Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-05 / 235. szám

1967. október 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A termelőszövetkezeti teiületi szövetségek működése elé Befejeződtek az ÉVA presszó építési és szerelési munkái. Az impozáns új ven­déglátóipari üzem Szolnokon a Ságvári körúti északi csomópont vendégforgal­mát bonyolítja le átadása után. Clermont és Carolina Hazánkfia építette az első dunai gőzhajót A nagykunsági terü­leti szövetség után létre­jött a Középtisza vidéki— Jászsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetsége. A szol­noki, jászberényi; kunszent­mártoni járások és Jászbe­rény város körzetében mű­ködő 66 mezőgazdasági tér. melőszövetkezet és egy ha­lászati termelőszövetkezet küldöttei is megalakították ér 'ekkép viseleti szervüket. E szövetséghez 40 ezer szö­vetkezeti gazda, 355 ezer hold földterülettel csatlako­zott az előzetes tanácsko­zásokon, illetve a küldött­választó közgyűléseken. A jóváhagyott alapsza­bály kimondja: a területi szövetséget „az együttmű­ködésből eredő kölcsönös előnyök jobb kihasználása érdekében, továbbá az üze­men kívüli egyes feladatok elvégzésére, összehangolá­sára, érdekképviseletük, jogvédelmük hatékonyabb ellátására, az önálló válla­lati gazdálkodás és egymás kölcsönös megsegítésére...” hozták létre. E tömören megfogalmazott mondatban benne van a szövetség cél­ja és sokrétű feladata. A területi .szövetség új szerve a szövetkezeti moz­galomnak. Épp ezért szük­séges, hogy részletesebben is szóljunk céljáról és fel­adatköréről. Annál is in­kább. mert szövetkezetek­kel megyénk több száz ezer lakosának — különböző formában — szoros kapcso­lata van. A szövetség nem tröszt, nem a szövetkezetek felett gazdálkodó szerv. Je­lentősen eltér a testvér- szövetkezetek szerveinek — MÉSZÖV, KISZÖV — mű­ködésétől. A területi szö­vetségek nem alkotnak egy­séges szervezeti há­lózatot. A szövet­ség a tagszövetkezetek szerve lesz. Ezért küldött­beszámolója is hangsúlyoz­ta: „o szövetség küldött­gyűlése vagy elnöksége az egyes tagszövetkezetekre határozatot ne hozzon. A határozatokban a tagszövet­kezetek akarata és igényei fejeződjenek ki. Az önálló­ság biztosítéka, hogy a szö­vetség anyagilag is függ­jön a tagszövetkezetektől." Közérthetően megfogal­mazott elvek ezek. A szö­vetség tisztségviselői és al­kalmazottai érezzék, hogy a ta eszövetkezetek az ő gozdáik. A tsz-ek önállósá­ga tehát a legkevésbé sem csorbulhat. Épp ezért az alapszabály is kimondja: „A szövetség fenntartásá­nak költségeit a tagtermelő­szövetkezetek fedezik." Sok szó esik mostanában a tsz-ek önállóságáról. Az országgyűlés által jóváha­gyott termelőszövetkezeti törvény is rögzíti ezt. „A vagyoni önállóság fontos feltétele, hogy tovább széle­sedjék a termelőszövetke­zeti tulajdon” — olvashat­juk dr. Dimény Imre mi­niszter expozéjából. Ám az önállóság feltétele, hogy a tsz-ek vállalatszerű gazdál­kodást folytassanak, kiadá­saikat. a munkadíjat és a bővített újratermelés pénz­alapjait saját bevételi for­rásból fedezzék. A gazdasági önálló­ság megteremtését segíti elő — az állam intézkedé­sein túl — a területi szö­vetség is. Fontos szerepe van az érdekvédelemnek. De vajon kivel vagy kikkel szemben kell megvédeni a tsz-ek érdekeit? A szövetségek megalakulá­sát a párt IX. kongresszusa kezdeményezte. Így jött létre a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa is. A szocialista állam a bölcső­jüktől kezdődően segítette a termelőszövetkezeteket. Most is ezt teszi. A tsz-ek önállósága érdemben úgy érvényesülhet, ha termelé­sük, gazdálkodásuk a nép- gazdasági érdekkel össz­hangban van. A termelőszövetkezet szo­cialista mezőgazdasági nagyüzem. Tehát sem a tsz, sem