fel már az 1968-ra szóló megrendeléseket is, T. A. Egész estét betöltő film megyénkről — Beszélgetés a rendezővel — A budapesti mozikban nagy sikerrel mutatták be Németh István Szolnok művészei című 20 perces színes filmjét. A tehetséges fiatal rendező továbbra is a megyében forgat és egy felhős, felvételre alkalmatlan félóráját arra használtuk ki, hogy filmjeiről kíváncsiskodjunk. — A Szolnok művészei című film forgatását, amelyet Szabó Árpád, operatőr, Érdemes művésszel végeztünk, meglehetősen nehéz körülmények között kezdtük el. Voltak, akik még a téma létjogosultságát is vitatták, de a kultúrpolitika helyi irányítói az ügy mellé álltak, — így születhetett meg a film elkészítésének gondolata — és csak ezek után jöttek az én álmatlan éjszakáim. A művésztelepen dolgozó tizenkét művészről ugyanis nagyon nehéz volt úgy filmet készíteni, hogy az évszázados múlt. a nagy elődök szellemének bemutatása mellett minden művész munkásságának a részletét is visszaadja az ember. A fő célom az volt, hogy mindegyikük művészi egyéniségét a lehető legjobban ábrázoljam. Ez úgy érzem, megközelítően sikerült is. Nagy boldogság számomra, hogy a budapesti közönség is jól fogadta a filmet, s szerény alkotásommal megfelelően reprezentálhatom a nagyhírű szolnoki művésztelepet. A képzőművész film forgatása közben — evés közben jön meg az étvágy — elkészítettem egy rövid vá- rosfilmct is Szolnokról, az Új színek városa címmel. A szolnoki bemutató után egy „őslakó” odajött hozzám és azt mondta, hogy csak most látja, milyen kedves hangulatos szép városban él. Ezt én a legnagyobb dicséretnek veszem. amit művész a közönségétől kaphat.-- Baráti körében tréfásan „a szolnoki filmek” rendezőjének emlegetik, de pontosabb lenne a Szolnok megyei elnevezés. — Egyaránt örömmel vagyok szolnoki és Szolnok megyei is. Már évek óta itt dolgozom, és tényleg nemcsak Szolnokon, a tavasszal kezdtem hozzá a nagy, egész estét betöltő filmemhez, amely Szolnok megyéről készül. Ezt a fe1- szabadulás 25. évfordulóján mutatjuk majd be, de jó- néhány rész már el is készült. Nem akartuk például kihagyni a félelmetes tiszai árvizet abban a reményben, hogy a következő években nem lesz alkalmunk a tavaszihoz hasonló természeti csapást fényképezni. Megörökítettük légi felvételekről. rohamcsónakok- hói a legveszélyeztetettebb gátszakaszokon folyó gigászi küzdelmet annál is inkább, mert nagyságrendben a harmadik legnagyobb tiszai áradást fényképezhettük. — Sose legyen nagyobb. A Szolnok megyéről készülő filmem elképzelésem szerint visszaadja majd a Tisza-táj régi arculatát, néprajzát, forradalmi múltját, $ azt a rohamos fejlődést, amit higgyék el, csak azok látnak meg teljes egészében, akik tíz-húsz évvel ezelőtt jártak Szolnokon és most. Nagyon bizakodó vagyok, hogy a téma nagyságának megfelelő filmet készítek, mert azt tapasztaltam, és naponként érzem, hogy ezt a filmet a megyében mindenki saját ügyének tekinti. — A nagyobb feladatok azonban nem tántorították el a képzőművész filmektől. Ezt bizonyítja a Finta-film forgatása. — A téma önmagát kínálta. A Finta-testvérek élete — Sándoré és Gergelyé — kalandos, romantikus művészút, csodálatos alkotásaiknak pedig a legszélesebb publikációt kell biztosítanunk. Eet a. célt szolgálja ez a filmem, amely az év végére elkészül. Forgatása felejthetetlen művészi élmény volt, így akkor is, amikor Finta Sándor gyerekkorának bemutatásához „berendeztük" az ecse- gi puszta múltszázad végi képét. Remélem a film nagyon mutatós jelenetei emlékezetesek lesznek majd a nézők számára is: a felkelő napban fényképeztük a vágtató méneseket, a csikósok, a gulyások sokaságát. Külön élmény a Finta- szobrok beállítása és fényképezése is. Az adott mozdulat olyan sűrített kifejezését adják a Finta-szobrok, amelyek mozdulatlanságukban is filmszerűek. Beleszerettem ebbe a témába és sose vártam még egy-egy filmem bemutatóját annyira, mint éppen a Finta- filmét. — Néhány nap óta Ismét a megyében látjuk a forgatócsoportját. — Jelenleg az alföldi építkezések történelmi változásait és a változásokat létrehozó építők életét bemutató kisfilmemen dolgozom. A vertfaltól a házgyárig — valami hasonló lesz a film címe is. — tiszai — As Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendeletet fogadott el az állami szervek és szöv etkezetek gazdasági és pénzügyi rendjének szabáyozásáról. Felhatalmazta a kormányt, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének megfelelően szabályozza a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjét. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel szabályozta a lakosság községfejlesztési hozzájárulásának rendszerét. Az új törvényerejű rendelet a tanácsok önállóságának növelését, az alapvető egészségügvi, szociális, kulturális és kommunális szükségletek kielégítését, az ezt szolgáló tanácsi fei- lesztési alap létrehozásának elősegítését célozza. A tanács az általános jövedelemadó és házadó fizetésére kötelezett lakosságra községfeilesztési hozzájárulást vethet ki: ennek ösz- szege a ielenlegivel azonos marad. Az 50. évforduló linzié1 elére Hatvanegy tsz itt u n \ n csapat verseny es Abádssaíókon Abádszalók mindkét termelőszövetkezetében — Aranykalász és Lenin Tsz — bekapcsolódtak a jubileumi versenybe. A két tsz- ben együttesen négyszázki- lcncven tag versenyez. V len in Tsz-ben a négy üzemegység és három műhely, valamint 17 brigád vetélkedik egymással. Két brigád már harmadszor határozta el a szocialista cím elnyerését. A két szövetkezetben együttesen őt munkacsapat tett felajánlást. A szövetkezetek vezetőségei 86 ezer forintot fordítanak a legjobbak jutalmazására. A Lenin Tsz sertéshizlaldájában dolgozó két szocialista brigád versenyre hívta a járás szövetkezeteiben dolgozó szocialista brigádokat. A versenybizottság értékelte az eddigi eredményeket, A tehenészetben dolgozó munkacsapatok tej termelési tervüket 110 százalékra teljesítették. A sertés és sőrehizlaló munkacsapatok 102— 106 százalékig tettek eleget — időarányosan — vállalt kötelezettségüknek. A műhelymunkások ' és a traktorosok is állják adott szavukat. A növénytermelők az eddig betakarított növényféleségekből 100— 113 százalékos eredményt értek el. A szövetkezetek tagjai becsülettel helytállnak o munkában. Vigyáznak a közösség vagyonára, s igyekeznek azt gyarapítani. Esetenként azonban akadnak olvanok is. akik egyéni tulajdonnak nézik a közösség vagyonát. Fejlesztik a kereskedelmi hálózatot Az Ojszásí és Vidéke Általános Fogyasztási és Ér tékesítő Szövetkezet dolgozói az októberi forradalom tiszteletére még az év elején felajánlásokat tettek. Vállalták, hogv az 196e. évben elért kereskedelmi forgalmat az idén 720 ezer forinttal túlteljesítik.. A szövetkezet dolgozói 12 ezer forint értékű társadalmi munkára tettek ígéretet egységeik csinosítására, korszerűsítésére, kerthelyiségek, járdák és parkok létesítésére. A vállalat dolgozói ez év első felében a tavalyihoz viszonyítva 4,3 százalékos forgalomnövekedést ’ értek el. több mint 17 millió forint értékű árut adtak el. A harmadik negyedévben is hasonló eredmények születtek. Az általános szövetkezetek közötti versenyben a forgalmat, a gazdasági mutatót és a társadalmi munkát figyelembe véve a megyében az ötödik helyezést érték el. A szövetkezet az idén mintegy 780 ezer forintot fordított egységei korszerűsítésére és a kereskedelmi hálózat fejlesztésére. A szövetkezet dolgozói ehhez társadalmi munkájukkal járultak hozzá. A lakosság kérésére gáz cseretelepet létesítettek. Szeptember 30-án Üjszá- szon divatbemutatóval egybekötött műsoros estet rendeztek. A ruházati bolt 80 őszi és téli leányka, fiú, bakfis, női és férfi ruhafélékből tartott bemutatót. A rendezvényen háromszázan jelentek meg. A résztvevők szavazatai alapján döntenek arról, hogy milyen árucikkeket rendeljenek meg. A fogyasztási szövetkeze! dolgozói — a községi operatív bizottsággal együtt — készülnek a november 7-i ünnepség méltó megrendezésére. A KISZ her dem Pit vetése Minden megye 25 új ifjúsági klubba! köszöntse a felszabadulás 25. évfordu'óját A felszabadulás 23. évfordulójáig újabb >§06 ifjúsági klubbal gyarapodik a fiatalok szórakozóhelyeinek száma — ezt ígéri a KISZ új kezdeményezése amely arra szólította az ifjúkommunisták népes táborát, hogy Budapesten, s az ország valamennyi megyéjében legalább 25 ifjúsági klub megnyitásával köszöntsék 1970. április 4-ét. Jelenleg már mintegy kétezer ifjúsági klubban tölthetik kellemesen, hasznosan szabadidejüket a diákok, az ifjúmunkások, a falusi fiatalok. A KISZ ezzel egyidejűleg az ifjúsági klubok programjának gazdagítására if megkülönböztetett figyelmet fordít. Ezért a Művelődésügyi Minisztériummal a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a SZÖVOSZ- szal, a Honvédelmi Minisztériummal és n Népműve lési Intézettel együtt újabb pályázatot hirdetett a „Kiváló Ifjúsági Klub’* eíei elnyerésér"