a szövetség nem lehet független a szocialista államtól. A szövetkezeti ta­gok érdekei azonosak a munkásosztályéval, a gond­talanabb élet feltételeinek megteremtésén való mun­kálkodás. A küldöttértekez­let résztvevői is hangsú­lyozták: ennek eléréséhez többet és olcsóbban kell termelni. Az áruértékesítés feltéte­leit szerződések szabályoz­zák. Előfordul, hogy né­melyik vállalat esetenként nem tekinti egyenrangú fél­nek a tsz-eket. Azzal is találkozhatunk, hogy egyes közös gazdaságok az alacso­nyabb értékű termékeiket, magasabb osztályon, áron akarják értékesíteni. Mind­két törekvés káros. A ter­melést és az értékesítést ugyanis a fogyasztók igé­nyeinek megfelelően kell alakítani. Az új mechanizmusban a népgazdasági érdek ér­vényesítése közgazdasági eszközökkel valósul meg. Az a tsz, amely ezt felis­meri, s ennek megfelelően szervezi gazdasági tevé­kenységét, az jobban boldo­gul. A tsz-ek sok szervvel állnak kapcsolatban, sok­oldalúan kell tájékozód­niuk, mielőtt döntenek. S ebben igen nagy szerepe lesz az előrelátásnak. Azok az üzemek lesznek gazda­sági értelemben önállóak, melyek nagy jövedelemre tesznek szert. A szövetség a tagszövetkezetek fóruma. Fontos szerepe lesz abban, hogy gazdaságilag minél önállóbbak legyenek a szö­vetkezetek. Ennek érdeké­ben rendszeresen kicserél­hetik véleményüket A terület* szövetség­hez ' tartozó gazdaságolt tájjelleg, természeti és köz- gazdasági adottságoknak megfelelően eltérőek. Ebből eredően a szövetségnek is más és más feladatai lesz­nek. A szolnoki küldött- gyűlés beszámolója ki­emelte: „Az a helyes, ha a feladatokat a szövetkeze­tek küldöttei határozzák meg.” ök tudják legjobban, hogy miben várják a szö­vetség segítését Magától értetődő, hogy a szövetségnek elsőrendű sze­repe lesz a termelés fej­lesztésében, a távlati el­képzelések, tervek kialakí­tásában. A kiskörei víz­lépcső megépülésével az el­következendő 10—15 évben mélyreható változások kö­vetkeznek be. Az öntözés kiterjesztése, a belvízrend­szer kiépítése csak a közös összefogással hozhat meg­felelő eredményt. A korszerű termelés nem nélkülözheti az üzemi ta­lajtérképeket. Sajnos — egy-két tsz kivételével — ez még hiányzik a gazda­ságokból. Pedig enélkül nem lehet megfelelő terme­lésszerkezetet, talajművelési és trágyázási rendszert ki­dolgozni. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben mind nagyobb szerepet kap a fajták, hibridek kivá­lasztása, a korszerű terme­lési eljárások és technoló­giák alkalmazása, elter­jesztése. A szolnoki kül­döttértekezlet résztvevői szinte kivétel nélkül kér­ték ehhez a szövetség hat­hatós segítségét. Úgyszintén a mezőgazdaság komplex gépesítésének megoldásá­hoz is. A szövetség közreműkö­dik a tsz-eknek szállított talajjavító anyagok, műtrá­gyák, növényvédőszerek hatóanyagának, a tápok összetételének, a vetőmag­vak és tenyészállatok minő­ségének ellenőrzésében, a szövetkezetek értékesítésre kerülő termékei minősíté­sében. összehangolja a ku­tató intézetek és a tsz-ek -"■"üttműködését, szervezi ?s ellenőrzi a szaktanács­adást, s terjeszti a korszerű termelési eljárásokat. A gazdálkodásban is sok a megoldásra váró feladat. A szövetség segít­séget nyújt a gazdasági elemző munkához, s e mun­ka főbb területeire aján­lásokat dolgoz ki. Így pél­dául az álló- és forgóesz­köz összetételének, a fel­halmozás és fogyasztás he­lyes arányainak kialakítá­sához. S az önköltséget meghatározó. befolyásoló tényezők elemzéséhez. A tsz-ek felkérésére a szö­vetség a gazdálkodást elő­segítő vizsgálatokat is vé­gez. A tagszövetkezetek és a különböző vállalatok áru- kapcsolatának kialakítása igen nagy jelentőségű. A szövetség a tájékoztatás központja lesz. Informálja a tsz-eket, mely szervvel köthetnek a legelőnyöseb­ben szerződést. Előre jelzi az árak várható alakulását, és közben hosszabb táv­latokban is. Ügyel arra, hogy a kétoldalú szerződé­seket tiszteletben tartsák. A szövetségnek a szövet­kezetpolitika és a jogvéde­lem terén szintén fontos tennivalói lesznek. Rend­szeresen elemzi az új szö­vetkezeti törvényből eredő feladatok megvalósítását. Ajánlásokat dolgoz ki a tsz választott szerveinek, a szövetkezeti demokrácia és a vállalati gazdálkodás ér­demi összehangolásához. Fejlődésünk, szocialista építőmunkánk alapkérdése a termelés gyorsütemű fo­kozása, a gazdaságos és a szükségletek kielégítését szolgáló termelés. E célnak szolgálatában áll a területi szövetség is. Mezőgazdaságunk egyik legfontosabb feladata a kenyérgabona termesztés fejlesztése, stabilizálása. A középtiszavidéki—jászsági területi szövetség működési területén vannak az ország legjobb búzatermelő gazda­ságai. Az idén például tíz tsz-ben 20 mázsa felett, tizenkét gazdaságban 15— 20 mázsa közt volt a hol- dankénti átlagtermés. A 66 tsz közül tízben azonban a 10 mázsát sem érte el. A megközelítően azonos, ló adottságú tsz-ek között is 8—10 mázsa a termésátlag különbsége. Ezt nagyobb hozzáércéssel. szívós mun­kával csökkenteni lehet. Úgyszintén a takarmány- gabona átlagtermése közti különbséget is. A hústermelésben is je­lentős az eltérés a gazda­ságok között. Nem ritka­ság ahol — a háztájival együtt — holdanként 80— 100 mázsa húst értékesíte­nek az államnak minden 100 kát. hold szántó után. De vannak olyan tsz-ek is, ahol ez az arány 45—60 mázsa közt van. Sok olyan fejlődést gátló tényező van, melyek jobb munkával csökkenthetők vagy meg is szüntethetők. A területi szövetsé­gek megalakulása elé vá­rakozással tekintett a ter­melőszövetkezetek egész tagsága, megyénk lakossá­ga. A szövetségek meg­kezdték működésüket. Min­den bizonnyal sikerrel bir­kóznak meg a rájuk háruló, sokrétű feladatokkal és hozzájárulnak közös gazda­ságaink további erősítésé­hez Máthé László Százötven évvel ezelőtt építette Bernhard Antal pécsi polgár, az északi kincstári hídvám bérlője Sellyén, a Dráva partján saját tervei alapján az el­ső dunai gőzhajót. Az 1817. március 21-én vízrebocsá- tott gőzhajót 1918. május 2-án mutatta be Bécsben, közben Pesten és Budán is látták az érdeklődők. A kis gőzhajó gépe 24 lóerőt fejtett ki. A jubileum alkalmából a Magyar Tudományos Aka­démia közlekedéstudomá­nyi bizottsága, a hajózás­tudományi együttműködés MTESZ egyesületközi bi­zottsága és a Közlekedési Múzeum rendezésében szer­Még szeptember végénh a szérűn dohogott az öreg Hoffer. Csépelte a búzát 1951-et írtak akkor. — Tizenhét éves voltam. Munkagépkezelőnek kerül­tem a Törökszentmiklósi Gépállomásra. Nappal, he zúgott a traktor, aludtunk egv kicsit. Éjszaka meg szántottunk. A műszak nem zsugoro­dott a későbbi évek alatt sem. az emberből a lelket is kirázó öreg Hoffert felvál­totta ugyan a síma járású Ze- tor, szántás helyett szállítás hárult rá. De menni, men­ni, menni kellett mindig. — Tizenöt év után kezd­tem érezni, hogy a térdem szúr, az ízületeim fájnak a sok hidegtől. Leszálltam a gépről műhelymunkásnak szegődtem a gépállomásra Családjáért élő, barátsá­gos asszony a felesége. Csendben hallgatott eddig, s csak most szólal meg: — Én tudnám megmon­dani, milyén változás voll az egész családnak. Addig, ha túlságosan későn jött, rémüldöztem; talán csak nem történt valami szeren­csétlenség vele ott, az út­testként szolgáló, keskeny, felázott gáton, vagy vala­hol máshol. Három évvel ezelőtt volt ez. Orbán Ferenc alig hogv túljutott az embert, mo­tort egyaránt kikezdő téli hónapokon, jóformán meg sem melegedett a műhely­ben. megszólította Pató Ferenc: — Komám, nem jössz ki velem kombájnozni? Orbán Ferenc a gép mel­lett átszenvedett éiszakák­dán — a Közlekedési Mú­zeumban emlékülést tar­tottak. Dr. Fekete György, az akadémia hajózási szak­értő bizottságának elnöke, a MAHART vezérigazgató­helyettese a „150 éves a magyar gőzhajózás” cím­mel tartott előadásában ki­fejtette: olyan hazánkfia emlékének áldozunk, aki nevét beírta nemcsak a ma­gyar, hanem valamennyi Duna menti ország közle­kedésének történetébe. Az általa konstruált „Caroli­na” nevű gőzhajó megjele­nése nemcsak a dunai ha­józás terén, hanem vala­mennyi közlekedési ágban az ipari forradalom nyitá­nya volt. A „Carolina” tíz ra, a végtelenbe nyúló po­ros nappalokra gondolt. Tiblábolt, de azt felelte: — Mással nem mennek ki Feri, de veled kimegyek. Kombájnos volt tavaly is, az idén is. Egy hóna­pig járta a gabonatáblákat. — Tavaly sok volt a hal­eset, mert minden nap hoz­ták a hfrt, ki, hogyan áll a teljesítménnyel. Aztán csak kapkodott mindenki. Az idén meg semmit se tudtunk egymásról. Én is csak a végén tudtam meg, hogy megyei első lettem. Több mint 127 vaoon ga­bonát takarítottam be. — Kis kaszával mennyi ideig tartott volna annyi gabona aratása? — Talán száz évig. Csuk egyszer arattam kaszával a nagyapámnál. — Egy hónap alatt 8?f)3 forintot kerestem. Van, aki irigylí ezt. Pedig higgye el, meg kellett dolgozni érte. — Hajnali két órakor kelt, este tíz után ért ha­za. Akkor evett meleg ételt. Mén a tv-t nézni sem volt kedve — mondja a fele­sége. Keresetéből vett saját ház, szépen berendezett otthon. Bár minden ember el tudná költeni Dárius kincsét is, égető pénzhiány­nak itt nincs semmi nyoma. Mi hajtja hát ezt az em­bert átlagon felüli munká­ra? Mett azt végez, hosszú évek óta. A nyári betaka­rítási munkákban — ko­rábban több ízben arató­géppel dolgozott — évek óta az elsó öt között van. Kétszeres kiváló dolgozó, iutaiomfldüiésoTí volt r'soh. évvel azután hajózott a Dunán, hogy Fulton híres hajója a „Clermont” 1867. augusztus 19-én elindult első sikeres próbaútjára. Széchenyi Istvánnak kellett azonban jönnie, hogy a ha­józásban rejlő hatalmas lehetőségeket felismerje és kihasználásukról gondos­kodjék, s megépüljön az aldunai víziút. Megtörtén­jék az Al-Duna szabályo­zása. Szólni kell a 150 éves jubileum alkalmából arról is, hogy Magyarország ve­zette be elsőként a folyam­tengerhajózást a Dunán és több mint másfélezer kilo­méterre a tengertől jelen­tős iparággá fejlesztette a tengeri hajók gyártását. Szlovákiában, egy sereg ok­levele van. Egyszóval be­futott ember. Mi hajtja hát? — Nem hajt engem sem­mi. Szocialista brigádban vagyunk... Pillanatnyi szünetet tart, várom, hogy néhány üres frázist elhadar majd. De úgy látszik, nem szereti a szólamokat, elégnek tartja a magyarázatot. Kisvártat­va hozzáfűzi; — Meg aztán szeretném átépíttetni ezt a házat, ah­hoz is kell a pénz. Kicsi a lakás. — Elég ez egy háromta­gú családnak. — Azért nincs több gye­rek, mert kicsi a ház. A helybeli Rákóczi Tsz- ben jól ismerik. Előlegként a jó munkára háztáji föl­det adtak neki. Szolnokon már — az aratással hely­ben végezve oda is elju­tottak — külön „tarló­pénzt” is kapott, mert a vártnál jobb munkát vég­zett. S nemcsak ő, hanem * társai is. Négy kombájnná’ dolgoztak eev brigádban. S a megyei versenyben az el­ső három helyezett ebből a brigádból került ki| — Kapott-e valami ju­talmat az első hely meg­szerzéséért? — A második és a har­madik helyezett már vissza is tért a Balaton körüli ju­talom-utazásról. Én körü­löttem csend van... Magyarul szólva, nem kapott semmit. Legalábbis eddig... Simon Béte ^Pn7wM«í/fc.l FfeteV, ufcrV, errherek u. Körülöttem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom